Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.98/2007/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten,
- február
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: A jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlottal szemben folyamatban lévő büntető ügyben a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa
- január
- napján kihirdetett KB.II.40/2004/
- számú ítéletét megváltoztatja. Az első fokú ítélet 5/ pontjában értékelt folytatólagosan elkövetett sikkasztás vétsége miatt a bűnösség megállapítását, és a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa KB.VII.477/
- számú végzésével elrendelt próbára bocsátás hatályon kívül helyezésére vonatkozó rendelkezést mellőzi. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja. A vádlottat kötelezi a másodfokú eljárásban felmerült 12.000 (tizenkettőezer) Ft bűnügyi költség megfizetésére. Indokolás: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a
- január
- napján kihirdetett KB.II.40/2004/
- számú ítéletével a vádlottat jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette, sikkasztás vétsége, 3 rb. csalás bűntette, 12 rb részben folytatólagosan elkövetett szerzői jogok megsértésének vétsége és folytatólagosan elkövetett sikkasztás vétsége miatt halmazati büntetésül 1 évi és 10 hónapi végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre, 350.000 Ft pénzmellékbüntetésre és lefokozásra ítélte. Rendelkezett a pénzmellékbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltozatásáról. A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a KB.VII.477/
- számú végzésében elrendelt próbára bocsátást hatályon kívül helyezte. A vádlottat kártérítés címén 2.904.746 Ft, valamint ennek törvényes kamatainak megfizetésére kötelezte. Ugyanakkor a Kft. által előterjesztett polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. Rendelkezett a lefoglalt tárgyakkal kapcsolatban, amelyek közül egy Notebook-ot a polgári jogi igény biztosítása érdekében visszatartott, a továbbiak vonatkozásában pedig azok megsemmisítését rendelte el. Az eljárás során felmerült bűnügyi költségből a vádlottat 168.242 Ft megfizetésére kötelezte, míg a 471.072 Ft tekintetében megállapította, hogy azt az állam viseli. A katonai ügyész 3 nap gondolkodási időt tartott fenn nyilatkozatának bejelentésére, majd az ítéletet tudomásul vette. A vádlott és védője fellebbezést jelentettek be az ítélettel szemben. A hűtlen kezelés bűncselekményének összegszerűségének megállapítása, a megítélt polgári jogi igény nagysága, valamint a bűnügyi költség összegének csökkentése érdekében. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.III.117/
- számú átiratában a bejelentett fellebbezések elutasítását indítványozta. Álláspontja szerint azonban az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörében megállapított tényállása annak hiányossága és iratellenessége miatt megalapozatlan. Ezért indítványozta az 1/ tényállás kiegészítését azzal, hogy a vádlott anyaggazdálkodási, bizonylatolási és megőrzési kötelezettségeit súlyosan megszegte, amely kötelezettségeket munkaköri leírása, illetve a HM …… főigazgatójának 4/
- számú intézkedése határozott meg. A 3/ tényállást azzal indítványozta kiegészíteni, hogy a Notebook vásárlásakor a vételár kifizetésének a reális lehetősége sem volt meg. E kiegészítésekkel az ítéletet már megalapozottnak tartotta, amely felülbírálatra alkalmas. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elsőfokú bíróság törvénysértően helyezte hatályon kívül a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának KB.VII.477/
- számú végzésével elrendelt próbaára bocsátást, mivel az ott elbírált cselekményt a jelen eljárás tárgyát képező cselekmények előtt valósította meg és a próbaidő már eltelt. Az elsőfokú bíróság által alkalmazott jogkövetkezménnyel és az ítélethez kapcsolódó járulékos döntésekkel egyébként egyetértett. Indítványozta, hogy a próbára bocsátással érintett ügyet jelen ügytől a másodfokú bíróság különítse el, mellőzze a próbára bocsátás hatályon kívül helyezéséről szóló rendelkezést és az ehhez kapcsolódó 5/ tényállást, egyebekben az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A nyilvános ülésen a védő a fellebbezését módosítással tartotta fenn. Kiemelendőnek tartotta, hogy a vádlott munkaköri leírással nem rendelkezett és részére a munka feltételeit nem biztosították. Vitatta, hogy védence meg lett volna bízva a számítástechnikai anyagok kezelésével, és mivel nem volt vagyonkezelő, ezért hűtlen kezelés bűntettét sem követhette el. Az emiatt emelt vád alól védence felmentésére tett indítványt. A sikkasztás vonatkozásában utalt arra, hogy a vádlott munkavégzés céljából vitte haza a fénymásoló gépet, ezért nem állapítható meg, hogy azzal sajátjaként rendelkezett volna. A vádlott terhére rótt csalással kapcsolatban, pedig úgy érvelt, hogy az nincs bizonyítva, hogy amikor kollegáitól pénzt kért kölcsön, nem állt szándékában azt visszafizetni. Ezért a vádlott csalásban történő bűnösségének kimondása csak feltételezésen alapszik. Nem állt szándékában, hogy kárt okozzon, kollegáinak a kölcsönt később visszafizette. A megvásárolt laptopokkal kapcsolatban nem vitatta, hogy azzal a hiányát akarta pótolni. Az ezzel okozott kár nagyságával azonban nem értett egyet. Felhívta a figyelmet arra, hogy közel öt éve folyik a büntetőeljárás védencével szemben, méltányos joghátrányban történő részesítését indítványozta. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség nyilvános ülésen jelen lévő képviselője az átiratában foglaltakat módosítással tartotta fenn. Nem tartotta fenn azt, hogy a vádlottnak érvényes munkaköri leírása lett volna a vádbeli időszakban, azonban továbbra is irányadónak tekintette, hogy az alakulat 4/
- számú intézkedésében vagyonkezelési kötelezettséggel ruházta fel a vádlottat. Megismételte indítványát a tényállás kiegészítésére, amellyel már megalapozottnak tartotta az első fokú ítéletet. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság széleskörű bizonyítási eljárás alapján az 1-4/ tényállási pontokban helyesen minősítette a vádlott cselekményeit. Mérlegelési jogkörében állapította meg a vádlott által okozott vagyoni hátrány mértékét, amely a szakértői véleményen alapszik. Ezért a vagyoni hátrány nagyságának megállapítását vitató fellebbezés álláspontja szerint eredményre nem vezethet. Kifejtette, hogy a vádlott eshetőleges szándéka kiterjedt a vagyoni hátrány okozására. Egyetértett továbbá a polgári jogi igény elbírálásával, illetve részben annak egyéb törvényes útra történő utasításával, valamint a bűnjelekkel kapcsolatos rendelkezésekkel is. A próbára bocsátás hatályon kívül helyezéséről szóló rendelkezés mellőzését követően az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A vádlott az utolsó szó jogán előadta, hogy nem tartozott feladatkörébe a raktározás. Ennek megállapítása álláspontja szerint a 4/
- számú intézkedés téves értelmezésén alapszik. Az eszközöket nem utalványon, hanem átvételi elismervényen vette át a beszállítótól. Később derült ki számára, hogy azokat neki kell tárolni. A tárolási feladatokhoz azonban megfelelő helyiséggel nem rendelkezett. Álláspontja szerint a hivatal hozzájárult ahhoz, hogy számítástechnikai eszközök tűntek el. Véleménye szerint ok- okozati összefüggés nem állapítható meg a felelőssége és a bekövetkezett hiány között. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Be. 348.§
(1)bekezdése alapján az első fokú ítéletet, az azt megelőző bírósági eljárást teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács
- májusában kezdte tárgyalni az ügyet, majd
- október 3-án az ügy tárgyalását elölről kezdte. Ezt követően
- január 24-én megtartott tárgyaláson került sor arra, hogy a bíróság az előtte lévő folyamatban lévő ügyhöz egyesítette a Be. 568.§
(1)és
(3)bekezdése alapján a KB.VII.477/2002. számú büntető ügyet. A másodfokú bíróság egyetértett a Katonai Fellebbviteli Ügyészség álláspontjával, hogy ekkor az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok megsértésével járt el. A Btk. 73.§
(2)bekezdése alapján ugyanis a próbára bocsátást csak akkor kell megszüntetni, ha a próbára bocsátottat a próbaidő előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt ítélik el. Jelen büntető ügyben elbírált cselekményeket a vádlott azonban
- július
- előtt, a próbára bocsátás jogerőre emelkedését megelőzően követte el. Az elsőfokú bíróság pedig a próbaidő leteltét követően -
- június
- után - egyesítette ügyéhez a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának KB.VII.477/
- számú ügyét és kimondta a vádlott bűnösségét folytatólagosan elkövetett sikkasztás vétségében is. Az előzőekre figyelemmel A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítélet 5/ pontjában értékelt folytatólagosan elkövetett sikkasztás vétsége miatt a bűnösség megállapítását és a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa KB.VII.477/
- számú végzésében elrendelt próbára bocsátás hatályon kívül helyezésére vonatkozó rendelkezését mellőzte. Az elsőfokú bíróság egyebekben az eljárási szabályokat betartotta, a másodfokú eljárás során csatolta a fellebbviteli bíróság részére azt a kijavító végzést, amely szerint a tárgyaláson a vádlott és a tanúk kihallgatása a törvényben előírt kioktatási kötelezettség teljesítése után történt meg és rögzítésre kerültek a kioktatásra adott válaszok is. Az elsőfokú bíróság az ítéletének tényállását a tárgyaláson kihallgatott vádlott, illetve tanúk vallomása alapján állapította meg. Helyesen járt el, amikor nem tartotta irányadónak az alakulat által lefolytatott leltározás eredményét és igazságügyi informatikai, valamint könyvszakértő kirendelését látta szükségesnek. A szakértői véleményekre figyelemmel rögzítette ítélete tényállásában a vagyoni hátrány mértékét, illetve ítéletének IV./ pontjában a jogellenesen megszerzett szoftverek használatával kapcsolatban felmerült vagyoni hátrány nagyságát. Ugyanakkor alapos a Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a tényállás kiegészítésére vonatkozó indítványa, mivel az ítélet a Be. 351.§
(2)bekezdés b/ és c/ pontjai alapján hiányossága, illetve iratellenessége miatt részben megalapozatlan. Ezért a másodfokú bíróság a rendelkezésre álló bűnügyi iratok alapján a Be. 352.§
(1)bekezdés a/ pontja alapján a következők szerint egészíti ki az első fokú ítélet tényállását: Az I/ tényállást azzal, hogy: "A HM Gazdasági Tervező Hivatal főigazgatója 4/2001. számú intézkedése 2.3 és 4.2 pontjában meghatározott anyagnem felelős osztályvezetőként ráháruló anyaggazdálkodási, bizonylatolási és megőrzési kötelezettségeit súlyosan megszegve kezelte a hivatal számítástechnikai és irodatechnikai eszközeit, amellyel okozati összefüggésben keletkezett a hiánya." A III/ tényállást pedig azzal egészíti ki, hogy: "A vádlott már a 2 db Notebook megvásárlásakor tudatában volt annak, hogy nincs reális lehetősége a vételár kifizetésére." E kiegészítésekkel az első fokú ítélet már mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, azt a másodfokú bíróság így elfogadta felülbírálata alapjául. Az elsőfokú bíróság az általa rögzített tényállás alapján helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és helyesen minősítette cselekményeit is. Ezért a védő által a felmentés érdekében fenntartott fellebbezés eredményre nem vezethetett. A vádlott terhére megállapított hűtlen kezelés bűntettének elkövetését a vádltot azért is vitatta az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában, mert álláspontja szerint nem volt vagyonkezelési jogosítványa. A védő perbeszédében szintén hivatkozott arra, hogy a vádlott nem volt vagyonkezeléssel megbízva, ezért álláspontja szerint védence terhére hűtlen kezelést megállapítani nem lehet. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az első fokon eljárt katonai tanács azonban nem tévedett, amikor a vádlott terhére megállapította a Btk. 319.§
(1)bekezdésébe ütköző, de a
(3)bekezdés b/ pontja szerint minősülő jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettét. E bűncselekményt az valósítja meg, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg és ebből folyó kötelességének megszegésével jelentős vagyoni hátrányt okoz. A kiegészített tényállás alapján az elsőfokú bíróság helyesen rögzítette, hogy a vádlott vagyonkezelési kötelezettségét a HM …. igazgatójának 4/
- számú intézkedésének 2.
- pontja, illetve 4.2 pontja teremti meg. A vádlott is vagyonkezelőnek tekintette magát, aki az általa észlelt hiányért felelősséggel tartozik. E felelősségét az eljárás során nem vitatta és a vád tárgyává tett cselekménnyel összefüggésben igyekezett e hiányt csökkenteni. Ő kezelte a számítástechnikai eszközöket, azokat ő helyezte el és nála voltak azok a kulcsok, amelyek azt a helyiséget nyitották, ahová ezek az eszközök elhelyezésre kerültek. Az említett intézkedésen túl tehát a gyakorlat is úgy alakult, hogy a vádlott volt megbízva a számítástechnikai eszközök tekintetében azok kezelésével, és anyagnem felelősként azokért felelősséggel is tartozott. Ugyanakkor e kötelezettségét súlyosan megszegte azzal, hogy a számítástechnikai eszközök tárolására nem fordított kellő gondot, azok úgy kerültek elhelyezésre, hogy ahhoz bárki hozzáférhetett. A másodfokú bíróság vizsgálta, hogy a hűtlen kezelés törvényi tényállási elemei maradéktalanul megvalósultak-e. Ennek során arra a következtetésre jutott, hogy a vádlott eshetőleges szándéka kiterjedt a vagyoni hátrány okozására is. Nem csak gondatlanul járt el, mivel előre látta a raktározás körülményei miatt annak lehetőségét, hogy számítástechnikai eszközök tűnhetnek el és a következményekbe belenyugodott. Az irányadó bírói gyakorlat szerint a tudatos gondatlanságot, mely szerint előre látja valaki cselekménye következményeit, de könnyelműen bízik annak elmaradásában, az határolja el az eshetőleges szándéktól, hogy míg az előbbi esetében nem alaptalan a káros következmény elmaradásában történő bizakodás, addig az eshetőleges szándék esetében teljes bizonyossággal várható ezen következmény bekövetkezése. A tényállásban írt magatartás tanúsításából ez utóbbi következtetés vonható le, és a bekövetkezett vagyoni hátrány, amely a helytelenül tárolt 1 db Notebook eltűnéséből keletkezett, közvetlen okozati összefüggésben áll a vádlott cselekményeivel. A másodfokú bíróság álláspontja szerint nem alapos a vádlott terhére megállapított csalás bűntettének vádja alóli felmentés érdekében bejelentett fellebbezés sem. Az irányadó tényállás alapján is megállapítható - figyelembe véve a vádlott akkori jövedelmét, valamint, hogy abban az időben észlelte a rábízott anyagok hiányát -, hogy már a kölcsönkérés időpontjában is tudta, hogy annak megtérítésére nem képes. A 2 db Notebookot is azért szerezte meg, hogy azzal a rábízott anyagok hiányát csökkentse. Mindezek alapján helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság a terhére a 3 rb. Btk. 318.§
(1)bekezdésébe ütköző, de a
(4)bekezdés a/ pontja szerint minősülő csalás bűntettét. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a vádlott terhére a Btk.317.§
(1)bekezdésébe ütköző, a
(2)bekezdés szerint minősülő sikkasztás vétségét, mivel jogtalanul vitte haza alakulata fénymásoló gépét, ily módon azzal sajátjaként rendelkezett, továbbá törvényes volt a 12 rb. a Btk. 329/A.§
(1)bekezdésébe ütköző részben folytatólagosan elkövetett szerzői jogok megsértésének vétségének a megállapítása is a jogtalanul megszerzett és használt számítógépes programok miatt. Az elsőfokú bíróság azonban - miként arra már a korábbiakban utalt a másodfokú bíróság - tévesen mondta ki a vádlott bűnösségét a próbára bocsátás hatályon kívül helyezését követően folytatólagosan elkövetett sikkasztás vétségében (Rendelkező rész 5. pont). A másodfokú bíróság azonban nem hozhatott e vonatkozásban felmentő határozatot. Mivel a próbára bocsátás hatályon kívül helyezésének törvényi előfeltételei hiányoztak, ezért mellőzte a vádlott bűnösségének megállapítását e bűncselekményben. Az elsőfokú bíróság helyesen vette számba a bűnösségi körülményeket és nem tévedett, amikor a vádlottal szemben felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki. Ennek mértéke a vádlott terhére rótt cselekményekkel és személyében rejlő társadalomra veszélyességgel arányos, és törvényes annak végrehajtási fokozataként a börtön meghatározása. Ugyanígy törvényes a vádlottal szemben kiszabott pénzmellékbüntetés, hiszen a törvény mindezt a szabadságvesztés mellett kötelezővé teszi, ha a terhelt a bűncselekményt haszonszerzés érdekében valósítja meg. A jelentős időmúlásra, az elkövetés körülményeire, valamint a sértetti közrehatásra figyelemmel nem tévedett az elsőfokú bíróság akkor sem, amikor a szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette. A felfüggesztés mértékét méltányosan határozta meg, hiszen annak időtartamát a törvényi minimumban jelölte meg. Egyetértett a másodfokú bíróság a katonai mellékbüntetés - lefokozás - alkalmazásával is, mivel a vádlott vagyon elleni bűncselekmények elkövetésével méltatlanná vált rendfokozat viselésére. A másodfokú bíróság az első fokú ítélet egyéb rendelkezéseivel is egyetértett és azokat törvényesnek tartotta, ezért az elsőfokú bíróság által megállapított kártérítés összegét - mivel az szakértői véleményen alapszik - nem tartotta lehetségesnek csökkenteni. A lefoglalt tárgyakkal, valamint a felmerült bűnügyi költséggel kapcsolatos első fokú ítéleti rendelkezésekkel is egyetértett, így egyebekben az első fokú ítéletet a rendelkező részben írt változtatással helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa ugyanakkor kötelezte a vádlottat a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére a Be. 338.§
(1)bekezdése alapján. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 372.§
(1)és
(2)bekezdésén alapszik. Budapest,
- február
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Tóth Szabolcs hb. százados sk. bíró A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és a felfüggesztett szabadságvesztés kivételével végrehajtható. Budapest,
- február
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző