Mfv.10579/2014/6 – Kúria

(2)bekezdésében rögzített feltételek fennálltak, így jogszerűen került sor a kártérítési határozat kibocsátására. 2012. I. Tv. 179. §

(2)Mfv.II.10.579/2014/6.szám A Kúria dr. Dobrovóczky István ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Raffael Károly ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 4.M.147/

1. szám alatt megindított és másodfokon a Balassagyarmati Törvényszék 15.Mf.20.253/2014/
2. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Balassagyarmati Törvényszék ítéletét hatályában fenntartja. 15.Mf.20.253/2014/4.számú Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 5000 (ötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes az alperes alkalmazásában állt autóbuszvezető munkakörben. A munkáltató
3. április 3-án kelt K.67/2013/
4. számú határozatával a munka törvénykönyvéről szóló
5. évi I. törvény (Mt.)
6. §

(1)bekezdése, illetve az alperesnél hatályos Kollektív Szerződés 52/a. pontja alapján 150.000 forint kártérítés megfizetésére kötelezte a felperest. A határozat indokolásában rögzítette, hogy a felperes

1. április 19-én munkavégzése során megrongálta a ... forgalmi rendszámú autóbuszt E. külterületén. A község előtt az autóbusszal egy hídon kellett áthaladnia, melyet a fél útszakaszon lezártak és csak egy nyomsávon lehetett közlekedni. Haladás közben az autóbusz rábillent a híd korlátjára és kitörött a középső ajtó mindkét üvege, s ezzel 260.151 forint kár keletkezett. A határozat megállapította, hogy a felperes nem az út- és látási viszonyoknak megfelelően közlekedett az autóbusszal. A felperes a felelősségét a balesetért nem ismerte el, s az ellen keresetet nyújtott be, az alperes a kereset elutasítását kérte. A Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.M.147/2013/
2. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy a széles körben lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként megállapítható volt, hogy a kártérítési határozatban rögzített tényállás valós. A felperes és munkatársai is ismerték azt a tényt, hogy az Ecseg külterületén található híd felújítás alatt áll, azon félpályás útlezárás korlátozza a közlekedést, és a kátyús útburkolaton is át lehet hajtani autóbusszal is. Az útburkolattal és a félpályás útlezárással kapcsolatban műszaki, közlekedési akadály, károsodás veszélyt sem a felperes, sem az alperes más gépkocsivezetője - akik ebben az irányban közlekedtek - a munkáltató irányába nem jeleztek. A bizonyítékokat értékelve a bíróság megállapította, hogy a felperes nem az útviszonyoknak megfelelően vezette a gépjárművet, nem találta indokoltnak azonban a kártérítési határozat azon megállapítását, hogy a felperes nem a látási viszonyoknak megfelelően közlekedett. A felperes a hídon való áthaladással kapcsolatos műszaki és közlekedési nehézségeket jól ismerte, annak kockázatával tisztában volt. E körülményekről nem tájékoztatta a munkáltatóját, a munkafeladat végrehajtását nem tagadta meg, így az általa okozott kárt köteles viselni. Mivel az alperes bizonyította a kárt és annak összegét, továbbá a felperesi vétkes magatartás és a kár bekövetkezte közötti okozati összefüggést, a felperes keresetét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt Balassagyarmati Törvényszék 15.Mf.20.253/2014/
3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annak helyes indokaira figyelemmel a Pp.
4. §

(3)bekezdésére figyelemmel helybenhagyta. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben arra hivatkozott, hogy az sérti a Pp. 221. §

(1)bekezdését, de érdemben sem helytálló, mivel az Mt.

1. §-ába ütközik. Álláspontja szerint az ítélet sérti a Pp.
2. §-a szabályait is, mivel a bíróság a bizonyítás eredményét okszerűtlenül mérlegelte. Előadta, hogy nem bírt relevanciával az a körülmény, hogy a kátyúkat a menetlevélen nem jelezte, mivel a menetlevél nem áll okozati összefüggésben a bekövetkezett eredménnyel. A kérdéses útszakaszon a kátyúk ellenére is néhány nappal korábban gond nélkül áthajtott, s joggal bízhatott abban, hogy ez a cselekvés most sem okoz gondot. Kifogásolta, hogy a helyszínen nem vettek fel semmilyen jegyzőkönyvet, nem tartottak helyszíni szemlét, és ebből az következik, hogy az alperes nem úgy járt el, ahogy általában elvárható lett volna. Bár az elsőfokú bíróság a terhére rótta azt, hogy nem bizonyította, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, az Mt.
3. §

(2)bekezdése alapján azonban a bizonyítási teher a munkáltatón volt. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a felülvizsgálati kérelem „elutasítását” kérte. Előadta, hogy a per során az Mt. 179. §

(2)bekezdése alapján bizonyította a kárt és annak összegszerűségét, és megállapítható volt az okozati összefüggés a felperes nem megfelelő magatartása és kár bekövetkezte között. A felperes nem tett eleget az Mt. 152. §

(1)bekezdés

1. c)és
2. e)pontjában foglalt tájékoztatási kötelezettségének és bár megtagadhatta volna veszély esetén a munkavégzést, ezt nem tette. Az autóbusz szélessége 2 méter 55 cm, míg a híd szélessége a félpályás útlezárás idején is minimum 2 méter 93 cm volt, és a balesetet megelőző napokban a perrel érintett autóbusszal összesen 13 alkalommal haladtak át a gépkocsivezetők anyagi károsodás nélkül. A meghallgatott tanúk egybehangzóan állították, hogy kellő körültekintetéssel balesetmentesen át lehetett haladni a hídon. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. Helytállóan hivatkozott a felperes felülvizsgálati kérelmében, hogy jogsértő az elsőfokú bíróság bizonyítási teherre vonatkozó megállapítása, mindez azonban az ügy érdemi eldöntésére nem hatott ki. Az Mt. 179. §

(2)bekezdése szerint a munkáltatónak kellett bizonyítania, hogy a felperes magatartása nem volt megfelelő, az adott esetben nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Az alperes a perben ezt teljesítette. A vétkességen alapuló általános felelősségi alakzat megállapításának négy feltétele van:

1. a)a munkavállaló kötelezettségszegése,
2. b)a munkavállaló vétkessége,
3. c)a kár bekövetkezése és
4. d)a munkavállaló magatartása és a bekövetkezett kár közötti okozati összefüggés. Amennyiben valamely elemet nem sikerül bizonyítania a munkáltatónak, úgy nem áll fenn a munkavállaló kártérítési kötelezettsége. A felperes felülvizsgálati kérelmében kifogásolta azt is, hogy az eljárt bíróságok a rendelkezésükre álló bizonyítékokat a Pp. 206. §-ába ütközően okszerűtlenül mérlegelték. A Pp. 206. §

(1)bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. A Kúria (Legfelsőbb Bíróság) töretlen gyakorlata értelmében a bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálattal eredményesen csak akkor támadható, ha a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen vagy iratellenes volt. A felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelési körébe tartozó kérdés általában nem vizsgálható, és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A Kúria csak azt vizsgálhatja, hogy mérlegelés körébe vont adatok értékelése során a bíróságok nyilvánvalóan téves vagy okszerűtlen következtetésekre jutottak-e. A felülvizsgálati eljárásban, ha olyan eljárási szabálysértés nem történt, ami az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt, a megtámadott határozatot hatályában fenn kell tartani. Nem állapítható meg eljárási szabálysértés, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok szabad mérlegelését támadja. A felülvizsgálati eljárásban nincs helye felülmérlegelésnek, a bizonyítékok ismételt egybevetésének és értékelésének (BH 1995.193., BH 1999.44., BH 2012.179., EBH 2013.M.4.). A másodfokú bíróság által is irányadónak tekintett, az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás részletes magyarázatát adta annak, hogy mely bizonyítékok egybevetésével jutott arra a következtetésre, hogy a felperes kártérítési felelőssége feltételei fennállnak. E körben tett megállapításai nem voltak iratellenesek és logikai ellentmondást sem tartalmaztak. Nem jelenti a mérlegelés okszerűtlenségét, ha a bíróság egyes bizonyítékoknak másokkal szemben nagyobb jelentőséget tulajdonít, ha azt kellően indokolja (BH 2001.301.). A bíróságok által elfogadott bizonyítékok alapján megállapítható volt, hogy az adott útszakaszon kellő körültekintéssel károsodás nélkül közlekedni lehetett. A felperes ismerte az adott útszakaszt és a baleset bekövetkezése előtt a veszélyre nem hívta fel a munkáltató figyelmét, és a munkavégzést maga sem tagadta meg. A felperesnek a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó kifogása alapján a felülmérlegelés tilalmára tekintettel a Pp. 206. §

(1)bekezdése sérelmének megállapítására a fent kifejtettek szerint nem volt lehetőség. A munkáltató bizonyította, hogy az Mt. 179. §

(2)bekezdésében rögzített feltételek fennálltak, így jogszerűen került sor a kártérítési határozat kibocsátására. A másodfokú bíróság a Pp. 253. §

(2)bekezdése alapján a Pp. 254. §

(3)bekezdésére utalva helyes indokainál fogva helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, így nem ütközött jogszabályi rendelkezésbe az, hogy ítélete indokolásában ennek részletesebb magyarázatát nem adta. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperes a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. A felülvizsgálati eljárási illetéket a felperest megillető munkavállalói költségkedvezményre figyelemmel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet

1. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
2. február
3. Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő