Mfv.10413/2014/4 – Kúria

(1),

1. CXL. Tv.
2. §

(1)ef) Mfv.II.10.413/2014/4.szám A Kúria a dr. Mécs László Szilárd ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Técsy Gyula ügyvéd által képviselt alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálat iránt a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt indított és 4.M.341/2013/

1. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.M.341/2013/
2. számú ítéletének azon rendelkezése ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet, amelyben a 26014-2/20135420/TI számú határozat hatályon kívül helyezése iránti felperesi keresetet elutasította hivatalból elutasítja, ezt meghaladóan a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak felhívásra 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s A közigazgatási és munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve Munkavédelmi Felügyelőségének munkavédelmi felügyelője
3. március 7-én a felperes K., ... szám alatti székhelyén hivatalból munkavédelmi ellenőrzést tartott és munkavédelmi eljárást indított. Az eljáró munkavédelmi felügyelő az ellenőrzés során azt tapasztalta, hogy a MSM gyártmányú, PI 30-100 típusú hidraulikus élhajlító gép oldalsó védőburkolatai nyitott állapotban voltak, a jobb oldali burkolatrész az előtte lévő vezérlőegység miatt nem volt becsukható. Az eljáró munkavédelmi felügyelő a
4. március 13-án kelt ... számú határozatával a rozsdamentes összeállító üzemben az MSM gyártmányú PI 30-100 típusú hidraulikus élhajlító gép további használatát
5. március 7-én 11 óra 10 perctől a szabálytalanság megszüntetéséig felfüggesztette. Határozatának indokolásában megállapította, hogy mivel a gép rendeltetésszerű használata során nyitott oldalsó védőburkolatok esetén a nyomógerenda mozgását letiltja, a gép helyzetkapcsolóját ki kellett iktatni, a munkadarab elkészülte után a vezérlőegységet azonban nem helyezték vissza az eredeti helyére, ezért nem lehetett a jobb oldali védőburkolatot becsukni. A védőburkolatok hiánya miatt benyúlási veszély állt fenn, amely közvetlenül veszélyeztette a gépet használó munkavállaló és a hatókörben tartózkodó testi épségét, biztonságát. A határozat megsértett jogszabályként a 14/2004.(IV.19.) FMM rendelet
6. §

(3)bekezdését,

1. §-át, továbbá az MSM PI 30-100 típusú hidraulikus élhajlító gép kezelési utasításának
2. pont
3. bekezdését, az Alakítógépek Biztonságtechnikai Követelményei Általános Előírások című MSZ 16457-1:1985 szabvány 1.
4. pontjában foglaltakat, valamint a munkavédelemről szóló
5. évi XCIII. törvény (Mvt.)
6. § és
7. §

(1)bekezdésében foglaltakat jelölte meg. A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes Igazgatósága

1. május 8-án kelt ... határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A Kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerve
2. július 8-án kelt ... számú határozatával a munkavédelmi ellenőrzés során feltárt súlyos veszélyeztetés miatt a felperesi társaságot 60.000 forint munkavédelmi bírsággal sújtotta. A felperes fellebbezése alapján eljárt alperesi Igazgatóság a
3. augusztus 29-én kelt ... számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében az egyesítés alapján együttesen tárgyalt perben mindkét határozat hatályon kívül helyezését kérte. A Kecskemét Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.M.341/2013/
4. számú ítéletével a felperes kereseti kérelmét elutasította, az alperes ... számú és a ... számú határozatát helybenhagyta. Az ítéletének indokolásában D. Z. és P. A. tanúk vallomása alapján, továbbá az élhajlítógép kezelési utasítása és a gépkönyvbe foglalt rendelkezései alapján megállapította, hogy a felperes kereseti kérelmében foglalt hivatkozással szemben a hidraulikus élhajlítógép nem azért volt az eljáró felügyelő által rögzített állapotban, mert az karbantartásra várt, hanem azért, mert azt a munkáltató az előző héten szándékosan átalakította egy speciális formájú munkadarab legyártása céljából, azonban a gyártás befejeztével az eredeti állapot helyreállítására nem került sor. Ebből következően a felperes által csatolt TMK munkalap a karbantartás igazolására alkalmatlan volt, mert az azon feltüntetett hibajelenséget - mely szerint a védőrácsot nem lehet megfelelően becsukni - valójában a felperes, illetőleg az érdekkörében eljáró munkavállaló szándékosan idézte elő. A közigazgatási és munkaügyi bíróság a felperes részéről becsatolt magánszakértői véleményt személyes előadásaként vette figyelembe, és az abban foglaltakat tartalmában sem fogadta el. Rögzítette, hogy bár a szakértői vizsgálat módszerként hivatkozott a gépkönyv, valamint a hidraulikus élhajlítógépre vonatkozó szabvány előírásainak vizsgálatára, azonban arra vonatkozóan nem tett megállapítást, hogy ezen szabványokban foglalt követelményeknek a gép nyitott védőburkolattal eleget tett-e. Nem adta annak sem magyarázatát, hogy a gépkönyvben foglaltak betartását milyen okból nem tartotta indokoltnak. A bíróság érvelése szerint alaptalan volt a felperes azon hivatkozása is, mely szerint a védőburkolat kizárólag a vezérlő és kezelőeszközök beállított állapotát védte, mert ez a funkció a nyomógerenda mozgásának letiltása, és a helyzetkapcsoló beépítése nélkül is pusztán a burkolat létesítésével megoldható lenne. A felperes a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, egyidejűleg a kereseti kérelem szerint a munkavédelmi határozatok hatályon kívül helyezését, másodlagosan a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
5. évi CXL. törvény (Ket.)
6. §-ának

(1)bekezdését, továbbá a 72. §

(1)bekezdés ef) pontjában foglaltakat. A felperes sérelmezte, hogy az általa beszerzett magánszakértői véleményt a bíróság a fél előadásaként vette figyelembe, és ekként teljesen figyelmen kívül hagyta. A bíróság a terhére értékelte a perben, hogy nem kérte igazságügyi szakértő kirendelését, jóllehet épp a pertakarékosság érdekében szerzett be magánszakértői véleményt, holott indítványozhatta volna szakértő kirendelését. A felperes érvelése szerint a meghallgatott tanúk az álláspontját támasztották alá, csakúgy, mint a magánszakértői vélemény. A Kúria több eseti döntése alapján az állapítható meg, hogy a magánszakértői vélemény figyelmen kívül hagyása jogszabálysértő. A felperes érvelése szerint perdöntő jelentőségű annak a megítélése, hogy az ellenőrzés időpontjában folyt-e a berendezésen munkavégzés. A közigazgatási eljárások, továbbá a bírósági eljárás során is igazolták, hogy a gép az ellenőrzéskor nem volt használatban, ennek híján pedig a veszélyeztetést sem lehetett volna megállapítani. A bíróság ezen tanúvallomásokat lényegében kirekesztette a bizonyítékok köréből, azok tartalmára nem utalt, azokat nem értékelte, ennek hiányában pedig súlyos tartalmi és eljárási hibát vétett, a bíróság ítélete megalapozatlan és jogszabálysértő. A felperes hivatkozott továbbá a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 12/A. §

(1)bekezdésének megsértésére, amelynek során az első esetben előforduló jogsértés esetén kizárólag figyelmeztetést lehetett volna alkalmazni a munkavédelmi ellenőrzés során. Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a hatályában történő fenntartását és a felperes eljárási költségben történő marasztalását kérte. jogerős ítélet felülvizsgálati A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A felperes az alperes két határozata ellen külön-külön nyújtott be kereseti kérelmet, azok önállóságát a felülvizsgálati kérelem feltételei fennállása szempontjából nem érinti az a körülmény, hogy az elsőfokú bíróság az ügyeket egyesítette. A Pp. 340/A. §

(2)bekezdése szerint nincs helye felülvizsgálatnak

1. a)az adóhatóságnál fennálló, továbbá az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító,
2. b)a bírságot kiszabó és
3. c)a kisajátítási ügyekben, ha a közigazgatási hatósági ügyben vagy a bírságot kiszabó határozatban megállapított fizetési kötelezettség, illetőleg kártalanítási összeg az egymillió forintot nem haladja meg. Erre tekintettel a Kúria az alperes 2013. augusztus 29-én kelt ... számú határozata ellen - amelyben helybenhagyta a 2013. július 8. napján kelt ... számú, 60.000 forint munkavédelmi bírságot kiszabó elsőfokú határozatot - előterjesztett felülvizsgálati kérelmét a Pp. 271. §

(1)bekezdés l) pontja alapján hivatalból elutasította. A felperes az alperes

1. május 8-án kelt ... számú határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében megalapozatlanul hivatkozott a Ket.
2. §

(1)bekezdésének, továbbá a 72. §

(1)bekezdés ef) pontjának megsértésére. A közigazgatási eljárás során eljáró hatóságok a tényállást kellően feltárták, határozatukban a megsértett jogszabályhelyeket megjelölték, így a hivatkozott eljárási szabályok megsértése nem volt megállapítható. Az a felperes által sem volt vitatott, hogy a

1. március 7-ei ellenőrzéskor az MSM gyártmányú PI 30-100 típusú hidraulikus élhajlítógép oldalsó védőburkolatai nyitott állapotban voltak, a jobboldali burkolat rész az előtte lévő vezérlőegység miatt nem volt becsukható. A közigazgatási eljárás során meghallgatott D. Z., továbbá a bírósági eljárás során ismételten meghallgatott munkavállaló és P. A. tanúvallomásai egyértelműen alátámasztották, hogy az ellenőrzéskor rögzített körülmények fennálltak, vagyis a védőburkolat ajtaja az ellenőrzés időpontjában nyitott állapotban volt. A gép kezelési utasításának
2. fejezetében a munkavédelem címszó alatt található rendelkezése szerint a védőburkolatnak zárt állapotban kellett volna lennie, mivel nyitottan a nyomógerenda mozgását letiltja. Az előírás szerint a védőburkolatot eltávolítani és a helyzetkapcsolót kiiktatni tilos. A közigazgatási és munkaügyi bíróság mgalapozottan állapította meg, hogy a felperes által becsatolt TMK munkalap a karbantartás igazolására nem volt alkalmas, tekintettel arra, hogy a javításra nem a gép meghibásodása okán, hanem azért került sor, mert annak rendeltetésellenes beállítását az előző munkadarab megmunkálásakor a gépkönyvben foglaltak megsértésével maga a felperesi társaság munkavállalói végezték. Az elsőfokú közigazgatási határozat részletesen tartalmazta a felperes által megsértett jogszabályhelyeket, így a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott, a Ket.
3. §

(1)bekezdés ef) pontjában foglaltak megsértése nem volt megállapítható. A Pp. 272.§

(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá elő kell adni a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. A felperes a magánszakértői vélemény mellőzése körében megsértett jogszabályt nem jelölt meg, csupán eseti döntésekre hivatkozott, ezért ezzel kapcsolatos érvelését a Kúria nem vizsgálta. A felperes az elsőfokú eljárás során megsértett jogszabályként a 2004. évi XXXIV. törvény 12/A. §-ának

(1)bekezdése megsértésére nem hivatkozott, ezért ezen új hivatkozást a Pp. 275.§

(1)bekezdése alapján a Kúria már a felülvizsgálati eljárás körében szintén nem vizsgálta. A fentiekre tekintettel a Kúria jogerős ítélet azon rendelkezését, amelyben a felperes kereseti kérelmét elutasította a 16158-1/20135420/Jné számú határozat helybenhagyásával a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségének, továbbá a felülvizsgálati eljárás illetékének megfizetésére. Budapest,

1. december
2. Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő