Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.008/2015/
- szám A Pécsi Ítélőtábla az Őszy Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Őszy Tamás ügyvéd, ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Zavaczki Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Zavaczki Zoltán ügyvéd, ügyvéd címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt a ......... Törvényszéken indított perében a
- november
- napján kelt
- sorszámú ítélet ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott és
- sorszám alatt indokolt fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú eljárásban felmerült költséget, valamint az államnak - az állami adóhatóság külön felhívására - 48.000 (negyvennyolcezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a Megyei Bíróság Bf.580..../
- számú ítéletével - részben megváltoztatva a B. Bíróság B.584....../
- számú ítéletét - a felperest folytatólagosan elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt egy év, végrehajtásában kettő év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 500.000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A felperes a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól a próbaidő leteltének napján,
- október
- napján mentesült. A felperes - aki a fenti bűncselekmény elkövetésének idején a ..........Minisztériumának politikai államtitkáraként dolgozott, azonban jogerős elítélését követően államtitkári tisztségéről lemondott, és később a politikai közéletből is távozott -
- június
- napjától a P. Kft. ügyvezetője. A cég fő tevékenysége a média reklámtevékenység, kinyilvánított célja, hogy a politikai marketing és kommunikáció világában jelentős piaci részesedést szerezzen. A P. Kft. a 2010-
- közötti időszakban a ....Megyei Jogú Város Önkormányzatával kommunikációs szolgáltatások ellátásra hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos, illetve meghívásos közbeszerzési eljárások alapján kötött megbízási szerződésekkel bruttó 70.000.000 forintot meghaladó díjazásban részesült. Az alperes
- október
- napján - a .... Megyei Jogú Város Önkormányzata közpénzzel való gazdálkodásának kritikáját tartalmazó cikksorozat keretében - „Az elítélt pártigazgató tanácsai 80 millióba kerültek P.-nek" címmel cikket jelentetett meg, amely - egyebek mellett - az alábbiakat tartalmazta: „Újabb csontváz lépett elő P. szekrényéből, mégpedig egy nagyágyú: felperes volt sz.-i polgármester; ex-államtitkár; egykori fideszes pártigazgató; folytatólagosan elkövetett, nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt jogerősen felfüggesztett börtönnel sújtott elítélt. Az utóbbi négy évben 80 millión felüli közpénz csorgott el V. felé a p.-i önkormányzattól. Mostani alanyunk nem más, mint V., aki egykor pártigazgató volt, Sz.-on polgármesterkedett, államtitkárként is erősítette a magyar közigazgatást. A közéletből akkor távozott, amikor 2002 őszén elítélték folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt. Jogerősen felfüggesztett egyéves börtönbüntetést kapott. A vád szerint az egykori államtitkár 154 millió forintos kárt okozott Sz. önkormányzatának. Börtönbe nem kellett mennie, de a képviselőségről lemondott. Párt - majd kampányigazgató lett a Fidesznél, a 2006-os vereség után távozott - írja róla a ..........hu egyik cikke. 2014-ben is sikerült egy félév alatt nettó 7,5 millió forintot odapattintani a P. Kft-nek, így
- és
- között 80 millió forinton felüli summa ütötte a markát felperes ügyvezetőnek P. önkormányzatától. Akit ugye 2002-ben jogerősen elítéltek egy év felfüggesztett börtönre különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt." A felperes - tárgyaláson pontosított - kereseti kérelme szerint az alperes jogsértően járt el, illetve a sajtóközleményben a valóságot hamis színben tüntette fel, amikor a büntetett előéletére vonatkozó személyes adatot - hozzájárulása nélkül nyilvánosságra hozta, illetve a jogerős elítéléséről beszámolt, azt azonban elhallgatta, hogy a büntetett előélettel járó hátrányok alól mentesült. Elítélése óta már több mint tizenkét év eltelt, és üzletemberként nem kell, hogy számot adjon az elítéléséről. Sérelmezte a „csorgás" szó használatát is, mert a P. Kft. közbeszerzési eljárás során jutott hozzá a megrendelésekhez. A sajtóközleményben a megrendelések ellenértékeként szereplő 80.000.000 forintot nem kifogásolta, hangsúlyozta azonban, hogy ez az összeg nem őt, mint magánszemélyt, hanem a gazdasági társaságot illette. Mindezekre helyreigazító közlemény közzétételét kérte: figyelemmel az alábbi tartalmú „A valóság az, hogy felperes a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól mentesült. felperes részére történt közpénzek kifizetésére vonatkozó állításainkat valótlan forrásokból merítettük. V. a kapott segítségéről hiteles információkkal nem rendelkezünk." Az alperes elismerte, hogy valótlan a sajtóközleményben foglalt azon kijelentés, mely szerint a 80.000.000 forintot meghaladó juttatást a felperes kapta, és e tekintetben nem ellenezte a kereset teljesítését, míg egyebekben annak elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a felperes sajtó-helyreigazítás iránti keresetének részben helyt adott, és az alperest kötelezte, hogy az általa szerkesztett.............hu internetes honlapon nyolc napon belül az alábbi tartalmú helyreigazítást tegye közzé: A honlapunkon
- október
- napján 16.03-kor a régió rovatban megjelent „Az elítélt pártigazgató tanácsai 80 millióba kerültek P.-nek" című cikkünkben részben valós tényeket tüntettünk fel hamis színben, amikor azt állítottuk, hogy 2014-ben is sikerült egy félév alatt nettó 7.500.000 forintot odapattintani a P. Kft.-nek, így
- és
- között 80.000.000 forinton felüli summa ütötte a markát felperes ügyvezetőnek P. önkormányzatától. Ezzel szemben a valóság az, hogy a felperes ügyvezetése alatt álló P. Kft. a 2010-
- közötti időszakban a ........ Megyei Jogú Város Önkormányzata által kommunikációs szolgáltatások ellátására hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos, illetve meghívásos közbeszerzési eljárások alapján kötött megbízási szerződések teljesítésével a szolgáltatása ellenértékeként bruttó 70.000.000 forintot meghaladó díjazást kapott. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította, és rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. Határozatának indokolása szerint való tény részben hamis színben való feltüntetése, hogy 80.000.000 forinton felüli summa ütötte a felperes markát. Gazdálkodó szervezetek esetében ugyanis nyilvánvaló, hogy a bevétel nem kizárólag az ügyvezetőt illeti meg, így a perbeli esetben sem a felperes, hanem a különböző közbeszerzési eljárások kapcsán létrejött szerződések alapján a P. Kft. részesült díjazásban az önkormányzattól. E tekintetben - figyelemmel az alperes elismerésére is - a felperes sajtó-helyreigazítás iránti keresetét teljesítette. A kereseti kérelem további részével kapcsolatosan előre bocsátotta, hogy a nagy számú sajtócikkre figyelemmel lényegében köztudomású tény a felperes elítélése, a terhére rótt bűncselekmény jellege. A felperes elítéléséről a nyilvánosság nem az alperestől értesült, a nyilvánosságra hozatal már jóval korábban megtörtént. Ebből következően alaptalan az a felperesi álláspont, mely szerint az alperes az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló
- évi CXII. törvény szerinti bűnügyi személyes adatot, mint különleges adatot hozzájárulása nélkül nyilvánosságra hozta, illetve azt kezelte. Az is egyértelműen kiderül az olvasó számára, hogy nem egy közelmúltban történt elítélés a sajtóközlemény fő témája, a bűncselekménynek, illetve az elítélés tényének a perbeli cikkben való feltüntetése pedig nem öncélú, miután a cikksorozat elsődleges célja az volt, hogy feltárja az alperes véleménye szerint nem megfelelő önkormányzati gazdálkodás anomáliáit. A cikk azt kívánta bemutatni, hogy a kedvezőtlen költségvetési állapotok ellenére az önkormányzat magas összegű tanácsadói szerződéseket kötött az adott időszakban, köztük olyan céggel is, amelynek ügyvezetőjét az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos hűtlen kezelés bűncselekménye miatt korábban a bíróság jogerősen elítélte. Az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása, és keresetének teljesítése érdekében a felperes fellebbezett. A fellebbezésben foglaltak szerint az alperes azzal, hogy a per tárgyát képező sajtóközleményben a büntetett előéletére vonatkozó adatokat hozzájárulása nélkül - közölte, súlyosan megsértette Magyarország Alaptörvénye Szabadság és felelősség fejezetének VI. cikkében, a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 2:45.§-ában rögzített alapvető jogait, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló
- évi CXII. törvény (Info.tv.) 5.§-a
(2)bekezdésének a) pontjában foglaltakat. A sajtóközlemény elhallgatta, hogy a büntetett előélethez fűződő jogkövetkezmények alól évekkel ezelőtt mentesült, ezáltal a cikkben foglalt tartalom a közvéleményt olyan, a jóhírnevét súlyosan sértő következtetés levonására indíthatja, mely szerint jelenleg is büntetett előéletű bűnöző. Annak bizonyítása érdekében, hogy a büntetett előéletére vonatkozó adat bűnügyi személyes adat, és csak hozzájárulásával kezelhető a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság megkeresését kérte. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság által egyébként helyesen megállapított tényállást a másodfokú bíróság azzal egészíti ki, hogy a felperes 2014. október 22. napján fordult helyreigazítási kérelemmel az alpereshez, majd annak sikertelenségét követően, 2014. november 6. napján az elsőfokú bíróságon sajtó-helyreigazítás iránti keresetet nyújtott be. A kiegészített tényállás szerint a felperes az igényérvényesítésre megszabott határidőket mind a helyreigazítási kérelem {Pp. 342.§-ának
(1)bekezdése}, mind pedig a keresetlevél előterjesztése {Pp. 343.§-ának
(3)bekezdése} során megtartotta, így a keresetlevél érdemi elbírálásának akadálya nem volt. A másodfokú bíróság - a fellebbezéssel érintett körben - egyetértett az elsőfokú bíróság keresetet elutasító érdemi döntésével, azonban az elsőfokú bíróságtól részben eltérő jogi indokok alapján. A felperes fellebbezése lényegében kétirányú volt. Egyrészt kifogásolta, hogy a per tárgyát képező újságcikkben az alperes - hozzájárulása nélkül - bűnügyi személyes adatot hozott nyilvánosságra, megsértve ezzel a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát is, másrészt pedig - mentesülésére történő utalás nélkül - a büntetett előéletére, elítélésére vonatkozó adatokat hangsúlyosan, folyamatosan közölte, ezáltal azt a hamis látszatot keltve, hogy jelenleg is elítélt bűnöző. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 12.§-ának
(1)bekezdése szerint, ha a valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, és ehhez képest melyek a való tények. A törvényi szabályozásból következően a sajtó-helyreigazítás ugyan sajátos személyiségvédelmi eszköz, azonban alkalmazásának köre korlátozott, bármilyen személyiségi sérelem kiküszöbölésére nem alkalmas. Az eljárás tárgya kifejezetten csak a közölt, illetve híresztelt tények tartalmi valósága lehet. A jogosult ezért a helyreigazítás iránt csak azon az alapon léphet fel, hogy a sajtó által közölt tények nem felelnek meg a valóságnak, illetve a sajtóközlemény a való tényeket hamis színben tüntette fel, azaz azokat úgy állította be, hogy a közvéleményt a valóságnak meg nem felelő következtetések levonására késztette. Ezen a két hivatkozási alapon kívül a jogosult a sajtó-helyreigazítási eljárásban más módon okozott sérelmére nem kérhet orvoslást. A felperes nem vitatta, hogy az elítélésére, a büntetőítélet tartalmára vonatkozó adatok a valóságnak megfelelnek. Állította azonban, hogy ezek közlésével az alperes megsértette az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info.tv.) 5.§-a
(2)bekezdésének
- a)pontjában foglaltakat, mert az Info. tv. 3.§-ának 4. pontja alapján személyes adatnak minősülő, a büntetett előéletére vonatkozó adatot hozzájárulása nélkül nyilvánosságra hozta. A felperes keresetében tehát nem a közölt adatok valótlanságára hivatkozott, hanem a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43.§
- e)pontjában nevesített személyes adatok védelméhez való jog megsértését, illetve jóhírnévhez fűződő jogának sérelmét {Ptk. 2:45.§-ának
(2)bekezdése} állította, amely személyiségi jogsérelmek vizsgálatára a sajtóhelyreigazítási perben lehetőség nincsen. A másodfokú bíróság ezért az elsőfokú bíróság által e körben kifejtett indokokat az ítéletből mellőzi. A felperes fellebbezésében kifogásolta azt is, hogy az alperes elhallgatta a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülését, ezáltal az elítélés közeli jellegét, annak jelenleg is fennálló kihatását sugalmazva. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 98.§-ának
(2)bekezdése szerint a mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. A
(2)bekezdés értelmében a mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és - törvény eltérő rendelékezése hiányában - nem tartozik számot adni olyan elítélésről, amelyre nézve mentesítésben részesült. A mentesítés, mint sajátos reszociatív intézmény lényege, hogy annak beálltával amelyre felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő leteltének napján a törvény erejénél fogva, tehát minden külön eljárási cselekmény nélkül kerül sor {Btk. 100.§-a
(1)bekezdésének d) pontja} - az elítéltnek újból lehetősége nyílik mindazon jogok megszerzésére és gyakorlására, amelyekhez a büntetlen előéletű állampolgároknak joguk van. A mentesítés azonban nem utólagos ártatlanságot állapít meg, a bűncselekmény elkövetését nem teszi meg nem történtté. A felperes helyesen, a PK
- számú állásfoglalással összhangban hivatkozott arra, hogy a jogsértés nemcsak közvetlenül, hanem közvetetten, egyes tényállási elemek elhallgatásával is megvalósítható. A sajtóközlemény azonban két külön bekezdésben is kitért arra, hogy a felperes elítélése 2002-ben, tehát a cikk megírása előtt tizenkét évvel történt, abban a tekintetben pedig ugyancsak nem hagyott kétséget, hogy a felperes büntetőjogi felelősségre vonására egy alkalommal került sor. Ehhez képest annak közlése, hogy a felperes a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól mentesült - amely a fent kifejtettek szerint a bűncselekmény elkövetését nem teszi semmissé - az elítélés évének közlése mellett további, a felperes személyének megítélése szempontjából jelentős információt nem szolgáltatott volna, és semmiképpen nem fedte volna el azt a való tényt, hogy a felperest a közpénzekkel történt nem megfelelő gazdálkodás, szándékos visszaélés miatt a bíróság egy ízben már jogerősen elítélte. A felperes által hivatkozott bírói döntésben foglaltakat a másodfokú bíróság az eltérő tényállásra tekintettel nem találta alkalmazhatónak. A BH 98/
- számú eseti döntésben szereplő sajtóközlemény ugyanis csak az elítélés tényét közölte, annak időpontjára utalást azonban nem tartalmazott. A másodfokú bíróság az ügyben kifejtett jogi álláspontjára figyelemmel a felperes által indítványozott - egyébként is szükségtelen bizonyítást - mellőzte, és az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - a Pp. 253.§-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperes fellebbezése sikertelen volt, ezért a Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése alapján köteles az alperesnek ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget fizetni. Ennek összegét a másodfokú bíróság a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§-ának
(3)és
(5)bekezdése, valamint 4/A.§-ának
(1)bekezdése alapján állapította meg. A felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 74.§-ának
(3)bekezdése folytán alkalmazandó, a költségmentességről szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§-ának
(2)bekezdése alapján köteles a tárgyi illeték-feljegyzési jogra figyelemmel le nem rótt fellebbezési eljárási illeték megfizetésére. Pécs,
- január
- Dr. Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet s.k. a tanács elnöke, Dr. Kutasi Tünde s.k. előadó bíró, Dr. Zóka Ferenc s.k. bíró A kiadmány hiteléül: