... Ítélőtábla Gf.IV.40.041/2014/
- szám A ... Ítélőtábla a Dr. Boros Antal Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - Dr. Keller Ágnes Ügyvédi Iroda által képviselt I.rendű alperes neve (címe) I. rendű, valamint Tatár László ügyvéd által képviselt II.rendű alperes neve (címe) II. rendű alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a ... Törvényszék
- május hó
- napján kelt ... számú ítélete ellen a felperes részéről 34., az I. rendű alperes részéről
- sorszámon alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - részben megváltoztatja, és az I. rendű alperes perköltség fizetésre kötelezését mellőzi. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I. rendű alperesnek 15 napon belül 608.300,- (hatszáznyolcezer-háromszáz) forint elsőfokú perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állami adóhatóság felhívására 900.600,(kilencszázezer-hatszáz) forint elsőfokú, feljegyzett illetéket. Az I. rendű alperest terhelő illetékfizetési kötelezettséget (kettőszázharminckilencezer-négyszáz) forintra leszállítja. 239.400 Kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 381.381,- (háromszáznyolcvanegyezer-háromszáznyolcvanegy) forint másodfokú perköltséget. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg az állami adóhatóság felhívására 320.000,- (háromszázhúszezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állami adóhatóság felhívására 78.000,(hetvennyolcezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Felperes módosított keresetében az I. rendű alperessel
- május hó
- napján kötött bérleti szerződéssel vegyes ingatlan adásvételi szerződés érvénytelenségére hivatkozással az eredeti állapot helyreállítását, ekként a szerződéssel átruházott ingatlan visszaadását, tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzését kérte elsődlegesen a Cstv.
- §
(1)bekezdés a) pontja, másodlagosan a Ptk. 207. §
(6)bekezdése alapján. Harmadlagosan az I.-II. rendű alpereseket egyetemlegesen 4.000.000,-forint megfizetésére kérte kötelezni hivatkozással arra, hogy az I. rendű alperes 4.000.000,-forint vételárrész megfizetését elmulasztotta, illetve a II. rendű alperes a felek között létrejött ügyvédi letéti szerződés megsértésével nem utalta ki a vételárrészt részére. Az I. rendű alperes a Vbt. 8. §
(1)bekezdése, Pp. 130. §
(1)bekezdés d) pontja, Pp. 130. §
(1)bekezdés
- h)pontja, Pp. 157. §
- a)pontja alapján a per megszüntetését kérte. Hivatkozott arra, hogy felek jogvitájukat a 2011. augusztus hó 22. napján kelt megállapodással rendezték, a megállapodásban - az adásvételi szerződésből eredő jogvitákra - a Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara Állandó Választott Bírósága kizárólagos hatáskörét kötötték ki. Utalt arra, hogy a felperessel szemben a szerződésen alapuló, 29.750.000,-forint összegű bérleti díjtartozásra kibocsátott .... számú jogerős fizetési meghagyás a felperes perbeli igényérvényesítését kizárja. Kiemelte, hogy felperes a Cstv. 40. §
(1)bekezdése szerinti 90 napos keresetindítási határidőt elmulasztotta. Érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult hivatkozással arra, hogy a szerződés szerint csökkentett vételárat megfizette. Az elsőfokú bíróság .... számú végzésével az I. rendű alperes permegszüntetése iránti kérelmét elutasította. Kifejtette, hogy a Cstv. 40. §, 6. §
(1)bekezdésében megállapított kizárólagos hatáskör és illetékesség a választott bírósági eljárást kizárja. Utalt arra, hogy a bérleti díj tárgyában kibocsátott fizetési meghagyás a jelen perbeli igényérvényesítést nem zárja ki. Kifejtette, hogy a keresetindítási határidő tekintetében előterjesztett elévülési kifogásról az ítéletben kell döntenie. Az elsőfokú bíróság ... számú végzésével az alperesek permegszüntetés iránti kérelmét elutasította. Ismételten utalt arra, hogy a választott bírósági eljárást a Cstv. 40. §-a kizárja, kiemelte azonban, hogy a vételár-követelés iránt előterjesztett kereset tekintetében a választott bírósági kikötés betarthatatlan, a felszámolás alatt álló felperes igényérvényesítését jelentősen gátolná. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a Ptk. 365. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az I. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - a felek között
- május hó
- napján létrejött bérleti szerződéssel vegyes ingatlan adásvételi szerződés alapján - 4.000.000 forint hátralékos vételárat és járulékait, valamint 100.000,- forint perköltséget. Ezt meghaladóan - a felperes Cstv.
- §
(1)bekezdés a) pontja és Ptk. 207. §
(6)bekezdésére alapított elsődleges és másodlagos keresetét, valamint a II. rendű alperessel szemben előterjesztettkeresetet elutasította. Kötelezte az I. rendű alperest, hogy fizessen meg az illetékes adóhatóság felhívására 240.000,-forint le nem rótt eljárási illetéket. Megállapította, hogy a felperes a keresetet a Cstv. 40. §
(1)bekezdése szerinti határidőben terjesztette elő, a Cstv. 40. §
(1)bekezdés a) pontjára és a Ptk. 207. §
(6)bekezdésére alapított kereset tekintetében azonban bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget. Megállapította, hogy felperes a
- május hó
- napján megkötött szerződésben a K.... hrsz.-ú ingatlan tehermentesítését
- június hó 15-i határidővel vállalta, az I. rendű alperes pedig a tehermentesítés elmaradása esetére a szerződés
- pontjában a Ptk.
- §
(1)bekezdése szerinti jogszavatossági igényként a vételár csökkentését választotta, azzal, hogy a vételár az 1/e. pont szerinti teher fennmaradása esetén 4.000.000,-forinttal, az 1/f. pont szerinti teher esetén 5.000.000,-forinttal csökken. Kiemelte, hogy a felperes az 1/e. pont szerinti teher (jelzálogjog) tekintetében kötelezettségével késedelembe esett, de a késedelmet a szerződés teljesítése - az I. rendű alperes tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése - előtt megszüntette, az I. rendű alperes a teher alól mentes tulajdonjogot szerzett, ezért az I. rendű alperes jogszavatosság jogcímén 4.000.000,- forint vételárcsökkentésre nem tarthat igényt, a hátralékos vételárat köteles megfizetni a felperesnek. Az I. rendű alperest a Pp. 77., Pp. 81. §
(2)bekezdése, a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja és 4/A. §-a alapján, 4.000.000,-forint pertárgyértékre és a jogi képviselők által kifejtett tevékenységre figyelemmel kötelezte a felperes javára 100.000,-forint perköltség megfizetésére. Az ítélet ellen a felperes és az I. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést. A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását, az I. rendű alperes által fizetendő perköltség 200.000,-forint felemelését kérte. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a 32/2003.(VII.22.) IM rendelet szerint megállapított ügyvédi munkadíjat mérsékelte, és a mérséklést nem indokolta. Utalt arra, hogy nyolc tárgyaláson részt vett, nyolc előkészítő iratot szerkesztett, így a mérséklés nem indokolt. Az I. rendű alperes fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, a per megszüntetését, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a Vbt. 8. §
(1)bekezdése megsértésével állapította meg a választott bírósági kikötés betarthatatlanságát, fenntartotta azt az álláspontját, hogy a bérleti díj tárgyában jogerőre emelkedett fizetési meghagyás a Pp. 130. §
(1)bekezdése d) pontja szerint kizárja a felperesi igényérvényesítést. Kifejtette, hogy a felperes határidőben a tehermentesítést igazoló törlési engedélyt nem adta át, ezért a szerződés
- pontja alapján a vételár csökkent, és a csökkentett vételárat megfizette. Hivatkozott arra, hogy a bíróság a felek szerződését nem módosíthatja. Kiemelte, hogy a jogerős fizetési meghagyáson alapuló követelése beszámításával a Ptk.
- §-a alapján nem áll fenn tartozása a felperessel szemben. Sérelmezte a fizetendő illeték mértékét hivatkozással arra, hogy az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe az elsődleges és másodlagos kereset elutasítása szerinti felperesi pervesztességet. Kiemelte, hogy a perköltség viseléséről sem a pernyertesség, pervesztesség figyelembevételével határozott az elsőfokú bíróság, mivel a felperes 28,5 %-ban lett pernyertes, ezért a felperest kellett volna az I. rendű alperes javára arányos összegű perköltség megfizetésére. A felperes fellebbezése alaptalan, az I. rendű alperes fellebbezése részben - a perköltség tekintetében - alapos. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között - I. rendű alperes pergátló kifogásai (ítélt dolog, választott bírósági kikötés), a harmadlagos kereset, a beszámítás és a perköltség - körében vizsgálta felül. Az elsőfokú bíróság a felülbírálat terjedelme szempontjából irányadó tényállást helyesen állapította meg, és a megállapított tényállásra figyelemmel érdemben helyesen döntött a felperes harmadlagos kereseti kérelme tárgyában. Egyetért a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal abban, hogy a Pp. 130. §
(1)bekezdés d) pontja, Pp. 157. §
(1)bekezdés a) pont alkalmazásának nincs helye. Az „ítélt dolog" alapján a keresetlevél akkor utasítható el idézés kibocsátása nélkül, illetve szüntethető meg a per, ha ugyanazon felek között, ugyanazon ténybeli alapból származó, ugyanazon jog iránt volt per folyamatban, illetőleg hoztak e tárgyban jogerős ítéletet. A Pp. 130. §
(1)bekezdés
- d)pontja három együttes feltételt kíván meg, a „félazonosságot", a „tényazonosságot", valamint „jogazonosságot". Az I. rendű alperes által hivatkozott fizetési meghagyás és a perbeli követelés alapjául szolgáló tényállítás - bérleti jogviszony megszűnése, illetve az adásvételi szerződés érvénytelensége - és a jogállítás - bérleti díjtartozás, illetve eredeti állapot helyreállítása, vételár visszakövetelés - eltér, a perbeli esetben ezért a fenti feltételek közül csak egy feltétel áll fenn, kizárólag a „félazonosság", amely önmagában permegszüntetésre nem vezethet. Egyetért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak azzal a jogi álláspontjával is, hogy a választottbírósági kikötés a perbeli esetben betarthatatlan. Az EBD2014.G.4. számú döntésben foglaltak szerint a felszámolás alá került, fizetésképtelen adós választottbíróság előtti, felperesként történő igényérvényesítése a felszámolási eljárás céljával, a hitelezők érdekeivel ellentétes, ezért a választottbírósági kikötés annak betarthatatlansága miatt nem alkalmazható. A felperes felszámolás alatt áll, a .... szám alatt csatolt közbenső mérleg szerint vagyona nincs, a felszámolás során bevétel nem realizálódott. A választottbírósági kikötés az adott tényállás mellett a felperes részére súlyos érdeksérelmet jelent, igényérvényesítését gátolja. A választottbírósági eljárás költsége meghaladja a rendes bírósági eljárásét, és a felperest az ott folyó perben az őt egyébként - az Itv. 62. §
- i)pontja alapján megillető illetékfeljegyzési jog kedvezményében sem részesülhet. Helyesen döntött az elsőfokú bíróság a harmadlagos kereset érdemében, a másodfokú bíróság azonban az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokolását e tekintetben az alábbiak szerint módosítja: Peres felek a 2011. május hó 20. napján kelt szerződés 6. pontjában rögzítették, hogy amennyiben a felperes a törlési engedélyt legkésőbb 2011. június hó 15. napjáig nem szerzi be, és adja át az eljáró ügyvédnek, akkor az ingatlan vételára a Ptk. 306. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti árleszállítás jogcímén a szerződés 1/e. pontjában megjelölt jelzálogjogra vonatkozó törlési engedély átadásának elmaradása esetén 4.000.000,-forinttal csökken, azzal, hogy ebben az esetben az alperes tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjoggal terhelten kerül bejegyzésre, és a szerződés 3/b. pontjában megjelölt pénzösszeget az ügyvédi letétből letéteményes ügyvéd vevő részére köteles kifizetni. A 6. pont tartalmazta továbbá, hogy amennyiben az ingatlan tehermentesítéséhez szükséges összeg meghaladja az árleszállítás összegét, úgy a különbözetet az eladó felperes köteles a vevő részére kártérítés címén megtéríteni. Az idézett rendelkezések Ptk. 207. §
(1)bekezdés szerinti értelmezése alapján az állapítható meg, hogy a felek a szerződés módosítását, a vételár csökkentését a Ptk.
- § szerinti feltételtől tették függővé. A feltétel a teherrel történt tulajdonszerzés volt, amennyiben az I. rendű alperes a tulajdonjogot a jelzálogjoggal terhelten szerzi meg, a szerződésben kikötött vételár 4.000.000,forinttal csökken. A felek tehát nem a törlési engedély határidőben történő igazolásától, hanem a teherrel történő tulajdonszerzéstől tették függővé a szerződés módosítását. A perbeli esetben azonban az I. rendű alperes az ingatlan tulajdonjogát tehermentesen szerezte meg, a szerződésmódosítás feltétele nem következett be, így az I. rendű alperes köteles a hátralékos vételár megfizetésére. A Pp.
- §
(3)bekezdése értelmében a másodfokú eljárásban beszámítási kifogást csak akkor lehet előterjeszteni, ha azt az ellenfél elismeri, vagy ha a beszámítani kért követelés az elsőfokú tárgyalás berekesztését követően járt le. E törvényi feltételek hiányában nem bírálható el az I. rendű alperes által a másodfokú eljárásban a jogerős fizetési meghagyásban foglaltakra hivatkozással előterjesztett beszámítási kifogása, a beszámítani kívánt követelést az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőzően már lejárt, és a felperes részéről elismerés nem történt. Észlelte a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú bíróság a pertárgy értékét tévesen állapította meg. A Pp. 24. §
(1)bekezdése szerint a pertárgy értékének megállapításánál a keresettel érvényesített követelés, vagy más jog értéke irányadó. A felperes elsődleges és másodlagos keresetében érvénytelenségre hivatkozással az eredeti állapot helyreállítását, az ingatlan tulajdonjogának visszaállítását kérte, ezért a pertárgy értéke a visszakövetelt szolgáltatás értéke, azaz az ingatlan vételára. Ennek alapján az Itv. 42.§
(1)bekezdés a) pontja szerint a feljegyzett elsőfokú eljárási illeték 1.140.000,-forint, a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontja szerint megállapított ügyvédi munkadíj az általános forgalmi adó nélkül 770.000,-forint, általános forgalmi adóval 977.900,forint (az I. rendű alperes jogi képviselője ÁFA mentes). A felperes a pertárgyértékhez képest 21 % mértékben lett pernyertes, ezért a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. § és a Pp. 81. §-a alapján a feljegyzett illeték 21 %-át, 906.000,-forintot, az I. rendű alperes pedig 239.400,- forintot köteles megfizetni. A Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján a felperes pervesztessége arányában köteles az I. rendű alperes javára elsőfokú perköltség megfizetésére, az I. rendű alperes perköltség megfizetésére kötelezését pedig mellőzni kellett. Minderre figyelemmel a másodfokú bíróság a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét a feljegyzett illeték és perköltség tekintetében megváltoztatta. A felperes fellebbezése folytán feljegyzett fellebbezési eljárási illeték 15.000,- forint, az I. rendű alperes feljegyzése folytán feljegyzett illeték a fellebbezésben vitássá tett követelés értékére figyelemmel (4.000.000,- forint és 287.400,-forint) 383.000,forint. A felperes fellebbezés alaptalan volt, az I. rendű alperes fellebbezése pedig kizárólag a perköltség tekintetében volt alapos, ezért az I. rendű alperes 320.000,forint (4.000.000,- forint fellebbezési érték után), míg a felperes 78.000,- forint (15.000,- forint és 63.000,-forint) feljegyzett fellebbezési eljárási illeték megfizetésére köteles. A másodfokú eljárásban a felperes túlnyomórészt pernyertes lett, ezért a Pp. 81. §-a alapján az I. rendű alperes köteles a felperes javára perköltség megfizetésére. P é c s, 2015. február 25. . Kovács Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva s.k. előadó bíró, Dr. Berki Csilla s.k. bíró