A határozat elvi tartalma: A felmondás a felmondási ok okszerűtlensége folytán jogellenesnek minősül.
- XXII. Tv.
- § Mfv.I.10.052/2014/
- A Kúria a Sipos és Moskovits Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a dr. Marjai Tibor ügyvéd által képviselt alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása és jogkövetkezményei iránt a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál 2.M.209/
- szám alatt megindított és másodfokon a Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.20.604/2013/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.20.604/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - tizenöt napon belül - 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felmerült felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. I n d o k o l á s A felperes keresete az alperes által
- január 23-án közölt felmondás jogellenességének megállapítására és annak jogkövetkezményei alkalmazására irányult. A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2.M.209/2012/
- számú ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes által kiadott,
- január 23-án kelt felmondást. Megállapította, hogy a felperes munkaviszonya az alperesnél az ítélet jogerőre emelkedésekor szűnik meg. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek bruttó 355.500,- Ft elmaradt munkabért és 1.188.000,- Ft-ot a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel, valamint perköltséget. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperest az alperes először
- június 20-tól
- szeptember 30-ig határozott időre, adminisztrátor munkakörben, majd
- szeptember 25-én kelt munkaszerződés módosítással határozatlan idejű munkaviszonyban foglalkoztatta. A felperes munkaköre később ügyintézőre változott. A felperes munkavégzési helye az alperes tervezési és fejlesztési csoportjánál volt Ny.-n, ahol egyműszakos munkarendben dolgozott. A felperes munkakörének betöltéséhez szükséges iskolai végzettség a középfokú pályázatkészítői képesítés volt. A felperes munkakörébe tartozott a pályázatok megírásában, kapcsolódó jelentések elkészítésében való aktív közreműködés és a közvetlen munkahelyi felettese által meghatározott egyéb adminisztrációs feladatok ellátása. A felperest a közvetlen munkahelyi vezetője, R.T.
- novemberében arra utasította, hogy működjön közre az alperes új helyre való költözésében. Az irodában lévő iratokat szelektálnia, irattároznia kellett és a fennmaradó iratokat átvinni az új helyre, azokról kimutatást kellett készítenie.
- december 1-jén közvetlen munkahelyi vezetője megbízta a pályázatok figyelésével, azzal, hogy a gy. pályázatra külön felhívták a felperes figyelmét, mert a Gy. Polgármesteri Hivatalnál végzett az alperes takarítási munkálatokat. A pályázatok figyelésének rendszerességét nem határozták meg, a pályázatfigyelésről írásos feljegyzés nem volt és a kialakult gyakorlat alapján végezték a feladatokat. Elvárás volt a felperessel szemben, hogy valamennyi olyan pályázatot figyeljen, amely az alperes tevékenységi körébe tartozott, így ez a takarításra is kiterjedt. R.T.-t az alperes vezérigazgatója és vezetősége a kiírt pályázatokról rendszeresen kérdezte, mivel az ő feladatát is képezte azok figyelése. A perbeli időszakra a korábbi négy fős szervezeti egység létszáma a felére - személy szerint R.T.-re és felperesre - csökkent. R.T. a vezetőség felé elsődlegesen azt indítványozta, hogy a felperest más munkakörben foglalkoztassák és amennyiben ez nem megoldható, akkor szüntessék meg a munkaviszonyát. Az alperes a
- január 23-án kelt rendes felmondásával megszüntette a felperes munkaviszonyát. Indokolása szerint a felperes napi munkafeladatai közé tartozott a közbeszerzési hirdetmények, egyéb pályázatok folyamatos figyelése. A felperes az utóbbi időben több pályázati kiírást, ajánlattételi felhívást nem észlelt, ami az alperesi cég tevékenységi körét érintette és a társaság profiljába vágott, úgymint a Ny.M.J.V. Polgármesteri Hivatalának takarítása című védett szervezeteknek
- november 28-án, és az E.H.N. Zrt. takarítás menedzsmenti feladatok ellátására
- november 28-án kiírtat. A vezetőség több kiírásról nem kapott információt, illetve más külső forrásból késve értesült a nem kellő körültekintéssel végzett hirdetményfigyelés következtében, ezzel ellehetetlenítve az időben történő felkészülést és a pályázatok kidolgozását. Az alperesnek nem állt érdekében ebben a munkakörben olyan személyt foglalkoztatni, akiben nem bízik meg. A felperes a munkáját nem a tőle elvárható gondossággal és körültekintéssel végezte. Az elsőfokú bíróság a tényállásában rögzítette azt is, hogy csak a Ny.M.J.V. Polgármesteri Hivatal takarítási feladataival kapcsolatos pályázat benyújtására lett volna az alperes alkalmas azzal, hogy csak az ajánlati határidő teljes szakasza lett volna erre elég. Ezt a pályázatot R.T.-nak kellett volna először észlelnie. A felperes terhére csak a két fenti pályázat figyelésének elmulasztását rótta az alperes, melyek azelőtt az időpont előtt jelentek meg, mint ahogy a felperest ténylegesen megbízták a pályázatok figyelésével. A felperes által a felmondás jogellenességének megállapítása iránt indított perben az első fokú bíróság a Munka Törvénykönyvéről szóló
- évi XXII. törvény (régi Mt.)
- §
(1)-
(3)bekezdésére, 101. §
(1),
(4)és
(5)bekezdéseire, 103. §
(1)bekezdésére, 104. §
(1)bekezdésére,
- §-ára alapítottan hozta meg az ítéletét. A felmondás oka részben valós, azonban nem okszerű. Álláspontja szerint a felperes terhére olyan pályázatok figyelésével kapcsolatos mulasztásokat róttak, amelyek részben nem feleltek meg az alperesnek. A felmondás több pályázat figyelésének elmulasztására hivatkozik, azonban az eljárás során az alperes maga is csak két pályázatot tudott megjelölni, ezek is korábban jelentek meg, mint ahogy a pályázatok figyelésével a felperest megbízták, ráadásul az egyik pályázat az alperesnek nem lett volna megfelelő. A perbeli időszakban az iroda költözésével kapcsolatos feladatokat is kapott a felperes. Közvetlen munkahelyi vezetőjének is figyelnie kellett a pályázatokat, azonban vele szemben az alperes a perbeli pályázatokkal kapcsolatban nem alkalmazott felmondást. Valótlan a felmondás azon indoka, mely szerint a felperesben a bizalom megrendült, ugyanis a közvetlen felettesében sem rendült meg a bizalom, vele szemben felmondást nem alkalmaztak, mert nem figyelte megfelelően a pályázatokat. Ezért ez az indok nem valós és nem okszerű. A felperes közvetlen munkahelyi felettese a felperes más munkakörbe való helyezését javasolta elsősorban. Mindezek alapján az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát. Az elsőfokú bíróság a jogsértés súlyára hivatkozással a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként 12 havi átlagkereset megfizetésére kötelezte az alperest. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Nyíregyházi Törvényszék a 4.Mf.20.604/2013/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az alperes által fizetendő 12 havi juttatást 8 havi átlagkeresetre leszállította, egyebekben a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta és az alperest a másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte. Hivatkozása szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, az alkalmazott jogszabályok körét, és részben helytálló következtetést vont le. Kifejtette, hogy az Mt.
- §
(2)bekezdése értelmében a munkáltató köteles felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A munkaügyi bíróság jogszerűen tájékoztatta az alperest arról, hogy a felmondás indokolásában foglaltak körében neki kellett azt bizonyítania, hogy már
- november
- előtt megbízta a felperest a takarításra kiírt pályázatok figyelésével. Írásban nem kapott erre utasítást, az alperes álláspontját csak a korábbi közvetlen felettese vallomása támasztotta alá, de a felperes vitatta annak megalapozottságát. Annyit ismert el, hogy
- december 1-jén bízták meg azzal, hogy figyelje a takarításra kiírt pályázatokat, korábban az ilyen pályázatok közül csak a Gy. Polgármesteri Hivatal által kiírt pályázatot kellett figyelnie. Az alperesnek a felperes részbeni elismerésével szembeni állítását egy tanú nyilatkozata nem támasztja alá a Pp.
- §-a alapján, ezért jogszabálysértés nélkül állapította meg azt a munkaügyi bíróság, hogy az alperes nem tudta bizonyítani a felmondásban szereplő indok valóságát és okszerűségét. Amennyiben a munkavállaló nem kéri, akkor a bíróság mellőzi a visszahelyezését és a munkaviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedésének a napján szűnik meg [Mt.
- §
(5)bekezdés]. Annyiban találta részben alaposnak a fellebbezést, hogy a 12 havi átlagkereset megfizetésére kötelezése az alperesnek eltúlzott, mert a felperes felmondási ideje
- március 26-án járt le, és ezt követően rövid időn belül ismételten munkaviszonyt tudott létesíteni határozott időre, magasabb nettó jövedelemért, mint amelyet az alperestől kapott. Mivel a felperes munkaviszonya az alperesnél hosszabb ideig állt fenn, indokolt volt az átlagos 6 havi juttatásnál magasabb arányban, 8 hónapban megállapítani a felperest megillető átalánykár összegét. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletet elsődlegesen - az elsőfokú ítéletre is kiterjedően - kérte hatályon kívül helyezni és a felperes keresetét elutasítani, másodlagosan kérte a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezni és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat meghozatalára utasítani. Felperest kérte perköltségében marasztalni. Hivatkozása szerint a felmondás jogellenességének megállapítása tekintetében a jogerős ítélet a Pp.
- §
(1)bekezdésébe és 221. §
(1)bekezdésébe ütközik. Hivatkozott arra, hogy a felperes munkaviszonyának megszüntetésére azért került sor, mert a felperes a részére a munkahelyi vezetője által kiadott munkafeladatnak, az alperest érintő pályázatok kiírása figyelésének nem tett eleget. A konkrét munkafeladattal történt megbízás időpontjában és azt követően két olyan pályázat is volt, melyre jelentkezhetett volna az alperes, de ennek ellenére a felperes ezekről nem tájékoztatta az alperest, annak ellenére, hogy megbízása idején ezek már megjelentek, így amennyiben az utasításnak eleget tett volna, az alperes ezekről tudomást szerzett volna. A felperes munkaviszonyának megszüntetésére ezen munkavégzéssel kapcsolatos mulasztása, a bizalom megrendülése miatt került sor. Megalapozatlanul hivatkozott arra az elsőfokú bíróság, hogy a két pályázat korábban jelent meg, mint ahogy a pályázatok figyelésével a felperest megbízták. A felperesnek a munkahelyi vezetője által adott megbízás alapján, amennyiben megfelelő gondossággal jár el, és eleget tesz a munkavégzésre vonatkozó utasításnak, elegendő ideje lett volna már megjelent pályázatokat észlelni és jelezni. A felperesi hanyag munkavégzés tekintetében nincs jelentősége annak, hogy a pályázatok, vagy a pályázatok közül egy az alperesnek nem volt megfelelő, mivel az ügyben az a tény, hogy felperes nem tett eleget a munkahelyi vezetője utasításának. Megalapozatlannak tartotta a másodfokú bíróság azon indokolását, hogy az alperesnek kellett volna azt bizonyítania, hogy olyan utasítást adott a felperes részére, hogy a
- december
- előtt megjelent pályázatokat visszamenőlegesen nézze át, és erről adjon a vezetőségnek tájékoztatást, mivel az ügyben egyértelmű, hogy a felperes vezetői utasítást kapott konkrét munkafeladat elvégzésére, ennek azonban nem tett eleget, és ezért a munkáltató által vélelmezetten jelentős bizalomvesztés következett be. A felmondás oka teljeskörűen valós, egyértelmű okszerű és a felperes magatartásával összefüggő. A már megjelent pályázatokat
- december 1-ét követően a felperesnek „észlelnie" kellett volna és jeleznie a vezetőjének. A Ny.M.J.V. Polgármesteri Hivatala által kiírt pályázat benyújtási határideje
- december 12-e, míg a másik pályázaté december 22-e volt, így lehetősége lett volna ezeken az alperesnek elindulnia, melytől a felperes kötelezettségszegése miatt esett el. A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítéletet hatályában fenntartani és az alperest perköltségben marasztalni. Hivatkozása szerint mind az első-, mind a másodfokú bíróság jogszerűen járt el, és az alperes felülvizsgálati kérelme megalapozatlan, az abban írtakról a bíróságok már rendelkeztek ítéleteikben. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §-ának
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül a Pp. 275. §-ának
(2)bekezdése értelmében. A Pp. 272. §
(2)bekezdése kimondja, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Az alperes felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértésként a Pp. 206. §
(1)bekezdését és a Pp. 221. §
(1)bekezdését jelölte meg. A Pp. 206. §
(1)bekezdése kimondja, hogy a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. A Pp. 221. §
(1)bekezdése szerint az ítélet indokolásában röviden elő kell adni a bíróság által megállapított tényállást az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken a bíróság ítélete alapszik. Meg kell röviden említeni azokat a körülményeket, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, végül utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a bíróság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. A perben becsatolt iratok és a felek nyilatkozatai alapján tényszerűen megállapítható volt, hogy a felperes feladatát képezte
- december 1-től a pályázatok figyelése, ezt megelőzően ezen feladatot kizárólag R.T., a felperes közvetlen munkahelyi vezetője látta el. A fenti időpontot megelőzően,
- november 28-án két pályázati kiírás jelent meg. Az egyik a Ny.M.J.V. Polgármesteri Hivatalának takarítására, a másik az E.H.N. Zrt. „Takarításmenedzsmenti feladatok ellátása"-ra kiírt pályázat volt. A pályázatokat sem a felperes, sem R.T. nem vette észre, arról a munkáltató külső helyről származó információ útján értesült. Mindezek alapján valós volt a felmondás azon indoka, hogy a felperes napi munkafeladatai közé tartozott a pályázatok figyelése és volt bizonyítottan két pályázat, ajánlattételi felhívás, melyeket nem észlelt annak ellenére, hogy az az alperes tevékenységi körét érintette. Ugyanakkor R.T. tanú vallomása alapján megállapítható volt, hogy a Ny.M.J.V. Polgármesteri Hivatala tekintetében kiírt pályázatot az alperes csak akkor tudta volna elkészíteni, ha az ajánlattételi határidő teljes időtartama a rendelkezésére állt volna (jegyzőkönyv
- oldal), azaz a pályázati kiírást már a kiírásának napján,
- november 28-án észre vették volna. Ezen a napon még nem volt a felperes kötelezettsége a pályázatok figyelése, ennek ellenkezőjét az alperes a perben nem tudta eredményesen bizonyítani. Az E.H.N. Zrt. „Takarításmenedzsmenti feladatok ellátása" elnevezésű pályázaton az alperes nem tudott volna elindulni annak összetettsége folytán, mint ahogy azt R.T. vallomásában megerősítette (jegyzőkönyv
- és
- oldala). A fentiekre tekintettel megállapítható ugyan, hogy a felperes két esetben a munkaköri kötelezettségébe tartozó pályázatfigyelési kötelezettségének nem tett eleget, melyre az alperes valósan hivatkozott a felmondásában, azonban figyelemmel arra, hogy az egyik pályázaton az alperes el sem tudott volna indulni, a másikon pedig a felperes mulasztásától függetlenül már nem lett volna ideje indulni, a felperes által elkövetett kötelezettségszegés nem volt olyan súlyú, mely a bizalomvesztést okszerűen, kellő mértékben alátámasztotta volna. Mivel a felmondás indoka valós volt, de nem volt okszerű, ezért a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül hagyta helyben az elsőfokú bíróság ítéletét (Mt.
- §). A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet, miután az a jogszabályoknak megfelelt a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperes perköltség fizetési kötelezettsége a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdésén alapul. Az alperes személyes illetékmentességére tekintettel a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam viseli a felülvizsgálati eljárási illetéket. Budapest,
- november
- Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Bagjos Csaba s.k. előadó bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül:Nné tisztviselő