← Magyarország

Mfv.10289/2014/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az egyes beosztásokhoz tartozó feladatokat a munkaköri leírás határozza meg, így a végzett feladat jellege, és a munkaköri leírás tartalmának egybevetésével kell eldönteni azt, hogy valamely hivatkozott tevékenység a szolgálati beosztáshoz tartozik-e. Mfv.II.10.289/2014/3.szám A Kúria a ... Jogsegély Szolgálata által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt alperes ellen illetménykülönbözet, túlszolgálati és megbízási díj megfizetése iránt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 22.M.1767/2010.szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 49.Mf.638.818/2013/

  1. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Fővárosi Törvényszék 49.Mf.638.818/2013/
  2. számú ítéletének azon rendelkezését, mellyel a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 22.M.1767/2010/
  3. számú ítéletét megváltoztatta, a
  4. április 1-jétől
  5. május 13-áig terjedő időre érvényesített megbízási díj igényre vonatkozó elutasító rendelkezést hatályon kívül helyezte, és e tárgyban a pert megszüntette, hatályon kívül helyezi, és e vonatkozásban az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja, egyebekben a Fővárosi Törvényszék ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s A felperes hivatásos szolgálati viszonyban állt az alperes... Rendőrkapitányság ... Alosztály szervezeti egységgel, főnyomozói beosztást látott el. A rendőrkapitányság vezetője a ... számú parancsával a ... Rendőrkapitányságon létrehozott ... Osztály állományába vezényelte a felperest súlyponti bűncselekmények nyomozati tevékenységének végrehajtására, valamint ezen ügyek feldolgozására. A vezénylés időtartama alatt a felperes beosztása, besorolása, munkarendje, illetménye és illetménypótlékai változatlanok maradtak. A felperes hozzájárult ahhoz, hogy
  6. március 1-jétől határozatlan időre az adott szervezeti egység állományába vezényeljék, a korábbi feladatkörén belül, a súlyponti bűncselekmények nyomozati tevékenységének végrehajtására, valamint ezen ügyek feldolgozására, amelyek alapján munkakörének jellege változatlan maradt.
  7. március 12-én kérte, hogy vezénylését
  8. május 31-ével szüntessék meg, és eredeti szolgálati helyére, a ... Rendőrkapitányság ... Alosztályára helyezzék vissza. A felperes
  9. november 30-án kelt szolgálati panaszában kérte az alperest, hogy a régiós feladatok ellátásának időtartamára, azaz három hónapra fizessen meg részére csoportvezetői beosztás ellátása miatt többletdíjazást, illetve megbízási díjat, mivel az eredeti beosztása mellett több egyéb feladatot is ellátott, így főnyomozói beosztást, áldozatvédelmi referensi munkát, ügyfeldolgozói közalkalmazotti munkát, bűnjelkezelői munkát és gépkocsivezetői munkát is végzett. Ezen túl túlszolgálat ellentételezése iránti igényt is előterjesztett. Az alperes az igényt elutasította. A felperes
  10. március 4-én újabb szolgálati panaszt nyújtott be, amelyben további megbízási díj megfizetését kérte hivatkozva arra, hogy miután vezénylését követően visszakerült az eredeti munkavégzési helyére, ellátja a régiós bűnügyi akták feldolgozását, és ezért többletjuttatásban nem részesült. Erre figyelemmel
  11. június 1-jétől
  12. március 1-jéig kérte megbízási díj megfizetését. Igényét később akként módosította, hogy a megbízási díjat
  13. november 1-jétől
  14. március 1-jéig, majd március 31éig, a perben pedig
  15. május 13-ig terjedő időre igényelte. Az alperes a felperes ezen igényét
  16. május 3-án kelt határozatával elutasította arra hivatkozva, hogy
  17. november 1jétől a felperes a munkaköri feladatába tartozó főnyomozói feladatokat látta el, a régiós akták feldolgozása nem tekintendő olyan feladatnak, amely okán jogosult lenne megbízási díjra. A felperes ezt követően keresetet terjesztett elő, amelyben
  18. március 1-jétől
  19. május 31-éig terjedő időszakra illetménykülönbözet címén 40.002 forint, megbízási díj címén 579.750 forint, túlszolgálat ellentételezése címén 236.796 forint, míg
  20. október 1-jétől
  21. május 13-ig megbízási díj címén 289.875 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes a kereset elutasítását kérte. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 22.M.1767/2010/
  22. számú ítéletével kötelezte az alperest az alosztályvezetői tevékenység ellátása miatt illetménykülönbözet címén 40.002 forint, illetve a túlszolgálat ellentételezéseként 236.796 forint és kamatai megfizetésére, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. A
  23. március 1-jétől
  24. május 31-éig terjedő időre előterjesztett megbízási díj kapcsán kifejtette, hogy a felperes az adott időszakban olyan bűnjelkezelői munkát, amely idegen lett volna a főnyomozói beosztásától nem végzett, a bűnjelkezelést valamennyi, a csoportjába tartozó személy elvégezte. Nem tudta bizonyítani, hogy az adott időszakban áldozatvédelmi referensi munkát is végzett, mivel a tanúk arról nyilatkoztak, hogy az ezzel kapcsolatos tevékenységet az adott ügy ügyintézője végezte el, e körben sem jelentkezett többletfeladata. Az ügyiratok iktatása, illetve az adminisztrációs feladatok ellátása kapcsán szintén nem bizonyította, hogy olyan közalkalmazotti munkát végzett volna, amely nem tartozott a feladatkörébe, illetve a bizonyítékok nem támasztották alá azt az állítását sem, hogy a perrel érintett időszakban gépkocsivezetői munkakört látott el. A
  25. november 1-jétől
  26. május 13-áig terjedő időszak vonatkozásában a bíróság megállapította, hogy a felperesnek a ... Rendőrkapitányságra visszakerülve is el kellett látnia a régiós akták feldolgozását, azonban ennek során ugyanolyan nyomozói munkát végzett, mint korábban. A felperes a főnyomozói beosztásához tartozó nyomozói feladatot látta el, bár ez mennyiségében eredményezett többletfeladatot, nem valósult meg a Hszt.
  27. §

(4)bekezdésében rögzített tényállás. Ennek során figyelemmel volt arra is a bíróság, hogy az adott időszakon belül a felperes
  1. december 2-ától
  2. február 12-éig keresőképtelen volt, illetve szabadságot is kivett. A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 49.Mf.638.818/2013/
  3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett részében részben megváltoztatta, a
  4. április 1jétől
  5. május 13-áig terjedő időre érvényesített megbízási díj igényre vonatkozó elutasító rendelkezést hatályon kívül helyezte, és e tárgyban a pert megszüntette, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A megbízási díj kapcsán ítéletében kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a széles körben lefolytatott bizonyítás eredményeként a Pp.
  6. §
(1)bekezdése szerint okszerűen, ellenmondásoktól mentesen értékelte a bizonyítékokat és tárta fel a tényállást. Az alapján helyesen állapította meg, hogy a
  1. március 1-jétől
  2. május 31-éig terjedő időszakban a felperes által hivatkozott többletfeladatok elvégzése nem nyert bizonyítást, illetve azok részben a felperes saját főnyomozói beosztásához tartoztak, vagy az alosztályvezetői, illetve csoportvezetői tevékenység körében elvégzett feladatok voltak, így a felperes erre figyelemmel további díjazásra, megbízási díjra nem vált jogosulttá. Ugyancsak nem találta megalapozottnak a fellebbezést a
  3. november 1-jétől
  4. május 13-ig terjedő időre előterjesztett megbízási díj vonatkozásában figyelemmel arra, hogy a felperes a vezénylés megszűnését követően a ... Rendőrkapitányságon nem csak a ... kerületi, hanem a régióba tartozó ügyek feldolgozását is köteles volt feldolgozni. Csupán mennyiségben teljesített többletmunkát, tartalmilag továbbra is a főnyomozói beosztáshoz tartozó feladatokat látta el, így nem valósultak meg a megbízási díjra való jogosultság feltételei. Nem tartotta megalapozottnak a felperes érvelését, miszerint a Hszt.
  5. §
(1)bekezdésében megjelölt szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkört az adott szolgálati hely vonatkozásában kell értelmezni, ahol a munka mennyisége okán felmerülő többletmunka nem jogosít megbízási díjra. Megállapította továbbá, hogy a felperes
  1. április 1-jétől
  2. május 13-ig előterjesztett megbízási díj iránti igénye nem képezte a szolgálati panasz és az azt elbíráló alperesi határozatok tárgyát, ezen időszakra keresetét csupán a per során terjesztette ki, ami lényegében keresetfelemelésnek minősült. Mivel az adott időszakra az igény a panaszeljárásban nem került elbírálásra, a másodfokú bíróság a pert a Pp.
  3. §
(1)bekezdése szerint hivatalból, a Pp.
  1. § a) pontja, illetve
  2. §
(1)bekezdése b) pontja alapján megszüntette, és e körben az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletnek a megbízási díjra vonatkozó rendelkezését helyezze hatályon kívül, és keresetének helyt adva állapítsa meg a megbízási díjra való jogosultságát, és e címen kötelezze az alperest 579.750 forint és kamatai, valamint 289.875 forint és kamatai megfizetésére, a túlszolgálat tárgyában a tényadatok hiányosságára tekintettel a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül „az eljáró bíróságok új eljárásra kötelezésével". Előadta, hogy a peres eljárás iratanyagába nem kerültek be a robotzsarus anyagok, amelyek a jelentős többletmunkát, túlszolgálatot és más beosztásban teljesített munkavégzést igazolhatták volna, és ezért az általa teljesített túlszolgálat kereseti követelésben rögzített mértéke nem kerülhetett bizonyításra. Tévesnek ítélte a bíróságok álláspontját a tekintetében is, hogy az áldozatvédelmi, ügyfeldolgozó közalkalmazotti, gépkocsivezetői, bűnjelkezelői feladatokat a bizonyítékok alapján a bíróság a kinevezése szerinti munkakörébe tartozónak minősítette. Fenntartotta azon álláspontját, hogy beosztását nem elnevezésében, hanem az adott szolgálati helyen, a ... Rendőrkapitányság állományában kellett volna vizsgálni, s ennek megfelelően kellett volna dönteni arról, hogy a régiós feladatok elvégzése a Hszt. 50. §-a szerinti megbízás jogintézményébe tartozó tevékenység volt. Álláspontja szerint egy adott beosztást az adott szolgálati hely vonatkozásában lehetséges értelmezni. Kifogásolta továbbá, hogy a másodfokú bíróság a 2010. április 1jétől 2010. május 13-áig terjedő időre érvényesített megbízási díj tekintetében a pert megszüntette. Álláspontja szerint a szolgálati panasz benyújtását követően az azonos tényállás és jogszabályi hivatkozás melletti azonos jogcímen előterjesztett igény tekintetében nem szükséges az időközben lejáró igények vonatkozásában újabb panaszt benyújtani. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem részben alapos. Helytállóan hivatkozott a felperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy jogszabálysértően került a per megszüntetésre a
  1. április 1-jétől
  2. május 13-áig terjedő időszakra érvényesített megbízási díj iránti igénye vonatkozásában. A felperes a
  3. november 1-jétől
  4. február 28-áig, majd március 31-éig terjedő megbízási díj iránti igénye tekintetében szolgálati panaszt nyújtott be, amely elbírálásra került. Olyan jellegű igényt érvényesített a felperes, amely megalapozottsága esetén rendszeresen, havonta jár, így a követelés havonta válhat esedékessé, az ennek alapjául szolgáló tényállás, az igény jogcíme azonban nem változott. Erre figyelemmel a felperes jogszerűen terjeszthette ki igényét a per során a már lejártnak ítélt követeléseire is. A másodfokú bíróság e körben hozott permegszüntető, illetve az elsőfokú bíróság ítéletét e körben hatályon kívül helyező döntése jogszabályba ütközött, ezért azt a Kúria a Pp.
  5. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és e körben az elsőfokú bíróság érdemben helytálló elutasító döntését helybenhagyta. A felperes felülvizsgálati kérelmében kifogásolta azt is, hogy a túlszolgálat tárgyában a bizonyítás hiányos volt, illetve a bíróságok tévesen értékelték a rendelkezésükre álló egyes bizonyítékokat. A Pp. 272. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a jogszabálysértést, a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett. A felperes e körben jogszabálysértést nem jelölt meg, mindezekre figyelemmel a Kúria a felperes által előadottak ellenére nem vizsgálta, hogy az eljárt bíróságok a tényállás megállapítása során a perbeli bizonyítékokat megfelelően értékelték-e. Mindemellett megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adva 116 óra túlszolgálatra járó ellenértéket ítélt meg. A megbízási díjra a többletszolgálat bizonyítása adhat alapot. E körben nem megalapozott a felperes azon állítása, hogy nem a beosztását kellett vizsgálni, hanem azt, hogy az adott szolgálati helyen, így a ... Rendőrkapitányság állományában végzett-e olyan feladatokat, amelyek a megbízási díjra jogosítják. Helytállóan fejtette ki a másodfokú bíróság ítélete indokolásában azt, hogy a felperes által hivatkozott, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 2. § i) és h) pontja szerint a szolgálati hely és a szolgálati egység fogalmi meghatározása nem támasztja alá azt az állítást, hogy a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkört az adott szolgálati hely vonatkozásában kell értelmezni. Az egyes beosztásokhoz tartozó feladatokat a munkaköri leírás határozza meg, így a végzett feladat jellege és a munkaköri leírás tartalmának egybevetésével kell eldönteni azt, hogy valamely hivatkozott tevékenység a szolgálati beosztáshoz tartozik-e. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárási illetéket a felperest megillető munkavállalói költségkedvezményre figyelemmel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
  1. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
  2. október
  3. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Szolnoki dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.