A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati eljárásban felülmérlegelésre nem kerülhet sor. Pfv.V.20.837/2014/
- A Kúria a felperesnek a dr. Kovács Gergely ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt a Veszprémi Járásbíróságon 2.P.20.326/2013/24/I. szám alatt folyamatban volt, és a Veszprémi Törvényszék 1.Pf.21.222/2013/
- számú ítéletével befejezett perében az I.r. alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az I.r. alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperes részére 5.000 (Ötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes a felek között
- évben létrejött építési szerződés alapján
- szeptembere és decembere között építési munkát végzett az I.r. alperes részére. A felek között ezután elszámolási vita alakult ki, amelynek eredményeként a bíróság a felperes keresete alapján jogerős ítéletében az I.r. alperest 3.613.179 forint hátralékos vállalkozói díj és járulékai megfizetésére kötelezte. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperest megillető vállalkozói díj összegéből az I.r. alperes igazolhatóan megfizetett 1.410.000 forintot, azt azonban az I.r. alperes nem tudta bizonyítani, hogy a teljes vállalkozói díjtartozását kiegyenlítette. A jogerős ítélet ellen az I.r. alperes perújítási kérelmet terjesztett elő. Arra hivatkozott, hogy az általa kihallgatni kért ..., ..., ... és ... tanúk bizonyítani tudják, hogy a vállalkozói díjat maradéktalanul megfizette a felperes részére. A felperes irányult. ellenkérelme a perújítási kérelem elutasítására Az elsőfokú bíróság a perújítási kérelemmel támadott jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, a másodfokú bíróság pedig az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint a perújítási eljárás során meghallgatott tanúk vallomásai alapján az alapperben hozott jogerős ítéletben rögzített tényállás megváltoztatására nem kerülhetett sor. A ... és ... tanúk által előadottak ugyanis az I.r. alperes saját nyilatkozataival sem álltak összhangban, a további tanúk pedig a per eldöntése szempontjából lényeges tényekről nem tudtak érdemi vallomást tenni. A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a perújítási kérelmének helyt adó döntés meghozatala iránt - az I.r. alperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Kifejtette, hogy a jogerős ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.)
- §-át,
- §
(1)bekezdését, 270. §
(1)bekezdését, 275. §
(2)bekezdését és 275/A. §
(1)bekezdését. Érvelése értelmében a bíróság a tényállás megállapítása során a tanúk vallomásait a logika szabályaival ellentétesen értékelte, a bizonyítékokból okszerűtlen következtetéseket vont le. Az a körülmény ugyanis, hogy ... tanú az általa előadottaktól eltérően emlékezett az egyes pénzátadások körülményeire, az azóta eltelt hosszú időre figyelemmel a tanúvallomás hitelességét nem kérdőjelezheti meg. Véleménye szerint nem volt törvényes akadálya a ... által előadottak figyelembevételének sem, amiatt pedig, mert ... tanú jelenleg perben áll a felperessel, a tanú nem tekinthető érdekeltnek, szavahihetetlennek. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. A jogerős ítélet felülvizsgálatára a Pp. 270. §
(2)bekezdése értelmében jogszabálysértés miatt kerülhet sor. A felülvizsgálat alapjául szolgáló jogszabálysértés anyagi és eljárási jogszabálysértés egyaránt lehet, az eljárási szabályok megsértése azonban a Pp. 275. §
(3)és
(4)bekezdése szerint csak akkor adhat alapot a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, ha lényegesen kihatott az ügy érdemi elbírálására. Ennek megfelelően a felülvizsgálati kérelem előterjesztője kérelmében a jogszabálysértés megjelölése körében arra hivatkozhat, hogy valamely, az ügy érdemi elbírálására lényegesen kiható eljárási szabály megsértésére került sor, illetőleg a döntés meghozatala során nem a megfelelő anyagi jogszabályt alkalmazták, vagy az egyébként irányadó jogszabályt tévesen értelmezték. Jogszabálysértést jelent a megalapozatlanság is, ha az eljárt bíróságok a tényállást kellően nem tárták fel, noha a felek a szükséges bizonyítást felajánlották, illetőleg a bizonyítási indítványok előterjesztése azért maradt el, mert a felek előzőleg a bizonyítandó tények és a bizonyítási teher körében nem kaptak a Pp. 3. §
(3)bekezdésének megfelelő tájékoztatást, vagy e vonatkozásban téves tájékoztatást kaptak. A felülvizsgálat alapjául szolgálhat, tehát jogszabálysértést eredményez a megalapozatlanság abban az esetben is, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás a lefolytatott bizonyítás anyagától eltér, iratellenes, illetőleg ha a bíróság a bizonyítékok egybevetése és értékelése során kirívóan okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó következtetésre jutott. A bizonyítékok okszerű mérlegelése azonban felülvizsgálattal nem támadható. A Kúria következetes gyakorlata szerint a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt, eltérő értékelésére (ún. felülmérlegelésére) nem kerülhet sor (BH 2012.179.). Az I.r. alperes által felülvizsgálni kért jogerős ítélet egy rendkívüli perorvoslati eljárásban, a perújítási eljárásban született. A perújítás alapvető rendeltetése a korábbi jogerős ítélet esetleges ténybeli hibáinak utólagos korrekciója. A perújítási eljárásban tehát nem kerülhet sor a korábbi bírósági eljárás megismétlésére, hanem a bíróságnak, ha a perújítási kérelemben megjelölt új tények és új bizonyítékok alapján a perújítás megengedhető, a perújító fél által felajánlott bizonyítás lefolytatását követően az új bizonyítékokat kell egybevetnie az alapperben felvett bizonyítás anyagával, és ehhez képest kell állást foglalnia a perújítási kérelem megalapozottságáról, a korábbi jogerős ítélet hatályában fenntartásáról vagy hatályon kívül helyezéséről és más érdemi döntés meghozataláról. A perújító félre hárul tehát annak terhe, hogy az általa felajánlott új bizonyíték a többi bizonyítékkal egybevetve alkalmas-e az alapügyben megállapított tényállás megdöntésére és ennek eredményeként a reá nézve kedvezőbb határozat meghozatalára. A jelen esetben az alapperben a Pp. 164. §
(1)bekezdése értelmében eleve az I.r. alperes kötelezettsége volt annak bizonyítása, hogy a vállalkozói díjat teljes egészében megfizette a felperes részére, az általa akkor felajánlott bizonyítás azonban nem vezetett eredményre. A perújítási eljárás során erre figyelemmel az I.r. alperesnek a perújítás sikere érdekében olyan újabb bizonyítékokat kellett volna szolgáltatnia, amelyek a számára kedvezőtlen eredeti bizonyítékokkal egybevetve kétséget kizáróan igazolják a vállalkozói díj kiegyenlítését. A bíróság azonban az I.r. alperes által indítványozott tanúk meghallgatását követően a Pp. 206. §
(1)bekezdése megsértése nélkül, a bizonyítékok okszerű mérlegelésével következtetett arra, hogy a jogerős ítéletben megállapított tényállás megváltoztatására az újabb bizonyítás eredményeként sem kerülhet sor. ... és ... tanúk vallomásai ugyanis nem tartalmaztak olyan konkrét adatokat, amelyek az I.r. alperes által állított pénzátadás megtörténtét megfelelően igazolnák, a ... és ... által előadottak pedig az I.r. alperes saját nyilatkozataival sem álltak összhangban. ... tanúvallomását egyébként volt élettársa, ... sem erősítette meg. A jogerős ítéletben megállapított tényállás tehát nem áll ellentétben a bizonyítás anyagával, és a bíróságnak a bizonyítékok mérlegelése alapján levont következtetései sem tartalmaznak logikai ellentmondást, nem kirívóan okszerűtlenek. A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és az I.r. alperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére kötelezte. Budapest,
- március
- Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. bíró