Mfv.10309/2014/1 – Kúria

(4)bekezdésének kifejezett rendelkezése hiányában "a ott eltöltött szolgálati idő" nem értelmezhető kiterjesztően, a perbeli jogosultságok szempontjából így nem számítható össze valamennyi, más közszolgálati jogviszonyban töltött felperesi idő, csupán a közvetlen kinevezést megelőzően fennállt folyamatos közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő. Mfv.II.10.309/2014/7.szám A Kúria a ... Szakszervezete (ügyintéző: jogtanácsos) által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt alperes ellen szolgálati idő számítása és jubileumi jutalom megfizetése iránt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 2.M.3718/

1. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 51.Mf.637.337/2013/
2. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Fővárosi Törvényszék 51.Mf.637.337/2013/
3. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.3718/2012/
4. számú ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az alperesnek 60.000 (hatvanezer) forint együttes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. Az első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s A felperes
5. szeptember 1-től
6. szeptember 30-ig a Magyar Honvédségnél állt közalkalmazotti jogviszonyban, amely jogviszonya
7. szeptember 30-án közös megegyezéssel megszűnt. Ezt követően a felperes több mint másfél év elteltét követően,
8. május 1-jén létesített ismét közalkalmazotti jogviszonyt az alperes jogelődjével, a Vám- és Pénzügyőrséggel, ahol a a jogviszonya
9. április 30-án kelt megállapodással közös megegyezéssel megszűnt, és a felperes
10. május 1-től közvetlen kinevezéssel az alperesi jogelőd hivatásos állományába került. Az alperes Központi Hivatala ... Főosztálya szolgálati igazolást adott ki a felperes részére, melyben jogviszonyának kezdő időpontját a felmentési idő, a jubileumi jutalom szempontjából
11. január
12. napjában, a nyugdíj mértéke szempontjából
13. december
14. napjában, a könnyített szolgálat szempontjából
15. július 1.napjában, a végkielégítés mértéke szempontjából pedig
16. december
17. napjával állapította meg. A felperes szolgálati panaszt terjesztett elő, melyben kérte, hogy az alperes a pótszabadság, a felmentési idő és jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából tényleges szolgálati időként vegye figyelembe az
18. szeptember 1-jétől
19. szeptember 30-ig terjedő, a Magyar Honvédségnél töltött közalkalmazotti jogviszonyának idejét. Mindezek alapján 30 év szolgálati viszony után járó jubileumi jutalom és kamatai megfizetését kérte. A felperes a szolgálati panasza elutasítását követően előterjesztett keresetében annak megállapítását kérte, hogy a szolgálati idejének kezdő időpontja a felmondási idő, a jubileumi jutalomra jogosultság és pótszabadság tekintetében
20. december
21. napja. Erre tekintettel a 30 év szolgálati viszonyban töltött idő alapján a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
22. évi XLIII. törvény (Hszt.)
23. §

(1)bekezdés b) pontja szerint három havi távolléti díjnak megfelelő jubileumi jutalom, valamint késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2.M.3718/2012/

1. számú ítéletében megállapította, hogy a felperes szolgálati idejének kezdő időpontja a felmondási idő, a jubileumi jutalomra jogosultság és pótszabadság szempontjából
2. december
3. napja. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek jubileumi jutalom címén 918.000 forintot, valamint ennek
4. december 1-től a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamatát. A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítélete indokolásában hangsúlyozta, hogy a perben az nem volt vitatott, miszerint a felperes a Vám-és Pénzügyőrség közalkalmazotti állományából közvetlenül került kinevezésre a Hszt. hatálya alá tartozó hivatásos állományba. A perben abban a kérdésben kellett dönteni, hogy az elismert közalkalmazotti jogviszonyt megelőző, egyéb jogviszonnyal megszakított korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő figyelembe vehető-e szolgálati időként a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalomra jogosultság, valamint a felmentési idő számítása szempontjából. A közigazgatási és munkaügyi bíróság a jogkérdést illetően a Hszt. irányadó
5. §

(4)bekezdését úgy értelmezte, hogy a törvényben meghatározott más közszolgálati jogviszonyból történt áthelyezett, illetve közvetlenül kinevezett esetében a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalomra jogosultság, valamint a felmentési idő számítása szempontjából valamennyi közalkalmazotti, köztisztviselői, bírói, ügyészi jogviszonyban töltött időt be kell számítani és nincs jelentősége annak, hogy a hivatásos állomány tagja kinevezését (áthelyezését) közvetlenül megelőzően mely időponttól, milyen időtartamban, illetve megszakítás nélkül állt-e más közszolgálati jogviszonyban. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 51.Mf.637.337/2013/3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a jogi indokolást kiegészítve helybenhagyta. A másodfokú bíróság annak tulajdonított jelentőséget, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonyból került közvetlenül kinevezésre hivatásos szolgálati viszonyba, és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 87/A. §

(1)bekezdése értelmében a perben vitatott, a Magyar Honvédségnél közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt a felperes utolsó közalkalmazotti jogviszonyában jubileumi jutalomra jogosító szolgálati időként kellett figyelembe venni. Ezért a másodfokú bíróság szerint az alperes minden jogi indok nélkül a felperes jubileumi jutalomra jogosító összes közalkalmazotti idejéből csak a közvetlen kinevezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt vette figyelembe, amely értelmezés sérti az Alaptörvény 28. Cikkét. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Az alperes jogszabálysértésként a Hszt. 328. §

(4)bekezdésének téves értelmezésére hivatkozott. Érvelése szerint e jogszabályhely egyértelmű megfogalmazása nem keletkeztet joghézagot, jogbizonytalanságot, továbbá nem igényli azt, hogy az Alaptörvényre hivatkozással kerüljön megállapításra a jogszabály értelme, a jogalkotó akarata. Amennyiben a jogalkotó akarata az lenne, hogy valamennyi közalkalmazottként eltöltött jogviszonyt be kell számítani a hivatásos szolgálati viszonyba, az alperes szerint akkor ezt más törvényben foglaltak szerint azonos módon fogalmazta volna meg. A Hszt. 328. §

(4)bekezdésének helyes értelmezése szerint csak és kizárólag a hivatásos jogviszonyt közvetlenül megelőző közalkalmazotti (kormánytisztviselői, bírói, ügyészi stb.) jogviszonyban eltöltött idő kerülhet beszámításra. A közvetlen közalkalmazotti jogviszonyt megelőző, egyéb jogviszonnyal megszakított korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő beszámítására nincs lehetőség. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet Hivatkozása szerint, mivel az alperesi jogelőd közalkalmazotti állományából nevezték ki közvetlenül hivatásos állományba, vonatkoznak rá a Hszt. 328. §

(4)bekezdésének szabályai. Jogértelmezése szerint a különböző munkáltatóknál töltött szolgálati idők összeadódása mind a Kjt., mind a Hszt. alapvető ismérve. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem a következők szerint megalapozott. A Hszt.

1. §-a rendelkezik arról, hogy mely jogosultság szempontjából mely jogviszonyban töltött időket és milyen feltétellel kell figyelembe venni. A törvény a különböző jogosultságok tekintetében eltérő számítást határoz meg. A perbeli jogosultságok, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalomra jogosultság, valamint a felmentési idő számítása szempontjából irányadó a Hszt.
2. §

(1)bekezdése, mely szerint szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött időnek kell tekinteni a soros-, a tartalékos, a póttartalékos, a továbbszolgáló és a szerződéses katonai, a fegyveres szerveknél, valamint a Magyar Honvédségnél hivatásos szolgálati, továbbá a katonai és rendvédelmi oktatási intézményeknél 1998. január 1-jét megelőzően hallgatói (növendéki) viszonyban töltött időt. A Hszt. perben irányadó 328. §

(4)bekezdése szerint a más közszolgálati (közalkalmazotti, köztisztviselői, bírói, ügyészi) jogviszonyból áthelyezettek, illetve közvetlenül kinevezettek esetében a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalomra jogosultság, valamint a felmentési idő számítása szempontjából az

(1)bekezdésben meghatározottakon túl az ott eltöltött szolgálati időt is figyelembe kell venni. A perben az nem volt vitatott, hogy a felperesre vonatkozik a Hszt. 328. §

(4)bekezdése, hiszen az alperes a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalomra jogosultság, valamint a felmentési idő számítása szempontjából a szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött,

1. május 1-től számított időn túl elismerte a Vám- és Pénzügyőrségnél
2. május 1-től 2009.április 30-ig közalkalmazotti jogviszonyban töltött felperesi időt is. Az eljárt bíróságok abban azonban tévedtek, amikor a Hszt.
3. §

(4)bekezdésének értelmezésekor csupán annak tulajdonítottak jelentőséget, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonyból közvetlenül kinevezett volt, melyet egyébként az alperes maga sem vitatott. A Hszt. 328. §

(4)bekezdése nem csak arról rendelkezik, hogy más közszolgálati (közalkalmazotti, köztisztviselői, bírói, ügyészi) jogviszonyt mikor lehet figyelembe venni a hivatkozott jogosultságok számítása szempontjából, de arra nézve is határozott rendelkezést tartalmaz „az ott eltöltött szolgálati idő"-re utalással, hogy kizárólag a közvetlen kinevezést, illetve áthelyezést megelőző más közszolgálati jogviszony vehető figyelembe. Valamely jogviszonyban a ténylegesen eltöltött idő nem azonos egy jogviszonyban beszámított idő fogalmával. A Hszt. 326. §

(1)és

(2)bekezdésében foglaltakból kitűnően azok esetében, akik a törvény 1996. szeptember 1-jei hatályba lépése előtt hivatásos szolgálati viszonyban álltak, az itt eltöltött és a beszámított szolgálati időt is szolgálati viszonyban töltött időnek kell elismerni, míg a törvény hatályba lépése után létrejött szolgálati viszony esetén a szolgálati viszonyban eltöltött időbe csak a 328.§

(1)bekezdése szerint van helye beszámításnak. A felperes a törvény hatályba lépését követően,

1. május 1-től létesített hivatásos szolgálati viszonyt, a Magyar Honvédségnél
2. szeptember 1-jétől
3. szeptember 30-ig közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő beszámítását a perbeli jogosultságok tekintetében a Hszt.
4. §

(1)bekezdése nem ismeri el, mert az nem minősül hivatásos szolgálati időnek. A Hszt. 328. §

(4)bekezdése alapján pedig azért nincs lehetőség a figyelembevételére, mert a felperes a kinevezését megelőzően nem

1. szeptember 1től, hanem kizárólag
2. május 1-től rendelkezett folyamatos közalkalmazotti jogviszonnyal. A felperes a Magyar Honvédségtől nem áthelyezéssel került a Vám- és Pénzügyőrséghez közalkalmazotti jogviszonyba, a két közalkalmazotti jogviszonya között több mint másfél éves megszakítás volt. Minthogy a Hszt.
3. §

(4)bekezdése jogosító időként a közvetlen kinevezést megelőző más közszolgálati jogviszonyból csupán „az ott eltöltött szolgálati idő" figyelembevételét írja elő, nem megalapozott az a jogerős ítéleti álláspont, mely szerint a korábbi jogviszonyban beszámított időt is figyelembe kell venni, melyre a törvény előírást nem tartalmaz. Mivel az előbbiekben kifejtettek szerint a törvény konkrét rendelkezést tartalmaz arra, amikor a beszámított időt az adott jogviszonyban ténylegesen eltöltött időnek ismeri el, a Hszt. 328. §

(4)bekezdésének kifejezett rendelkezése hiányában „a ott eltöltött szolgálati idő" nem értelmezhető kiterjesztően, a perbeli jogosultságok szempontjából így nem számítható össze valamennyi, más közszolgálati jogviszonyban töltött felperesi idő, csupán a közvetlen kinevezést megelőzően fennállt folyamatos közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő. Helytállóan érvelt az alperes azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosultság tekintetében csak olyan közszolgálati jogviszonyban lehetséges a különböző szolgálati idők összeszámítása, ahol az adott jogviszonyra vonatkozó törvény ezt megengedi. A Hszt. szabályai kogensek, így amennyiben valamely jogosultság szabálya a más közszolgálati jogviszonyra vonatkozó törvényi megfogalmazástól eltér, az az adott jogviszony tekintetében a jogalkotó eltérő akaratát fejezi ki, a kogens rendelkezés kiterjesztő értelmezésére megalapozottan nincs jogi lehetőség. A jogalkotó hatáskörébe tartozó kérdés a döntés arról, hogy valamely juttatást megteremti-e a munkavállalók részére, és az is, hogy milyen feltételekkel. A jubileumi jutalomra való jogosultságot mindig a hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni, így a jogszerző idők számítása is csak az adott jogviszonyra hatályos jogszabályok alapján történhet. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A pervesztes felperest a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült költsége megfizetésére, míg az első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárás illetékét - a felperes munkavállalói költségkedvezményre való jogosultságára tekintettel - a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet

1. §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
2. december
3. Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, Dr. Stark Marianna s.k. előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő