A határozat elvi tartalma: A működési előleg igénylése díjfizetéshez kötött. A díjfizetés módja nem változtat azon, hogy a kedvezményezettnek a támogatási határozatban megállapított összeggel kell elszámolnia. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.IV.35.801/2013/7.szám A Kúria a Dr. Jobbágy Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Jobbágy Krisztina ügyvéd) által képviselt felperesnek az Ivanovits Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Káldy Péter ügyvéd) által képviselt Miniszterelnökséget vezető Miniszter alperes - mint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Szerve jogutóda - ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- október
- napján kelt 17.K.27.186/2013/4 számú jogerős ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17.K.27.186/2013/
- számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, egyebekben az ítéletet hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét a támogatási előleg díjának elszámolására vonatkozó részében elutasítja. A felek az elsőfokú eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 15.000 (tizenötezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. A további feljegyzett 15.000 forint kereseti illetéket az állam viseli Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperes
- november
- napján támogatási kérelmet nyújtott be az alperes elsőfokú hatóságához, amelyet az
- január 9-én kelt határozatával jóváhagyott. Ezt követően a helyi vidékfejlesztési közösségek és LEADER helyi akciócsoportok részére nyújtott támogatás jogcímére a felperes
- november 3-án működési előleg kifizetése iránti kérelmet nyújtott be. Az alperes
- november 18-án kelt határozatával, figyelemmel az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program a LEADER helyi akciócsoportok részére nyújtandó működési előlegről szóló 220/
- (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) alapján jóváhagyó határozatban 26.032.320 forint támogatási előleget folyósított a felperes számára azzal, hogy abból 728.904 forintot előleg igénylési díj címén visszatartott. Kötelezte a felperest, hogy a részére folyósított 25.303.416 forint kifizetett működési előleggel a Korm.r.
- §
(5)és
(7)bekezdése szerint legkésőbb
- június 30-ig számoljon el. Mivel a felperes nem megfelelően számolt el a megjelölt határidőig, ezért az alperes elsőfokú hatósága 207/1501/4/235/
- szám alatti
- október 16-án kelt határozatával a felperest jogosulatlan támogatás visszafizetése címén 7.362.213 forint, valamint annak kamatai, összesen 9.985.177 forint megfizetésére kötelezte. A jogalap tekintetében a határozatot a Korm.r.
- §
(5)és
(7)bekezdésének megsértésével indokolta. Az összegszerűség tekintetében a felperes részére megállapított előlegösszegnek az előlegigénylési díjjal együttesen számított összegét vette alapul, a kamatokat pedig az előlegösszeg felperes számláján történő jóváírásának napjától az alperesi határozat meghozatalának napjáig számította. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2013. február 5-én kelt 207/1501/4/266/2008. számú határozatával a kamatösszeg megváltoztatása mellett az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes fellebbezésében foglaltakra tekintettel hivatkozott arra, hogy a Korm.r. 5. §
(4)bekezdése értelmében az előlegigénylés díja a működési előleg összegébe beleszámít, mely díj egyebekben az alperest illeti. Amennyiben az ügyfél határidőben nem fizeti vissza az előleget, a működési előleg összegét be kell számítani az előleg összegébe. A felperes a Korm.r. rendelkezéseinek ismeretében vette igénybe a működési előleget, így azt is tudta, hogy az előlegigénylésnek van díja, ami az előleg összegébe beleszámít. A felperes keresete folytán eljárt Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- október
- napján kelt 17.K.27.186/2013/
- számú ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte. Ítéletét a Korm.r.
- §-ának értelmezésével azzal indokolta, hogy a Korm.r. perben alkalmazandó rendelkezésének szó szerinti értelmezése, de logikai értelmezése sem teszi lehetővé, hogy a visszafizetés összegszerűségében az alperes beszámítsa a működési előleg díját tekintettel arra, hogy a Korm.r.
- §
(7)bekezdése a kifizetett, de el nem számolt működési előleget minősíti jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak. Tehát a visszafizetésnek két konjunktív feltétele közül az egyik az, hogy jogosulatlan támogatásnak csak az ügyfél részére kifizetett támogatás tekinthető, másrészt pedig a visszafizetésre kötelezés feltétele az is, hogy az ügyfél határidőben ne számoljon el annak felhasználásával. E két feltétel közül a perbeli esetben az első nem valósult meg, tekintettel arra, hogy a működési előleg igénylésének 2,8%-os díját a megítélt támogatási összegből levonták, tehát azt a felperes részére ténylegesen már nem fizették ki. A Bíróság megalapozottnak ítélte a felperes keresetét az alperesi határozatban megállapított kamatfizetési kötelezettséggel kapcsolatban is. Kötelezte a közigazgatási szervet, hogy a megismételt eljárásban előírt kamatszámításnak megfelelően hozzon határozatot. Az ítélettel szemben az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a Bíróság jogerős ítéletének hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Perköltségigénye is volt pernyertessége esetére. Felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy a Bíróság ítélete a Pp. 221. §
(1)bekezdésébe ütközően, illetve a Korm.r. 5. §
(7)bekezdésébe ütközően törvénysértő. Álláspontja szerint a közigazgatási eljárásokban ismert a levonás (visszatartás) jogintézménye. Ennek lényege az, hogy amennyiben az eljárással érintett ügyfélnek esedékes követelése, és egyidejűleg esedékes tartozása is fennáll a közigazgatási hatósággal szemben, úgy jogszabályban meghatározott közigazgatási szerv visszatartással a pénztartozásokat beszámítja. A levonás útján teljesített előlegigénylési díjfizetés azonban nem változtatja meg azt az alaphelyzetet, hogy a díjfizetés kötelezettje a támogatás igénylője, jelen esetben a felperes. Az előlegigénylési díj levonása pénzügyi adminisztrációs kedvezményt jelentő fizetési módnak minősül, ami nem eredményezi azt, hogy a felperes ne azt a támogatási összeget kapta volna kézhez, amelyet számára az elsőfokú hatóság megállapított. A levonással teljesített díjfizetésből logikai alapon csak az következhet, hogy a támogatott a részére megállapított támogatást teljes összegben megkapta. A támogatásügyi hatóság a díjfizetésben vállalt szerepe csupán azt jelenti, hogy a felperesnek nem kellett gondoskodnia sem előre, sem pedig utólag az előlegigénylési díj megfizetéséről. A felülvizsgálati kérelem a jogerős ítélet kamatszámítással kapcsolatos megállapításait és rendelkezéseit nem támadta. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott. A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának csak abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a Korm.r. 5. §
(7)bekezdése szerinti „jogosulatlan támogatás” a támogatási előlegként megállapított összeget, avagy annak az előlegigénylési díj [5. §
(4)bekezdés] nélkül számított, felperes részére ténylegesen átutalt hányadát jelenti. A működési előleg igénybe vételének lehetőségét a Korm.r. 5. §-a teszi lehetővé, az erre irányuló kérelem formai és tartalmi követelményeit az 5. §
(1)és
(2)bekezdései tartalmazzák. A Korm.r. 5. §
(4)bekezdése értelmében a működési előleg igénylésének díja van, amely az MVH-t illeti meg. A Korm.r. 5. §
(4)bekezdése rendezi az előlegigénylési díj mértékét, és megfizetésének módját is. Az utóbbi tekintetében a Korm.r. úgy rendelkezik, hogy az előlegigénylési díjat „(...) a megállapított működési előlegből az MVH a működési előleg megállapítását követően számít ki, és a működési előleg folyósítását megelőzően egy részletben von le a megállapított működési előlegből.” A Korm.r. értelmében a működési előleg igénybe vétele díjfizetéshez kötött „szolgáltatás”. A díj megfizetésének több módja is lehet: a megállapított működési előleg teljes összegének kifizetése mellett az alperes kötelezhetné a felperest a díj megfizetésére. A jogalkotó azonban a „beszámítás” technikáját választotta. Ez a jogalkotói megoldás azonban nem változtat a működési előleg elszámolási kötelezettség terhével, határozatban megállapított összegén. A felperesnek a működési előleg teljes összegével kell elszámolnia, amely kötelezettség elmulasztása esetén a határozatban megállapított összegszerűség képezi a szankció alapját, amelybe nem számítható bele annak a „szolgáltatásnak” a díja, amely a jogintézmény (működési előleg) alkalmazásának lehetőségét hivatott ellentételezni. Az elmúlt időszakban a tárgykörben meghozott, ellentétes tartalmú döntésekre tekintettel és figyelemmel a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 31. §-ára is, a Kúria a fenti jogi álláspontot fogadta el elvi bírósági határozattá minősített Kfv.I.35.495/2012/4. számú ítéletében (EBH - 16/2014.), amely állásponttól a Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa sem kíván eltérni. A kifejtettek értelmében a Bíróság helytelen, a Pp. 221. §
(1)bekezdésébe ütköző értelmezéssel jutott a fentiekkel ellentétes álláspontra, ezért a Kúria a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján eljárva az ítéletet a működési előleg díjára vonatkozó részében hatályon kívül helyezte és ebben a vonatkozásban a felperes keresetét elutasította. Ugyanakkor a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal nem támadott - kamatszámítással összefüggő részét nem érintette, így az első fokon eljárt közigazgatási szervnek a kamatszámítással kapcsolatos ítéleti megállapításnak megfelelően a megismételt eljárást le kell folytatnia. A Kúria a felek részleges pernyertességének, pervesztességének konzekvenciáit levonta a költség- és illetékviselés körében is: A Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 81. §
(1)bekezdése rendelkezett arról, hogy a felek az elsőfokú eljárásban viselik saját költségeiket, míg a felperes az alperes felülvizsgálati kérelmének megalapozottsága miatt köteles az alperes felülvizsgálati eljárásban - alapvetően képviseletével összefüggően keletkezett - költségeinek viselésére [Pp. 78. §
(2)bekezdése]. Az elsőfokú eljárás részleges pernyertessége indokolta az elsőfokú eljárás illetékének megosztását is, illetve az alperes sikeres felülvizsgálati kérelme miatt köteles a felperes az államnak megfizetni a felülvizsgálati eljárás illetékét. Budapest, 2015. február 24. Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt sk. bíró