Mfv.10508/2014/7 – Kúria

(2)b),

1. IV. Tv. 685/A. § A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.III.10.508/2014/7.szám A Kúria a dr. Kerényi Mihály kirendelt pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a főosztályvezető jogtanácsos által képviselt alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 35.M.3266/2013/
2. számú jogerős ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 35.M.3266/2013/
3. számú ítéletét hatályában fenntartja. A teljes egészében pervesztes felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját, valamint a felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli. I n d o k o l á s A másodfokon eljáró társadalombiztosítási szerv az elsőfokú hatóság határozatát, amelyben a felperes özvegyi nyugdíj iránti igényét elutasította, helybenhagyta a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
4. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 45.§

(2)bekezdés b) pontja és a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Tnyvhr.) 60.§

(1)bekezdése, valamint a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685/A.§ rendelkezéseire figyelemmel. A felperes kereseti kérelmében kérte a társadalombiztosítási szervek határozatainak hatályon kívül helyezését és özvegyi nyugdíjra való jogosultságának megállapítását, arra figyelemmel, hogy az elhunyt S. A.-né jogszerzővel, a halálát megelőző több, mint 10 évben folyamatosan megszakítás nélkül élettársi kapcsolatban állt. Alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A munkaügyi bíróság a Tny. 45.§

(2)bekezdése és a Ptk. 685/A.§-a alkalmazásával elutasította a felperes keresetét. A bíróság a peres felek nyilatkozatai, a közigazgatási és a peres eljárásban lefolytatott bizonyítás adatai, az okirati bizonyítékok és a tanúvallomások egybevetésével megállapította, hogy a felperes a

1. január
2. napján elhunyt S. A.-né jogszerzővel nem tartott fenn folyamatosan, megszakítás nélküli élettársi kapcsolatot, az élettárs elhalálozását megelőzően
3. évtől
4. január
5. napjáig 10 év nem telt el, ezért az özvegyi nyugdíjra való jogosultság feltételei nem álltak fenn. A bíróság a perben meghallgatott tanúk vallomását mérlegelte, az elhunyt élettársnak az Rendőrkapitányságon, valamint a Polgármesteri Hivatalban tett nyilatkozatát kiemelt súllyal értékelte. A bíróság megállapította, hogy a felperes több alkalommal elköltözött élettársától, aki azonban vissza-vissza fogadta, így az elhalálozást megelőző tíz év folyamatos megszakítás nélküli élettársi kapcsolat nem volt megállapítható. A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel a Pp.
6. §

(4)és

(5)bekezdése alkalmazásával elsődlegesen annak megváltoztatását és kereseti kérelmének megfelelő döntést, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság új eljárásra való utasítását kérve a Pp. 206.§

(1)bekezdés megsértésére hivatkozva. Álláspontja szerint a munkaügyi bíróság a bizonyítékokat nem megfelelően értékelte, így tévesen állapította meg a tényállást és téves jogi következtetést vont le. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, arra tekintettel, hogy a Pp. 206. §

(1)bekezdése rendelkezései nem sérültek. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.274.§

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott az alábbiak szerint. A felperes felülvizsgálati kérelmében az özvegyi nyugdíjra való jogosultság feltételei fennállásával kapcsolatban a tényállás helytelen megállapítását, a bizonyítékok mérlegelését kifogásolta, ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 206.§

(1)bekezdése alapján vizsgálta felül. A Pp. 206.§

(1)bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg. A bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. A Kúria töretlen gyakorlata értelmében a bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálattal eredményesen csak akkor támadható, ha a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen vagy iratellenes volt. A felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelési körébe tartozó kérdés általában nem vizsgálható és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. Az erre alapított felülvizsgálati kérelem csak akkor lehet eredményes, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékokat azok egybevetése során nem a maguk összességében értékelte és ennél fogva a megállapított tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen, vagyis lényeges logikai ellentmondást tartalmaz. A jogerős ítélet ilyen jellegű eljárási fogyatékosságban nem szenved. A munkaügyi bíróság a perben meghallgatott tanúk vallomását és a becsatolt okirati bizonyítékokat figyelembe vette, azokat értékelte. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapított ítéleti tényállásban iratellenes megállapítás nem szerepel, ilyenre a felperes sem hivatkozott felülvizsgálati kérelmében. A munkaügyi bíróság kiemelt jelentőséget tulajdonított a rendelkezésre álló bizonyítékok közül, néhai S. A.-né az Polgármesteri Hivatalban

1. szeptember
2. napján jegyzőkönyvbe mondott nyilatkozatának és az Rendőrkapitányságon
3. augusztus
4. napján tett feljelentésének, valamint a felperes Polgármesteri Hivatalban
5. szeptember 29-én jegyzőkönyvezett nyilatkozatának, amelyek szerint a felperes és élettársa kapcsolata megromlott, ezért a felperes
6. július hóban elköltözött a jogszerzőtől, elvitte ruháit is, és a jogszerző személygépkocsiját is. A tanúk többsége vallomásában kitért arra, hogy a felperes többször elköltözött „élettársától hetekre, hónapokra, de mindig visszakönyörögte” magát. Dr. L. A. (háziorvos)
7. évre és azt megelőző időszakra nem tudott nyilatkozni, Sz. J. Cs. A. és K. P. a felperes özvegyi nyugdíjra jogosultsága vonatkozásában érdemi információkkal nem rendelkezett. A. L. M.-né (a jogszerző testvére) és M.-né S. I. E.jogszerző lánya) egymásnak teljes ellentmondó nyilatkozatokat tettek. T.-né T. A. (szomszéd) az Polgármesteri Hivatalban
8. szeptember
9. napján tett nyilatkozatát megerősítette, mely szerint a felperes
10. július hónapban elköltözött a jogszerzőtől. A perben megállapításra került, hogy a felperes a jogszerzővel, annak halálát megelőző néhány évben együtt élt, ápolta, gondozta, ezt Dr. L. A. háziorvos és további tanúk is alátámasztották. Nem volt vitatott, hogy felperes és a jogszerző kapcsolatban álltak, azonban - mint ahogyan arra a bíróság is helytállóan mutatott rá - a jogszerző (
11. napján) bekövetkezett elhalálozását megelőző 10 élettársi munkaügyi január
12. éven át folyamatosan megszakítás nélküli életközösségük nem állt fenn,
13. júliusától
14. február
15. napjáig a 10 év nem telt el, ezért a felperes esetében a Tny. 45.§

(2)bekezdés b) pontjában írt feltétel - megszakítás nélkül 10 év óta együtt él - nem teljesült. Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sérti a Pp. 206.§

(1)bekezdés rendelkezését, ezért azt a Pp. 275.§

(3)bekezdés alkalmazásával hatályában fenntartotta. Az alperes a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségei megtérítését nem kérte, ezért a Kúria a Pp. 78.§

(2)bekezdése alapján e tárgyban mellőzte a határozat hozatalt. A Kúria a pervesztes felperest képviselő pártfogó ügyvéd díjáról a

1. évi LXXX. törvény 11/A.§-a, a felülvizsgálati eljárás illetékéről a Tny. 81.§ -a alapján határozott. Budapest,
2. március
3. Dr.Zanathy János sk. a tanács elnöke, Dr. Farkas Katalin sk. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin sk.bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő