B.81/2010/86 – Balassagyarmati Törvényszék

(2)bekezdés II. fordulat). Ezért a bíróság õt - halmazati büntetésül - 2 (Kettõ) év börtönre ítéli. A büntetés végrehajtását 3 (Három) évre felfüggeszti. A bíróság ... vagyonára 9.000.000 (Kilencmillió) forint erejéig vagyonelkobzást rendel el. 7 rb. vesztegetés bűntettének vádja alól a bíróság ... vádlottat - bizonyítottság hiányában - felmenti. Az eljárás során felmerült 379.815 (Háromszázhetvenkilencezer-nyolcszáztizenöt) forint bűnügyi költséget a vádlott köteles megfizetni az államnak a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatala külön felhívására. Indokolás: A Balassagyarmati Városi Ügyészség 2007. június hó 1. napján kelt B.1211/2005. számú vádiratában a Balassagyarmati Városi Bíróság előtt jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat ... I. r. vádlott és 59 társa (köztük ... ) ellen. Ezen belül ... LX. r. vádlottal szemben az ügyészség a Btk. 319. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés c) pontja szerint minősülő és büntetendő folytatólagosan elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt azért emelt vádat, mert a cselekmény elkövetése időpontjában a ... Fiókjának igazgatójaként a … hitelek kihelyezésekor a bank vagyonának kezeléséből eredő kötelezettségeit megszegte és ezzel a ... Rt-nek 93 millió forint vagyoni hátrányt okozott. A Balassagyarmati Városi Bíróság a tárgyalás előkészítése során észlelte, hogy az ügyészség vádiratában olyan bűncselekmény szerepel, melynek elbírálására hatáskörrel nem rendelkezik, ezért a

1. október hó
2. napján jogerős B.350/2007/
3. számú végzésével az ügyet a ... Megyei Bírósághoz áttette. Az áttételt követően
4. november hó
5. napján kelt B.1368/2005.Bf. számú határozatával a ... Megyei Főügyészség ... LX. r. vádlottal szemben a vádat elejtette, minthogy a vádlott terhére rótt cselekmény nem bűncselekmény. Ezért a
6. február hó
7. napján jogerős 3.B.233/2007/
8. számú végzésével a ... Megyei Bíróság ... LX. r. vádlottal szemben a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indított büntetőeljárást megszüntette. A ... Megyei Bíróság
9. december hó
10. napján 3.B.233/2007/
11. számú végzésével a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette és más bűncselekmények miatt ... és társai ellen indított büntetőeljárást felfüggesztette, és az ügyészt a vádirat hiányosságainak pótlása, illetve bizonyítási eszközök felkutatása és megvizsgálása érdekében megkereste. Az eljárást felfüggesztő végzésében a megyei bíróság megállapította azt is, hogy a vádirat
12. oldalának 4./ bekezdésében olyan ténymegállapításokat tartalmaz ... III. r. vádlott cselekvőségét illetően, amely a megyei bíróság hatáskörébe tartozó súlyos tárgyi megítélésű bűncselekmény, nevezetesen a Btk.
13. §-ában meghatározott vesztegetés bűntette megállapítására adhat alapot. Ugyanakkor ... terhelttel összefüggő ezen ténymegállapítás nem kellően konkrét, minthogy nem tartalmazza azt, hogy ... III. r. vádlott a banki tevékenységéért kitől, mikor és milyen összegeket vett át. A Balassagyarmati Városi Ügyészség
14. február hó
15. napján B.1211/
16. szám alatt ismét benyújtotta a vádat a ... Megyei Bíróságon. A városi ügyészség ... I. r. vádlottat és társait a Btk.
17. §

(1)bekezdésének a) pontjába ütköző, aszerint minősülő és büntetendő jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettével, és a Btk. 274. §

(1)bekezdés b) pontjába ütköző, aszerint minősülő közokirat-hamisítás bűntettével, valamint a Btk.

1. §-ába ütköző, aszerint minősülő magánokirathamisítás vétségével vádolta meg. Ezen vádiratban az ügyészség rögzítette azt is, hogy ... és társai által elkövetett gazdasági vesztegetésnek minősülő cselekmények miatt jelenleg külön nyomozás folyik a ... Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztályán, így e magatartás nem tárgya a jelen vádiratnak. Minthogy az ügyész kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy a vesztegetés megállapítására alapot adó ténymegállapítások nem képezik a vád tárgyát, és a vádiratban rögzített egyéb cselekmények tekintetében az eljárás lefolytatására a Be.
2. §

(6)bekezdése alapján a Balassagyarmati Városi Bíróságnak volt hatásköre és illetékessége, a megyei bíróság 3.B.34/2009/

1. számú,
2. augusztus hó
3. napján jogerős végzésével az ügy iratait a Balassagyarmati Városi Bírósághoz tett át. A Balassagyarmati Városi Bíróság 8.B.320/
4. számon lefolytatta az eljárást, melyben
5. január hó
6. napján az elsőfokú ítélet megszületett. Ezen eljárással párhuzamosan a Balassagyarmati Városi Bíróságon B.242/
7. számon egy további eljárás volt folyamatban ... I. r. vádlott és 15 társával szemben jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette miatt, melyben teljesen azonos elkövetési magatartás mellett, az elkövetői kör részbeni azonosságával, ... V. r. vádlottként szerepelt. A vesztegetés miatt lefolytatott nyomozás eredményeként a ... Megyei Főügyészség
8. április hó
9. napján kelt B.1016/2008/1-BTÖ. számú vádiratában 16 rb. a Btk.
10. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés b) pontja szerint minősülő és büntetendő, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette miatt emelt vádat ... vádlottal szemben az alábbi tényállás alapján. ... vádlott

1. szeptemberétől
2. július végéig dolgozott a ...i Fiókjánál, mint hitelügyi előadó. E minőségben mint „kapcsolattartó” jelentős feladatot kapott a kormány által az 1011/2002.(II.18.)Korm. határozattal elindított ún. ...-hitelkártya-program gyakorlati megvalósításában, amely az eredményesen működő kis- és középvállalkozások likviditási gondjainak enyhítésére született. Az e programhoz kapcsolódó és a kivállalkozások érdekképviseletét ellátó szervek - így a ... és ... mellett a hitelkonstrukció gyakorlati kivitelezése a részt vevő bankokra - így többek között az ... Bankra - hárult. A ... kártya-program alapján a feltételeknek megfelelő pályázó - az ügyfélminősítés eredményétől függően - 500.000 Ft-tól 5.000.000 Ft-ig terjedő összegű, ún. rulírozó hitelhez juthatott, amelyhez a Magyar Állam kamat- és garancia támogatást nyújtott. A hitel igénybevételének ugyanakkor szigorú feltételi voltak, ahhoz csak olyan vállalkozás juthatott, amely hiteles okiratokkal igazolta addigi eredményes működését, azt, hogy nincs adó- vagy hiteltartozása, nem folyik ellene csőd vagy felszámolási eljárás, stb. Az üzletszabályzatokban kidolgozott eljárási rend szerint a kérelmezőnek a hitelkérelmét - valamint a jogosultságát igazoló okiratot - a ... vagy ... irodákon keresztül kellett beadnia, ahol elsődlegesen vizsgálták a kérelmező jogosultságát, a benyújtott okiratok valóságtartalmát és ha ezeket elfogadhatónak találták, úgy a kérelmet elektronikus úton regisztrálták, majd azt - ugyancsak elektronikus úton - megküldték a hitelt majdan nyújtó banknak. Ehhez csatolták - postai úton - a kérelmet alátámasztó dokumentumot. A bank hitelminősítő alkalmazottja, az ún. kapcsolattartó az ily módon rendelkezésre bocsátott adatok alapján végezte el az ügyfél és a vállalkozás hitelminősítését, majd ennek eredményétől függően készítette el a javaslatot arra nézve, hogy lehet-e és ha igen, milyen összegű hitelfedezetet biztosítani a kiadandó hitelkártyához. Pozitív döntés esetén elkészítette a szerződés tervezetét, majd azt beadta a fiókvezetőnek aláírás végett. A szerződéskötést követően volt csak lehetőség a hitelek visszafizetését a bank számára garantáló ... Rt. értesítésére, s ha ott is elfogadták és regisztrálták a szerződést, akkor lehetett a hitelkeretet megnyitni és annak terhére kifizetést eszközölni. ... , mint a bank alkalmazottja a program indulásától kezdve kapcsolattartó hitelminősítőként végezte a fent leírt tevékenységet, a hitelbírálat során azonban -
3. végétől -
4. közepén történt távozásáig - rendszeresen megszegte a rá irányadó szabályokat annak érdekében, hogy arra nem jogosultak hitelhez juttatása révén jelentős jogtalan anyagi előnyre tegyen szert. A vádlott
5. végén - pontosan már meg nem határozható időben - ismerkedett meg ... budapesti lakossal, aki őt a bankban felkereste és a ...-hitel felvételének lehetőségéről érdeklődött. Azt közölte a vádlottal, hogy a hitelre minél gyorsabban szüksége van, s ezért is jött ...ba, mert a híresztelések szerint „... itt lehet a leggyorsabban ...-hitelt kapni....”. ... felajánlotta közreműködését a gyors hitelügyintézésben, de ezért cserébe a megszerzett hitelösszegből 2.000.000 Ft-ot kért ...tól. Kioktatta őt arról is, hogy milyen okmányokat szerezzen be a hitelkérelemhez és arra is, hogy miként lehet - a futamidő alatti pénzbefizetésekkel - a hitelfelvétel törvényességének a látszatát fenntartani. ... és ... arról is megállapodtak, hogy ... több cég kérelmét is továbbítja a vádlottnak, aki azokat átveszi és elintézi, hogy garantáltan és gyorsan megkapják a hitelt. Ezek esetében hitelenként ugyancsak 2.000.000 Ft-ot kért. Mint utóbb megállapítható volt, nemcsak ...nal, hanem más személyekkel is - így ...sal és ... sal hasonló „üzleti” kapcsolatot ápolt ... vádlott, akik ugyancsak több cég hitelkérelmét továbbították hozzá a leírthoz hasonló feltételekkel. A ... által végzett hitelbírálat során nevezett a rá irányadó banki előírásokat sorozatosan megszegte és - noha a szükséges feltételek hiányoztak - az ügyfélminősítéseket akként alakította, hogy a szinte kizárólag más megyéből érkező „igénylő” minden esetben a maximális 5.000.000 Ft hitelhez juthasson hozzá. A ...nal - és a többi „hitelközvetítővel” - fennálló kapcsolatából, a kérelmek, továbbá az ahhoz mellékelt okiratok jogosulatlan, a ... irodát részben megkerülő átvételéből és azoknak - így különösen az adóigazolásoknak, cégiratoknak, eredmény-kimutatásoknak nemegyszer egyszerű megtekintés alapján is szembetűnő - hiányosságaiból, hamis voltából nem lehetett kétséges számára, hogy az igénylő nem felel meg a hitelnyújtás feltételeinek és ezért az igénylést el kellett volna utasítania. Ennek ellenére a vádlott minden esetben hitelképesnek minősítette a vállalkozást és ennek megfelelő javaslatot készített. Az előírásokkal ellentétes eljárásra utal az is, hogy nem egy esetben már azt megelőzően intézkedett a ... Rt. jóváhagyásának megszerzése iránt, hogy a szerződés egyáltalán aláírásra került volna. Ilyen körülmények között a vádlott - megszegve a rá irányadó kötelezettségeket -
6. januárja és
7. júliusa között tizenhat esetben minősítette az erre nem alkalmas cégeket hitelképesnek és javasolta velük hitelkeret megállapodás megkötését, minden esetben a maximális 5.000.000 Ft-ra. A néhány - olykor egy - két - nap alatt lebonyolított ügylet alapján az igénylők még a hitelszerződés megkötésének napján felvették a hitelkeret teljes összegét, majd valamelyik ... i szórakozóhelyen ... , ... vagy ... átadták a „gyors hitel ügyintézésért” előre kialkudott, cégenként 2.000.000, három esetben pedig 1.000.000 - 1.000.000 forintot. A ..., a ... , a ... ., a... ., az ... , a ... , az ... , a ... , a ... az ... , a ... , a... , és a ... hitelkérelmének „elintézése” kapcsán ... összesen 26.000.000 Ft-ot vett át ... tól, míg az ... . és a ... . ügyintézéséért 1 - 1 millió, összesen 2 millió forintot kapott ...tól, és a ... . esetében 1 millió forintot ...tól. Így mindösszesen 29 millió forint jogtalan előnyhöz jutott a vádlott azáltal, hogy kötelességét megszegte. A hiteleket egy esetben sem fizették vissza, azok tekintetében a bank a ... Rt-nél a garanciát érvényesítette. …....... , …....... A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a bíróság az alábbi tényállást állapította meg: ... vádlott nõs családi állapotú, egy kiskorú gyermeke van. Szakközépiskolai érettségivel, pénzügyi ügyintézõ és képesített könyvelõ szakképzettséggel rendelkezik. Jelenleg a ... Kft-nél dolgozik alkalmazottként szezonális munkában, ilyenkor havi jövedelme 80.000 Ft-ra tehetõ. Szezonok között munkanélküli segélyben részesül, havonta 46.000 Ft összegben, melyet alkalmi munkából 10.000 - 20.000 Ft-tal tud kiegészíteni. Felesége bolti eladóként minimálbérre jogosult. Közös vagyonukat képezi egy 4.000.000 - 5.000.000 Ft értékû családi ház. Az ... felé 28.000 forintos havi részletû lakásfelújítási hitelt törleszt. Jelen perben elbírált cselekményei elõtt a rendelkezésre álló adatok szerint büntetve nem volt. Azóta azonban több eljárás folyt és folyik ellene. 1./
8. szeptember hó
9. napján jogerős B.97/2004/
10. számú ítéletével a Balassagyarmati Városi Bíróság jogosulatlan befektetési szolgáltatási tevékenység bűntette miatt 90.000 Ft pénzbüntetésre ítélte. 2./ A Balassagyarmati Városi Bíróság
11. július hó
12. napján kelt 8.B.242/2009/
13. számú ítéletével ... öt bűnösnek mondta ki 12 rb. bűnsegédként elkövetett jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében, ezért őt halmazati büntetésül végrehajtásában kettő évre felfüggesztett egy év hat hó börtönre ítélte. A Balassagyarmati Városi Bíróság ítélete a Balassagyarmati Törvényszék 3.Bf.229/2012/
14. számú végzésével
15. október hó
16. napján jogerőre emelkedett. 3./ A Balassagyarmati Járásbíróság
17. január hó
18. napján meghozott 8.B.320/2010/
19. számú ítéletével ... öt
20. rb. bűnsegédként elkövetett jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettében mondta ki bűnösnek, melyért halmazati büntetésül kettő év börtönre ítélte, a büntetés végrehajtását három évre felfüggesztette. Az ítélet nem jogerős. ... vádlott
21. szeptemberétől
22. július végéig dolgozott a ... ...i Fiókjában, mint hitelügyi előadó. E minőségben mint „kapcsolattartó” kapott feladatot a ... is forgalmazott, ...-hitel néven közismertté vált folyószámlahitel konstrukció kapcsán. Ez a program a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló
23. évi XCV. törvény alapján indult meg a 2000-es évek elején, melynek keretén belül gazdasági társaságok vagy egyéni vállalkozások ez idő tájt 5.000.000 forint erejéig kedvezményes kamatozás mellett vehettek igénybe folyószámla hitelt. Ezen rulírozó hitel szerepe a jogalkotói szándék szerint az volt, hogy a likviditási problémákkal küszködő kis- és középvállalkozások helyzetét megkönnyítse, amennyiben a hitelkeret rendelkezésre bocsátásával az átmeneti fizetési gondot rendezni lehetett. Ehhez szükség volt a … nyitott folyószámlára, amelyre a folyósított hitel összege felkerült és amelyen a vállalkozás egyéb pénzügyi tranzakciói is folytak. Ily módon a hitelkeret a vállalkozás bevételeiből elvileg folyamatosan vissza is töltődött volna. Miután a állam a vállalkozások kockázatait nem kívánta a bankokra áthárítani, ezért részükre a kihelyezett pénz megtérülését biztosító garanciát adott. A hitel biztosítéka elsősorban a ... Rt. készfizető kezességvállalása volt. Az Rt. a tartozások 73 %-áért vállalta az állami kezességet, míg a fennmaradó 27 %-os részt a banki konstrukció szerint magánszemély készfizető kezessége biztosította. Az igénylés folyamata a … által e célra létrehozott, a (... ) országosan meglévő adminisztratív hálózatára telepített és effektíve a ... irodák mellett működő, ... Rt-n keresztül történt. A vállalkozások által az iratok benyújtása a ... Rt-hez az ún. … kártya igénylési lap kitöltésével történt, amivel együtt be kellett nyújtani a társaság cégkivonatát, a társasági szerződését, az utolsó két év pénzügyi beszámolóját, az aláírási címpéldányt és harminc napnál nem régebbi adóigazolást arról, hogy a társaságnak nincsen adótartozása. Ezen túl szükséges volt a cég képviselőinek iratainak másolata, pénzforgalmi bankszámlakivonat és a társult szervek igazolása. A ... Rt-nél elkészült előminősítésről az ügyfelet tájékoztatták. A ... a regisztráló szervezetek irodái által befogadott hitelkérelmeket és mellékleteket papíralapon közvetlenül a bankfiók részére, míg a hitelkérelem nyomtatványon szereplő valamennyi adatot elektronikus úton a bank központja részére küldte meg. A bankfiókok hozzáférési jogosultsággal rendelkező munkatársai ezen központi adatbázisból érték el az adott fiókot megjelölő ügyfelek adatait. A kisvállalkozói kapcsolattartó, illetve az ügyfélkapcsolati manager a papír alapú dokumentációk kézhezvételét követően ellenőrizni volt köteles, hogy a hitelkérelem hiánytalanul kitöltésre került-e és valamennyi melléklet csatolásra került-e, ellenőriznie kellett, hogy a hitelkérelemben szereplő adatok megegyeznek-e az elektronikusan bankba érkezett és az ügyfélminősítés alapjául szolgáló adatokkal, továbbá, hogy a vállalkozás, annak tulajdonosai, a magánszemély kezes, illetve a kapcsolt vállalkozásnak minősülő cégek szerepelnek-e a bank tiltó listáján, és mindezek alapján javaslatot kellett tennie a program által generált ügyfél-minősítési kategória jóváhagyására, mellyel egyidejűleg gondoskodnia kellett az ügyfél-minősítési kategória jóváhagyásának dokumentálásáról is. Legvégül feladatát képezte az egyszerűsített előterjesztési nyomtatvány kitöltése, és ennek benyújtása az illetékes döntéshozó részére. A döntési hatáskör a fiókvezető kezében volt, melynek alapján a kockázatvállalásokat, kisvállalkozói és vállalati ügyfélkörben egyaránt ő volt jogosult engedélyezni. Ezen tevékenysége során ... vádlott
24. decemberében ismerkedett meg ...nal, aki ekkor üzlettársaival az ... nevében fordult ... -hitel igényléssel a ...i …hoz. ... ezen hitelügyintézés során a ... -hitelkonstrukcióra figyelmét felhívó - egyébként a nyomozás során ismeretlenül maradt társaitól azt az információt kapta, hogy ... banki alkalmazott ellenszolgáltatás fejében a hitelügyintézést meggyorsítja és annak sikerességét is garantálja. Az ... hiteligényléséhez ... ismeretlen forrásból származó valótlan tartalmú mérleget és hamis nullás adóigazolást csatolt. A hitelbírálat során ... vádlott pozitív előterjesztést tett a döntéshozónak, melynek eredményeként ...
25. december hó
26. napján folyószámla hitelszerződést kötött a ...al, melynek alapján másnap az 5.000.000 Ft hitelösszeget is felvette. ... ebből az összegből ... vádlottnak 1.000.000 Ft-ot átadott. Ezzel egyidejűleg abban is megállapodtak, hogy ... további vállalkozások kérelmét továbbítja ... részére, aki azokat átveszi és elintézi, hogy ezen vállalkozások garantáltan és gyorsan megkapják a hitelt. Megállapodtak abban is, hogy ennek fejében ... vádlott a felvett hitelösszegekből ugyanolyan részesedésre számíthat, mint a már lebonyolított hitelügylet kapcsán. A hiteligénylések sikerének biztosítása érdekében ... vádlott iránymutatást adott ... részére a hiteligénylő lap megfelelő adatokkal való kitöltéséhez, és vállalta azt is, hogy a rendelkezésre bocsátott hiteligénylési dokumentációt a ... -hoz eljuttatja, majd rövid időn belül a banknál a hitelszerződés megkötését és a pénzfelvételt lehetővé teszi. Később ... vádlott a ...on keresztül megismert ...sal és ... sal is hasonló „üzleti” megállapodást kötött, akik ugyancsak több cég hitelkérelmét továbbították hozzá, a leírthoz hasonló feltételekkel. ... vádlott banki hitelügyintézőként a hitelügyintézés folyamatára részleteiben is rálátva, ismerve az automatizmusban rejlő lehetőségeket, ...t, ...t és ...t kellőképpen felvilágosította arról, hogy a hitelbírálati szempontoknak milyen tartalmú iratok felelnek meg. ... , ... és ... először saját, nem működő cégükre vettek fel hitelt, majd lakókörnyezetükben minimális ellenszolgáltatás fejében potenciális cégtulajdonosokat kutattak fel, akiket rávettek arra, hogy nem működő cégeket vegyenek a nevükre és aláírják - az ehhez szükséges cégiratok után - a ... -hitel igényléséhez szükséges papírokat is. Ezek a hiteligénylések azonban nem valós igényeket takartak. Az ily módon közvetített cégek többsége ténylegesen nem működött, effektív gazdasági tevékenységet nem végzett, vagy amelyik igen, egyéb feltételek hiányában nem lett volna jogosult a ... -hitel felvételére. ... , ... és ... ennek tudatában szállították a hiteligénylési dokumentációt ... vádlott részére, aki tudatában annak, hogy valótlan tartalmú dokumentációt vesz át, intézkedett a hiteligénylés gyors befogadása, a gyors hitelbírálat és a teljes összeg minél előbbi kifizetése iránt. ... a hitelbírálat szabályozott folyamatát megkerülve, maga vette át megjelölt társaitól a tényleges gazdasági tevékenységet nem folytató fiktív cégek valótlan tartalmú dokumentációit, melyek legtöbb esetben hamis adóigazolásokat és valótlan eredménykimutatásokat tartalmaztak. A hitelbírálat gyorsítása érdekében ... vádlott az előírásokkal ellentétesen nem egy esetben már azt megelőzően intézkedett a ... Rt. jóváhagyásának megszerzése iránt, hogy a szerződés egyáltalán aláírásra került volna. A fals hitelügyletek lebonyolítását és meggyorsítását elősegítendő, mindig biztosította, hogy a pénztárban a teljes hitelösszeg felvételét lehetővé tevő pénzmennyiség legyen, még abban az esetben is, ha azzal a lehetőséggel egy-egy napon két-három ügyfél is élni kívánt. ... vádlott tisztában volt azzal, hogy a hitelkonstrukció eredeti célja nem a milliós összegű készpénzfelvétel volt, azonban segített társainak annak kihasználásában, hogy a hitelbírálat automatizmusában rejlő lehetőséget kihasználva, a sikeres elbírálást garantáló, ám valótlan tartalmú adatokkal kitöltött iratok alapján, a kisvállalkozások megsegítésére szánt hitelösszegeket akadálytanul felvegyék, és a hitel eredeti céljától eltérően, azt saját céljaikra fordítsák. Tisztában volt ... vádlott azzal is, hogy ehhez társai nehéz anyagi körülmények között élő, sokszor megszorult helyzetben levő embereket vettek rá arra, hogy a nem működő gazdasági társaságot anyagi juttatás fejében a nevükre vegyék, és csekély összegért vállalják a ... ba utazást, a papírok aláírását és a pénz felvételét. Ilyen körülmények között ... vádlott
27. decembere és
28. júliusa között több esetben minősítette az erre nem alkalmas cégeket hitelképesnek és javasolta velük hitelkeret megállapodás megkötését, minden esetben a maximális 5.000.000 forintra. A néhány nap alatt lebonyolított ügyletek alapján a hiteligénylők még a hitelszerződés megkötésének napján felvették a hitelkeret teljes összegét, majd valamelyik ...i szórakozóhelyen ... , ... vagy ... a gyors hitelügyintézésért előre kialkudott összegeket átadta ...nek. ... vádlott tevékenysége során számtalan cég hiteligénylését minősítette, köztük a ... ., a ... , a ... ., a... ., az ... , a ... , az ... , a ... , a ... az ... , a ... , a ... , a ... , az ... , a ... . és a ... nevében benyújtottat. Ezek közül a ... ., a ... , a... ., az ... , a ... a ... , a ... , az t... és a ... Kft. vonatkozásában kétséget kizáróan megállapítást nyert, hogy ... vádlott nyolc esetben ...tól, míg egy esetben ...tól cégenként 1 - 1.000.000 forintot kapott, így mindösszesen 9.000.000 forint jogtalan előnyhöz jutott azáltal, hogy kötelességét megszegte. A felvett hitelösszegek visszafizetésre nem kerültek, azok tekintetében a ... Rt-nél érvényesítésre került a garancia, illetve a fennmaradó tőkekövetelés eladásával és a biztosító helytállásával a bank a veszteségeit minimalizálni tudta. …....... , …....... Fentiek szerint megállapított tényállást a bíróság ... vádlott a nyomozás során, a bíróság előtt jelen eljárásban, illetve párhuzamosan folyó eljárásokban tett vallomásai alapján, …,, ..., …, ... , ...né, ..., …, …, …, …, …, …, …, …, …, …, …, …, …, …, …, …, …, és ... a nyomozás során, a bíróságon jelen eljárásban és a párhuzamosan folyó eljárásokban megtett vallomásai alapján, míg …, …, …, …, …, …, …, …, ... jelen bírósági eljárásban ismertetéssel a tárgyalás anyagává tett nyomozati tanúvallomásaik, illetve a párhuzamos eljárásokban megtett vádlotti vallomásaik alapján, valamint a rendelkezésre álló iratok, közöttük különösen a ... és ... Rt. vezérigazgatói utasítása a ... kártya konstrukcióról, ... munkaköri leírásai, a hiteligénylés során az egyes cégek vonatkozásában készült iratok másolatai, a ... és a ... Zrt. üzleti szabályzata, a cégek hivatalos cégiratai, az APEH nyilatkozatok, az ezekhez kapcsolódó tanúvallomások, a vádlott erkölcsi és vagyoni kimutatása alapján állapította meg. ... vádlott mind a nyomozás, mind a bírósági eljárás során következetesen tagadta bûnösségét. Nem ismerte el, hogy a hitelkihelyezések ügyében meg nem engedett segítséget nyújtott volna a tényállásban megjelölt társainak. Tagadta, hogy tudott a benyújtott iratok tartalmának valótlanságáról. Tagadta, hogy hivatali kötelességét bármilyen módon megszegte volna, és tagadta, hogy ezért pénzt kért, illetve kapott volna. Elmondta, hogy a vádbeli időszakban a ...ban hitelügyintézőként dolgozott, és azon túlmenően, hogy a ... -hitelkonstrukcióban kapcsolattartó szerepe volt, egyéb vállalkozói hiteleket is intézett. A ... Rt-nél
29. szeptemberétől dolgozott, a ... -kártya hitel is nagyjából ebben az időszakban indult be, és azt a kezdetektől fogva intézte. Elmondta, hogy a ... -hitel kihelyezéséhez olyan fajta segítségnyújtás, amelyet a vádirat tartalmaz, illetve amiről a tanúk jelen perben is számot adtak, nem volt lehetséges. Utalt arra, hogy a hitelelbírálás folyamatába ő maga érdemben nem avatkozhatott bele, az tulajdonképpen mechanikusan, az adatoknak a ... által számítógépen való rögzítése folytán és nyomán automatikusan ment. Nem vitatta, hogy alkalomadtán hiteldokumentációt ismerőseitől, régebbi ügyfelektől átvett és azokat a ... irodába ő maga juttatta át, de ez - álláspontja szerint - az üzletszabályzattal nem ellenkezett. Megerősítette azt is, hogy a hitelügyintézés valóban gyorsan történt, és nyomozati vallomásában erről még akként nyilatkozott, hogy ez miatt többször előfordult, hogy több ügyféltől kapott bonbont vagy egy üveg italt, mivel nem ült a hitelkérelmen hónapokig. A bonbonnal és az italokkal a munkáját köszönték meg. A bírósági eljárásban ugyanakkor már arra hivatkozott, hogy az üzletszabályzat maga maximum öt napos elintézési határidőt ír elő. Ez egyáltalán nem volt kirívó és az országos gyakorlattól eltérő, hiszen általánosan ez volt a követelmény. Számot adott arról is, hogy ebben az időszakban, miután a ... eladás előtt állt, kifejezett nyomás volt a hitelügyintézőkön arra nézve, hogy minél több hiteligénylést bíráljanak el, és minél több pénzt helyezzenek ki. Elmondása szerint ez volt az o annak, hogy fiókvezetői döntés alapján megyén kívüli vállalkozások hiteligénylését is befogadták és elbírálták. Elmondása szerint ez nem rajta múlott, ez minden ügyletbeli szereplő érdekét szolgálta. Vallomásai megtétele során ... többször utalt arra, hogy nem tudott a benyújtott hiteligénylések valótlan tartalmáról, arról, hogy a nullás adóigazolások nem az APEH által lettek volna kiállítva. Elmondása szerint a mérlegadatok ellenőrzése neki nem volt feladata, az adóigazolások az eredetivel jelentős hasonlóságot mutattak, és ebben az időszakban még nem volt kötelessége az ügyintézőknek az APEH-ot megkeresni arra nézve, hogy a kiadott adóigazolás valós tartalmú-e. ... vádlott mind a nyomozás során, mind jelen és a párhuzamosan folyó eljárás során megtett vallomásaiban következetesen tagadta, hogy akár ...tól, akár ..tól, akár ...tól vagy bárki mástól bármilyen összeget átvett volna. Ezen tagadása mellett következetesen kitartott a vádlotttársakkal/tanúkkal történt szembesítése során is. Nem vitatta azonban, hogy a vádbeli időszakban közelebbi kapcsolatba került ...nal, hiszen még a lakodalmán is részt vett, azon vőfély szerepet vállalt. Tagadta azonban, hogy ennek köze lett volna a hitelek intézéséhez, illetve az azokért kapott ellenszolgáltatáshoz. Elmondása szerint abban a reményben vállalta a vőfélyi szerepet, hogy ezen lakodalom során híres emberekkel ismerkedhet meg. Nem tagadta azt sem, hogy mind ...t, mind ...t buzdította arra, hogy további ügyfeleket hozzanak ...ba, megerősítve azt, hogy ezzel a bank ügymenetét akarta fellendíteni. Ennek kapcsán elmondta azt is, hogy bár a hitelkérelmeket ... tól és ...tól személyesen vette át és juttatta el azokat a ... irodába, ő maga a hitelért folyamodó vállalkozások vezetőivel nem találkozott, így a leendő ügyfelek hitelképességéről személyes találkozás alapján meggyőződni nem tudott, hiszen őket csak a hitelszerződés aláírásakor látta először. Többször utalt vallomásai során arra, hogy a hitelkihelyezés kérdésében történő döntéshozatalban nem vett részt, a döntési folyamatban a végső szót a fiókvezető mondta ki, a kockázatvállalás az ő felelőssége volt. Saját munkája mindössze abban állt, hogy a ... által elektronikusan rögzített adatot összevetette a papír alapú dokumentációval, a központtól nyilatkozatot kért arra nézve, hogy az ügyfél ...-listán szerepele, és az így összeálló adathalmaz alapján generált gépi előterjesztést aláírásával jóváhagyva, beterjesztette a döntéshozó elé. Ezzel egyidejűleg a ... Rt-vel is fel kellett venni a kapcsolatot, mely szintén az ő feladatkörét képezte, és a ... Rt. nyilatkozatát szintén a dokumentációhoz kellett csatolni. Elmondása szerint ezen nyilatkozat beszerzésének időpontja független volt a hitelkihelyezésben való döntéshozataltól, hiszen a befolyó adatok alapján a ... Rt. automatikusan megadta a kért garanciavállalást. ... tanú a ... fiókvezetõje volt a vádbeli idõszakban. Elmondása szerint õ messzemenõleg megbízott ... munkájában, hiszen õ már a ... -hitel megjelenése elõtt is vállalkozói hitelekkel foglalkozott és jó munkaerõnek ismerte meg. Megerõsítette ... vádlott vallomását avonatkozásban, hogy a ... hitelkonstrukció egy automatikus hitelbírálat volt tulajdonképpen, amelyben a döntést azonban kétségtelenül õ, mint fiókvezetõ hozta meg. Hangsúlyozta, hogy ...nek döntési joga nem volt a hitelkihelyezésben, õ csak az elõterjesztést készítette el. Ennek folyamatára nézve... tanú is úgy nyilatkozott, hogy ez tulajdonképpen egy automatikus, gépi algoritmusok alkalmazásával létrejövõ hitelbírálat volt, melyet a központ által kidolgozott program a … által a beadott hiteldokumentációból feltöltött adatok alapján minõsített. Nyomatékosította ugyanakkor, hogy bár ... vádlott munkájában messzemenõkig megbízott és az automatikus hitelminõsítésre sem volt ráhatása, neki azonban az elé terjesztett hitelkérelmeket, az elõterjesztéseket, azok kellékeit a döntéshozatal során meg kellett vizsgálnia, ezek után hozhatta csak meg a döntést, és írhatta alá a hitelkihelyezéshez való hozzájárulást. Elmondása szerint ezen hitelbírálatok során számára nem tûnt fel, hogy valótlan adatot tartalmazó dokumentumok, illetve hamis adóigazolások alapján helyeznének ki hiteleket. Elmondása szerint nem támadt benne gyanú, hogy ... vádlott bármilyen szabályt megszegett volna a hitelelbírálat során, semmilyen erre irányuló tapasztalata nem volt. Elmondása szerint a hiteltörlesztések elmaradása után indult belsõ banki vizsgálat derített arra fényt, hogy a hitelkihelyezések nem megfelelõ körültekintéssel készültek, és ennek nyomán szigorított a bank a követendõ eljárási metóduson. A fals hitelkihelyezésekért való felelősségét demonstrálandó... tanú a bíróság előtt beszámolt arról is, hogy a lefolytatott vizsgálat következményeként munkaviszonyát az ...nál megszüntették. A bíróságon megtett tanúvallomása során... tanú utalt arra is, hogy a hitelkérelmi dokumentációk valótlan tartalmának annak elsődleges rögzítésekor, már a ... irodán is fel kellett volna tűnnie. Nem vitatta ugyanakkor, hogy sem ő maga, sem a döntést előkészítő ... nem járt el teljes körültekintéssel, és ennek következményeit viselik. ... tanú meghallgatása során elmondta, hogy a ...ban együtt dolgozott ...el, õ maga akkoriban pénztárosként tevékenykedett. Elmondta azt is, hogy ezen minõségében került kapcsolatba a vállalkozó hitelkihelyezések során ... ügyfeleivel, illetve amikor ... szabadságon vagy valamilyen más ok miatt távol volt, õ vette át a feladatát, és ekörben ... -hitel minõsítést is intézett. Megerõsítette a vádlotti vallomást avonatkozásban, hogy a beadott hiteligénylések alapján a ... irodában rögzítették a hitelért folyamodó vállalkozás és vezetõjének adatait, és ezt utána online küldték át a bankba a papír alapú dokumentációval egyidejûleg. Elmondása szerint a hitelbírálat folyamán az õ szerepe mindössze annyi volt, hogy a gépi nyilvántartás adatait össze kellett vetni a papír alapú dokumentációval, és hogyha abban nem volt hiba, csak jóvá kellett hagyni. Az ügyfélminõsítést maga a program végezte el, arra hatással lenni nem tudtak. Elmondta, hogy nem emlékszik arra, hogy hamis vagy valótlan tartalmú iratot látott volna. Elmondta azt is, hogy tartalmilag pl. az adóigazolást nem kellett ellenõriznie. Utalt arra is, hogy nem mindig az 5.000.000 forintos maximális hitelösszeget ajánlotta meg a gép, hanem volt, hogy csak 2.000.000 forintos hitelösszeget, ha a vállalkozás adatai csak erre feleltek meg. A vádban szereplõ cégek vonatkozásában konkrétan nyilatkozni nem tudott. Tanúvallomásában … azt is megerõsítette, hogy amikor ... helyet járt el egy - egy hiteligénylés folyamatában, semmiféle instrukciót nem kapott a vádlottól arra nézve, hogy másképp kellene intézkednie, mint az egyéb hitelügyekben. Vallomásai során ugyanakkor utalt arra ..., hogy ...nek voltak ún. „protekciós” ügyfelei, evonatkozásban a nyomozás során akként nyilatkozott, hogy ... vádlott a ... vagy … környéki ügyfelei vonatkozásában kérte a hitel felvételéhez szükséges iratok mihamarabbi elkészítését, illetve azt, hogy az ügyfelek megjelenésekor, a szerzõdés aláírásával egyidejûleg a felvenni kívánt hitelösszeg a pénztárban rendelkezésre álljon. ... elmondása szerint nem volt szabályos ... vádlott azon eljárása, hogy a hitelekhez kinyomtatásra került szerzõdést már annak aláírása elõtt elküldte a ... Rt. felé, így ügyfeleinek nem kellett kétszer jönni ...ba, hanem csak egyszer, és miután aláírták a szükséges papírokat, a pénztárnál azonnal felvehették a hitel összegét. Álláspontja szerint a szabályzat szerint hivatalosan a szerzõdésnek az ügyfelek által történt aláírása után lehetett a ... Rt. hozzájárulását megkérni, majd ezután kerülhetett sor a kifizetésre. ... tanú elmondta, hogy 2000 szeptemberében került a ... Rt-hez, ahová 2002 júliusában a fiókvezetõ személyének megváltozásával (... ) került be ... is munkatársként. Elmondta, hogy ... a vállalkozási hitelek ügyintézõje volt, és a ... -hitel kihelyezéssel is õ foglalkozott. A tanú maga helyettes pénztárosként dolgozott, és ennek kapcsán adott arról számot, hogy a ... -hitel kihelyezés kapcsán nagyösszegû kifizetéseik voltak, és amikor ilyenekre sor került ... mindig elõre jelezte, hogy legyen elég készpénz a pénztárban. Az ügyfelekkel való személyes találkozás során szúrt neki szemet, hogy milliós összegeket fizet ki a bank nevében olyan ügyfeleknek, akiknek külsõ megjelenése nem támasztja alá a hitelképességet. Elmondása szerint ... ezen kétségei hangoztatása után biztosította õt arról, hogy annak ellenére, hogy az ügyfelek nem ... megyeiek, a magas nettó árbevételük és a mutatóik megfelelõsége miatt a hitelképességük nem kétséges. ... tanú mind a nyomozás, mind a bírósági tárgyalás során elmondta, hogy 2003-ban nyári gyakorlaton volt a ... nál, akkor azonban konkrét ügyet nem kapott. 2004 júniusában került az akkor már ... néven futó bankfiókba, amikor már ... nem dolgozott ott. A ... -hitel konstrukcióra magára már nagyon nem emlékezett, azzal lényegileg nem foglalkozott, feladatát képezte azonban a kihelyezett hitelek ellenõrzése, és az ügyfelek felhívása a hitelkeret feltöltésére. Ennek kapcsán adott számot arról, hogy néhány ügyfél felháborodottan jelezte, hogy nem hajlandó a hitelkeret feltöltésére, hiszen a hitelösszegbõl jómaga nem részesült. ... tanú elmondta, hogy a ... megyei ... Irodában 2002 májusától dolgozott, és fõ feladata a ... kártya ügyintézése volt, mely feladatát mind a mai napig ellátja. Elmondása szerint ... megyében abban az idõszakban az OTP és a ... foglalkozott ezzel a konstrukcióval, és mindkettõvel egyeztetést folytattak avonatkozásban, hogy lehet-e megyén kívüli igényléseket befogadni, azokat elbírálják-e. Elmondása szerint a ... részérõl nem volt ellenkezés, mind... a ... vezetõje, mind ... hitelügyintézõ ott volt azon a találkozón, melyen egyértelmûvé tették, hogy minden hiteligénylést elbírálnak. Ennek kapcsán azonban ... tanú azt is elmondta, hogy a ... helyi tagjai, akik tagsági díjat fizettek ingyen igényelhették a hitelt, ám aki nem volt ... tag, annak külön eljárási, regisztrációs díjat kellett fizetni. 2004-ben ez emlékezete szerint 5.000 Ft volt, melyet csekken, a hiteligényléssel egyidejûleg kellett befizetni. Elmondta azt is, hogy a csekkbefizetést szívességbõl néhány alkalommal a távolról jövõ ügyféltõl át is vállalta. Következetesen vallotta, hogy többször elõfordult, hogy ... maga juttatott el hozzá hiteligénylést, bár a folyamat menetében azokat a ... irodába kellett volna beadni. ... a hiteligénylések átadásával egyidejûleg azt is jelezte … felé, hogy a hiteldokumentáció banki szempontból megfelelõ, így egyfajta elõminõsítést is végzett. Ezek után kérte meg ...t arra, hogy a ... rendszerben rögzítse a hiteligénylés adatait, majd azokat juttassa át a bankba az elõírt metódus szerint. … tanú elmondása szerint volt olyan nap, hogy egyszerre három vagy négy kártya igénylési anyagot is kapott ...tõl adatrögzítés céljából. A tanú a tárgyalások folyamán elmondta, hogy mind ..., mind ... neve az ő számára is ismerős, bár személyesen velük nem találkozott, a nevüket jól ismerte, úgy vélte, hogy ők könyvelő céget vezethettek, mert valóban sűrűn találkozott a nevükkel. Elmondása szerint nem tudott arról, hogy ... bármiféle előnyben részesült volna ezen hitelügyintézésekben való részvételért. Tagadta, hogy ő akár a hitelért folyamodó kérelmezőktől, akár ...től bármilyen juttatásban részesült volna. Elmondta, hogy ennek napvilágra kerülése szigorításokat indukált az egész hitelelbírálás menetében, így a ... eljárásában is. Elmondta ... tanúként azt is, hogy
30. áprilisától folyamatosan kapta a ... Zrt. központjából a ... hitelt nem törlesztők listáját, mely cégek vezetőit telefonon próbálta elérni, sokszor eredménytelenül, ugyanis többnyire más személy vette fel a telefont, mit aki a cégjegyzésre jogosult lett volna. Ezt követően jelezte is ...nek, hogy elég sok a nemfizető ügyfelek száma, melyre elmondása szerint ... csak annyit mondott, hogyha az ügyfél a banki minősítésen átment, akkor ő ezzel már nem tehet semmit, és majd ezeknek a hitelkezességét a ... Rt. átvállalja. Ezt követően ... számot adott arról is, hogy furcsállta ... munkaviszonyának hirtelen megszűnését a banknál, és tudomása volt arról is, hogy a banki alkalmazottak a hitelkeret feltöltése kapcsán több ügyféltől is olyan információt kaptak, hogy a tényleges hitelösszeget nem ők maguk vették fel. Elmondása szerint csak a büntetőeljárás megindulása után, annak során jutott tudomására, hogy az általa is feldolgozott hiteligénylések valótlan adatot tartalmaztak, és olykor hamis adóigazolást is. ... tanú, aki a mai napig az … jogtanácsosa, számot adott arról, hogy milyen módon derült ki a banknál a fals hitelfelvételek ténye, és hogy ezeket milyen vizsgálat követte. Elmondta, hogy a ... hitel konstrukció egy kamattámogatott kisvállalkozói folyószámla hitel, melynek a kamattámogatás mellett az állami garanciavállalás volt a legfõbb jellemzõje. Megerõsítette ... vádlott vallomását avonatkozásban, hogy a hitelelbírálás tulajdonképpen automatikus, a szükséges és megfelelõ tartalmú iratok adatainak számítógépes rögzítése alapján a program futtatása során a rendszer maga mondja meg, hogy hitelképes-e valaki vagy sem. Elmondta, hogy a ... Rt. kifejezetten a ... -hitel konstrukcióra jött létre, és a már mûködõ ... irodák mellett került beállításra. Ide kellett benyújtani a hitelkérelmeket, és ide kellett csatolni a szükséges iratot is. Az elsõdleges ellenõrzést már itt le kellett folytatni, és az adatok rendszerbe történõ felvitele is itt történt meg. Ezt követõen került át a bankfiókba az iratanyag online, majd papíralapon is, és ezek után született meg a bankfiókban a döntés. Általánosságban elmondta, hogy a hitelügyintézõ (tanácsadó) tette meg az elõterjesztést a számítógépes adatok alapján, összevetve azokat a papír alapú dokumentációval, a hitelezésrõl szóló döntést azonban a fiókvezetõ hozta meg. Megerõsítette ... vádlott vallomását avonatkozásban is, hogy ebben az idõszakban még nem volt elõírva a hitelügyintézõknek az adóigazolások ellenõrzése, csupán annak megtekintése alapján kellett rögzíteni az adatot, miszerint van-e adótartozása a cégnek vagy sem. Az APEH közvetlen megkeresése az adóigazolás valóságtartalmának ellenõrzése végett ekkor még nem volt elõírás. A vádlott vallomásával egybehangzóan mondta el azt is ... tanú, hogy az ügyintézés mintegy három - négy nap alatt lezajlott, ez volt az elõírás, és több idõt ez nem is vett igénybe, tekintettel az automatizmusokra, az objektív hitelvizsgálatra. Elmondta a tanú, hogy a cenzúra-elõterjesztést, a hitelszerzõdéseket a bank részérõl ketten írták alá, fõszabályként az elõterjesztõ és a fiókvezetõ. A cenzúradöntés meghozatalának kompetenciája, a hitelkihelyezés felelõssége, a kockázatvállalás azonban a fiókvezetõé volt, õ döntött az elõterjesztés jóváhagyásáról, a hitelszerzõdés megköthetõségérõl. E körben természetesen támaszkodott az elõterjesztésre, de az õ felelõssége volt a döntéshozatal, és így az, hogy maga is meggyõzõdjön az ügyfél hitelképességérõl, és ehhez szükséges mértékben a rendelkezésre álló iratot is ellenõrizze. … tanú a nyomozás során nem került a hatóságok látókörébe, azonban a bírósági eljárás során a vádlott indítványára tanúmeghallgatására sor került. Ennek során ... elmondta, hogy a ... termékfejlesztési területén dolgozott, és a ... -kártya konstrukciót, valamint annak eljárási rendjét oktatta a ... helyi fiókjaiban dolgozó alkalmazottaknak. Ily módon az eljárási rend valamennyi apró részletével tisztában volt, de tekintettel arra, hogy a vádbeli idõszak óta a tanúmeghallgatásig jelentõs idõ eltelt, és a hitelezési konstrukció is folyamatos változáson ment keresztül, nyilatkozata során többször utalt arra, hogy nem biztos, hogy a vádbeli idõszak szabályozásának megfelelõ tartalmú választ tud adni. Ezzel együtt is a ... -hitel igénylésének menetét illetõen elmondta, hogy az azért folyamodó ügyfelek a ... , illetve a Vállalkozói kamara irodájába lépek be elsõként a ... -kártya kérelemmel. Az itt dolgozó kollégáknak kellett elõször ellenõrizni, hogy a hitelkérelem és valamennyi melléklete rendelkezésre áll-e, majd annak adattartalmát, a bevallás, a mérleg adatait egy elektronikus felületen rögzítették is. Ez után a kérelmet a ... elektronikus úton átküldte a bankba, majd gondoskodott a papír alapú dokumentáció bankba való eljuttatásáról is. A banki feldolgozást illetõen ... tanú elmondta, hogy a ...ban a kockázatkezelés által elõírt hitelbírálati szempontoknak az ellenõrzése központilag lett paraméterezve. Az elektronikus program végezte el a fõminõsítést, és a termék kapcsán megállapított hitelbírálati szempontot is a program ellenõrizte. Ennek célja az volt, hogy központilag egységes elbírálásban részesüljenek a hitelkérelmek, és hogy minél inkább kiszûrjék az ügyintézõk által elkövetett hibák lehetõségét, illetve, hogy a hitelkérelem minél gyorsabban keresztül menjen a rendszeren, a hitelelbírálás néhány napon belül megtörténhessen. Elmondása szerint ezen automatizmus része volt egy ügyfélminõsítést dokumentáló lap is, melyet a program nyomtatott és az elõterjesztést is maga a program készítette el. A fiókban dolgozó hitelügyintézõ kollégáknak a feladata az volt, hogy a hozzájuk papír alapon beérkezett dokumentáció adatait összehasonlítsák az elektronikus felületen rögzített adatokkal. Amennyiben ebben hiba nem volt, a ...-ellenõrzést kellett még megejteniük a központon keresztül, majd a programból nyomtatott dokumentációt, az elõterjesztést kellett a döntéshozóval vagy a döntéshozó fórummal szignáltatni. Elmondta a tanú, hogy a szerzõdésmintát is a program nyomtatta, és a szerzõdés ügyfél és kezes általi aláírása után lehetett megkérni a ... Zrt. készfizetõ kezességét, majd ezután lehetett a hitelkeretet megnyitni. Az ötnapos ügyintézési határidõt illetõen ... tanú rögzítette, hogy ez az idõ a kérelemnek a bankfiókba történõ beérkezésétõl a pozitív bírálat meghozataláig tartott, az, hogy az ügyfél által a szerzõdés mikor kerül aláírásra, az már ebbõl a szempontból irreleváns volt. A folyamat kezdetét illetõen ... nyomatékosan rögzítette, hogy a kérelmet a ... irodában kellett benyújtani, nem felelt meg a banki szabályzatnak, hogy a hiteligénylési dokumentációt a bank alkalmazottja vegye át az ügyféltõl, és juttassa el a ... irodába. Természetesen nem tartotta kizártnak, hogy az ügyfelek felvilágosításért a bankhoz fordulnak elõször. Különösen azért gondolta ... tanú fontosnak az elsõdleges adatrögzítõvel való személyes kapcsolatteremtést, mert a regisztráló irodáknak, a hitelkérelmet befogadó személyeknek szubjektív profil kitöltésére is lehetõsége volt, amellyel a hitelelbírálás folyamatát segítették. Helytelennek és az üzletszabályzattal ellentétesnek mondta ... azt, hogy a ... kikérése az ügyféllel történõ szerzõdés aláírása elõtt megtörtént. Megerõsítette ... tanú ... vádlott vallomásának más tanúk által is megerõsített azon kitételét, hogy a ... -kártya hitelelbírálása esetén a döntéshozó semmiképpen sem az ügyintézõ volt, hanem a kockázatvállalási szabályzatban rögzítették, hogy az egyes régiókban, egyes bankfiókokban ki a döntéshozó szint. Ez többnyire a fiókvezetõ volt, nagyobb fiókokban egy bizottság. ... tanú a nyomozás során gyanúsítottként lett többször is kihallgatva, hiszen a jogosulatlan gazdasági elõny megszerzése miatt folytatott eljárásban központi szerepet játszó terheltként vonták eljárás alá. Õ gyanúsítottként, majd vádlottként a bírósági eljárás során is közremûködõ magatartást tanúsított, feltáró jellegû beismerõ vallomást tett, mely vallomás mellett az eljárás során következetesen kitartott.
31. áprilisi elsõ kihallgatása során gyanúsítottként elmondta, hogy ...on keresztül ismerte meg ... banki ügyintézõt az ... hitelügyintézése kapcsán. Ennek során az üzlettársaival nézeteltérése támadt, ezért a hátuk mögött megegyezett ...el, hogy a folyósítandó összeget az üzlettársak kihagyásával, közvetlenül õ maga veszi fel a bankban, és ezért a segítségért ... részére jelentõs összeget fizet. Ezt az összeget elsõ vallomásában ... megjelölni nem kívánta. Ezt követõen a ... hitelfelvétele során már közvetlenül kereste ... segítségét, és az ekkor nyújtott szolgálataiért szintén jelentõsebb pénzösszeget adott neki. Elsõ gyanúsítotti kihallgatása során ... ezen összeg vonatkozásában is megtagadta a vallomástételt. Elmondása szerint ez utóbbi hitelügyintézés során ismerkedett meg ...sal, az APEH ...nál, majd rajta keresztül ismerte meg ...t, akivel barátságba és jó üzleti kapcsolatba kerültek, és aki ...sal együtt további cégeket is hozott. Folytatólagos gyanúsítotti kihallgatása során ... akként nyilatkozott, hogy alkalmanként 2.000.000 forintot adott át ...nek azért, mert segítséget nyújtott a hitelek felvételéhez. Ezen -
32. november
33. napján megtett gyanúsított vallomásában - tizenkettõ cégrõl beszélt, melynek kapcsán állítása szerint 24.000.000 forintot adott át ...nek. Ezen cégek a már nevesített …, ..., a ... , a ... ., a... ., az ... , a ... , a ... , a ... az ... , a... és a ... Ezen cégek közül a... ., valamint a ... vonatkozásában konkrétan emlékezett, hogy azok jó ismerõse, ... cégei voltak, és határozottan és következetesen állította, hogy azok hitelfelvételét maga kezdeményezte, koordinálta és a felvett hitelösszegbõl ... részére cégenként 1 - 1.000.0000 forintot átadott. Ezen meghallgatása során ... úgy nyilatkozott, hogy valamennyi vállalkozás részére ...ban vették fel a ... -hitelt, kizárólag abból a célból, hogy a felvett pénzt egymás között szétosszák. ... részére az általa nyújtott segítségért fizettek pénzt, mely segítség abban állt, hogy iránymutatást adott a hiteligénylési dokumentáció összeállításában, a megfelelõ adatokkal történõ kitöltésében, illetve a hitelfelvétel egyszerûbb és gyorsabb lebonyolításában. ... saját elmondása szerint az elõször általa, majd késõbb ... és ... által összeállított hiteldokumentációt õ mindig ...nek adta át, hol ...ban, hol akár a lakóhelyén, Mátraszelén a mûvelõdési háznál vagy a kocsmánál. ... ezen vallomásában arra is kitért, hogy õ maga személyesen soha nem járt a ... irodában, õ oda iratot nem nyújtott be, ezen hiteldokumentációk csak ... ön keresztül kerülhettek oda. Elmondása szerint a ... Rt. alkalmazásában álló ...sal soha nem találkozott, õt egyáltalán nem ismerte. Nyilatkozott ... arra is, hogy a nullás adóigazolásokat ...tól szerezte be, aki még mérleget is tudott hozni. Ugyanakkor utalt arra, hogy ...nak és ...nak más forrása is volt a hamis adóigazolások és a valótlan tartalmú mérlegek beszerzésére. Bírósági kihallgatásai során ... vádlottként és tanúként is következetesen kitartott nyomozati vallomásai mellett, következetesen állította a lefolytatott szembesítések során is, hogy ... vádlott részére minden hitelfelvétel során jelentős pénzösszegeket adtak át. Elmondása szerint ezt többen is láthatták, hiszen azok a parkolóban kerültek átadásra. Elmondta azt is, hogy a felvett hitelösszegekből ő maga, ... és ... is kapott, de hogy melyik hitelügylet kapcsán, melyikük, milyen összeget, arra már pontosan nyilatkozni nem tudott. Ami a ... részére juttatott pénz összegét illeti, evonatkozásban a fentebb ismertetett nyomozati vallomások szerint cégenként 2.000.000 forintról beszélt ... . Jelen eljárásban tanúkénti kihallgatása során határozottan állította, hogy az ... kapcsán először 1.000.000 forintot adott át ...nek. Ugyanezen vallomása során később arról beszélt, hogy 1 2.000.000 forintot ígért cégenként a megállapodás idején ...nek, illetve cégek nevének konkrét megjelölése nélkül nyilatkozott úgy, hogy 1 - 2.000.000 forintot adott át, attól függően, hogy kit és hogyan vittek. További kérdésre megerősítette ... tanú, hogy a saját cégei kapcsán történt hitelfelvételek során 1 - 1.000.000 forintot adott ...nek. Ezt az előadását aztán folytatólagos tanúkihallgatása során megerősítette, és bár először 1.500.000 - 2.000.000 forintot mondott az ... hitelfelvétele kapcsán, mint átadott pénzösszeget, később minden cégnél 1.000.000 forintot jelölt meg, mint ...nek átadott pénzmennyiséget. Határozottan kijelentette, hogy minden általa csinált cégből 1.000.000 forintot kapott … . ... tanút a nyomozás során elõször gyanúsítottként hallgatták ki a ... . hitelfelvétele kapcsán. Elmondta, hogy erre
34. nyár folyamán került sor, amikorra a férje, ... már több hitelfelvételen volt túl, és másoknak is intézett hiteleket. Férje tevékenységének hátterével is tisztában volt ugyan, bár elmondása szerint ekkor napi kapcsolatban nem voltak, hiszen ... a fals hitelfelvételekbõl származó pénzt barátaira, barátnõkre, italozásra költötte. ... né azt is elmondta, hogy ...el való kapcsolatát is ismerte a férjének, akivel a férje nagyon jó kapcsolatba is került, hiszen esküvõjükre ... öt võfélyként is meghívta. Õ maga ...el bizalmas kapcsolatba nem került, elmondása szerint benne ... nem bízott. A ... . hitelügyintézése idejére azonban ... és ... között a kapcsolat megromlott, ezért ezt a hitelt már ... jelenléte nélkül vette fel, annak ellenére, hogy a hiteldokumentációt ... készíttette el és azt ... nek még õ juttatta el. Ezen elsõ gyanúsítotti vallomásában akként nyilatkozott ... né, hogy tudomása szerint ... minden hitel után 2.000.000 forintot kapott ...tól. Folytatólagos kihallgatása során adott számot arról a tanú, hogy kapcsolatuk kezdetén ... és ... abban egyeztek meg, hogy többet fog fizetni a banki ügyintézõnek, mint azt korábbi ismerõsei tették, akiken keresztül megismerkedtek. Számot adott arról ezen gyanúsítotti vallomásaiban ...né arról is, hogy tudomása szerint férje a ... -kártya hitelekhez szükséges adóigazolásokat ...tól szerezte be. Rajta keresztül ismerkedtek meg ...sal és ...nal, akik további cégeket szerveztek be ebbe a tevékenységbe. Megerõsítette, hogy a ... . hitelfelvétele kapcsán õ maga jött le ...ba, ekkor ... ugyan nem dolgozott a bankban, de intézkedett a pénz kifizetése iránt. A teljes hitelösszeg felvétele után az … szemben lévõ sörözõben találkoztak, ahol 2.000.000 forintot ... részére átadott. Elmondása szerint ... ezek után megvonta támogatását ... tól, tekintettel arra, hogy a korábban felvett hitelösszegek vonatkozásában a negyedéves feltöltést nem teljesítették a hitelezett cégek, így a bankban problémái támadtak. Számot adott ezen vallomásában ...né arról is, hogy meglátása szerint ... nemcsak ...nal üzletelt ilyen módon, hiszen régi ismerõseit, ...et és ...t is látta még
35. júliusában is ...ban. Ezt követően ...nét a vesztegetés miatt megindult nyomozásban már tanúként hallgatták ki, mely tanúvallomása során megerősítette a korábban gyanúsítottként elmondottat, pontosítva, hogy az általa is tulajdonolt cégek vonatkozásában, így a ... és a ... . hitelfelvétele után látta, hogy ... pénzt kapott, ezért feltételezte, hogy a ... vonatkozásában is hasonló tranzakció történt. Folytatólagos tanúkihallgatása során ezt megerősítette, miszerint konkrétan látta, hogy ... a ... . és a ... esetében cégenként 2 - 2.000.000 forintot adott át ...nek a ... -hitelek kedvezőbb és gyorsabb elbírálásáért. Ezen
36. január hó
37. napján történt tanúkihallgatása során ...né határozottan állította, hogy nemcsak a saját két cége vonatkozásában látta a pénzátadást, hanem további cégek kapcsán is. Elmondta, hogy amikor a ... hitelfelvétele miatt ...ban voltak és a pénzösszeg pénztárból való kivétele után a sörözőben voltak ... nal, akkor vele egyidejűleg többen is vette fel ... közbenjárásával hasonló pénzösszeget. Elmondása szerint, aki a bankfiókban a pénzt megkapta, az ...hoz jött a sörözőbe és ők átadták neki a hitelügyintézésért járó 2.000.000 forintot. Elmondása szerint a négy cég tekintetében összegyűlt 8.000.000 forintot ... eltette, majd betelefonált ...nek, aki ezt követően a bank mögötti parkolóban egy borítékban adta át a bankügyintéző részére a 8 darab, egyenként 1.000.000 forint értékű berolnizott bankjegyköteget. Ugyanerről adott számot a ... . hitelfelvétele és a ... hitelfelvétele kapcsán is. Megerősítette, hogy neki magának ... azt mondta, hogy ... cégenként 2.000.000 forintot kapott. Ezen 2.000.000 forintos összegek átadását illető vallomását ...né következetesen fenntartotta a bírósági tárgyaláson is, megerősítve, hogy az ... kapcsán a pénzátadást nem látta, abban nem vett részt, de a ... . és a ... , valamint a ... kapcsán határozottan emlékszik a 2 2.000.000 forintok átadására. Ugyanígy nyilatkozott ezen túlmenően ... tevékenysége kapcsán felvett hitelösszegek vonatkozásában is. Elmondta azt is, fenntartva és megerősítve nyomozás során tett vallomásait, hogy ... segítségére volt ...nak abban is, hogy amennyiben nem volt megfelelő keret a cégek hitelkeretének negyedéves feltöltésére, ő maga is kisegítette átmenetileg a szükséges pénzösszeggel ...t. ... tanú elmondta, hogy a ... -hitel konstrukcióval ...on keresztül került kapcsolatba, aki ekkor hirdetésben is vállalt hitelügyintézést. Elmondta, hogy az ... tevékenysége kapcsán igényelte meg a ... -hitelt, melybõl ... a hitelügyintézésért 4.000.000 forintot kért. Elmondása szerint a hitel felvétele után ezt a 4.000.000 forintot ...nak át is adta, de hogy õ abból a továbbiakban kinek adott pénzt, arra nyilatkozni nem tudott. Elmondta, hogy ezt követõen élettársa, … cége a ..., illetve anyósának a cége, az ... . is felvette a ... -hitelt, mely ugyanilyen módon finanszírozódott, mindkét esetben 4 4.000.000 forintot ... részére adtak át a felvett hitelösszegbõl. Más tanúk által megtett vallomások elébe tárása után, melyek tartalma szerint ... esetleg arról nyilatkozott volna, hogy a banki ügyintézõnek is pénzt kellett volna adni, úgy nyilatkozott ... , hogy õ ilyet senkinek nem mondott, tudomása arról nem volt, hogy az általuk ... nak átadott pénzbõl ... kapott-e vagy sem. A tárgyaláson ugyanilyen értelmű nyilatkozatot tett ... , elmondva szintén az egyes cégek kapcsán történt hitelfelvételeket és megerősítve azt, hogy azokból 4 - 4.000.000 forintot ... nak adott át. A ... . vonatkozásában akként nyilatkozott, hogy ...t ugyan ismeri, de a hitelfelvételben ő maga szerepet nem játszott, csak annyiban, hogy közvetített közte és ... között. Ő maga ... nek pénzt nem adott át, és nem volt szemtanúja sem ilyen pénzátadásnak. Folytatólagos tárgyalási kihallgatása során ... a ...val történt szembesítésekor úgy nyilatkozott, hogy nem tartja kizártnak, hogy mondta, hogy kell adni a bankosnak a felvett pénzből, azonban ő maga ...el kapcsolatban nem volt, ő neki pénzt nem adott át, csak azt mondhatta tovább, amit ... mondott neki. ... tanú az eljárás kezdetén gyanúsítottként, majd késõbb tanúként is elmondta, hogy két hitelfelvételben vett részt a ...i ...nál, mégpedig a lánya által ügyvezetett …, illetve az õ nevére átíratott ... . hitelfelvétele kapcsán. Amikor legelõször ...ban jártak, akkor is találkozott ...el, aki iratot írattatott alá vele, és ugyanez történt második alkalommal is. Õ maga egyébként semmiféle hiteldokumentáció elkészítésében nem vett részt, csak a bankban elé tett iratot írta alá. Elmondta, hogy ezen második cég, az ... . hitelfelvétele elõtt veje, ... beszélte arra rá, hogy vegye ezt a céget a nevére, és ennek kapcsán is megigénylik majd a ... -hitelt. Elmondása szerint az ügyvezetõ õ lett, de a pénzt nem is személyesen vette fel, hanem azt a lánya vette át, õ maga pénzt egyik hitelfelvételnél sem látott. Elmondta - és ezt a tárgyaláson is megerõsítette - , hogy õ ...el kapcsolatba ténylegesen nem került, miután õ maga pénzt nem vett át, így azt ... részére sem adott át, és nem volt szemtanúja sem annak, hogy ... bármiféle juttatásban részesült volna. Ezt csak a lányától hallotta, aki a hitelösszegek felvétele után szomorúan mesélte el neki, hogy az 5.000.000 forintból nála mindössze 1.500.000 forint maradt, mert abból 3.000.000 forintot tovább kellett adni, melybõl 1.500.000 forintot a bankos kapott, illetve 1.500.000 forintot kellett adni a pestieknek is, akik az ügyintézést bonyolították. ... a tárgyaláson is nyomatékosította, hogy a pénzátadásokat egyszer sem látta, csupán a lánya elkeseredett nyilatkozatából tudott arról, hogy ... is kapott a felvett hitelösszegből 1.500.000 forintot. ... tanú mind a nyomozás, mind a tárgyalás során elmondta, hogy ... kérte meg õt, hogy vállaljon szerepet az ... . ... -hitel igénylése kapcsán. Elmondása szerint akkor 18 éves volt és bármilyen alkalmi munkát elvállalt, hogyha azért számára megfelelõ ellenszolgáltatást ígértek. Ezzel együtt ... számára munkát is ígért, és kérésére egy másik cégben is vállalt kézbesítési megbízotti szerepet, teljesen megbízott benne. Elmondása szerint az ... . hiteligénylése kapcsán ...ba jöttek, amit õ maga ugyan nem értett, de ... õt csak arra kérte, hogy vágjon hozzá jóképet. Ezen hitelügyintézés kapcsán kezesként szerepelt. Mind a nyomozás során, mind a bírósági tárgyaláson elmondta, hogy egy irodában ültek le négyen, ... sal, ...val és banki ügyintézõvel, akit egyébként a tárgyaláson ...ben azonosítani nem tudott. Elmondta, hogy ... írta alá a hiteldokumentációt, nagyon sok papírt kellett aláírnia, ezért panaszkodott is. Ezt követõen a banki ügyintézõ borítékban kihozta a pénzt, melyben öt köteg volt, elképzelése szerint 1.000.000 forintonként rolnizva. Elmondta … azt is, hogy tudomása volt arról, hogy 5.000.000 forintos hitelt vesz fel az ... . és azt is határozottan látta, hogy az öt kötegbõl egyet ... a banki ügyintézõnek visszaad. Ezen vallomása mellett ... mind a nyomozás során, mind a párhuzamosan folyó tárgyaláson lezajlott szembesítések során is fenntartott. … tanú mind a nyomozás során gyanúsítottként és tanúként, mind a bíróság elõtt tanúként elmondta, hogy a .... beltagjaként azért folyamodott a ... -hitel felvételéhez, mert a cég nem mûködött igazán eredményesen. Egy ismerõsén keresztül ...sal ismerkedett meg, aki mint vissza nem térítendõ állami támogatást ajánlotta figyelmébe a ... -hitelt. ... a hiteldokumentáció elkészítésében is vállalta a segítséget, és a cég iratainak átvétele után ...ba is elment ...val. ... elmondta, hogy tõle ... sem mérleget, sem APEH igazolást nem kért, holott a cégnek kisebb adótartozása is volt, könyvelési hiba miatt. ... elmondta, hogy a megigényelt 5.000.000 forintos hitelbõl 500.000 forintot kapott kézhez, de ezen nagyon nem lepõdött meg, hiszen ... eleve ezt mondta neki, és ezen összeg is nagyon jól jött a cég átmeneti problémáinak megoldásához. A nyomozás során fényképrõl, a tárgyaláson pedig személyesen is azonosította ... öt a banki ügyintézõvel, aki elõtt a papírokat aláírta. Azt is elmondta …, hogy ... öt is megkérdezte a pénz felhasználási módozatairól, és állítása szerint neki ... is azt mondta, hogy ezt nem kell visszafizetni. Õ maga akkor szembesült ennek az ellenkezõjével, amikor a negyedéves feltöltés tájékán a banktól felhívták és felszólították erre. Ekkor mondta el neki a vonal végén lévõ bankvezetõ a ... -hitel lényegét. Ami a felvett összeg sorsát illeti avonatkozásban ... annyit mondott el, hogy azt ... részére adta át, aki a hitelügyintézésben segítõ nevû férfinek adta azt tovább. ...tól tudta meg azt is, hogy az a … nevû férfi fogja továbbadni a bankosnak a részére járó 1.000.000 forintot. Mind nyomozati, mind bírósági eljárásban megtett vallomásaiban ... rögzítette, hogy ő maga ... részére pénzt nem adott át, ő maga a pénzátadást nem látta, de fenntartotta, hogy ... tól hallotta, hogy a hitelfelvételben nyújtott segítségért a bankos is részesül a felvett pénzből 1.000.000 forint erejéig. Ebbe a körbe tartozott még ... élettársa, ... is, aki az ... . hitelfelvétele kapcsán sok mindent elmondani nem tudott, figyelemmel arra, hogy bár itt volt ...ban az élettársával és az édesanyjával, akit a bankba is bekísért, õ maga azonban - elmondása szerint - a hitelfelvétel folyamatában nem vett részt. Elmondta ugyanakkor ..., hogy a saját cége, a … részére is igényeltek hitelösszeget, amelyet õ teljes egészében felvett, abból õ senkinek vissza nem adott, és senkinek a segítségéért abból nem fizetett. Tagadta, hogy az édesanyjának bármikor mondott volna olyat, hogy a felvett hitelösszegbõl a bankosnak jelentõs összeget kellett visszaadni. A nyomozás során ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy a párjától tudott arról, hogy ... és ... elvették a hitelügyintézésért járó részüket, mely rész ... elmondása szerint ... vonatkozásában milliós összegekre rúgott. … tanú mind a nyomozás, mind a bírósági tárgyalás során elmondta, hogy õ maga ... segítõje volt a ... -hitelek intézésében, amennyiben az ekkoriban nagy lábon élõ, csajozó és sok alkoholt fogyasztó társát fuvarozta ...ba, illetve megbízása alapján papírokat hozott, vitt. Ily módon ...ban is többször járt ...nal és jó kapcsolatba került ...el is. Õ maga ... -hitelt nem igényelt, a hiteligénylés folyamatára pontos rálátással sem bírt, szerepe csak ... instrukcióinak ellátására korlátozódott. Mind a nyomozás, mind a bírósági tárgyalás során elmondta, hogy ... többször is mondta neki, hogy ...nek juttat a hitelfelvevõktõl elvett pénzösszegekbõl 2.000.000 forintot, de õ maga ezt ...nak nem hitte el, mivel õ többnyire bódult állapotban nyilatkozott ezekrõl a kérdésekrõl, és nem tartotta õt szavahihetõnek. ... tanú a nyomozás során elmondta, hogy ...nal a ... -hitel ügyintézése kapcsán ismerkedett meg, miszerint ... kereste õt meg, hogy neki magának és ismerõseinek is segíteni tudna a hitelfelvételben. ... tanú elmondta, hogy ennek kapcsán többször elkísérte ...ba ...t, illetve saját ismerõsei körében is ajánlotta a ... -hitel felvételét és ... segítségét. A nyomozás során ... elmondta, hogy emlékezete szerint tíznél több alkalommal elõfordult, hogy ... a ... -hitelek ügyintézése során 1.000.000 vagy 2.000.000 forintot adott át ...nek. Elmondása szerint az összeg különbözõsége azon múlott, hogy ... érdekeltségébe tartoztak-e a cégek, mert akkor csak 1.000.000 forintot, amennyiben más cégrõl volt szó, 2.000.000 forintot adott a felvett hitel összegébõl ...nek. Elmondta ... azt is, hogy ezek a pénzátadások mindig a bankon kívül, a bank közelében lévõ parkolóban vagy kávézóban történtek, és ez volt ... jutaléka a hitelek ügyintézéséért. Elmondása szerint az összegek nagyságrendjét ...tól tudta. Nyomozás során megtett tanúvallomásában elmondta azt, hogy a ... és a ... az õ saját érdekeltségébe tartozott, ezen cégeknek õ volt az ügyvezetõje. Az elé tárt többi cég vonatkozásában nyilatkozni nem tudott, de nem tagadta, hogy ...ról és környékérõl több ügyfelet szerzett ... nak és a ...nak. A bírósági tárgyalás során saját hitelfelvételeit illetően elmondta, hogy abban a hiszemben volt, hogy a felvett összeget nem kell visszafizetni, hogy az egyfajta állami támogatás. Ekként ajánlotta ezen pénzösszegek felvételét ismerőseinek is, nem gondolván arra, hogy őket ezen hitelfelvétellel adósságba sodorja. A hitelügyintézés folyamatát illetően elmondta, hogy a kérelmet az … fiókban kellett leadni, a ... irodában nem járt és ...t sem ismeri, vele sohasem találkozott. A maga által beszervezett hitelfelvevők iratait saját maga vitte a bankhoz, vagy ha talpraesettebb volt az ismerős, akkor őt kérte meg, hogy az iratot a banknál adja le. Azt is elmondta, hogy ő maga kapta meg a pénzt ismerőseitől, majd továbbította azt ...nak, akit azt számára ismeretlen módon felhasználta. Elmondta, hogy ...el nem volt olyan jellegű kapcsolatban, hogy tőle bármiféle segítségnyújtást, tanácsot kapott volna a hiteldokumentációk kitöltésében, és ő maga pénzt ... részére nem is adott át. Nyomozati vallomása elébe tárása után ... úgy nyilatkozott, hogy nem emlékszik, hogy ezen tartalmú vallomását miért tette meg, és nem is tudja, hogy az hogyan került a jegyzőkönyvbe. Ezzel együtt is nem tartotta kizártnak, hogy ... valóban így nyilatkozott, de elmondása szerint ... nem szavahihető és nem tartja valószínűnek, hogy ... részére ezen összegeket ... átadta. ... tanú a nyomozás során elmondta, hogy az ...-nek volt az ügyvezetõje, és e minõségben igényelte a ... -hitelt. Elmondta, hogy elõször ...sal került kapcsolatba ennek intézése során, majd ezek után találkozott ... nal. Nyomozói kérdésre elõadta, hogy 5.000.000 forintot vett fel, melybõl összességében 600.000 forintot kapott kézhez, a többit átadta ...nak, aki úgy nyilatkozott, hogy beviszi azt ..nek, aki szétosztja a pénzt ..nak, ...nak, ...nénak és saját magát. Késõbb úgy nyilatkozott, hogy ... azt mondta, hogy ... 1.500.000 forintot p belõle. Tárgyalási meghallgatása során ... pontosította nyomozati vallomását annyiban, hogy az ...t. segítségével vette át, ismeretségük innen eredeztethető. ... volt az, aki ...sal együtt ajánlotta neki a ... -hitelt, melynek kapcsán megerősítette a nyomozás során elmondottat, miszerint 5.000.000 forint felvételéről volt szó, amelyből összességében ő 600.000 forintot kapott kézhez. Elmondása szerint ...ék őt arról tájékoztatták, hogy ezt a felvett hitelösszeget nem kell visszafizetni. Ebben azonban kétségei voltak, ezért a pénz felvétele után ezt a banktól megkérdezte, és ekkor korrekt tájékoztatást kapott. Elmondása szerint ...el csak a hitel ügyintézés során, bent a bankfiókban találkozott, előtte írta alá a papírokat. Ezt követően a felvett hitelösszeggel együtt egy kávézóba mentek, ahol a ...ba vele együtt érkezett ...on és ... on kívül ... is megjelent a feleségével, és a felvett hitelösszeget végül is az ő részére adta át. Ezt követően nyilatkozott úgy ..., hogy a pénz egy részét a bankba vissza kell vinnie ...nek, és ... tanú elmondása szerint ... el is indult a bank felé a kávézóból, majd néhány perc múlva az 50 - 60 méterre lévő bankfiókból vissza is ért. Meghallgatta a bíróság ezen hitelfelvétel kapcsán ...né tanút is, aki férjével egyezõen adta elõ a hiteligénylés és felvétel folyamatát, és õ maga is megerõsítette mind a nyomozás, mind a bírósági tárgyalás során, hogy ... akként nyilatkozott, hogy ... részére is át kell adni a felvett összeg egy részét. Elmondása szerint azonban ... nyilatkozatai ekörben ellentmondásosak voltak, 1, 2 és 3.000.000 forintot is említett, hogy annyit adott ...nek. ...né megítélése szerint ... nem adott pénzt a hitelügyintézésért ...nek, elmondása szerint azt ... inkább maga élte fel, feleségével és barátaival. ... tanú nyomozás során rögzített és a tárgyalás során ismertetett vallomásában elmondta, hogy õ semmilyen cég vonatkozásában nem igényelt ... -hitelt, soha nem volt saját cége. Elmondása szerint ...nak volt a sofõrje, és ennek során segédkezett a ... -hitel nyújtásban ... által beszervezett hitelfelvevõknek, többek között azzal, hogy ...t és a potenciális ügyfeleket ... ba fuvarozta. Elmondása szerint egy ilyen utazás során volt annak fültanúja, hogy ... ...nak mondta, hogy ...nek 1.000.000 vagy 2.000.000 forintot fizet hitelenként. Az egyes cégek vonatkozásában ... érdemi vallomást tenni nem tudott, nem vitatta ugyanakkor, hogy ...sal több cégvezetõnek nyújtott segítséget a ... -hitel felvételében. A párhuzamosan futó ügyekben vádlottként szereplő ... gyanúsított kihallgatásáról szóló jegyzőkönyvek is lefűzésre kerültek jelen nyomozati anyagba, mely vallomásai egyikében ... akként nyilatkozott, hogy ezért a munkáért ...tól 200.000 forintot kapott cégenként, arra nyilatkozni nem tudott, hogy ... milyen összegű juttatásban részesült. Elmondta azt is, hogy ... tól tudja, hogy a bankosnak 2.000.000 forintot adott a felvett összegekből. Ennek részletezése során azonban arra is kitért, hogy miután ... szerepét ... átvette és közelebbi kapcsolatba került a banki ügyintézővel, neki ... azt állította, hogy ... hazudott, mert neki hitelenként csak 1.000.000 forintot adott. ... elmondása szerint ... is úgy nyilatkozott, hogy 1.000.000 forintot adott a bankosnak cégenként és hitelenként. ... a .... hitelfelvétele kapcsán a nyomozás során elmondta, hogy a céget 2004-ben vette át, és a cégnek
38. nyarán egy pár hónapig volt az ügyvezetõje. Elmondása szerint a céget 6.000.000 forintos adótartozással vette át, ennek ellenére a ... -hitelt még is megkapta. A hitel ügyintézésében ... volt segítségére, aki minden papírt ... elé tett, azt csak alá kellett írnia, illetve megállapodtak abban is, hogy a felvett pénzen valamilyen módon megosztoznak. ... elmondta, hogy tudott arról, hogy ... segített a hitel elintézésében, majd amikor a pénzt felvette és kivitte, akkor a bank elõtt körbe állta õt 5 -6 ember, és kérték õt a pénzt átadására. Elmondása szerint tiltakozásnak ekkor helye nem volt, és ezért az ott lévõ ...nak odaadta a pénzt, majd beült az autóba. Ezt követõen látta, hogy ... is a pénzt tõle elvevõ emberek között áll, és egy vagy két köteg pénzt átadtak neki abból az összegbõl, amit õ maga hozott ki a bankból. Elmondása szerint õ mindössze 50.000 vagy 100.000 forintot kapott a felvett összegbõl. Ezt követõen a nyomozás során szembesítésre is sor került ... és ... között, melynek során ... a fentebb ismertetett nyilatkozatát fenntartotta, és azt a szembesítés során is ... szemébe mondta, miszerint látta, hogy ...nek azok az emberek, akik tõle a pénzt átvették egy nagy borítékot adnak át, ez a boríték ugyanolyan volt, mint amiben õ a pénzt a bankban megkapta. Nyilatkozott arra is ... , hogy azt konkrétan nem látta, hogy a borítékban mi volt. ... vádlott ezen nyomozati szembesítés során úgy nyilatkozott, hogy pénzt nem vett át senkitõl, azt azonban nem tartotta kizártnak, hogy a parkolóban ott volt, és az ott lévõ emberektõl bonbont vagy italt vett át, de az biztos, hogy pénzt nem. Ezen nyilatkozat hatására ... rögzítette, hogy továbbra is fenntartja, amit elmondott, boríték átadását látta, amely pont olyan volt, amilyenben õ a bankból kihozta a pénzt. Tárgyalási meghallgatása során ... túlnyomórészt fenntartott nyomozás során rögzített vallomását, ami a cég átvételét és a hiteligénylésért való folyamodást illeti. A pénzfelvételt követő események kapcsán megtett vallomását azonban megváltoztatta, amennyiben úgy nyilatkozott, hogy valóban körülvette őt 5 - 6 ember, amikor a felvett pénzösszeggel kilépett a bankból, azonban ... őközöttük nem volt, hanem a kocsiban tartózkodott. Ezen - számára idegen emberek közül - az egyik vitte oda neki a kocsihoz az 50.000 vagy 100.000 forintot. Nem tartotta fenn vallomásának azon kitételét sem ... a bírósági meghallgatása során, hogy ... pénzt kapott volna. Elmondása szerint ő olyat nem látott, hogy ... ott lett volna, és részére bármit átadtak volna. Bírói kérdésre nem tudta magyarázatát adni annak, hogy miért tett valótlan nyilatkozatot a nyomozás során, nem tagadva azt, hogy ezt esetleg akkor tényleg ő mondhatta. Ugyanakkor a bírósági tárgyaláson is hangot adott azon meglepetésének, amely a hitelfelvétel folyamatát érintette, mely szerint először jött ... a bankba, és azon túl, hogy a szerződés megkötésének sem volt semmi akadálya, néhány órán belül az 5.000.000 forintos hitelösszeget is felvehette. A vádirati tényállással érintett egyéb cégek vonatkozásában a bíróság részben ügyészi indítványra, részben hivatalból ismertetéssel a tárgyalás anyagává tette a nyomozás során rögzített azon tanúvallomásokat, melyeket ezen hitelfelvétellel érintett cégek vezetői tettek. E körben ... két alkalommal tett tanúvallomást a ... valamint a ... ügyvezetõjeként. Mindkét vallomásában elmondta, hogy mindkét cégre a ... -hitelt ... javaslatára és segítségével vette fel, aki a teljes hiteligénylési dokumentációt elkészítette. Az õ saját szerepe jószerivel csak az aláírásra korlátozódott, majd ... iránymutatásai alapján jutott le ...ba, ahol mindkét cég vonatkozásában az 5.000.000 forintos hitelt felvette. Elmondása szerint mindkét cég vonatkozásában 500.000 forintot kapott kézhez, a fennmaradó összeget ... tartotta meg. ... tanút a nyomozás során a ... . képviselõjeként hallgatták meg, amely cégre nézve a tanú egzakt tudomással nem rendelkezett. Elmondása szerint a céges ügyeit ... intézte, az õ kérésére, az õ segítségével vállalt az egyes cégekben szerepet, melyek pontos tevékenységérõl, de még a nevérõl sem tudott hitelt érdemlõ információval szolgálni. Emlékezett viszont a ... -hitel igénylésekre, de hogy azt mely cégek nevében vette fel, arra nyilatkozni nem tudott. Elmondta, hogy mindent ... intézett, õ csak a nevét adta ezekhez a folyamatokhoz. Emlékei szerint 200.000 forintot kapott a felvett 5.000.000 forintból, az összes többi pénzt ... tette el. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a többi személy részesedésérõl nem tud, nem tud arról, hogy a banki ügyintézését bármilyen módon gyorsítani kellett volna, ugyanis ebbe õt ... nem vonta be. ... az ... kültagjaként tett tanúvallomást a nyomozás során, melynek keretében elmondta, hogy élettársa, … volt a Bt. ügyvezetõje és õ intézte a hitel felvételét. Tudomása volt azonban arról, hogy a hitelügyintézést ... vállalta magára, sõt õ volt az, aki ezen hitellehetõségre fel is hívta a figyelmüket. Ezen túlmenõen ... írt alá minden papírt, és kapott 50.000 forintot a felvett hitelösszegbõl. Arra nézve … nyilatkozni nem tudott, hogy a többi pénznek mi lett a sorsa, illetve, hogy abból még ki részesült. Kérdésre elmondta, hogy ... öt látásból ismeri, õ volt a banki ügyintézõ, akin keresztül futott az egész, õ állt kapcsolatban a bankkal, a pénztárossal, ...sal és ... nal is. … ugyanezen cég kapcsán nyomozati eljárás során történt tanúkihallgatásán akként nyilatkozott, hogy az ... ügyvezetõje volt ugyan, ennek azonban nem volt teljesen tudatában. Nem tudott nyilatkozni arra, hogy mettõl és meddig volt ügyvezetõ, illetve, hogy milyen tevékenységet folytatott a cég. Elmondta, hogy azt sem tudta, hogy mit ír alá. A ... -hitel kapcsán úgy nyilatkozott, hogy ...tól szerzett errõl tudomást, aki ... nal közösen segített neki a hitel felvételében. Elmondta azt is, hogy 5.000.000 forintot vett fel, mely összeget azonnal átadott ...nak és ...nak, és a felvett összegbõl mindösszesen 50.000 forintot kapott meg. Kérdésre akként nyilatkozott, hogy neki nem mondták és nem is hallott arról, hogy ki és milyen összegben p juttatást a felvett összegbõl. ... személyére akként nyilatkozott, hogy az ügyintézésnél ott volt, vele akkor találkozott. ...t a nyomozás során a ... ügyvezetõjeként hallgatták meg, melynek kapcsán elmondta a tanú, hogy ügyvezetése „tiszavirág életû” volt, mindössze két hónapig tartott, a hitelügyintézés idejére korlátozódott. elmondta, hogy a ... -hitel felvételét és ennek érdekében történõ cégátvételt ... kezdeményezte nála, mely kérésnek a beígért 50.000 forint érdekében eleget is tett. A hiteligénylés kapcsán elmondta, hogy ...ban az ... egy papírköteget tettek elé, azokat mind aláírta, majd a pénztárból felvették az 5.000.000 forintot. Elmondta, hogy ... tájékoztatása szerint ... segítségével intézték ezt a hitelügyletet, aki ismerte a ... i bank igazgatóját. Erre a személyre nézve … személyleírást adni nem tudott, mert - állítása szerint - õvele nem találkozott. A hitelösszeg felvétele után - elmondása szerint - egy ... i kocsmában várták ...t, ...t és ...t, és a felvett pénzösszeget õ ...nak adta át, melybõl visszakapott 50.000 forintot. További kérdésre elmondta, hogy úgy tudja, hogy a bankigazgatónak adtak pénzt, mert ... ezt állította, de hogy ezen a hitelfelvételen kívül a bankigazgató más részére segítséget nyújtott-e, erre nyilatkozni nem tudott. ... ...nek lett az ügyvezető igazgatója, szintén ... kezdeményezésére és segítő közbenjárásával. Elmondása szerint ez az ügyvezetőség 6 - 8 hónapig tartott, erre az időszakra esett az, hogy a ... hitelt a cég felvette. Ennek dokumentációjának elkészítését ... vállalta, és ő vitte le ...ba is ...t. A hitelfelvételben játszott szerepéért neki ... 570.000 forintot ígért, ezzel szemben viszont csak 10.000 forintot pott meg. Elmondása szerint a hitelfelvétel után többször kereste ...t, de nyomára nem bukkant. Arra nem tudott nyilatkozni, hogy a felvett hitelösszegből ki, milyen módon részesült. A ... vonatkozásában sem ..., sem ... nem nyilatkozott. A párhuzamosan futó, és időközben jogerősen befejeződött B.242/
39. számú eljárásban született
40. számú ítéletben is szereplő cég kapcsán id. … olyan nyilatkozatot tett, hogy a ... működéséről, illetve arról, hogy ő abban bármilyen szerepet vállalt, nem tudott, és arról sem, hogy ez a cég hitelt vett volna fel. Elmondása szerint egyetlen egyszer járt ...ban, amikor is a... ... -hitel szerződését aláírta és az erre juttatott 5.000.000 forintos hitelösszeget felvette. ... a nyomozás során rögzített és a tárgyaláson ismertetett tanúvallomásában a … ügyvezetõjeként arról adott számot, hogy ... -hitelt ... és az õ … nevû ismerõse javaslatára és segítségével vette fel. Elmondása szerint a hitelügyintézésbe érdemben nem folyt bele, õneki csak ...ba kellett eljönnie, ahol papírokat írt alá, illetve felvette a pénzt. Elmondása szerint ... és társai még kérdésére sem tájékoztatták õt arról, hogy pontosan mire lehet felhasználni ezt a hitelkeretet. A felvett 5.000.000 forintból 750.000 forintot kapott meg, melybõl 200.000 forintot még õ adott át ...nak. A fennmaradó összeg sorsáról tudomása nem volt, arról õt nem tájékoztatták. … az ... beltagjaként és ügyvezetõjeként került kapcsolatba a ... -hitellel és került látókörébe ezen ügy kapcsán a hatóságoknak. Az ... hitelfolyósítása kapcsán esetleg átvett összeg nem képezi a vádirati tényállás részét, ezzel együtt is ... mind a nyomozás, mind - ügyészi indítványra - a bírósági tárgyalás során tanúvallomást tett, melynek keretében elmondta, hogy egy ismerõse által került kapcsolatba az … , ahol felvette a ... -hitelt. Ebben segítségükre egy roma férfi volt (a párhuzamos eljárásokban megismert ...), aki segített a hitelfelvétel lebonyolításában. A tanú elmondása szerint a szerzõdés aláírása után az 5.000.000 forintot is felvette a pénztárból, melyből némi kezelési költséget a bank ugyan visszatartott. A pénzátvétel után a bank fölötti sörözőbe mentek mind a hárman, ahol 1.000.000 forintot a tanú által „roma srácként” aposztrofált … félretett, majd miután a „vörös hajú bankos férfi” megérkezett a sörözőbe ketten együtt elmentek a WC-be. A pénzátadást magát … nem látta, azt azonban tájékoztatásképpen elmondták neki, hogy a bankosnak a segítségéért jár valamilyen tiszteletdíj. Ő maga a felvett hitelösszegből 250.000 forint erejéig részesült. A bírósági tárgyaláson … lényegileg fenntartotta nyomozati vallomását/vallomásait, és ... öt felismerve, személyében azonosította azt a vörös hajú bankost, akivel a pénzfelvétel után a sörözőben ... a mosdóba elment. Konkrétan a pénzátadásról és annak összegéről társaival ... ugyan nem beszélt, de tájékoztatták őt arról, hogy az anyagiakat elintézték. A fentiekben ismertetett jelenetből … arra következtetett, hogy ... …tól a hitelfelvételben nyújtott segítségért pénzt vett át. … tanú a … . hitelügyintézése kapcsán került kapcsolatba ...nal, akit ...on keresztül ismert meg. A nyomozás során tanúkénti kihallgatásán elmondta, hogy miután a megegyezés szerint ...nak átadta a cég iratait, 1 - 2 hét múlva már mehetett is ...ba az akkori ...ba, amely õt meglepetéssel töltötte el, hiszen saját tapasztalata szerint egy hiteligénylési folyamat jobban elhúzódik. Elmondása szerint a bankba egyedül ment be, ahol tudtak az érkezésérõl, hiszen a cégnév alapján szólították, és egy „...i” nevû bankossal készítették el a hitelszerzõdést. Elmondása szerint ez a férfi mindent elé tett, neki csak alá kellett írnia, sem a cégrõl, sem a hitelfelvétel céljáról nem kérdezték õt. Elmondta, hogy a papírok aláírása közben rákérdezett a bankos ügyintézõnél, hogy az APEH nullás igazolással rendben van-e minden, hiszen tudomása szerint tartozása volt a cégnek, de az ügyintézõ megnyugtatta, hogy minden rendben van. Ezt követõen sor került a pénzfelvételre, amelyrõl számára ekkor derült ki, hogy az egy hitel, viszont megállapodásnak megfelelõen 4.000.000 forintot ...nak kellett, hogy átadjon, és abból csak 1.000.000 forintot tarthatott meg. Hangot adott ezen vallomása során annak a feltételezésnek is, hogy ebbõl az összegbõl, melyet õ ...nak átadott, a bankos is kapott. Nyomozati vallomását a bírósági tárgyaláson ... fenntartotta azzal, hogy a ... nak átadott 4.000.000 forint sorsáról nem tud, ezzel kapcsolatosan neki ... mindössze azt a tájékoztatást adta, hogy költségeik és kiadásaik az ügyintézés során nekik is voltak. Hogy ebből az összegből a bankosnak ... adott-e, erre nyilatkozni nem tudott. ... tanú a .... beltagjaként vette fel a ... -hitelt a ...i ...ban ... és … segítségével. Elmondása szerint a hitelügyintézõként fellépõ férfiak vállalták a céges papírok és a hiteldokumentáció bankba való eljuttatását és leszervezték a pénzfelvétel körülményeit is. Az 5.000.000 forint felvétele után 2.800.000 forintot kértek el ...tól, aki azt ... részére át is adta. Ezen túlmenõen, hogy ebbõl a pénzbõl hogyan osztoztak meg, nyilatkozni nem tudott. A párhuzamos eljárásokban folyó gyanúsítottkénti kihallgatása során ... olyan nyilatkozatot tett, hogy a majd 3.000.000 forintos pénzösszeg átadása után ... annyit mondott neki, hogy ők még nem indulnak ...re, mert nekik még ki kell fizetni a bankost. Hogy konkrétan kinek és milyen összeget kell átadni, erre nem nyilatkoztak. Ezen vallomását a bírósági tárgyalás során ... megerősítette, azzal együtt is, hogy nem tudott arra nyilatkozni, hogy a bankos megnevezés kit tar. … tanú az ... tagjaként került kapcsolatba a ... -hitel konstrukcióval, melynek keretében a ... i ...ban igényelték azt meg. ...ban ...höz vitték a cég papírjait, és a hiteligénylõ dokumentációt, azonban azt kitöltetlenül a cégvezetõvel, ...sel írattatta alá ... , majd a hiteligénylés feldolgozása, a hitelbírálat után ment le õ maga meghatalmazással ...ba, ahol a cégnek folyósított 3.000.000 forint hitelösszeget egy összegben a számláról felvette. Ezen pénzfelvételnél neki egy... nevû hölgy segédkezett, akit a ...i összekötõ ember mutatott be részére. Elmondása szerint ...tájékoztatta õt arról, hogy a folyósítandó 3.000.000 forintos hitelösszegnek csak a felét kapják meg, melyet a tanú egyértelmûen úgy értékelt, hogy a fennmaradó összeg valószínûleg megvesztegetési pénz, hogy a hitel folyósítása sikeres legyen. Elmondása szerint a felvett 3.000.000 forintos összegbõl 1.500.000 forintot ...nak adott át, aki ugyan ... nevét nem említette, de utalt arra, hogy a pénzbõl a legnagyobb rész a bankos úriemberé. Nyomozati vallomását a bírósági tárgyaláson lényegileg megismételve fenntartotta ... azon állítását is, hogy aki őt legelőször tájékoztatta a ... -hitel lehetőségéről, ő mondta, hogy mennyi pénzt kell abból leadni és mennyit kaphat meg ténylegesen a hiteligénylő, és ennek kapcsán nyilatkozott úgy az egyébként ismeretlenül maradt személy –, hogy a legnagyobb rész a felvett hitelösszegből a bankosokat illeti. ... elmondta, hogy ennek ellenére azért vállalta a hitelfelvételt, mert a cégnek minden pénzre szüksége volt, és mivel ...-listás volt más helyen kisegítő hitelhez nem juthattak volna hozzá. … tanú szakképzettségénél fogva könyvelõként dolgozott. Ezen tevékenysége során ismerkedett meg ...nal, akit a korábbról ismert ... mutatott be neki. ... volt az, aki megtudva, hogy ...né férjének cége, a ... kedvezõtlen anyagi helyzetben van, ajánlotta nekik a ... -hitel konstrukciót. Ezt megelõzõen azonban ... szakképzettségét látva és felhasználva ... és ... arra kérték õt, hogy mérlegeket készítsen olyan vállalkozások részére, amelyek nevében ... -hitel folyósítását kezdeményezik, viszont a cég valódi tevékenységet nem végzett, illetve eredményei nem tennék alkalmassá arra, hogy a hitelt megkapja. ... csekély anyagi juttatás fejében több ilyen mérleget is készített, amikor felmerült a lehetõség, hogy a férje cége, a .... is felvegye a ... -hitelt. Elmondása szerint a hiteligénylés folyamatával addig nem volt teljesen tisztában, a ...t hitelfelvétele kapcsán azonban nyilvánvalóvá vált számára, hogy az 5.000.000 forintos hitelösszegnek csak töredéke marad náluk, és ennek kapcsán arról is tájékoztatták õket, hogy a bankosnak és az APEH-osnak is kell adni pénzt. Konkrét összeget vallomásaiban evonatkozásban nem jelölt meg és õ maga banki ügyintézõvel közvetlen kapcsolatba nem is került. Tárgyalási vallomása során megerősítette, hogy ő ... -hitelt igénybe nem vett, csak a hamis tartalmú mérlegek kiállításával segédkezett az arra jogosulatlan cégek hitelfelvételében. Fenntartotta elétárt nyomozati vallomását, mely szerint a bankosnak is kellett adni pénzt, de, hogy az ismerősei konkrétan kivel voltak kapcsolatban a bankban, erről tudomása nem volt. ..., mint a ... beltagja és ügyvezetõje a felesége révén megismert ...ékon keresztül folyamodott a ... hitelért. A hitelkonstrukcióról õt akként tájékoztatták, hogy minden évben a felvehetõ 5.000.000 forint 1/5-e költhetõ el. Ezzel együtt is a pénz nagy részét ...nak kellett átadnia ügyintézési költségekre, így vele már elõzetesen is közölték, hogy mindössze 700.000 - 750.000 forintra számíthat. Az 5.000.000 forint bankban történõ átvétele után a 700.000 forintot ... eltette, míg a fennmaradó 4.300.000 forintot ...nak átadta. Elmondása szerint õt ... arról is tájékoztatta, hogy az átadott pénzbõl a bankosnak is kell adni, de hogy az pontosan ki volt és milyen összeget adtak át neki, errõl nyilatkozni a nyomozás során sem tudott. A tárgyalás során nyomozati vallomását ... fenntartotta, és megerősítette, hogy ...ék tájékoztatása szerint a negyedéves visszatöltést az általuk visszatartott pénzből ők maguk intézik. Elmondta, hogy a bankban személyesen is találkozott ...el, bankosként tulajdonképpen csak ő jelent meg előtte, ugyanakkor amikor ...ék azt mondták, hogy a bankosnak is kell pénzt adni, ő nem gondolt egyértelműen ... személyére. A nyomozás során meghallgatott és a bírósági eljárásban ismertetéssel a tárgyalás anyagává tett tanúvallomásában … elmondta, hogy a .... nevében folyamodott ... -hitelért, amelynek felvételében ... volt a segítségére. Elmondása szerint ... õt akként tájékoztatta, hogy az 5.000.000 forintos hitelösszeget nem kell visszafizetni, de õ maga ezt kétkedéssel fogadta, ennek ellenére úgy döntött, hogy mivel szüksége van a pénzre, elindítja a hiteligénylést. A dokumentáció összeállításában ... volt segítségére, a céges papírok neki történõ átadása után 2 - 3 hét múlva lehetett is menni ...ba a ...ba. Itt egy vörös hajú férfivel találkoztak, majd annak instrukciói alapján a szerzõdést aláírták és kb. egy órán belül a pénzt is felvehették. A 4.900.000 forintot ... tette el, majd az autótól visszament a bankba azzal a közléssel, hogy a pénzt vissza kell osztani. Útközben közölte ...cel, hogy a felvett összegbõl mindössze 500.000 forintot kaphat meg, ugyanis elmondása szerint a többit a bankos eltette. ... elmondása szerint tisztában volt azzal, hogy valamennyi pénzt ...nak vissza kell osztania, de a kapottnál azért több pénzre számított. ... tanúkénti kihallgatására a nyomozás során került sor, az ügyészség írásbeli indítványa megváltoztatásával a tárgyalás folyamán csak ezen vallomás ismertetését kérte. Nyomozati tanúvallomása során … elmondta, hogy a ... vezetõje volt, de a cég semmilyen módon nem mûködött. ... -hitelt a … nevében és annak részére igényelt, de ezt is úgy, hogy tulajdonképpen csak a nevét használták fel a hiteligényléshez. A nyomozás során ismeretlenül maradt ...tól kapta az ötletet, aki segítséget is nyújtott az ügyintézésben, hiszen jóban volt a banki ügyintézõvel. ... elmondása szerint 5.000.000 forintos kölcsönösszeget vett fel, melybõl 200.000 forintot kapott meg ténylegesen ... nevû férfitõl, a többi pénz sorsára nyilatkozni nem tudott. Szintén nem került sor a tárgyaláson … tanúkénti kihallgatására, aki a nyomozás során elmondta, hogy a … nevében vették fel a ... -hitelt, melyet részére ... ajánlott fel. Õ volt az, aki ...ba lekísérte õt és egy bankkal szembeni presszóban leülve töltették ki vele az iratot. Ezt követõen a bankban is átment és 5.000.000 forint készpénzt felvett, melyet azonnal átadott az egyik ismeretlen kísérõjének, aki mindössze annyit mondott neki, hogy majd ...nal a többi dolgot elrendezik. Elmondása szerint a felvett 5.000.000 forintos összegbõl egyetlen fillért sem kapott, és a pénz sorsára sem tudott nyilatkozni. Fentiekben ismertetett tanúvallomásokon túl a tárgyaláson ismertetett nyomozati anyagban elfekszenek a rendőrségi megkeresés alapján az ország minden területéről érkezett földhivatali válaszok, melyek szerint ... ingatlannal nem rendelkezik. Számos pénzintézetet is megkeresett a rendőrhatóság, melyek válaszai alapján megállapítható, hogy ... által eltitkolt bankszámlát felkutatni nem sikerült. A nyomozati anyagban elfekszik ...
41. július hó
42. napján kelt munkaköri leírása, mely szerint kisvállalati tanácsadó munkakörben feladatát képezi többek között hiteldöntések előkészítése, előterjesztések, elemzések készítése, szerződéskötés előkészítése, szerződéskötési és folyósítási feltételek teljesítésének ellenőrzése. Felelősségek között előírja a munkaköri leírás a munkájához kapcsolódó utasítások és törvények naprakész ismeretét és maradéktalan betartását. A munkaköri leírás azt is rögzíti, hogy döntési jogosultsága semmilyen ügyben nincsen. A
43. március hó 25-i újólag elkészített munkaköri leírás a megállapított tanácsadói körhöz kötődő főbb felelősségek között tartalmazza, hogy készítsen elő üzleti hiteldöntéseket a mindenkori szabályozásnak megfelelően, szem előtt tartva a prudens banki működés szabályait, tartsa és tartassa be a bankra vonatkozó valamennyi jogszabályt és belső szabályzatot. A nyomozati anyag mellékleteként elfekvő, tárgyaláson ismertetett a „... és ... vezérigazgatói utasítása a ... -kártya konstrukcióról” a részletes termékleíráson túl tartalmazza a hitelképesség szempontjait is, valamint a követendő eljárást a hitelkérelem benyújtásától a szerződéskötésig. Ebben a körben szabályozza, hogy a kisvállalkozói kapcsolattartó, illetve az ügyfélkapcsolati menedzser (továbbiakban kapcsolattartó) a papír alapú dokumentáció kézhezvételét követően ellenőrzi, hogy a hitelkérelem hiánytalanul kitöltött-e, és hogy valamennyi melléklet csatolásra került-e, ellenőrzi, hogy a hitelkérelemben szereplő adatok megegyeznek-e az elektronikusan bankba érkezett és az ügyfélminősítés alapjául szolgáló adatokkal, ellenőrzi, hogy a vállalkozás, a vállalkozás tulajdonosai, a magánszemély kezes, illetve a kapcsolt vállalkozásnak minősülő cégek szerepelnek-e a bank tiltólistáján, valamint javaslatot tesz a program által generált ügyfél-minősítési kategória jóváhagyására, és gondoskodik az ügyfél-minősítési kategória jóváhagyásának dokumentálásáról, kitölti az eljárási rend mellékletét képező „Egyszerűsített előterjesztés” nyomtatványt, és benyújtja azt az illetékes döntéshozó részére. A döntési hatáskört illetően a vezérigazgatói utasítás 17.
44. pontban úgy rendelkezik, hogy a termékkel kapcsolatos kockázatvállalásokat, kisvállalkozói és vállalati ügyfélkörben egyaránt a fiókvezető jogosult engedélyezni. Itt rögzíti az utasítás azt is, hogy a hitelbírálat időtartama a hiánytalan kérelemcsomag bankfiók általi kézhezvételétől számítva nem haladhatja meg az öt munkanapot. A vezérigazgatói utasítás
45. pontja rögzíti, hogy a szerződéskötést követően kerül sor a ... (... Rt.) készfizető kezességének igénylésére, a .... által kért adatok elektronikus úton történő megadásával. A bank a hitelkeretet a ... a kérelem elfogadásáról szóló döntését követően nyitja meg, egyúttal elindítja a bankkártya igénylést (
46. pont). A bírósági eljárás során védői indítványra a bíróság megkereste az .. . Zrt-t arra nézve, hogy
47. I. félévében ... volt-e szabadságon vagy sem. Az … válasza szerint ...
48. I. félévében
49. január
50. napján,
51. január
52. napjától január
53. napjáig, és
54. január
55. napján volt szabadságon. Ezen túlmenően szintén bírósági megkeresésre a ... Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve arra nézve, hogy
56. I. félévében ... részesült-e bármiféle társadalombiztosítási eljárásban, azt válaszolták, hogy ...
57. évben sem azt megelőző, sem az azt követő időszakban pénzbeli ellátásban nem részesült a szakigazgatási szervtől. …....... , …....... Fentiekben részletesen ismertetett bizonyítékot, bizonyítási eszközöket a bíróság egyenként és összességében az alábbiak szerint értékelte. A rendelkezésre álló iratokból, vallomásokból kétséget kizáróan jól megállapítható a ... -hitel ügyintézésének folyamata és az, hogy abban ...nek milyen szerep jutott. Evonatkozásban a vádlott feltáró jellegű, részletes és következetes vallomást tett mind jelen eljárásban, mind a párhuzamosan folyó eljárásokban, a nyomozás és a bírósági tárgyalás során is. Vallomását alátámasztották a hitelügyintézés folyamatát jól ismerő helyi banki alkalmazottak, illetve a központi banki igazgatás területén dolgozók is. Ezen vallomásokból kétséget kizáróan megállapítható az is, hogy - bár ennek élét ... vádlott célszerűnek vélt védekezési metódusként folyamatosan tompítani igyekezett – szabálytalanul járt el a vádlott, amikor a hiteligényléseket a ... irodát megkerülve személyesen vette át a fals hitelügyletek intézésébe bevont társaitól. Messzemenőkig szabálytalan volt, és mind a jogszabályokkal, mind a rá vonatkozó munkaköri leírással ellenkezett, hogy társait felvilágosítva a hitelügyintézés automatizmusáról és megosztva velük azon belső információit, hogy a hiteligénylési dokumentáció valóságtól messze eltérő, de a hitelfeltételeknek megfelelő kitöltésével automatikusan pénzhez juthatnak, olyan hitelkihelyezések lehetőségét teremtette meg, amelyek a törvényi céloknak, a gazdasági, társadalmi elvárásoknak nem feleltek meg, és a banknak és az államnak kárt okoztak. Ezt ... tanú következetes és egyértelmű vallomása kétséget kizáróan alátámasztja. A hiteligénylés szabálytalan elindítása miatt, annak befogadásával és regisztrációjával megbízott ... Rt-t megfosztotta attól a lehetőségtől, hogy az ott dolgozó alkalmazott a hiteligénylőről szubjektív profilt készítsen, ezáltal is biztonságosabb és korrektebbé téve a hitelbírálatot. A rendelkezésre álló tanúvallomásokból kétséget kizáróan megállapítható, hogy ... nemcsak a dokumentáció elkészítésében és benyújtásában nyújtott meg nem engedett segítséget társainak, hanem a banki ügyintézés folyamatában is gondoskodott annak gördülékenységéről. Így, ugyan nem kirívóan, de szabályellenesnek minősíthető az a gyakorlat is, hogy a ... Rt. hozzájárulását a szerződéskötés aláírását megelőzően megkérte. Ilyennek tekinthető továbbá az is, hogy a banki pénztárban gondoskodott akár a napi többszöri 5.000.000 forint - már a szerződéskötés napján megtörténő - kifizetésének lehetőségéről is, holott tudván tudta, hogy a hitelkeret megnyitásának célja nem az azonnali és teljes összegű készpénzfelvétel volt. Mind a ... vádlottal a hitelügyintézések során közvetlen kapcsolatban álló ... , mind a további tanúk megerősítették, hogy a hiteldokumentáció részletes kitöltése tudásukat, képességeiket meghaladta, a hitel lebonyolítása ... segítsége nélkül nem sikerült volna. Ily módon a következetes és egybevágó tanúvallomások alapján ... vádlott tagadásával szemben a bíróság megállapíthatónak látta, hogy a hiteligénylő lap kitöltésével és a banki ügymenet - a szabályellenességet is súroló- meggyorsításával segítséget nyújtott olyan hitelek kihelyezésében és ennek kapcsán jelentős pénzösszegek felvételéhez, amelyek felhasználása teljesen nyilvánvalóan eltért a hitel törvényben meghatározott eredeti céljától. ... azon túl, hogy a kötelességének megszegését nem látta megállapíthatónak, következetesen tagadta azt is, hogy ...tól vagy bármely más társától pénzbeni juttatásban részesült volna. Nem vitatta ugyan, hogy a gyors ügyintézésért néha bonbont vagy italt kapott, hárította azonban azokat a felvetéseket, amelyek pénzösszeg átadásáról szóltak. ... tanú az eljárás során mindvégig következetes vallomást tett arra nézve, hogy ... vádlott részére minden cég hitelügyintézése során pénzt adott át. Kétségtelen ugyanakkor, hogy ... tanúvallomásai következetlenek voltak atekintetben, hogy ez az összeg ténylegesen mekkora volt egy - egy hitel kapcsán, azonban miután további tanúk, ...né, ..., ..., ... ,... szintén következetes vallomásai alátámasztják, a bíróság kétséget kizáróan megállapíthatónak látta ezen juttatások tényét. Tovább erősítik még ezt többek között ... , ... és ... tanúk vallomásai is, akik közül ... a nyomozás során arról adott számot, hogy ... részére való pénzátadást is saját szemével látta. Ezen vallomását a bíróságon visszavonta, ennek azonban elfogadható magyarázatát adni nem tudta, ezért a bíróság a nyomozati vallomását elfogadva, azt a tényállás megállapításánál felhasználta. A cégenként átadott pénzösszeg mértékét a bíróság 1.000.000 forintban látta kétséget kizáróan megállapíthatónak, tekintettel arra, hogy erre nézve a tanúk vallomásai ellentmondásosak voltak. A részletesen ismertetett tanúvallomásokra visszautalva megállapítható, hogy cégenként 1 - 2.000.000 forint, de egyes vallomásokban a 3.000.000 forint is felbukkan, mint ... részére juttatandó előny. Emellett adat van arra is, hogy ... saját cégei vonatkozásában 1.000.000, míg más cégek vonatkozásában 2.000.000 forintot adott át ... nek. Ugyanakkor ... nak és ...nénak is van olyan vallomása is, amelyben egyértelműen 2.000.000 forintot jelöl meg cégenként átadott összeg gyanánt. Ezen vallomásokat mérlegre téve és értékelve, elfogadva a fentiek szerint azt, hogy ... bizonyos cégek esetében a felvett hitelösszegből juttatást kapott, a bíróság kétséget kizáróan 1.000.000 forintban látta megállapíthatónak ezt az összeget. További bizonyítási problémát vetett fel az, hogy mely cégek vonatkozásában részesült ... vádlott a jogtalan előnyből. Erre nézve alapvetően pontatlanok, eltérőek és ellentmondásosak a vallomások. Nem kizárható, hogy ... vádlott a ... által „szállított” valamennyi cég hitelügylete kapcsán részesült a felvett hitelösszegből, azonban a nyomozás késői megindulása és annak hiányosságai okán, valamint az eljárás elhúzódása miatti bizonyítási nehézségek, a tanúk emlékezetének homályosulása miatt pontosan nem volt tisztázható, hogy mely cégek vonatkozásában került sor ténylegesen fizetésre. ... és ...né tanúk következetes és egybevágó vallomása atekintetben, hogy saját cégeiket illetően ... öt juttatásban részesítették az általuk felvett hitelösszegből, kétséget kizáróan megállapíthatóvá teszi a ... ., a ... , az ... és a ... vonatkozásában ... jogtalan elõnyhöz juttatását. A nyomozás során ... vádlott elébe tárás után további néhány cég vonatkozásában nyilatkozott úgy, hogy ...ban intéződött a hitelfelvétel, ám ezek közül néhány cég vonatkozásában nem volt egyértelműen tisztázható, hogy annak hitelfelvételében ... milyen szerepet játszott. A ... ., az ... , a ... , a .... és a ... hitelfelvétele kapcsán a cégek nevében eljáró és ezen minőségükben később vádlottá, illetve jelen eljárásban tanúvá váló személyek nem tudtak ténylegesen számot adni arról, hogy ... bármilyen szerepet vállalt volna a hitelközvetítésben, hiszen ők maguk ...sal voltak kapcsolatban. ... tanú a nyomozás során gyanúsítottként nem vagy csak nagyon szűkszavúan tett vallomást, a bírósági tanúvallomása is - a hosszabb lélegzetvétel ellenére - kevés egzakt adatot tartalmaz. Így a felsorolt cégek vonatkozásában nem volt pontosan követhető az, és kétséget kizáróan nem bizonyosodott be, hogy a hitelfelvétel során ...nak jutott-e szerep, a felvett hitelösszegből ő részesült-e, és abból ...nek további juttatást tudott-e adni. ... tanúkénti kihallgatása során ezekre a kérdésekre, az idő múlása okán fellépő emlékezethalványulásra hivatkozva, nem tudott, nem kívánt válaszolni. Miután ... tagadta azt, hogy ...el bármilyen kapcsolatban állt volna, a kettejük közötti kapcsolatra ... is csak akként nyilatkozott, hogy ... neve is ismerős volt számára, így az utóbb felsorolt cégek vonatkozásában kétséget kizáróan nem volt megállapítható a ...nek nyújtott pénzbeni juttatás. Ugyanez mondható el a ... . vonatkozásában is, melynek kapcsán a hitelt felvevő ... tanúként csak annyit tudott elmondani, hogy ... részére mennyi pénzt adott át. ... viszont tagadta, hogy bármilyen módon ...nek pénzt adott volna. Nem tartotta ugyan kizártnak, hogy erre való utalást Vitéz Attila felé tett, de elmondása szerint ezt csak azért mondhatta, mert ... mondta ezt el neki. Az eljárás során kétséget kizáróan nem bizonyosodott az be, hogy a ...tól átvett pénzösszeget ... ...nak továbbította-e, illetve, hogy annak mi lett a további sorsa. Így a ... . vonatkozásában sem volt kétséget kizáróan megállapítható a ... részére átadott juttatás ténye és mértéke. A... ., valamint a ... vonatkozásában ... nyomozati vallomásában is nyugtázta, hogy azok ... cégei voltak, mely … vallomásából kétséget kizáróan megállapítható, hogy ezen hitelnyújtásokban ... kulcsszerepet játszott. ... maga is elismerte, hogy ... cégeinek hitelfolyósítása az ő kezdeményezésére és segítségével történt. Így a már fentiekben részletezettek szerint a bíróság ezen két cég vonatkozásában is kétséget kizáróan megállapíthatónak látta az 1.000.000 - 1.000.000 forintos juttatást ... felé. Az ... . hitelkihelyezése kapcsán … tanú tett mind a párhuzamos eljárásokban, mind jelen eljárásban egyértelmű és következetes vallomást arra nézve, hogy a hitelszerződés aláírásakor, ahol kezesként jelen volt, saját szemével látta, hogy a pénzt átadó ... részére ... abból visszaad neki. Arra nézve … vallomása nem volt teljesen egyértelmű, hogy ez mekkora összeg lehetett, de miután - elmondása szerint - az 5.000.000 forintos kifizetés öt pénzkötegéből egy pénzköteg került vissza ...höz, az 1.000.000 forint átadása a bíróság megítélése szerint kétséget kizáróan megállapítható. … terhelõ tanúvallomása mellett, ... következetes tagadása és ... más értelmû vallomása ellenére is, határozottan kitartott, a velük történõ szembesítés után is. ... vallomásában következetlenség nem volt, szavahihetõségét illetõen kétely nem merült fel, így vallomása ezen cég vonatkozásában a tényállás megállapításának alapját képezhette. A ... . hitelfelvétele kapcsán ... a nyomozás során tanúként részletesen elmondta, hogy az által felvett 5.000.000 forintot hogyan adta át ...nak, illetve a körülötte lévő embereknek, illetve, hogy az autóból azt is saját szemével látta, hogy ezen emberek között lévő ... is egy vagy két köteg pénzt átvett az általa átadott pénzből. ... ezen nyomozati vallomását a bírósági tárgyaláson nem tartotta fenn. Nem hivatkozott arra, hogy elmondásával ellentétes dolgot foglaltak volna jegyzőkönyvbe, nem vitatta, hogy nyilatkozhatott így a nyomozás során, ahogy az a jegyzőkönyvben szerepel, ennek ellenére azonban azt állította, hogy a valóságnak nem felel meg, amit a nyomozás során elmondott. Magyarázatot adni arra nem tudott, hogy miért mondott valótlant nyomozati vallomása során, nem tagadta, hogy vallomása az elhangzottaknak megfelelően került jegyzőkönyvezésre, azonban azt mégsem tartotta fenn. Miután vallomásának megváltoztatásának okára elfogadható magyarázatot adni a bíróság előtt nem tudott, és életszerűtlen, hogy a nyomozati vallomás óta eltelt újabb négy év után emlékezne jobban a történtekre, valamint az sem elfogadható, hogy megváltoztatott vallomásában azt állítja, hogy ... sem volt az embergyűrűben, akinek átadta a pénzt, így nem magyarázható, hogy az általa teljesen ismeretlen embereknek miért adta oda a percekkel előbb felvett 5.000.000 forintot, a bíróság ezen vallomás megváltoztatást kizárta a bizonyítékok köréből, és ... nyomozati vallomását fogadta el a tényállás megállapításának alapjául. Ekként a ... . hiteligénylése kapcsán is megállapította, hogy a felvett 5.000.000 forintos hitelösszegből ... 1.000.000 forinttal részesült. Fentiek szerint tehát a vádban megjelölt tizenhat cég közül kilenc esetében látta a bíróság kétséget kizáróan megállapíthatónak azt, hogy annak ... -hitel ügyintézése kapcsán kifizetett 5.000.000 forintos hitelösszegből ... vádlott 1.000.000 - 1.000.000 forinttal részesült. …....... , …....... A fentiek szerint részletezett és értékelt bizonyítékok alapján a bíróság megállapíthatónak látta ... vádlott bűnösségét 9 rb. a Btk.
58. §

(2)bekezdés II. fordulata szerint minősülő üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettében. A felhívott törvényhely értelmében a költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy a társadalmi szervezetnek az a dolgozója, illetőleg tagja, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, vagy a kötelességének megszegéséért az ilyen előnyt, illetve annak ígéretét elfogadja vétséget követ el, és kettő évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha az elkövető a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő, fontosabb ügyben történő kötelességszegés esetén, illetőleg ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el, kettő évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. ... vádlott gazdálkodó szervezet dolgozójaként működésével kapcsolatban jogtalan előnyt fogadott el, és ezzel az ő magatartása kimerítette a törvényi tényállás elemeit. ... vádlott nem vitatottan a ... (későbbiekben ...) dolgozója volt, ahol vállalkozói hitelek bírálatával foglalkozott. Ezen munkájának ellátása során a ... -hitel kihelyezése kapcsán, annak tudatában, hogy a hitelért folyamodók valótlan tartalmú és hamis papírokkal támasztják alá a hiteligénylésüket, a hitel folyósítására tett előterjesztést. Ezzel abbéli kötelességét, melyet a munkaköri leírásával elvállalt, miszerint a munkájához kapcsolódó utasításokat és törvényeket naprakészen ismeri és maradéktalanul betartja megszegte, hiszen nyilvánvalóan a törvényi rendelkezésekkel ellentétesen segített hitelhez jutni olyan vállalkozásokat, amelyek ténylegesen nem működtek, s melyek kapcsán a pénzfelvétel célja teljesen egyértelműen és általa is tudottan nem a vállalkozások működtetésére, fejlesztésére, hanem kizárólag egyéni haszonszerzésre irányult. ... vádlott ezen jogszabályi kötelességét kilenc esetben bizonyítottan azért szegte meg, hogy az ily módon jogtalanul felvett hitelösszegből ő maga is részesüljön, így személyes érdekeit helyezte a jogszabályi rendelkezések, az egyes gazdasági és társadalmi szereplők jogos érdekei elé. Minden kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy fentiek szerint ... a kötelességét is megszegte, így cselekménye a felhívott jogszabályhely

(2)bekezdése szerint minősül. Ugyanakkor az is megállapítható - tekintettel a hitelügyletek sorozat jellegére –, hogy a vádlott üzletszerűen követte el e cselekményeket. Az elkövetéskor hatályos Btk.

1. § 9./ pontja szerint üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. Az, hogy a vádlott több bűncselekményt követett el, - a fentiek szerint - nem kétséges, és az is egyértelmű, hogy ezen cselekmények ugyanolyannak minősíthetőek. A megállapított tényállásból a rendszeres haszonszerzés szándéka, illetve annak ténye is kétséget kizáróan megállapítható. Ily módon ezen minősítő körülmény fennálltát a bíróság megállapíthatónak látta ... vádlott terhére. Ezzel szemben nem látta bizonyítottnak a bíróság az ügyészség által benyújtott vádban, majd a végindítványban is fenntartott azon minősítő körülményt, hogy ... vádlott a gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójaként követte volna el cselekményeit. A Btk.
2. §

(1)bekezdése szerint a költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy a társadalmi szervezetnek az az önálló intézkedésre jogosult dolgozója, illetve tagja aki a mûködésével kapcsolatban jogtalan elõnyt kér, avagy az ilyen elõnyt vagy ennek ígéretét elfogadja bûntettet követ el, és egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. A

(2)bekezdés rendelkezik arról, hogy kettõ évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés a büntetés, ha az elkövetõ az elõnyért a kötelességét megszegi. A

(3)bekezdés további súlyosítást rendel, és öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztéssel fenyegeti, ha az elkövetõ kötelességét fontosabb ügyben szegi meg, illetve a bûncselekményt bûnszövetségben vagy üzletszerûen követi el. A fentiekben részletesen értékelt bizonyítékok szerint egyértelműen leszögezhető, hogy a hitelkihelyezésben való döntési kompetencia nem ...nél, hanem a bankot vezető ...nél volt. Erre hivatkozott maga a vádlott, de a banki ügyintézésben kompetensnek tekinthető személyek nyilatkozatai alapján is ez kétséget kizáróan megállapítható. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a kialakult bírói gyakorlat önálló intézkedésre jogosultnak tekinti azon - a döntés előkészítésében közreműködő - beosztottat is, akik lényegesen befolyásolhatják az érdemi döntést. A jelen ügyben megismert és feltárt döntési mechanizmus azonban egyértelműsítette, hogy az előterjesztés meghozatalakor ... vádlott már nem volt abban a helyzetben, hogy a döntésre bármilyen befolyással legyen. A benyújtott hiteldokumentációban szereplő iratok gépre történő felvitele után a program automatikusan, emberi beavatkozás nélkül végezte el a hitelminősítését, és a hitelbírálat ezen szakaszában a vádlottnak már semmilyen, a döntést érdemben befolyásoló tevékenységet kifejtenie nem kellett. A vádlott a fentiekben részletezettek szerint is munkaköri kötelességét akkor és abban szegte meg, amikor a konstrukció részletes ismerete, a hitelelbírálat automatikus voltának biztos tudatában társainak olyan információt szolgáltatott, melyeket felhasználva, a hiteligénylési dokumentumok valótlan kitöltésével, majd azok benyújtásával és regisztrálásával, a pozitív hitelbírálat tulajdonképpen garantálva volt. (A Fővárosi Törvényszék előtt 5.B.1357/2007. számon folyó eljárásban a Fővárosi Főügyészség a KÜO.19442/2005/35-I. számú vádiratában ugyanilyen cselekmény miatt a II. r. vádlottal szemben a Btk. 252. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés b) pontja szerint minősülő vesztegetés bűntette miatt emelt vádat, azonban végindítványában a minősítést megváltoztatta, miután a vádlott terhére az önálló intézkedésre jogosultság nem volt megállapítható. A 2105. sorszámú ítéletében a bíróság a jelzett vádlottat a Btk. 251. §

(1)bekezdése és

(2)bekezdésének II. fordulata szerint mondta ki bűnösnek 95 rb. vesztegetés bűntettében.) Ezen túlmenően miután a bíróság az ügyészi váddal szemben csak kilenc cég vonatkozásában látta kétséget kizáróan bizonyítottnak, hogy ... vádlott kötelességének megszegéséért jogtalan előnyt fogadott volna el, ezért cselekményét 9 rendbelinek minősítette és halmazati büntetést szabott ki. A vádiratban szereplő további hét cég vonatkozásában a fentiek szerint nem bizonyosodott be kétséget kizáróan az, hogy ... a hitelbírálat során elkövetett kötelességszegéséért előnyt fogadott volna el. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 4. §

(1)bekezdése szerint a vád bizonyítása a vádlót terheli. A

(2)bekezdésben rendelkezik arról a törvény, hogy a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére. Mindezek alapján - miután a rendelkezésre álló bizonyítási anyag kellőképpen nem támasztotta alá azt a vádirati tényállást, hogy ... vádlott ezen további hét cég vonatkozásában is jogtalan előnyhöz jutott volna, és ez így kétséget kizáró bizonyítást nem nyert - ezért a bíróság őt a Be. 331. §

(1)bekezdése alapján ezen cégek vonatkozásában az ellene emelt vád alól bizonyítottság hiányában felmentette. Miután a vádlott több bűncselekményt követett el és azok egy eljárásban kerültek elbírálásra, a Btk.

1. §-ában körülírt bűnhalmazattal állunk szemben, melynek következtében a Btk.
2. §-a alapján halmazati büntetést kiszabása indokolt. A Btk.
3. §

(2)bekezdésének II. fordulata szerint megállapított bűncselekmény vonatkozásában a törvény kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés kiszabását teszi lehetővé. A halmazati büntetés kiszabásának a Btk.

1. §-ában lefektetett szabályai szerint a főbüntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények büntetési tételei közül a legsúlyosabbnak az alapul vételével kell kiszabni, melynek büntetési tételének felső határa a felével emelkedik, de nem érheti el a büntetési tételek felső határának együttes tartamát. Ily módon rögzíthető, hogy ... vádlott vonatkozásában akár tizenkettő évig terjedő szabadságvesztés büntetés is kiszabható lett volna. Ezen tételkeretből kiindulva a büntetés kiszabása során a bíróság nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe a fokozott időmúlást. A
2. év első felében elkövetett bűncselekmények miatt
3. évben történt először vádemelés, mely vádnak az ügyészségnek történő visszaküldése során mutatott rá arra a bíróság, hogy a vádiratban olyan - bűncselekményként nem minősített - tényállási elemek szerepelnek, melyek a vesztegetés bűntettének megállapítására adhatnak alapot. Ezt követően indult el a nyomozás ebbe az irányba, majd keletkezett a vádirat
4. április
5. napján. A nyomozóhatóságok és az ügyészség mulasztása okán állt tehát indokolatlanul hosszú ideig büntetőeljárás hatálya alatt … . A bírósági eljárás elhúzódásában sem róható fel a vádlott terhére negligens magatartás, annak o alapvetően a bíróság leterheltsége, nagyobbrészt azonban a szükséges bizonyítás lefolytatásának nehézkessége, a tanúk megjelenési fegyelmezetlensége volt. Az ily módon elhúzódó büntetőeljárás a vádlott életkörülményeit nagyban és indokolatlanul nehezítette. További enyhítő körülményként értékelte a bíróság azt, hogy a cselekmény elkövetésekor ... vádlott büntetlen előéletű volt, valamint azt, hogy egy kiskorú gyermeket nevel. Súlyosító körülményként értékelte a bíróság a többszörös bűnhalmazatot. Ezen bűnösségi körülmények figyelembevételével a bíróság - a Btk.
6. §-ának rendelkezéseit is szem előtt tartva - úgy ítélte meg, hogy a Btk.
7. §-ában lefektetett büntetési célok eléréséhez ... vádlottal szemben szabadságvesztés büntetés kiszabása szükséges. (A büntetési tételkeret súlyosságára tekintettel az enyhítő szakasz alkalmazásával sincsen lehetőség enyhébb büntetés alkalmazására, de a megállapított bűncselekmény kapcsán - a bűnösségi körülményekre is tekintettel - a bíróság megítélése szerint, ennek alkalmazásának szükségessége fel sem merült.) A büntetés mértékének megállapításánál a már felsorolt súlyosító és enyhítő körülményeken túl a bíróság figyelemmel volt arra, hogy a ... által elkövetett bűncselekmény társadalomra veszélyessége - már ami a hitelbírálat folyamán meg nem engedett előny nyújtását jelentené - jelentősen csökkent, különös tekintettel arra, hogy ezen bűncselekmény - sorozat kapcsán (melyhez hasonlót a Fővárosi Törvényszék területén is elkövettek) a banki előírások megszigorodtak, a hitelfolyósítás feltételeinek ellenőrzés alaposabbá vált. ... vádlott személyének társadalomra veszélyességét illetően pedig leszögezhető, hogy ezen időszak cselekménysorozatán túl
8. óta vele szemben újabb büntetőeljárás nem indult, újabb bűncselekményt bizonyíthatóan nem követett el. Mindezért a bíróság a vádlott vonatkozásában elegendőnek tartotta a büntetési tételkeret törvényi minimumában megállapítani a kiszabott szabadságvesztés mértékét, melynek fokozata a Btk.
9. § a) pontja alapján börtön. Ismételten hivatkozva ... vádlott megváltozott életmódjára, kifejezetten kedvező jelenlegi személyi körülményeire, a bíróság úgy ítélte meg, hogy alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető, ezért a Btk.
10. §

(1)bekezdése alapján annak felfüggesztéséről rendelkezett. A

(2)bekezdésben felhívott különös méltánylást érdemlő eset ... vonatkozásában a bíróság álláspontja szerint megállapítható, a már fentiekben hivatkozottak szerint. A felfüggesztés próbaidejének tartamát a Btk. 89. §

(3)bekezdése a bíróság három évben határozta meg, mely időtartamot elegendőnek gondol a büntetési célok eléréséhez. Végindítványában az ügyészség kezdeményezte, hogy a bíróság vagyonelkobzást rendeljen el a vádlottal szemben. A Btk. 77/B. §

(1)bekezdés

1. a)pontja szerint vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett. Ezen törvényi feltétel megállapíthatóságát a bíróság bizonyítottnak látta, ezért a már felhívott rendelkezésnek megfelelően hozta meg ítéleti döntését. A Btk. 77/C. §.
2. b)pontja alapján a bíróság a vagyonelkobzást pénzösszegben kifejezve rendelte el, igazodva a történeti tényállás megállapításaihoz. A büntetőeljárás során 379.815 forint bűnügyi költség merült fel. Miután a bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki, ezért a Be. 338. §

(1)bekezdése alapján kötelezte is őt a bűnügyi költség viselésére. Balassagyarmat,

1. év október hó
2. napján Csillikné dr. Velenczei Katalin s.k. bíró, a tanács elnöke Az aláírásban akadályozott Szlezákné Papp Judit és Horthy István ülnökök helyett is.