A határozat elvi tartalma: A párt szervének határozata megsemmisítése iránti perben a párt alapszabályának rendelkezése nem kifogásolható. 1989. II. Tv. 10. §
(3)Pfv.IV.21.869/2014/8.szám A Kúria a dr. Fekete Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szabó Edit Édua Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szabó Edit Édua ügyvéd) által képviselt alperes ellen egyesületi határozat megsemmisítése iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 31.P.21.909/
- számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.110/2014/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.700 (tízenkettőezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet elutasította az alperes párt kecskeméti alapszervezetének feloszlatását kimondó,
- június 29-én meghozott határozatának megsemmisítése és az alperes 2.701.207 forint vagyoni és nem vagyoni kár megfizetésére kötelezése iránt előterjesztett keresetet. A jogerős ítélet indokolása szerint az alperes párt kecskeméti alapszervezetét feloszlató határozat törvénysértő jellegének vizsgálatánál az egyesülési jogról szóló
- évi II. törvény (Etv.)
- §
(1)és
(3)bekezdése, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló
- évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók. A határozat meghozatalának felperes által kifogásolt körülményeit, illetve a javaslattevő, indítványozó személyét illetően megállapítható, hogy a felperes által csatolt elnökségi határozatról szóló tájékoztató részben eltérő volt az alperes által csatolt elnökségi ülés jegyzőkönyvében rögzítettektől és ez utóbbit alátámasztó tanúvallomástól. Az alperes által csatolt okiratok valóságtartalma felől kétség nem merült fel. A sérelmezett határozatot meghozó elnökségi ülésről készült jegyzőkönyvből tényként volt megállapítható, hogy a pártigazgató a megyei választmány elnökének javaslatát elfogadva indítványozta az elnökségnél az alapszervezet feloszlatását. Önmagában az, hogy a határozat meghozatalát követően kiadott, tagoknak szóló értesítő levélben a feloszlatást indítványozó megnevezése elírásra került, az elnökségi határozatot nem teszi törvénysértővé. A jogerős ítélet további indokolása szerint - a felperes álláspontjával szemben - az Alapszabály
- §
(2)bekezdésének értelmezése alapján nem lehetett olyan következtetést levonni, hogy az országos választmány elnöksége és a pártigazgató kizárólag együttesen tehet indítványt az alapszervezet feloszlatására. Miután az adott esetben a pártigazgató, mint arra jogosult kezdeményezte az alapszervezet feloszlatását, a sérelmezett határozat Alapszabályba ütköző, illetve törvénysértő jellege nem volt megállapítható. Az Alapszabály 52. §
(1)és
(2)bekezdései alapján az alapszervezet feloszlatása diszkrecionális jog. E jog gyakorlásának törvényessége a bíróság által csak szűk keretek között vizsgálható, az alperes pártszervezeti és működési autonómiájába a bíróság nem avatkozhat be. A per adatai alapján azonban levonható volt az a következtetés, hogy az alapszervezet működésében problémák, az alapszervezetben belső konfliktusok voltak, így ezek alapot adhattak az Alapszabály 52. §
(1)bekezdése alapján az alapszervezet feloszlatására. Az Etv. 10. §
(1)és
(3)bekezdései biztosítják a párt tagjának a párt adott szerve által hozott határozatának bíróság előtti megtámadási jogát. Ezért az, hogy az Alapszabály a határozat ellen nem ad lehetőséget külön fellebbezésre, a keresettel támadott határozat törvénysértő jellegét nem teszi megállapíthatóvá. Mindezek alapján a jogerős ítélet megállapította, hogy az alapszervezet feloszlatásáról hozott perbeli határozat törvénysértő jellege nem volt megállapítható, így a megsemmisítésnek jogalapja nincs. Miután az alperes részéről nem volt olyan jogellenes magatartás megállapítható, amely a Ptk. 339. §
(1)bekezdése alapján a kártérítésre alapot adott volna, a felperes kártérítési igénye is alaptalan. A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással, a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és a keresetének való helytadás érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint az alperes Alapszabálya azzal, hogy nem biztosít jogorvoslati jogot a helyi szervezetnek a feloszlatást kimondó határozat ellen, jogszabálysértő, az Etv. 6. §
(1)bekezdésében rögzített demokratikus önkormányzati működés elvébe ütközik. A Pp. 206. §
(1)bekezdését megsértve, a bizonyítékok téves mérlegelésével állapította meg a jogerős ítélet, hogy a feloszlatást az arra jogosult személy kezdeményezte. A feloszlatott tagszervezet tagjainak kiküldött levél egyértelműen alátámasztja, hogy a feloszlatást az arra nem jogosult személy, a megyei választmány elnöke kezdeményezte, amely az alperes jogszabálysértő eljárását igazolja. Ehhez képest az alperes által a perben utóbb csatolt, az indítványozó személyét illetően a levéltől eltérő tartalmú jegyzőkönyvkivonatot az eljárt bíróságoknak ki kellett volna rekesztenie a bizonyítékok köréből. Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. Az Etv. 10. §
(1)bekezdése alapján a társadalmi szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja. A felperes e fenti rendelkezés alapján az alperes országos elnökségének a párt kecskeméti alapszervezetének feloszlatását kimondó határozata megsemmisítését kérte, annak törvénysértő voltára hivatkozással. Ezért ebben a perben a felperes azt, hogy az alperes párt alapszabálya nem biztosít az alperesnek, illetve valamely szervének a határozata ellen külön jogorvoslatot, eredményesen nem sérelmezheti. A bizonyítékok mérlegelése akkor törvénysértő, akkor ad alapot a felülmérlegelésre, ha a bíróság a bizonyítékokból okszerűen nem következő, logikailag ellentmondásos következtetésre jut, vagy iratellenes megállapítást tesz. A téves felülvizsgálati állásponttal szemben a per adatainak helyes mérlegelésével állapította meg a jogerős ítélet, hogy az alapszervezet feloszlatását az arra jogosult személy kezdeményezte. Önmagában az, hogy az alperes az állítását alátámasztó jegyzőkönyvkivonatot csupán a megismételt eljárásban csatolta, az irat valóságtartalmát nem teszi kétségessé. Ezért jogszabálysértés nélkül utasította el a jogerős ítélet a keresetet. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta és a pervesztes felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte az alperes ügyvédi képviseletével felmerült és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdései, valamint a 4/A. §
(1)bekezdése alapján megállapított felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Budapest,
- március
- Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM írnok