Pf.21102/2014/4 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.21.102/2014/4. szám A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Igaz Ferenc Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Igaz Ferenc ügyvéd) által képviselt felperesnek - a dr. Molnár Sándor ügyvéd által képviselt alperes ellen házassági vagyonjogi igény megállapítása és egyéb iránt indított perében a Kecskeméti Törvényszék 2014. november 11. napján kelt 4.P.21.629/2009/189. számú ítéletével szemben a felperes 191. és az alperes 192. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő RÉSZÍTÉLETET : A bíróság a pert a viszontkereset tárgyában megszünteti, és az elsőfokú bíróság ítéletének viszontkeresetre vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezi. Az elsőfokú bíróság ítéletének a keresetre vonatkozó rendelkezéseit részben, az alábbiak szerint megváltoztatja: Megállapítja, hogy a felperes ½ arányú tulajdonát képezi - a (település neve) (ingatlan 2. hrsz.-a)., (ingatlan 3. hrsz.-a)., (ingatlan 4. hrsz.-a)., (ingatlan 5. hrsz.-a)., (ingatlan 6. hrsz.-a)., (ingatlan 7. hrsz.-a)., (ingatlan 8. hrsz.-a). és (ingatlan 9. hrsz.-a). hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan, - néhai (néhai neve) 2009. március 1. napján bekövetkezett halálát követően a felperes által eladott 2 db egyéves félvér csődör csikó, 1 db hatéves és 1 db hétéves magyar félvér fekete színű herélt ló, egy db billenős lovaskocsi és 1 pár rézveretes komplett lószerszám eladási ára, továbbá - az alábbi ingóságok: 1.) 330 000 Ft készpénz 3.) elektromos kukorica morzsoló 4.) 1 darab villany szőlődaráló 5.) 2 db 20 hl-es vaskád 6.) 1 db búvár szivattyú 7.) 1 db elektromos borszivattyú 8.) 1 db kompresszor 9.) 2 db Thomas benzinmotoros borszivattyú 10.) MTZ traktorhoz tartozó 3,5 tonnás rendszámos pótkocsi 11.) rendszám nélküli 5 tonnás pótkocsi 12.) a 2 316 000 Ft-ért felvásárolt borkészlet 13.) MTZ traktorhoz tartozó 3 fejes eke 14.) 1 db tárcsa 15.) 1 db vetőgép 16.) 1 db 20 hl-es Axial permetezőgép 17.) 1 db folyamatos prés 18.) 1 db műtrágyaszóró 23.) 1 pár lószerszám 24.) 1 pár lószerszám 25.) 2 db szíj kötőfék 26.) csöves kukorica 27.) morzsolt kukorica 28.) 200 bála lucerna széna 29.) 100 bála széna 30.) nyitó- illetve takaróeke 31.) 5 db ekekapa 32.) 1 db fogas borona 33.) 1 db kettes fogasborona 34.) 1 db lószállító kaloda 35.) 1 db elektromos kukoricadaráló 36.) 1 db szecskavágó 37.) 1 db répareszelő 38.) 2 db női kerékpár 39.) 1 db 45 hl-es kád 40.) 2 db 30 hl-es kád 41.) (autó forgalmi rendszáma). frsz-ú Mercedes típusú személygépkocsi 43.) (S.) Takarékszövetkezetnél vezetett számla néhai (néhai neve) halálakori egyenlege 44) (K.) Szövetkezetnél borszőlő felvásárlási jegyek 45.) (K.) Szövetkezetnél 663 pontértékű üzletrész 46.) (K.) Szövetkezetnél lévő részjegy 47.) 1 db elektromos lószőr-nyíró 49.) 5 db fahordó 50.) 1 db 500 literes műanyag tartály 51.) 2 db merülő borszivattyú 52.) 1 db 80 literes elektromos meghajtású szőlőzúzó 53.) 6 db 2800 liter/db álló helyzetű műanyag bortároló edény 54.) NAV gázolaj visszatérítés. Megállapítja továbbá, hogy a felperes 13125/36250 arányú tulajdonát képezi a Belarus MTZ 82.1. középkék színű traktor. Az elsőfokú ítéletnek a (település neve)i Járási Földhivatal megkeresésére vonatkozó rendelkezését módosítja, és kizárólag az iránt keresi meg az ingatlanügyi hatóságot, hogy a (település neve) (ingatlan 2. hrsz.-a)., (ingatlan 3. hrsz.-a)., (ingatlan 4. hrsz.-a)., (ingatlan 5. hrsz.-a)., (ingatlan 6. hrsz.-a)., (ingatlan 7. hrsz.-a)., (ingatlan 8. hrsz.-a). és (ingatlan 9. hrsz.-a). hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanok tulajdoni lapjára jegyezze be a felperes (felperes személyes adatai) 1/2-1/2 arányú tulajdonjogát házastársi vagyonközösség jogcímén, és egyidejűleg a (néhai neve) nevén nyilvántartott tulajdoni hányadot ½ illetőségre jegyezze át. Az özvegyi haszonélvezeti jog megállapítására és ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló keresetet elutasítja. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét - a kereseti illeték, szakértői díj és perköltség viselésére vonatkozó rendelkezésekre is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és ugyanezt a bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja. Megállapítja, hogy a 90 000 (kilencvenezer) Ft mérsékelt összegű viszontkereseti illeték az állam terhén marad. A részítélettel elbírált kereseti kérelmekhez kapcsolódóan a peres felek a másodfokú eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik. Az elsőfokú ítéletnek a kereseti kérelmet érintően hatályon kívül helyezett rendelkezéseihez kapcsolódóan a peres felek másodfokú eljárási költségét külön - külön 100 000 - 100 000 (egyszázezer-egyszázezer) Ft-ban állapítja meg. A részítélettel elbírált fellebbezésekhez kapcsolódó 727 600 (hétszázhuszonhétezer-hatszáz) Ft feljegyzett másodfokú eljárási illetéket az állam viseli. A részítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS Az alperes a 2009. március 1. napján végintézkedés hátrahagyása nélkül elhunyt (néhai neve) első házasságából született leánya, a felperes pedig a néhai második házastársa, akivel 1976. december 14. napján kötöttek házasságot, életközösségük a néhai haláláig fennállt. Életközösségük kezdetekor a néhai különvagyonát képezte a (település neve), (ingatlan 1. hrsz.-a). hrsz. alatt nyilvántartott (ingatlan 1. címe). szám alatti lakóházas ingatlan, ahová a felperes a házasságkötést követően beköltözött. Az ingatlanon az életközösség fennállása alatt a házastársak különböző értéknövelő beruházásokat végeztek. Az együttélés alatt a néhai öröklés útján megszerezte a (település neve)-i (ingatlan 10. hrsz.-a). hrsz.-ú ingatlan tulajdonjogát. Ugyancsak öröklés jogcímén 45,64 AK értékű részarány-illetőség került a tulajdonába, amely a 31/3064 számú termelőszövetkezeti különlapon volt nyilvántartva. 1993. március 10. napján a néhai kérelmet nyújtott be a földkiadó bizottsághoz, amelyben a fenti részarány-illetősége terhére kérte kiadni a (település neve)-i (ingatlan 11. hrsz.-

1. a)hrsz-ú, 18,83 AK értékű, valamint a (ingatlan 12. hrsz.-
2. a)hrs.-ú, 25 AK értékű ingatlanokat. Ezt követően a néhai 1993. novemberétől további aranykoronában meghatározott részarány-illetőségeket vásárolt. Az örökölt és vásárolt részarány-illetőségei terhére részaránykiadás címén megszerezte a (település neve)-i (ingatlan 11. hrsz.-a), (ingatlan 12. hrsz.-a), (ingatlan 2. hrsz.-a), és (ingatlan 3. hrsz.-
3. a)hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanokat. A házassági életközösség fennállása alatt megvásárolta továbbá a (település neve)-i (ingatlan 4-5-6-7. hrsz.-a), (ingatlan 8. hrsz.-
4. a)és a (ingatlan 9. hrsz.-
5. a)hsz-ú mezőgazdasági ingatlanokat. A fenti ingatlanokon túlmenően a néhai hagyatékaként kerültek leltározásra az alábbi ingóságok. 1.) 330 000 Ft készpénz, 3.) elektromos kukorica morzsoló 20 000 Ft 4.) 1db villany szőlődaráló 50 000 Ft 5.) 2 db 20 hL-es vaskád 36 000 Ft 6.) 1 db búvárszivattyú 15 000 Ft 7.) 1 db elektromos borszivattyú 15 000 Ft 8.) 1 db kompresszor 15 000 Ft 9.) 2 db Thomas benzinmotoros borszivattyú 25 000 Ft 10.) MTZ traktorhoz tartozó 3,5 tonnás rendszámos pótkocsi 000 Ft 11.) rendszám nélküli 5 tonnás pótkocsi 000 Ft 12.) borkészlet 2 316 000 Ft 13.) MTZ traktorhoz tartozó 3 fejes eke 250 000 Ft 14.) 1 db tárcsa 60 000 Ft 15.) fél vetőgép 105 000 Ft 16.) 1 db 20 hl-es Axiál permetezőgép 230 000 Ft 17.) 1 db folyamatos prés 120 000 Ft 18.) 1 db műtrágyaszóró 30 000 Ft 19.) 2 db egy éves félvér csődőr csikó 200 000 Ft 20.) 1 db hatéves és 1 db hétéves magyar félvér fekete színű herélt ló 450 000 Ft 21.) 3 db lovaskocsi 350 000 Ft 22.) 1 pár rézbetétes komplett lószerszám 247 000 Ft 23.) 1 pár lószerszám 100 000 Ft 24.) 1 pár lószerszám 100 000 Ft 25.) 2 db szíj kötőfék 40 000 Ft 26.) csöves kukorica 80 000 Ft 1. 27.) morzsolt kukorica 93 750 Ft 28.) 200 bála lucerna széna 75 000 Ft 29.) 100 bála széna 15 000 Ft 30.) nyitó-, illetve takaróeke 15 000 Ft 31.) 5 db ekekapa 50 000 Ft 32.) 1db fogas borona 15 000 Ft 33.) 1 db kettes fogasborona 15 000 Ft 34.) 1 db szállító lókaloda 15 000 Ft 35.) 1 db elektromos kukoricadaráló 42 000 Ft 36.) 1 db szecskavágó 30 000 Ft 37.) 1 db répareszelő 10 000 Ft 38.) 2 db női kerékpár 20 000 Ft 39.) 1 db 45 hl-es kád 25 000 Ft 40.) 2 db 30 hl-es kád 40 000 Ft 41.) (autó forgalmi rendszáma) forgalmi rendszámú Mercedes típusú személygépkocsi 250 000 Ft 42.) Belarus MTZ 82.1. középkék színű traktor 2 100 000 Ft 43.) (S.) Takarékszövetkezetnél vezetett számla, néhai halálakori egyenlege 1 187 882 Ft 44.) (K.) Szövetkezetnél borszőlő felvásárlási jegyek 293 700 Ft 45.) (K.) Szövetkezetnél 663 pont értékű üzletrész 92 820 Ft 46.) (K.) Szövetkezetnél lévő részjegy 20 000 Ft 47.) 1 db elektromos lószőr-nyíró 12 500 Ft 49.) 5 db fahordó 60 000 Ft 50.) 1 db 500 literes műanyag tartály 2500 Ft 51.) 2 db merülő borszivattyú 8000 Ft 52.) 1 db 80 literes elektromos meghajtású szőlő zúzó 65 000 Ft 53.) 6 db 2800 liter/db álló helyzetű műanyag bortároló edény 168 000 Ft 54.) NAV gázolaj visszatérítés 96 000 Ft értékben. A néhai halálát követően mind a hatéves, mind a hétéves magyar félvér fajtájú herélt ló megbetegedett, s miután a felperes megfelelő gondozásukat, ellátásukat egyedül nem tudta biztosítani, 2009. május 15. napján összesen 450 000 Ft-ért eladta az állatokat. Ugyancsak értékesítette a 2 db csődör csikót 190 000 Ft-ért, eladott továbbá egy lovaskocsit, valamint egy lószerszámot 40 000 Ft illetőleg 50 000 Ft vételárért. A vételárakat - a borkészlet eladásából származó bevételhez hasonlóan - elhelyezte a (S.) Takarékszövetkezetnél a néhai nevén vezetett számlára, majd a pénzintézet ellen indult felszámolási eljárásra tekintettel a számlán lévő pénzt felvette és egy másik takarékszövetkezetnél helyezte el. A néhai halála óta a felperes birtokában van a (település neve)-i (ingatlan 11. hrsz.-a)., (ingatlan 12. hrsz.-a)., a (ingatlan 2. hrsz.-a)., a (ingatlan 3. hrsz.-a)., a (ingatlan 8. hrsz.-a). és a (ingatlan 9. hrsz.-a). hrsz. alatti ingatlan, amelyeket a lánya és a veje segítségével művel. Ugyancsak birtokában tartja a néhaival volt közös lakásukat képező (település neve), (ingatlan 1. címe). szám alatti lakóházas ingatlant, jelenleg is abban él életvitelszerűen. Az alperes vette ugyanakkor birtokba a néhai halálát követően a (település neve)-i (ingatlan 10. hrsz.-a)., valamint a (ingatlan 4-5-6-7. hrsz.-a). hrsz. alatt ingatlanokat, amelyeket haszonbérbe adott. A haszonbérlő azonban az ingatlanok művelésével egy évi használatot követően felhagyott, azóta azok parlagon maradtak, elgazosodtak, fák hajtottak ki rajtuk. Az ingóságok jelentős része a felperes birtokában maradt, a 4. tételszám alatti villany szőlődaráló, valamint a 28. és 29. tételszám alatti takarmány kivételével, amelyek az alpereshez kerültek. A néhai hagyatéka ügyében (közjegyző neve) közjegyző előtt indult eljárás 51.017/Ü/339/2009. szám alatt. A hagyatéki eljárásban a felperes házastársi vagyonközösségi igényt jelentett be. Ezt az alperes nem ismerte el, ezért a közjegyző az előtte folyó eljárást felfüggesztette a felperes házassági vagyonjogi igényének megállapítása iránt indítandó per jogerős befejezéséig. A felperes többször módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a néhaival fennállott életközössége alatt szerzett vagyon tulajdonjogának 1/2-e őt illeti házastársi vagyonközösség jogcímén. Előadása szerint a néhai kizárólagos tulajdonaként nyilvántartott (település neve), (ingatlan 1. címe). szám alatti lakóházas ingatlanon a házassági életközösség fennállása alatt az ingatlan értékét jelenős mértékben növelő beruházásokat végeztek, amelyre figyelemmel kérte 2/5 arányú tulajdonjogának, valamint a további 3/5 tulajdoni illetőség tekintetében özvegyi haszonélvezeti jogának a megállapítását. Az ingatlan néhai halálakori forgalmi értékét 12 000 000 Ft-ban, míg a néhaival közösen - a házastársi közös vagyon terhére - végzett beruházások forgalmi értéket növelő hatását 9 600 000 Ft-ban jelölte meg. Elismerte, hogy a (település neve)-i (ingatlan 10. hrsz.-
6. a)hrsz.-ú ingatlan a néhai különvagyona volt, az együttélés alatt szerzett, és a néhai kizárólagos tulajdonaként nyilvántartott további mezőgazdasági ingatlanokról viszont állította, hogy azok a házastársi közös vagyon részét képezik. Nem vitatta, hogy a néhai 45,64 AK értékű részarány-illetőséget örökölt, hangsúlyozta azonban, hogy ez nem volt elegendő a külterületi ingatlanok tulajdonjogának megszerzéséhez, ahhoz további aranykoronát kellett vásárolniuk a házastársi közös vagyonból. Kérte annak megállapítását, hogy az alperest a külterületi ingatlanokból öröklés jogcímén megillető tulajdoni illetőségekre - a (ingatlan 10. hrsz.-
7. a)és a (ingatlan 4-5-6-7. hrsz.-a)hrsz.-ú ingatlanok kivételével - özvegyi haszonélvezeti jog illeti meg. Kérte továbbá 1 612 000 Ft megfizetésére kötelezni az alperest kártérítés címén arra hivatkozva, hogy az alperes a birtokába vett mezőgazdasági ingatlanokat nem megfelelően kezelte, így azok elgazosodtak, és emiatt forgalmi értékük a követelt összeggel csökkent. Az alperes a (település neve)-i (ingatlan 2. hrsz.-a), (ingatlan 3. hrsz.-
8. a)és a (ingatlan 4-5-6-7. hrsz.-a)hrsz-ú ingatlanokra, valamint a - Belarus MTZ 82. 1. típusú traktor kivételével - az ingóságokra vonatkozó felperesi tulajdoni igényt, továbbá a lakóingatlant érintően az özvegyi jog megállapítására irányuló keresetet elismerte, ezt meghaladóan a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a (település neve)-i (ingatlan 11. hrsz.-a), (ingatlan 12. hrsz.-a), (ingatlan 8. hrsz.-
9. a)és a (ingatlan 9. hrsz.-
10. a)hrsz-on nyilvántartott ingatlanok, valamint a traktor a néhai különvagyonát képezte. Előadása szerint a (ingatlan 11. hrsz.-a). és a (ingatlan 12. hrsz.-a). hrsz. alatti ingatlanokat a néhai az általa örökölt 45,64 AK felhasználásával szerezte, a (ingatlan 8. hrsz.-a). hrsz. alatti ingatlant és a traktort a különvagyoni ingatlanai eladásából származó vételár felhasználásával vásárolta meg, a (ingatlan 9. hrsz.-a). hrsz. alatti ingatlant pedig még 1973-ban, a házassági életközösség létesítését megelőzően vásárolta. Nem vitatta, hogy a (település neve), (ingatlan 1. címe). szám alatti ingatlanon a felperes és a néhai végeztek beruházásokat az együttélés alatt, álláspontja szerint azonban ezek nem jelentősek, az épület szerkezetét nem érintették, ezért nem alkalmasak a tulajdonjog keletkeztetésére. Viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben kérte a felperes és a néhai házastársi közös vagyonát képező vagyontárgyakon fennálló közös tulajdon természetbeni megosztás útján történő megszüntetését, tételesen megjelölve a kizárólagos tulajdonába adni kért vagyontárgyakat. Kérte továbbá a felperest kötelezni 1 158 000 Ft és ennek 2009. július 23-tól a kifizetés napjáig járó törvényes kamata megfizetésére. Ez utóbbi követelését azzal indokolta, hogy a felperes a néhai halálát követően eladta a borkészletet, 2 db csikót, 2 db magyar félvér lovat, egy lóvontatású gumiskocsit és 1 pár rézveretes díszített komplett lószerszámot, összesen 3 318 000 Ft értékben, amelynek fele őt illeti meg. Hivatkozása szerint a felperes a 2 db csikót és a 2 db magyar félvér lovat azok tényleges forgalmi értékéhez képest alacsonyabb áron adta el, emiatt további 550 000 Ft és annak a néhai halálának időpontjától járó késedelmi kamata megfizetésére is kérte kötelezni az alperest. A fentieken túl kérte a felperes özvegyi jogának a (település neve)-i (ingatlan 2. hrsz.-a)., (ingatlan 3. hrsz.-a)., és a (ingatlan 4-5-6-7) . hrsz. alatti ingatlanokra való korlátozását. Az özvegyi joggal kapcsolatos másodlagos kérelme arra irányult, hogy a bíróság az özvegyi jogról az illetéktörvény irányadó rendelkezései alapján elszámolva döntsön a közös tulajdonú vagyontárgyak természetbeni megosztása során. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a felperes és a néhai egyenlő arányú közös tulajdonát képezik a (település neve)-i (ingatlan 11. hrsz.-a)., (ingatlan 12. hrsz.-a)., (ingatlan 2. hrsz.-a)., (ingatlan 3. hrsz.-a)., (ingatlan 4. hrsz.-a)., (ingatlan 5. hrsz.-a)., (ingatlan 6. hrsz.-a)., (ingatlan 7. hrsz.-a)., (ingatlan 8. hrsz.-a). és a (ingatlan 9. hrsz.-a). hrsz. alatti ingatlanok. Megállapította, hogy a (település neve)-i (ingatlan 10. hrsz.-a). hrsz. alatti ingatlan a néhai különvagyona volt, és azt nem terheli a felperes özvegyi joga. Megkereste a (település neve)i Járási Földhivatalt, hogy a (település neve)-i (ingatlan 11. hrsz.-a)., (ingatlan 12. hrsz.-a)., (ingatlan 2. hrsz.-a). és a (ingatlan 3. hrsz.-a). hrsz. alatti ingatlanok ½ tulajdoni hányadára jegyezze be a felperes tulajdonjogát házastársi vagyonközösség jogcímén, míg a további ½ illetőségekre a felperes özvegyi jogát jegyezze be. A (település neve)-i (ingatlan 8. hrsz.-a)., (ingatlan 4-5-6-7. hrsz.-a)hrsz. alatti ingatlanokat illetően akként rendelkezett, hogy az alperes tulajdonába kerülő részre a felperest az özvegyi haszonélvezeti jog nem illeti meg. Az ingatlanokon fennálló közös tulajdont megszüntette akként, hogy a felperes tulajdonába adta a (település neve)-i (ingatlan 11. hrsz.-a)., (ingatlan 12. hrsz.-a). (ingatlan 9. hrsz.-a). és a (ingatlan 8. hrsz.-a). hrsz. alatti ingatlanokat, míg az alperes tulajdonába a (település neve)-i (ingatlan 2. hrsz.-a)., és (ingatlan 3. hrsz.-a)., hrsz-ú ingatlanokat a felperest azok 1/2-1/2 tulajdoni hányadán megillető haszonélvezeti joggal terhelten, továbbá - haszonélvezeti jogtól mentesen - a (település neve)-i (ingatlan 4-5-6-7. hrsz.-
11. a)hrsz. alatti ingatlanokat, és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 48 500 Ft-ot ingatlan értékkülönbözet jogcímén. Megállapította, hogy a (település neve)-i (ingatlan 1. hrsz.-a). hrsz. alatti ingatlan egészén megilleti a felperest az özvegyi haszonélvezeti jog. Megkereste az ingatlanügyi hatóságot a tulajdonjog és özvegyi jog fentiek szerinti ingatlannyilvántartási bejegyzése végett. Tételesen felsorolta azokat az ingóságokat, amelyek ½ arányú tulajdonjogát a felperes megszerezte házastársi vagyonközösség jogcímén, a közös tulajdont ezeket érintően természetbeni megosztás útján megszüntette, meghatározva a felperes és az alperes tulajdonába kerülő ingóságokat, és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 197 805 Ft-ot értékkiegyenlítés címén. Ezt meghaladóan a keresetet és a viszontkeresetet elutasította. Megállapította, hogy a le nem rótt kereseti és viszontkereseti illeték, valamint az állam által előlegezett szakértői díj a Magyar Állam terhén marad, míg a peres felek az egyéb költségeiket maguk viselik. Határozatának indokolása szerint bizonyítottnak találta, hogy a (település neve), (ingatlan 1. címe). szám alatti ingatlanon a felperes által hivatkozott beruházások elvégzésre kerültek. A perben kirendelt igazságügyi szakértő véleménye alapján megállapította, hogy az elvégzett munkák értéke az ingatlan jelenlegi forgalmi értékén belül 2 070 000 Ft-ra tehető, ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy ezek a munkák nem érintették az ingatlan szerkezetét, ezért nem minősülnek ráépítésnek, s így nem keletkeztettek a felperes javára tulajdonjogot. Rámutatott, a felperes által beszerzett, (magánszakértő neve) készítette szakvélemény és a bíróság által kirendelt szakértő véleménye közötti eltérés oka, hogy a magánszakértői vélemény a felperes egyoldalú nyilatkozatait vette alapul a beruházások körét illetően, ami nem egyezett a perben lefolytatott bizonyítás eredményével. Erre figyelemmel szükségtelennek ítélte e körben újabb szakértő kirendelését. Nem fogadta el bizonyítottnak, hogy a (település neve)-i (ingatlan 11. hrsz.-a)., (ingatlan 12. hrsz.-a). (ingatlan 8. hrsz.-a). és (ingatlan 9. hrsz.-
12. a)hrsz. alatti ingatlanok a néhai különvagyonát képezték. Érvelése szerint nem állapítható meg, hogy a néhai a nem vitásan öröklött 45,64 AK részarány-illetőségét melyik ingatlan megszerzésére használta fel, a (ingatlan 8. hrsz.a). hrsz. alatti ingatlan megszerzésével és vételárával kapcsolatos tanúvallomásokkal szemben pedig az írásba foglalt adásvételi szerződést tekintette hitelt érdemlő bizonyítéknak, és annak alapján nem találta megállapíthatónak azt az alperesi állítást, miszerint a néhai az ingatlant 500 000 Ft-ért vásárolta egy különvagyonában volt ingatlan eladási árából. Ugyancsak bizonyítottság hiányában találta alaptalannak az alperes Belaros MTZ 82.1. típusú traktorra, továbbá a 44., 45 és 46. tételszám alatti ingóságokra vonatkozó különvagyoni igényét. (tanú 1. neve) tanúvallomása alapján bizonyítottnak fogadta el a felperes állítását, miszerint a 15. tételszám alatti vetőgép a néhai és a felperes vejének 1/2 - 1/2 arányú közös tulajdona volt, így a vetőgépnek csak az 1/2-ét állította be a vagyonmérlegbe. Az alperes által 2., 48. és 55. tételszám alatt megjelölt ingóságokat a vagyonmérlegből kihagyta azzal, hogy az alperes nem tudta bizonyítani, miszerint azok a hagyaték megnyíltakor is a felperes és a néhai birtokában voltak. A ingóságok felek által vitatott forgalmi értékét az előzetes bizonyítási eljárás során beszerzett szakértői vélemény, az ingatlanokét pedig a perben kirendelt (kirendelt szakértő neve) szakvéleménye alapján határozta meg. A lefolytatott tanúbizonyítás eredményeként megállapította, hogy az alperes az általa birtokba vett ingatlanok használatában nem akadályozta a felperest, azért intézkedett az ingatlanok hasznosításáról, mert a felperes egyedül nem tudta azokat használni illetve hasznosítani. Mindebből azt a következtetést vonta le, a felperes nem bizonyította, hogy az alperes jogellenes magatartással vette birtokba az érintett ingatlanokat, ezért a felperes ezzel kapcsolatos kártérítési igényét megalapozatlannak minősítette. Mint szükségtelent, mellőzte a felperes által indítványozott mezőgazdasági szakértő kirendelését az alperes birtokába került ingatlanokban bekövetkezett értékcsökkenés felmérésére, álláspontja szerint ugyanis a felperes által hivatkozott kár nem hozható okozati összefüggésbe jogellenes alperesi magatartással. Részletes tanú- és szakértői bizonyítást folytatott le a felperes által a néhai halát követően értékesített lovak, csikók, lovaskocsi és lószerszám forgalmi értékére. A bizonyítás adatait mérlegelve alaptalannak ítélte az alperesnek azt az állítását, hogy a felperes reális értékük alatt értékesítette a fenti ingóságokat. Nem találta megállapíthatónak, hogy a felperes nem megfelelően gondozta a csikókat, így nem fogadta el, hogy az állatok megbetegedéséért, és az ebből adódó értékcsökkenésükért a felperest felelősség terhelné. A haszonélvezeti jog korlátozásáról kifejezetten a felperes elismerő nyilatkozata alapján döntött, mivel egyik fél sem terjesztett elő bizonyítási indítványt a felperes szükségleteinek terjedelmére. Kiemelte, hogy a közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani, s miután jelen esetben ennek nem volt akadálya, ilyen módon szüntette meg a perbeli ingó és ingatlan vagyontárgyakon fennálló közös tulajdont, a megosztás eredményeként mutatkozó értékkülönbözet egyidejű megfizetésére kötelezve a többletértékhez jutó felet. Az elsőfokú ítélet ellen mindkét fél fellebbezést terjesztett elő. A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatásával kérte - a (település neve), (ingatlan 1. címe). szám alatti ingatlan 2/5 illetőségére tulajdonjoga, a további 3/5 illetősége tekintetében pedig haszonélvezeti joga megállapítását, s e jogosultságai ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésének elrendelését, - a (település neve)-i (ingatlan 8. hrsz.-a). és (ingatlan 9. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlanok 1/2 részére özvegyi haszonélvezeti joga megállapítását és annak ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése elrendelését, - a (település neve)-i (ingatlan 11. hrsz.-a)., (ingatlan 12. hrsz.-a)., (ingatlan 2. hrsz.-a)., (ingatlan 3. hrsz.-a)., (ingatlan 4-5-6-7. hrsz.-a)., (ingatlan 8. hrsz.-a). és (ingatlan 9. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlanokon fennálló közös tulajdon megszüntetésére irányuló viszontkereset elutasítását, - az alperes 1 612 000 Ft kártérítésre kötelezését, - az ingóságokon fennálló közös tulajdon megszüntetésére irányuló viszontkereset elutasítását, továbbá az ingóságok alperes tulajdonát képező 1/2 részére özvegyi haszonélvezeti jogának megállapítását, - az alperes első- és másodfokú perköltségben történő marasztalását. Fellebbezésének indokolása szerint a (ingatlan 1. címe). szám alatti ingatlanon a néhaival közösen végzett beruházásaik az ingatlan forgalmi értékét annak 4/5 részével emelték, így az ingatlan 2/5 tulajdoni hányadát megszerezte. Részletezte a közösen elvégzett beruházások körét, amelyek álláspontja szerint egyrészt szerkezetet érintő beruházások voltak, másrészt a lakóépület komfortfokozatát is emelték. Állította, hogy a néhai házastársi közös vagyonukból fizette ki az őt az első házastársával szemben házastársi vagyonközösség megszüntetése címén terhelő 110 000 Ft megváltási árat, ami ugyancsak megalapozza tulajdoni igényét. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az általa beszerzett (magánszakértő neve) igazságügyi szakértő szakvéleményét. Hangsúlyozta, hogy az általa megbízott magánszakértő helyszíni vizsgálatokra, mérési eredményekre alapította a megállapításait. Érvelése szerint, ha az elsőfokú bíróság a magánszakértői véleményt nem tartotta elégségesnek a bíróság által kirendelt szakértő véleményében foglaltak cáfolására, újabb szakértői véleményt kellett volna beszereznie. Kiemelte, hogy kizárólag azon ingatlanokat érintően nem tartott igényt haszonélvezeti jogára, amelyeket az alperes műveletlenül hagyott, és ezáltal azok elgazosodtak, értékük csökkent. Fenntartotta azt az elsőfokú eljárásban előterjesztett előadását, miszerint az alperes önhatalmúan vette birtokba a (település neve)-i (ingatlan 10. hrsz.-a)., továbbá a (ingatlan 4-5-6-7. hrsz.-a), a (3 db ingatlan hrsz.-a). hrsz-ú ingatlanokat, majd - miután szembesült azzal, hogy az itt található szőlőültetvényeket nem vágathatja ki, és ezért nem kaphat állami támogatást - az ingatlanok művelésével illetve műveltetésével felhagyott, aminek következtében az érintett területek elgyomosodtak és az ingatlanok elértéktelenedtek. Érvelése szerint az alperes jogellenes és felróható magatartásával áll összefüggésben az, hogy az érintett ingatlanok értéke a kártérítésként követelt 1 612 000 Ft-tal csökkent. Kifogásolta továbbá, hogy az elsőfokú bíróság nem tért ki ítéletének indokolásában arra, miért mellőzte özvegyi haszonélvezeti joga megállapítását a perbeli ingóságok alperes tulajdonába kerülő 1/2 illetőségére. Az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének alábbiak szerint történő megváltoztatását kérte. - Kérte annak megállapítását, hogy a (település neve)-i (ingatlan 11. hrsz.-a)., (ingatlan 12. hrsz.a)., (ingatlan 8. hrsz.-a). és a (ingatlan 9. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlanok a néhai különvagyonát képezték, azokat nem terheli a felperes özvegyi joga. Kérte továbbá ezen ingatlanokat érintően a földhivatal megkeresését 1/1 arányú tulajdonjoga házastársi különvagyon és törvényes leszármazói öröklés jogcímén történő bejegyzése végett. - Kérte a (település neve)-i (ingatlan 2. hrsz.-a)., (ingatlan 3. hrsz.-a)., (ingatlan 4. hrsz.-a)-22. hrsz-ú ingatlanokon fennálló közös tulajdon megszüntetését akként, hogy a bíróság adja a felperes kizárólagos tulajdonába a (ingatlan 2. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlanokat, a további ingatlanokat pedig az ő kizárólagos tulajdonába a felperes özvegyi joga nélkül, vagy a (ingatlan 3. hrsz.-a)., és a (ingatlan 4. hrsz.-a)-22. hrsz-ú ingatlanokat adja a felperes kizárólagos tulajdonába és az ő (alperes) kizárólagos tulajdonába özvegyi jogtól mentesen a (ingatlan 2. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlant. Kérte a közös tulajdon megszüntetésének megfelelően a tulajdonjog-változás bejegyzése végett a földhivatal megkeresését. - Az ingóságok kapcsán kérte, hogy a bíróság az általa tételesen megjelölt ingóságokat adja a tulajdonába összesen 2 926 582 Ft értékben, kérte az alperes kötelezését a 11., 18., 31. és 42.tételszám alatti ingóságok kiadására, valamint a felperes által fizetendő értékkülönbözet 74 994 Ft-ra történő leszállítását. - A vagyonmérleg 12. és 19-22. tételeihez kapcsolódóan összesen 2 106 500 Ft és kamatai megfizetésére kötelezni az alperest. - Igényt tartott továbbá első- és másodfokú eljárásban felmerült költségei felperes általi megfizetésére. Fellebbezésének indokolása szerint az általa csatolt okirati bizonyítékok, valamint a felperes személyes nyilatkozatai, (tanú 2., 3., 4. neve) tanúvallomása, továbbá (tanú 5. neve) írásbeli nyilatkozata alátámasztotta mindenben azt az állítását, miszerint a (település neve)-i (ingatlan 11. hrsz.-a)., (ingatlan 12. hrsz.-a)., (ingatlan 9. hrsz.-a). és (ingatlan 8. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlanok a néhai különvagyonát képezték. Kifogásolta, hogy a 15. tétel alatti vetőgépnek csupán 1/2 részét tekintette az elsőfokú bíróság közös vagyonnak, elfogadva a felperes vejének (tanú 1. neve)-nak az ellentmondásos tanúvallomását. Kiemelte, hogy a tanú nyilatkozatát önmagában az a tény is cáfolja, hogy a vetőgépet annak megvásárlásától kezdődően mindig a néhai használta, a tárolási helye mindvégig a (ingatlan 1. címe) utcai ingatlanban volt, és jelenleg is ott található. Véleménye szerint a felperes által önkényesen értékesített csikók és lovak hagyaték megnyíltakori forgalmi értékének megállapítására nem alkalmas sem az adásvételről készült okirat, sem (szakértő 3. neve) szakvéleménye. Kiemelte, a néhai halálakor a lovak egészségesek voltak, megbetegedésük a felperes gondozási kötelezettségének elmulasztására vezethető vissza. Kifogásolta, hogy a 42. tétel alatti traktor 1/2 - 1/2 arányú tulajdonjogát az elsőfokú bíróság annak ellenére állapította meg, hogy a traktor különvagyoni jellegét 1 000 000 Ft erejéig maga a felperes is elismerte. Kifogásolta, hogy az elsőfokú ítélet nem rendelkezett a vagyonmérleg 12., 19., 20., 21., 22. és 51. tétele alatti vagyontárgyak felől. Részletezte ugyanakkor az ingóságok általa kért megosztási rendjét. A kizárólagos tulajdonába kerülő vagyontárgyakat érintően fenntartotta a felperes özvegyi jogának korlátozására, vagy az özvegyi jog értékének az illetéktörvény szerinti elszámolására irányuló igényét azzal, hogy az utóbbi esetben kérte a felperes által a perbeli ingatlanokra felvett területalapú támogatások elszámolását is. Kiemelte, hogy a felperes az elsőfokú eljárás során több ízben is megsértette a jóhíszemű pervitel szabályait, amit megítélése szerint a perköltség viselésénél a felperes terhére kell értékelni, éppúgy mint azt a tényt, hogy a hagyaték megnyílta után számos hagyatékhoz tartozó vagyontárgyat önhatalmúlag értékesített. A haszonélvezeti jog korlátozásának indokoltságát illetően előadta, hogy a felperes nyugdíjas, megélhetését nyugdíja megfelelően biztosítja, önmaga a perbeli mezőgazdasági ingatlanokat nem tudja és nem kívánja művelni, haszonélvezeti joga fenntartásához azért ragaszkodik, hogy leánya számára biztosítani tudja az ingatlanok használatát. A peres felek fellebbezési ellenkérelme az ellenérdekű fél fellebbezését érintő körben az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A fellebbezések részben alaposak. I. A perbeli jogvita elbírálása során a bíróságnak elsődlegesen a felperes tulajdoni igényeinek megalapozottsága kérdésében kellett állást foglalnia. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes és a néhai házastársi együttélése alatt szerzett vagyontárgyak tekintetében a Csjt. 27. §