A határozat elvi tartalma: A jogerős rész-közbenső ítélet jogszabálysértés nélkül értékelte azt a tényt, mely szerint az ügyészség a nyomozást
- március 7-én ismeretlen tettes ellen rendelte el. Ezért helytálló az az érvelés is, hogy a szolgálati beosztásból akkor lehet felfüggeszteni a hivatásos állomány tagját, ha olyan nyomozati cselekményre kerül sor, melyből megalapozott következtetést lehet levonni arra, hogy a hivatásos állomány tagjával szemben valóban elrendelték a nyomozást. Mfv.II.10.315/2014/5.szám A Kúria a dr. Koós Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt alperes ellen illetmény megfizetése iránt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 12.M.3698/
- szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 51.Mf.636.211/2013/
- számú rész-közbenső ítéletével elbírált perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő r é s z - k ö z b e n s ő í t é l e t e t : A Kúria a Fővárosi Törvényszék 51.Mf.636.211/2013/
- számú részközbenső ítéletét abban a részében, melyben megállapította, hogy a felperes
- március 8-tól
- június 15-ig jogosult a teljes visszatartott illetményére - a perköltség viselésére is kiterjedően - hatályában fenntartja. Ezt meghaladóan a jogerős rész-közbenső ítéletet nem érinti. Kötelezi az alperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s A felperes hivatásos szolgálati viszonyban állt. A Köztársasági Őrezred parancsnoka
- február 28-án a felperes ellen egyedi azonosítójel meghamisítása miatt tett feljelentést azért, mert a térfigyelő kamerák felvételei alapján megállapították, hogy a felperes
- február 22-én a .... szám előtt a parkolási díjfizetés alá eső területen úgy parkolt, hogy az általa használt gépjárműről a rendszámot leszerelte. A helyszínről másnap,
- február 23-án 3 óra körüli időben elhajtott, azonban az egyedi azonosítójelet a gépjárműre az induláskor sem helyezte vissza. A .. Nyomozó Ügyészség a feljelentésben foglaltak alapján az egyedi azonosítójel meghamisítása bűntett megalapozott gyanúja miatt
- március 7-én ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el. A Köztársasági Őrezred parancsnoka
- március 18-án kelt ... számú állományparancsával a felperest a cselekménye miatt indult büntetőeljárás jogerős befejezéséig a szolgálati beosztásából a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
- évi XLIII. törvény (Hszt.)
- §-a alapján felfüggesztette és a felfüggesztés időtartamára elrendelte a távolléti díj 50 %-ának visszatartását. A felperes szolgálati panasza elutasítását követően előterjesztett keresetében a felfüggesztő határozat hatályon kívül helyezését és a visszatartott illetménye megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.M.3698/2012/
- számú határozatával a felperes keresetét elutasította. A közigazgatási és munkaügyi bíróság érdemi döntése meghozatalakor azt értékelte, hogy a perben nem volt vitatott, miszerint a felperes a felfüggesztés alapjául szolgáló magatartást elkövette. A munkáltató a feljelentést név szerint a felperessel szemben tette meg, és az eljárás vonatkozásában az ügyészség
- március 10-én értesítette a feljelentést megtett Köztársasági Őrezredet, hogy annak alapján
- március 7-én nyomozást rendeltek el. Az elsőfokú bíróság érvelése szerint önmagában a feljelentés megtétele és az arra adott ügyészi nyomozás elrendeléséről szóló tájékoztatás alapján megindult a büntetőeljárás, így a felfüggesztés időpontjában a felperes büntetőeljárás hatálya alatt állt, ezért az alperesi határozatok jogszerűek voltak. A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 51.Mf.636.211/2013/
- számú rész-közbenső ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és megállapította, hogy a felperes
- március 8-tól
- június 15-éig jogosult a teljes visszatartott illetményére. Ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helybenhagyta és a felperest kötelezte 10.000 forint perköltség megfizetésére az alperes részére. A másodfokú bíróság a megállapított tényállást azzal egészítette ki, hogy a ... Nyomozó Ügyészség a
- március 7-én kelt ... számú feljegyzése szerint az egyedi azonosítójel meghamisításának bűntette miatt a Be.
- §
(2)bekezdése alapján
- március
- napján ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el. A felperes a
- május 23-án kelt idézést
- június 2-án vette át, melyben gyanúsítottként idézték
- június
- napjára. A felperest
- június
- napján hallgatták meg gyanúsítottként, ekkor közölte vele az eljáró ügyész, hogy a Be.
- §
(2)bekezdése alapján megalapozottan gyanúsítható egy rendbeli, bekezdésének a) pontjába ütköző meghamisításának bűntette elkövetésével. a Btk. egyedi 277/A. §
(1)azonosítójel A másodfokú bíróság nem osztotta a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletében kifejtett álláspontot, mely szerint önmagában a feljelentés megtétele és az arra adott ügyészi nyomozás elrendeléséről szóló tájékoztatás megindította a büntetőeljárást a felperessel szemben, mivel a Be. 6. §
(2)bekezdése szerint büntetőeljárás csak bűncselekmény gyanúja alapján és csak az ellen indítható, akit bűncselekmény megalapozott gyanúja terhel. A perbeli iratokból kitűnően azonban a nyomozást nem a felperessel szemben rendelték el
- március 7-én, a felfüggesztés időpontjában
- március 18-án ismeretlen tettessel szemben volt folyamatban a nyomozás. Minthogy a büntetőeljárás nem a feljelentéssel kezdődik, ezért a jelen perben nem volt jelentősége annak, hogy a felperest név szerint jelentette fel a Köztársasági Őrezred parancsnoka. A büntetőeljárás a nyomozás elrendelésével, illetőleg a halaszthatatlan nyomozási cselekmények megtételével kezdődik. A másodfokú bíróság határozata indokolásában ugyanakkor kiemelte, hogy mivel a felperessel szemben a gyanúsítás közlésére
- június 15-én sor került, ezért a felperes illetménye 50 %-ának visszatartása csupán a
- március 8-tól
- június 15-ig terjedő időpontig volt jogellenes,
- június 15-től a felperes szolgálati beosztásából történt felfüggesztésének, valamint illetménye 50 %-a visszatartásának törvényi feltételei fennálltak, ezért az elsőfokú bíróság ítéletének a felperes keresetét elutasító rendelkezését a
- június 15-től kezdődő időszak tekintetében helybenhagyta. A jogerős rész-közbenső ítélet ellen kizárólag az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és - tartalmilag - a felperes teljes keresetét elutasító elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Érvelése szerint a másodfokú bíróság érdemi döntése meghozatalakor figyelmen kívül hagyta azt, hogy a Be.
- §
(1)bekezdése alapján a büntetőeljárás a nyomozással kezdődik. A Be. 170. §
(1)bekezdése értelmében a nyomozás az ügyésznek, vagy a nyomozóhatóságnak hivatali hatáskörében, valamint a nyomozóhatóság tagjának hivatali minőségében tudomására jutott adatok alapján, vagy feljelentésre indul meg. Mindezek alapján a büntetőeljárás, így a nyomozás feljelentésre megindulhat. Az adott esetben a feljelentés nem ismeretlen tettes, hanem név szerint a felperes ellen került megtételre, a Köztársasági Őrezred ellenőrzési szolgálata vizsgálati anyagának csatolásával. A ... Nyomozó Ügyészségtől név szerint, a feljelentésre hivatkozással, és a szükséges személyzeti intézkedések megtétele érdekében került sor a nyomozásról való tájékoztatás megkérésére, az ügyészség pedig ezen információkérésre érkezett válaszában a név szerinti feljelentés alapján 2011. március 7-én elrendelt nyomozásról adott tájékoztatást, így mindezek figyelembevételével az alperes szerint a felperes ellen ezen a napon a nyomozás - így a büntetőeljárás - megindult, tehát a felfüggesztésére 2011. március 18-án jogszerűen került sor. Az alperes arra is hivatkozott, hogy ezen okfejtést támasztja alá a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai fegyelmi szabályzatáról szóló 11/2006.(III.14.) BM rendelet 40. §
(1)bekezdése is, amikor kimondja, hogy, ha a hivatásos állományú magatartása a Hszt. 149. §-ának
(1)bekezdése szerinti szolgálati viszonyból eredő kötelezettségével össze nem függő bűncselekménynek minősül és a nyomozást vele szemben elrendelték, illetve gyanúsítottként kihallgatták, beosztásából a büntetőeljárás jogerős befejezéséig az állományilletékes parancsnok felfüggesztheti, ha szolgálati helyétől való távol tartása indokolt, vagyis a BM rendelet szövege külön esetként említi a nyomozás elrendelését, és a gyanúsítottkénti kihallgatást, mint felfüggesztési okot, tehát mindkettő külön-külön is jogszerű felfüggesztési ok lehet. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását és az alperes perköltségben történő marasztalását kérte. Hivatkozása szerint a feljelentés nem más, mint egy bűncselekmény elkövetésére vonatkozó állítás, azonban pontosan a büntetőeljárásnak a feladata azt kideríteni, hogy a feljelentésben szereplő tényállás és az abban megjelölt személyek és azok cselekménye alkalmas-e bűncselekmény elkövetésére. Így önmagában az, hogy egy adott személyt, akár név szerint megjelöltek egy feljelentésben, még nem meríti ki a perben irányadó törvényi feltételeket. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a jogerős határozatot a Pp. 275. §
(2)bekezdése értelmében kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. A hivatásos állomány tagja a szolgálati beosztásából a törvényben meghatározott esetekben felfüggeszthető, így fegyelmi eljárás alatt [Hszt 132. §
(1)bekezdés], továbbá akkor, ha vele szemben a szolgálattal össze nem függő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul [Hszt. 149. §
(1)-
(2)bekezdés]. A Hszt. 132. §
(5)bekezdése szerinti fenyítés kiszabása esetén pedig fel kell függeszteni. A perbeli esetben a felperessel szemben fegyelmi eljárás nem indult. Ezért a Hszt. 149. §
(1)és
(2)bekezdése szerinti feltételek fennállását kellett vizsgálni, a felülvizsgálati eljárás tárgyát képező
- március 8-tól
- június 15-ig terjedő időszakra. A Hszt.
- §
(1)és
(2)bekezdése szerint:
(1)Ha a hivatásos állomány tagjával szemben a szolgálati viszonyból eredő kötelezettségeivel össze nem függő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul, a szolgálati beosztásából - a 107. §
(1)bekezdése alkalmazásával az eljárás befejezéséig felfüggeszthető.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti felfüggesztésnek akkor van helye, ha a hivatásos állomány tagja terhére rótt bűncselekmény a fegyveres szerv tekintélyét, a működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti, vagy a büntetőeljárás miatt a hivatásos állomány tagjának a szolgálattól való távoltartása indokolt, és az eljárást folytató szerv azt kezdeményezte. Az előbbiekből következően a törvény a felfüggesztés lehetőségét mindenekelőtt ahhoz köti, hogy a hivatásos állomány tagjával szemben a szolgálati viszonyból eredő kötelezettségeivel össze nem függő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul. Ez esetben vizsgálható a Hszt. 149. §
(2)bekezdése szerinti további két vagylagos feltétel fennállása. A büntetőeljárás rendszerint nyomozással kezdődik, és csak azzal szemben indítható, akit a bűncselekmény megalapozott gyanúja terhel [a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 164. §
(1)bekezdés, 170. §
(1)bekezdés]. A jogerős rész-közbenső ítélet jogszabálysértés nélkül értékelte azt a tényt, mely szerint az ügyészség a nyomozást
- március 7én ismeretlen tettes ellen rendelte el. Ezért helytálló az az érvelés is, hogy a szolgálati beosztásból akkor lehet felfüggeszteni a hivatásos állomány tagját, ha olyan nyomozati cselekményre kerül sor, melyből megalapozott következtetést lehet levonni arra, hogy a hivatásos állomány tagjával szemben valóban elrendelték a nyomozást. Az adott esetben a rendelkezésre álló adatok alapján a gyanúsítottként történt kihallgatás
- június 15-ei időpontjáig okszerűen nem lehetett levonni olyan következtetést, hogy a nyomozást a felperessel szemben rendelték el. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős rész-közbenső ítéletet abban a részében, melyben megállapította, hogy a felperes
- március 8-tól
- június 15-ig jogosult a teljes visszatartott illetményére - a perköltség viselésére is kiterjedően - a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján - jogszabálysértés hiányában - hatályában fenntartotta. Ezt meghaladóan a jogerős rész-közbenső ítéletet felülvizsgálati kérelem hiányában - nem érintette. A felülvizsgálati eljárásban pervesztes alperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére a felperes részére, míg a felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
- december
- Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő