← Magyarország

Gf.30364/2014/4 – Debreceni Ítélőtábla

Gf.IV.30.364/2014/

  1. A Debreceni Ítélőtábla a Filinger György Ügyvédi Iroda (CÍME., ügyintéző: Dr. Filinger György ügyvéd) által képviselt FELPERES NEVE (FELPERES CÍME.) felperes részéről az Imre Ügyvédi Iroda (CÍME., ügyintéző: Dr. Imre András ügyvéd) által képviselt ALPERES NEVE. (ALPERES CÍME) alperes ellen társasági határozatok hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Debreceni Törvényszék
  2. április
  3. napján meghozott 9.G.40.015/2014/
  4. számú ítéletével szemben a felperes részéről
  5. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban - a
  6. szeptember
  7. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson - meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a fellebbezett rendelkezését pedig azzal hagyja helyben, hogy kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - az állami adóhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára - 36 000 (Harminchatezer) Ft le nem rótt kereseti illetéket. Megkeresi a Debreceni Törvényszék Cégbíróságát, a hatályon kívül helyezett határozatok miatt szükséges intézkedések megtétele végett. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10 000 (Tízezer) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság az alperes
  8. december
  9. napján megtartott közgyűlésének 8/
  10. (XII.30.) és 10/
  11. (XII.30.) számú határozatait hatályon kívül helyezte, ezt meghaladóan pedig a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a perben felmerült költségeiket maguk viselik. Az elsőfokú bíróság által megállapított és a fellebbezési eljárásban is irányadó tényállás szerint a felperes az alperes gazdasági társaság részvényese. Az alperesi zártkörű részvénytársaságban G.S.
  12. november
  13. napján minősített többséget biztosító befolyást szerzett és megszerezte az alperes dolgozói részvényeinek 100%-át, összesen 22 308 darabot. G.S. indítványára az alperes igazgatóságának elnöke
  14. december
  15. napján 10 órára közgyűlést hívott össze, melynek napirendi pontjai voltak - többek között - döntés a részvénytársaság által kibocsátott 22 308 darab dolgozói részvény törzsrészvénnyé alakításáról, a részvénytársaság törzsrészvényeinek átruházásával kapcsolatos új alapszabályi rendelkezések bevezetéséről, a kívülállóra történő átruházásának korlátozásáról, a társaság jóváhagyásának előírásáról, ebben az esetben a részvénytársaság nyomdai úton előállított részvényeinek dematerializált részvénnyé történő átalakításáról és e döntések folytán a részvénytársaság alapszabályának szükséges módosításairól, az új egységes szerkezetű részvénytársasági alapszabály elfogadásáról. Az alperes közgyűlésén a részvényesek nagytöbbségben megjelentek, az általuk képviselt szavazatszám 144 773 szavazat volt, mely az összes szavazatok 97,21%-a. A közgyűlés a 7/
  16. (XII.30.) számú határozatával a G.S. által megvásárolt 22 308 darab dolgozói részvényt törzsrészvénnyé alakította és azzal kapcsolatban az alapszabályt módosította, mely szerint a részvényfajták 148 930 darab egyenként 10 000 Ft névértékű névre szóló törzsrészvény és a részvénytársaságnak két részvénysorozata van 126 622 darab A sorozatú törzsrészvény, egyenként 10 000 Ft értékkel és 22 308 darab D sorozatú egyenként 10 000 Ft névértékű törzsrészvény. A közgyűlésen a jelenlévő 144 773 szavazatból 4133 nemmel szavazott, 4400 tartózkodott és 136 240 igennel szavazott. A közgyűlési határozat vonatkozásában a 37 068 szavazattal rendelkező G.S. is szavazott és igennel szavazott az 53 028 szavazattal rendelkező KFT2., valamint az 1100 szavazattal rendelkező KFT
  17. is. A közgyűlés a 8/
  18. (XII.30.) számú határozattal a részvénytársaság alapszabályának
  19. fejezetét módosította. A 9/
  20. (XII.30.) számú határozat a nyomdai úton előállított részvényeket dematerializált részvényekre módosította, a 10/
  21. (XII.30.) számú határozat a közgyűlés által elfogadott valamennyi változással összefüggésben módosította az alapszabályt és elhatározta e változásokkal való egységes szerkezetbe foglalást. A felperes a kereseti kérelmében az alperes
  22. december
  23. napján megtartott közgyűlése 7., 8., 9., és 10/
  24. (XII.30.) számú határozatainak hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a szavazásban G.S., aki a dolgozói részvények 100%-át birtokolta, az összes általa birtokolt részvénnyel szavazott, holott azt a közgyűlés idején hatályban volt „A gazdasági társaságokról" szóló
  25. évi IV. törvény (Gt.)
  26. §-ának

(5)bekezdése alapján nem tehette volna meg. A felperes állította, hogy a dolgozói részvényeknek törzsrészvénnyé történő átalakítása G.S.t az alperes rovására előnyben részesítette. A dolgozói részvény ugyanis nem képvisel akkora értéket, mint a törzsrészvény, így azoknak átalakítása a részvényeket „felhígítja", értéküket csökkenti és hátrány éri az alperest azáltal, hogy megszűnik az ún. 10%-os visszavásárlási joga. Mindemellett arra is hivatkozott, hogy nem szavazhatott volna ebben a napirendi ponti kérdésben a G.S. jelentős befolyása alatt álló KFT
  1. (53 828 szavazat) és az KFT
  2. (1100 szavazat) sem. Továbbá az alperesi képviselő a cégbíróságnak azt nyilatkozta, hogy G.S. részvényes 43 189 közvetett, köztes vállalkozáson keresztül fennálló szavazat felett is rendelkezik, így összesen a G.S. által birtokolt 135 135 szavazat nem szavazhatott volna, melynek eredményeként a szavazás tényleges állásában a felperes szerint 1055 igen szavazatra csökkenne. A felperes az alperesnek a nyomdai úton előállított részvényeket dematerializált részvényekké alakító 9/
  3. (XII.30.) számú határozatát pedig azért kérte hatályon kívül helyezni, mert ezt a döntést érinti a részvényfajtákra vonatkozó 7/
  4. (XII.30.) számú közgyűlési határozat. A felperes a keresetét kiterjesztette a
  5. március 6-i hatállyal elfogadott a Debreceni Törvényszék Cégbíróságának hiánypótlása alapján meghozott 3/
  6. (III.6.) számú határozatra is, mert az a perben hatályon kívül helyezni kért
  7. december 30-i közgyűlési határozatokkal módosított tartalommal fogadta el az egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt. Az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte. A 7/
  8. (XII.30.) számú határozat vonatkozásában állította, hogy a dolgozói részvényeknek törzsrészvényekké történő átalakítása nem okoz hátrányt a társaság részére, ezért G.S. a szavazásból kizártnak nem tekinthető. Igazolta, hogy G.S. mind az KFT1.-ben, mind a KFT2.-ben fennálló üzletrészét
  9. december 30-i időponttal értékesítette, amely tagváltozást a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága
  10. február 3-án, illetve január 29-én jegyezte be. Az alperes álláspontja szerint, mivel a szavazás napján G.S. már nem volt tagja ezeknek a kft.-knek, így ha G.S. nem is szavazhatott volna, azonban a két kft. igen. Kérte elutasítani a dematerializált részvényekről döntő, illetőleg a cégbíróság hiánypótló végzése nyomán meghozott határozat hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet is. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét a
  11. és
  12. sorszámú határozatok tekintetében alaposnak találta, ezt az ítéleti rendelkezést az alperes fellebbezéssel nem is támadta. A 7/
  13. (XII.30.) számú közgyűlési határozat tekintetében viszont az elsőfokú bíróság alaptalannak találta a felperes keresetét. Egyetértett a felperessel abban a kérdésben, hogy a dolgozói részvényeknek törzsrészvénnyé történő átalakítása az azt tulajdonló számára előnyt jelent, mert attól az időponttól kezdve a munkavállalókon kívül más személyekre is átruházható. Tévesnek minősítette viszont a felperesnek azt az álláspontját, hogy ezzel a dolgozói részvények értéke növekedne. Rámutatott, hogy e részvények ugyanolyan szavazati jogot és tagsági jogviszonyt jelentenek, mint a törzsrészvények, névértékük is ugyanannyi és a társaság vagyonából történő részesedésük aránya is megegyezik a törzsrészvényekével, tehát az értékük nem változik. Emiatt nem éri hátrány a részvénytársaságot. Ugyancsak nem okoz hátrányt, hogy megszűnik a dolgozói részvények bevonásának és 10% névértékének kifizetési lehetősége, ugyanis ez csak akkor áll fenn, ha a dolgozói részvény tulajdonosa meghal, munkaviszonya megszűnik és 6 hónapon belül a volt munkavállaló vagy a munkavállaló örökösei más munkavállaló részére ezeket a részvényeket nem értékesítik. Kiemelte, hogy a Gt.
  14. §-ának
(5)bekezdése szerint a határozat meghozatalánál nem szavazhat az a tag (részvényes), akit a határozat kötelezettség, vagy felelősség alól mentesít, vagy a gazdasági társaság rovására másfajta előnyben részesít, az akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, aki ellen pert kell indítani, valamint az, akinek a társasággal fennálló társasági jogi jogviszonyának létesítésére, tartalmára vagy megszűnésére a határozat vonatkozik. Az elsőfokú bíróság ugyan nem értett azzal egyet, hogy G.S.t a dolgozói részvények törzsrészvényekké történő átalakítása a társaság rovására előnyben részesítette, de az szerinte megállapítható volt, hogy G.S.nak a társasággal fennálló társasági jogviszonyának tartalmára vonatkozott e határozat, ezért G.S. a szavazásból kizárhatónak tekintendő. Nem tekintendő kizártnak ugyanakkor a G.S. érdekeltségével működő egyik társaság sem, mert a Gt. meghatározza azok körét, akik a határozathozatal során a szavazásból kizártak és ez kifejezetten csak azt a tagot sorolja fel, akinek a társasággal fennálló társasági jogi jogviszonyának tartalmára a határozat vonatkozik; nem terjeszti ki hozzátartozójára vagy a tag érdekeltségi körébe tartozó más társaságra. Ezért a G.S. 37 068 szavazatának a figyelmen kívül hagyásával 99 172 igen szavazattal elfogadottnak kellett tekinteni a határozatot, mert az a szavazatoknak több mint 75%-a. Arra figyelemmel, hogy a bíróság a 7/
  1. (XII.30.) számú közgyűlési határozat hatályon kívül helyezésére irányuló felperesi kereseti kérelmet elutasította, alaptalannak találta a 9/
  2. (XII.30.) számú határozat hatályon kívül helyezésére irányuló kérelmet is. Az elsőfokú bíróság ugyancsak nem találta alaposnak a felperes kiterjesztett kereseti kérelmét, mely szerint a 3/
  3. (III.6.) számú határozat a felperes kereseti kérelmével érintett,
  4. december
  5. napján meghozott határozatokkal elfogadott tartalommal fogadta el az egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt. A felperes a határozat jogsértő voltát nem jelölte meg, csak arra hivatkozott, hogy az tartalmazza a
  6. december 30-i közgyűléssel meghozott határozatokkal eredményezett módosítást is. A Gt. hivatkozott rendelkezése csak a jogsértő határozatok hatályon kívül helyezésére ad lehetőséget a bíróságnak, és a cégbíróság hiánypótlása folytán meghozott határozat vonatkozásában - az elsőfokú bíróság megállapítása szerint - ilyen jogsértés fel sem merült. Ez ellen az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben a sérelmezett határozat megváltoztatását, és annak az elutasító rendelkezései tekintetében a módosított kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát kérte. A
  7. és 9/
  8. (XII.30.) számú közgyűlési határozatokkal összefüggésben egyetértett azzal a megállapítással, hogy indokolhatja a Gt.
  9. §-a
(5)bekezdésének alkalmazását, hogy G.S. tagsági jogi jogviszonyának a tartalmát érinti a dolgozói részvények átalakítása, azonban továbbra is állította, hogy ez a tartalmi változás előnyben részesíti őt, mert a dolgozói részvények törzsrészvényekhez képest korlátozott forgalomképességét kiterjeszti. Álláspontja szerint ez egyben a társaság rovására az e részvényekre fennálló, feltételtől függő, előre meghatározott, a névérték 10%-án gyakorolható visszavásárlási lehetőséget megszünteti. A hátrányt és előnyt jól tükrözi a dolgozói részvények kibocsátásának indoka és feltételei: a részvényekkel a dolgozókat premizálta a társaság, a részvények névértékének 90%-a azok kibocsátásakor a társaság saját tőkéjéből került befizetésre. Állította, hogy a Gt. 20. §-ának
(5)bekezdését és
  1. §-át együttesen értelmezve a minősített többséget biztosító befolyással rendelkező tag minőségi többségét biztosító valamennyi szavazatára alkalmazni kell a Gt.
  2. §-ának
(5)bekezdését. Hangsúlyozta, hogy az alperesi ellenkérelemhez csatolt hitelesített közgyűlési jegyzőkönyv adatai egyértelműen az ő állításait támasztják alá. G.S. a kérdésben történő határozathozatalkor minősített többséget biztosító befolyással rendelkezett a társaságban, ezért sem ő, sem köztes vállalkozásai nem szavazhattak volna a dolgozói részvények átalakítása kérdésében. Mindemellett arra is hivatkozott, hogy a KFT
  1. és az KFT
  2. tulajdonosváltását nem bizonyítják az alperes által csatolt cégbírósági iratok. A 9/
  3. (XII.30.) számú közgyűlési határozat hatályon kívül helyezésére irányuló kérelmének indokait az elsőfokú eljárásban előadottakkal egyezően továbbra is fenntartotta azzal, hogy a 8/
  4. (XII.30.) számú közgyűlési határozat hatályon kívül helyezésére figyelemmel az elsőfokú bíróságnak a részvények dematerializációjáról rendelkező határozatot is hatályon kívül kellett volna helyeznie figyelemmel a Gt.
  5. §-a
(1)bekezdésének g) pontjára és
(2)bekezdésére. A 3/
  1. (III.6.) számú közgyűlési határozat hatályon kívül helyezésének indokaként egyrészt hivatkozott arra, hogy az e határozattal elfogadott egységes szerkezetbe foglalt alapszabály tartalmazza azokat a rendelkezéseket, amelyeket a hatályon kívül helyezett
  2. és 10/
  3. (XII.30.) számú határozatokkal fogadott el az alperes közgyűlése, azaz az alperesi egységes szerkezetbe foglalt alapszabály hatályon kívül helyezett határozattal elfogadott rendelkezéseket tartalmaz. Ezért indokolt lett volna e határozatnak is a hatályon kívül helyezése. Bár a felperes hivatkozott a
  4. március 28-án keltezett előkészítő iratának
  5. oldala utolsó bekezdésében arra, hogy a
  6. március 6-i közgyűlésen kívüli szavazás eredményéről még nem tájékoztatta őt az alperes, azonban az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában erre nem tért ki. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte az elsőfokú eljárásban előadott érvei alapján. A peres felek nem terjesztettek elő fellebbezést az elsőfokú ítélet keresetnek részben helytadó rendelkezése tekintetében, ezért az a Pp.
  7. §-ának
(3)és
(4)bekezdései alapján jogerőre emelkedett. Emiatt az ítélőtábla a Pp. 253. §-ának
(3)bekezdése szerint az elsőfokú bíróság ítéletét csupán a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között bírálta felül. A fellebbezés nem megalapozott. A bíróság a Gt. 45. §-ának
(1)és
(3)bekezdései alapján a közgyűlési határozat felülvizsgálata iránti perekben kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a keresettel támadott határozat jogsértő-e, azaz a felperesnek a Gt. 45. §-ának
(3)bekezdése szerinti határidőn belül előterjesztett kereseti kérelmében megjelölt határozat a jogszabályokba illetőleg a létesítő okirat rendelkezéseibe ütközik-e. A felperes az
  1. sorszámú beadványában,
  2. március
  3. napján - a 90 napos objektív határidőn túl - hivatkozott először arra, hogy a 7/
  4. (XII.30.) számú határozat meghozatala során a KFT
  5. és az KFT
  6. sem szavazhatott volna, mivel G.S. - aki állítása szerint mint részvényes kizárt volt a szavazásból - közvetett befolyással rendelkezik ezekben a cégekben. E határidő anyagi jogi határidőként számítandó és a Legfelsőbb Bíróság 4/
  7. Polgári jogegységi határozatában írtak szerint emiatt már
  8. március 30-án meg kellett volna érkeznie annak az elsőfokú bírósághoz, azonban az csak
  9. március
  10. napján, tehát elkésetten érkezett. A következetes bírósági gyakorlat az igényérvényesítési határidők betartását szigorúan megköveteli a peres felektől, ezért a jogvesztő határidő letelte után előterjesztett hivatkozása nem vehető figyelembe (BDT2013.47.). A fentiekből következően, mivel a keresetlevél 5.
  11. pontjában a 7/
  12. (XII.30.) számú határozat tekintetében az utóbb megjelölt hivatkozás nem szerepel, megalapozatlanul sérelmezte a felperes a fellebbezésében az ennek körében meghozott elutasító rendelkezést. A G.S. szavazati jogának gyakorlásával kapcsolatban a következőket emeli ki az ítélőtábla: A Gt.
  13. §-ának
(5)bekezdése minden társaságra kiterjedően rendelkezik úgy, hogy nem szavazhat többek között a részvényes akkor, ha a gazdasági társaság rovására más fajta előnyben részesítik, valamint az sem, akinek a társasággal fennálló társasági jogviszonyának létesítésére, tartalmára vagy megszűnésére a határozat vonatkozik. Ennek a szabálynak az a célja, hogy kiküszöbölje a döntéshozatalból az érdekkonfliktusból adódó torzító hatásokat. A legfelsőbb szerv döntéshozatalának ugyanis a társaság érdekét kell megjeleníteni, amit akadályozhat, ha olyan részvényes is részt vehet a döntéshozatalban, akinek a személyes érdeke ütközik a társaság érdekével. Mivel a tag (részvényes) a társaságból származó előnyöket csak a részesedése arányában tudhatja magáénak és a társaság érdekével ellentétes döntés hátrányos következményeit is csak ilyen arányban kell elviselnie, miközben az egyéni érdekének érvényesítéséből eredő előnyök teljes egészében nála jelentkeznek, az összevetésben az egyéni érdek igen könnyen előnyben részesülhet, ezért szükséges ennek érvényesülését jogszabállyal korlátozni. A Gt. 20. §-ának
(5)bekezdésében meghatározott kizáró okok közül a felperes kettőt jelölt meg. Az elsődleges, amire hivatkozott és figyelembe vehető, az a kérdés volt, hogy a dolgozói részvények törzsrészvénnyé történő átalakítása a felperes által a keresetlevél 5.
  1. pontjában meghatározott feltételeket megvalósította-e. Az ítélőtábla egyetértett e vonatkozásban az elsőfokú határozat indokolásában foglaltakkal. A felperes tévesen értelmezi a Gt.
  2. §-a
(5)bekezdésének erre vonatkozó szabályát, a befolyásszerzést azonosítja az előnyszerzéssel. A részvénytípusok megváltoztatása vonatkozásában a keresetlevélhez 1/F/
  1. alatt csatolt alapszabály 8.
  2. valamint 10.
  3. pontja további feltételt nem határozott meg. A kialakult bírósági gyakorlat szerint arra lehetőség van, hogy a Gt.
  4. §-ának
(5)bekezdésében foglalt eseteken túlmenően a Gt. 9. §-ának
(2)bekezdése alapján a közvetett befolyásszerzőre is kiterjesszék a határozathozatalból kizárt személyek körét, a perbeli esetben azonban az alperes alapszabálya ilyen rendelkezést nem tartalmaz, ezért megalapozatlan a felperes erre történő hivatkozása. (Utal arra is az ítélőtábla is, hogy az KFT
  1. és a KFT
  2. nevében nem G.S., hanem dr. CS.L. vezető tisztségviselő szavazott.) Egyetértett továbbá az ítélőtábla a 9/
  3. (XII.30.) számú határozat hatályon kívül helyezésére vonatkozó kereset elutasításával is. E körben a felperes konkrét jogszabálysértésre nem hivatkozott, és csak az a körülmény, hogy az ne kerüljön egységes szerkezetbe foglalásra a többi általa sérelmezett módosítással, nem indokolja annak hatályon kívül helyezését. Egyébként sem volt alapos a 7/
  4. (XII.30.) számú határozat hatályon kívül helyezésére irányuló keresete, emiatt is alaptalan az etekintetben előterjesztett fellebbezése. Alaptalanul sérelmezte a felperes a 3/
  5. (III.6.) számú határozat hatályon kívül helyezését elutasító elsőfokú ítéleti rendelkezést is a következők miatt: A felperes által a keresetkiterjesztéséhez 5/F/
  6. alatt csatolt
  7. március 6-án felvett és a 3/
  8. (III.6.) számú írásbeli határozat tartalma szerint az alperes alapszabálya az elfogadott határozati javaslatoknak megfelelően került módosításra és ezekkel a változásokkal egységes szerkezetbe foglalásra. A jegyzőkönyv szerint az 1/
  9. (III.6.) számú írásbeli határozat az alapszabály III. fejezetének a társaság részvényeseire vonatkozó részét módosította és átszámozta, míg a 2/
  10. (III.6.) számú írásbeli határozat az alapszabály jelenlegi X. (az átszámozást követően XI.) fejezete 10.
  11. pontjának második mondatából „törölte a szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt" mondatrészt a felügyelőbizottság működése tekintetében. A fentiekből következik, hogy alaptalanul állította a felperes, miszerint a 3/
  12. (III.6.) számú határozat azért jogszabálysértő, mert a per tárgyát képező határozatokkal elfogadott tartalommal fogadja el az egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt. A
  13. március 6-i módosítás ugyanis a per tárgyát nem érinti. Amennyiben jogerősen hatályon kívül helyezésre kerül olyan,
  14. december 30-án meghozott határozat, amelyet az alperes hatályos létesítő okirata tartalmaz, a bíróság az alperes legfőbb szervének feladatává teszi, hogy a jogszabálysértő tartalmú alapszabályi rendelkezést módosítsa, ennek elmulasztása esetén a cégbíróság ezt a Ctv.
  15. §-ának
(1)bekezdése alapján hivatalból indítandó törvényességi felügyeleti eljárásban kényszerítheti ki. Ezért kereste meg az ítélőtábla a cégbíróságot e tekintetben. Mivel egyéb konkrét jogszabálysértést e határozat vonatkozásában a felperes nem jelölt meg, ezért érdemben helytállóan utasította el az elsőfokú bíróság a felperesnek ezt a kereseti kérelmét. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alapján - a fentiekben írt indokolásbeli módosítással - helybenhagyta. Az ítélőtábla észlelte, hogy a felperes nem rótta el a kereseti illetéket a 3/
  1. (III.6.) számú határozat hatályon kívül helyezésére irányuló kiterjesztett kereseti kérelmére vonatkozóan, ezért az ítélőtábla arról rendelkezett „Az illetékekről" szóló
  2. évi XCIII. törvény
  3. §-ának
(3)bekezdése b) pontjának első fordulata, illetve a 42. §-a
(1)bekezdésének a) pontja alapján. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre. Ezért az ítélőtábla a pervesztességére tekintettel kötelezte őt a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése alapján az alperes javára a jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíjnak a megtérítésére, amelynek az összegét a Pp. 79. §-ának
(1)bekezdése szerint hivatalból határozta meg „A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről" szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §-ának
(3)és
(5)bekezdései alapján. Debrecen,
  1. szeptember
  2. Dr. Drexlerné dr. Karcub Edit sk. a tanács elnöke - előadó bíró, Dr. Szűcs Lajos sk. bíró, Dr. Kocsis Ottilia sk. bíró A kiadmány hiteléül: - kiadó -

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.