Bf.805/2014/7 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdésében meghatározott és a

(3)bekezdés b) pontja szerint minősülő hivatalos személy által üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettében. Ezért őt halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre és 100 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.000 forintban állapította meg. Rendelkezett az így kiszabott 100.000 forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre való átváltoztatásáról. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette. A pénzbüntetés megfizetésére 10 havi részletfizetést engedélyezett. Rendelkezett a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időnek a szabadságvesztés utólagos végrehajtása esetén abba való beszámításáról. A vádlottal szemben a lefoglalt dolgokra vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett továbbá a felmerült bűnügyi költségről. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, a kiszabott büntetés súlyosítása végett, a szabadságvesztés büntetés próbaidőre történő felfüggesztésének mellőzése és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést. A vádlott és védője az első fokú ítéletet tudomásul vették. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Bf.511/2014/1-I. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta. A másodfokú bíróság a fellebbezéseket a Be. 361. §

(1)bekezdése alapján, nyilvános ülésen bírálta el. A másodfokú nyilvános ülésen az ügyész a súlyosításra irányuló fellebbezést továbbra is fenntartotta. A védő a vádlott megromlott családi körülményeire és az elsőfokú bíróság által is értékelt enyhítő körülményekre tekintettel az első fokú ítélet helybenhagyását kérte. A vádlott az utolsó szó jogán tett felszólalásában védőjéhez csatlakozva helybenhagyást kért. A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Be. 348. §

(1)bekezdése alapján, a jogorvoslatokkal támadott ítéletet, az azt megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálta. Az ítélet tényállásának megalapozottságára, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezéseket arra tekintet nélkül bírálta felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett. A revízió elvének szem előtt tartásával ellenőrizte, hogy az elsőfokú bíróság megtartotta-e az eljárási szabályokat, és vizsgálta az ítélet megalapozottságát is. Ennek során megállapította, hogy az első fokon eljárt törvényszék a bizonyítást a szükséges körben lefolytatta, és a perrendi szabályokat is megtartotta. Nem észlelt a Be. 373. §

(1)bekezdés

1. pontjában felsorolt olyan (un. abszolút) eljárási szabálysértést, amely az ítélet hatályon kívül helyezését indokolná, de e törvényhelyen fel nem sorolt egyéb, az ítélet megalapozottságát, és az eljárás törvényességét befolyásoló (Be.
2. §

(1)bekezdés) eljárási szabálysértés sem valósult meg. A törvényszék a bizonyítási eljárást igen nagy alapossággal, részletesen, a perrendi szabályok maradéktalan megtartásával folytatta le. A büntetőeljárási törvény előírásainak megfelelően a vádlott beismerő vallomása mellett beszerezte és megvizsgálta a rendelkezésre álló további bizonyítékokat is. Ügyfelderítési kötelezettségének eleget téve megalapozott tényállást állapított meg, melyet senki sem vitatott, és amely a Be. 351. §

(1)bekezdése értelmében, a másodfokú eljárásban is irányadó volt. Az elsőfokú bíróság törvényesen vont következtetést a vádlott bűnösségére, és helyesen minősítette cselekményeit is. Helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a vádlott cselekménye az elbíráláskor hatályban lévő

1. évi C. törvény szerint bírálandó el. A büntetéskiszabási körülményeket feltárta, és megfelelően értékelte. A vádlott személyében rejlő viszonylag kisebb fokú társadalomra veszélyességre, az eljárás során tanúsított beismerő, megbánó magatartására és családi körülményeire is tekintettel a vádhatóság végrehajtandó szabadságvesztés büntetés alkalmazására irányuló fellebbezése nem foghat helyt. A szabadságvesztés büntetés törvényi minimumban való meghatározása és végrehajtásának próbaidőre való felfüggesztése az egyidejűleg kiszabott pénzbüntetéssel együtt az ítélőtábla álláspontja szerint is alkalmas a büntetés céljainak elérésére, és megfelel a büntetés kiszabási elveknek. Ugyanakkor a pénzbüntetésnek az elsőfokú bíróság által törvényi minimumban meghatározott napi tételszámát az ítélőtábla súlytalannak ítélte meg, ezért azt 400 napi tételre súlyosította. Ennek megfelelően a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére való átváltoztatásáról szóló rendelkezést is módosította. A részletfizetés engedélyezésére, az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámítására, a vagyonelkobzásra és a bűnügyi költségre vonatkozó elsőfokú rendelkezések törvényesek. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság a törvényszék ítéletét a Be.
2. §

(1)bekezdése alapján a szükséges részben megváltoztatta, míg helytálló rendelkezéseit a Be. 371. §

(1)bekezdésének alkalmazásával helybenhagyta. Debrecen,

1. január
2. Dr. Elek Balázs sk. a tanács elnöke . Gömöri Olivér sk.. Háger Tamás sk. előadó bíró bíró Záradék: Debreceni Törvényszék 25.B.20/2013/
3. számú ítélete a másodfokú határozatban írt változtatással a mai napon jogerőre emelkedett és vádlottal szemben kiszabott, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kivételével végrehajthatóvá vált. Debrecen,
4. január
5. . Elek Balázs sk. tanácselnök A kiadmány hiteléül: Kiadó.