Debreceni Ítélőtábla Bf.I.538/2014/
- szám A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
- szeptember hó
- napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt a vádlott ellen indított büntető ügyben a Miskolci Törvényszék
- évi április hó
- napján kihirdetett 15.B.1466/2013/
- számú ítéletét megváltoztatja az alábbiak szerint: A vádlott fegyházbüntetésének mértékét 17 (tizenhét) évre súlyosítja. A Miskolci Városi Bíróság 41.B.1919/2009/
- számú, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Bf.401/2010/
- sz. ítélete végrehajtása során alkalmazott feltételes szabadságot is megszünteti. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A vádlott által az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt is beszámítja a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe. A másodfokú eljárásban 11.720 (Tizenegyezer-hétszázhúsz) Ft a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel. Indokolás: Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a nyilatkozattételre nyitva álló törvényes határidőn belül az ügyész a vádlott terhére súlyosítás érdekében jelentett be fellebbezést, a vádlott és védője felmentésért fellebbeztek. A fellebbviteli főügyészség a súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezést fenntartotta. Az ítélőtábla a törvényszék ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be.
- §
(1)bekezdése alapján a Be. 361. §
(1)bekezdése szerinti nyilvános ülésen teljes terjedelmében felülbírálta és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok maradéktalan betartásával ügyfelderítési kötelezettségének hiánytalanul eleget tett, széles körű bizonyítási eljárást folytatott le, az összes lehetséges bizonyítékot az ügyben beszerezte. A tárgyaláson megvizsgált bizonyítékokat egyenként és összességükben is okszerűen értékelte, ezért az általa rögzített tényállás túlnyomórészt megalapozott, az csak a vádlott korábbi elítélései körében pontosítandó az alábbiak szerint: A
- alatti elítélésénél a vádlott többszörös visszaesőnek minősült. A Miskolci Városi Bíróság
- január
- napján kelt és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Bf.401/2010/
- sz. határozatával
- június hó
- napján jogerőre emelkedett 41.B.1919/2009/
- szám alatti ítéletével bűnpártolás vétsége miatt 6 hónap fogházbüntetésre, mellékbüntetésként 1 év közügyektől eltiltásra ítélte és egyben elrendelte az első fokú ítéletben megjelölt
- és
- sorszám alatti ítéletekkel kiszabott szabadságvesztések végrehajtását. Foganatba vétel
- április 19-e. Feltételes szabadságra bocsátás
- augusztus 19-e. A büntetés letöltésének napja
- október
- napja. A Miskolci Városi Bíróság
- november
- napján kelt és
- november
- napján jogerőre emelkedett 41.Bk.4018/2010/
- sz. összbüntetési határozatával az első fokú ítéletben
- és
- pontban feltüntetett büntetéseket összbüntetésbe foglalva az összbüntetés tartamát 9 hónap 15 nap börtönbüntetésben határozta meg, mint többszörös visszaesővel szemben. Foganatba vétel
- szeptember 15-e. Feltételes szabadság
- április 19-e, de ekkor foganatba vették az előbbiekben feltüntetett szabadságvesztés büntetést. Feltételes szabadság időpontja
- augusztus
- Büntetés letöltése
- október
- A Be.
- §
(2)bekezdés c) pontja alkalmazásával így pontosított tényállás most már hiánytalan, megalapozott, így irányadó a másodfokú eljárásban a Be. 352. §
(2)bekezdéséből következőleg. Megalapozott tényállás esetén a másodfokú eljárásban a bizonyítékok felülértékelésének tilalma folytán a felmentésre irányuló fellebbezések eredményre nem vezethetnek a Be. 352. §
(1)és
(3)bekezdéseiből következőleg. A megalapozott tényállás alapján az elsőfokú bíróságnak a vádlott bűnösségére vont következtetése helytálló és a vádlott cselekményének jogi minősítése is törvényes. A törvényszék a cselekmény elbírálásánál kifogástalanul szem előtt tartotta a Be. 2. §
(4)bekezdésében rögzített azon szabályokat, hogy a bíróság köteles a vádat kimeríteni, a vádon túl nem terjeszkedhet, de nincs kötve a vádlónak a vád tárgyává tett cselekmény Btk. szerinti minősítésére vonatkozó indítványához. Az első fokon eljárt törvényszék indokolási kötelezettségének maximálisan eleget tett, részletesen megindokolta, hogy mely bizonyítékokat fogadott el és miért a tényállás megállapításánál, továbbá melyek voltak azok a bizonyítékok, amelyeket elvetett és milyen okból. Az indokolás körében az elsőfokú bíróság nem tett iratellenes megállapításokat, a logika szabályainak megfelelően helyes következtetéseket vont le a rendelkezésre álló bizonyítékokból. Az első fokú tárgyaláson eljáró ügyész a vádat Btk. 160. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés
- f)és
- i)pontjai szerint minősülő és büntetendő több emberen, részben 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének a Btk. 10. §
(1)bekezdés szerinti kísérletére módosította. Az elsőfokú bíróság tényállása megállapításánál megalapozottan vont következtetést arra, hogy a
- életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetés, mint minősítő körülmény miért nem állapítható meg, e vonatkozásban is az elsőfokú bíróság jogi indokolása logikus, részletekbe menő, érvrendszerével az ítélőtábla teljes körűen egyetértett. Helytálló azon okfejtés is, hogy külön felmentő rendelkezést nem kellett hozni az adott minősítő körülmény hiányának rögzítése mellett. A fentiekre figyelemmel a törvényszék törvényesen minősítette a vádlott cselekményét a Btk.
- §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés f) pontja szerint minősülő és büntetendő több emberen elkövetett emberölés bűntettének a Btk. 10. §
(1)bekezdés szerinti kísérletének, melyet a vádlott a Btk. 459. §
(1)bekezdés
- pontjára tekintettel visszaesőként követett el. Az elsőfokú bíróság kifogástalanul alkalmazta a Btk.
- §
(1)és
(2)bekezdésében megjelölteket, így helyesen bírálta el a vádlott cselekményét az
- évi IV. törvény rendelkezései alapján. Helytállóan jutott arra a következtetésre is, hogy a vádlott visszaesőnek tekintendő, noha az összbüntetési ítélettel megállapított szabadságvesztés esetében többszörös visszaeső volt, de az adott összbüntetési ítélet korábban végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés büntetéseket foglalt összbüntetésbe. A büntetés kiszabása körében irányadó körülményeket az elsőfokú bíróság csaknem kimerítően számba vette, azonban a súlyosító körülmények oldalán az ítélőtábla nyomatékkal vette figyelembe továbbá azt is, miszerint a vádlott útonálló, garázda módon követte el cselekményét, melynek során több személlyel szemben is erőszakos magatartást tanúsított, a támadás során ... sértettnek félre kellett löknie gyermekkorú ... tanút, nehogy őt bántódás érje. A tényállás szerint pedig ... tanú amikor a vádlott felé fordult, őt avádlott egy alkalommal arcán megütve félrelökte. Az ügynek ténylegesen két sértettje volt, ..., aki a vádlott bántalmazása következtében elhalálozott, illetőleg ... sértett, akit egy alkalommal a vádlott heggyel, éllel bíró eszközzel közepes erővel háton megszúrt. Ellentétben az elsőfokú bíróság álláspontjával az ítélőtábla arra a meggyőződésre jutott, hogy amikor avádlott a jobb kezében teste mellett tartott mintegy 7-8 cm pengehosszúságú heggyel, éllel bíró szúró, vágó eszközzel (kés, bicska) ... felé ment „most meghalsz” felkiáltással és a kezében tartott eszközzel nagyujj felé kiálló pengével derék magasságban kaszáló mozdulattal oldalán megszúrta ... sértettet, majd ugyanezzel az eszközzel oldalról felülről lefelé irányuló mozdulattal a sértett nyakán egy vágott, metszett sérülést okozott, szándéka nem eshetőleges volt, hanem az direkt szándéknak minősül. A vádlott kívánta a sértett halálát, az elkövetés körülményei is erre utalnak mind: a vádlott által használt eszköz, a kifejtett erőbehatás és az érintett testtájékok. Az eddigiekben is részletezett elkövetési körülményekből arra lehet következtetni, hogy a vádlott személyében jelentős társadalomra veszélyességgel bír, így a vele szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés súlyosítása indokolt. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által kiszabott 15 év fegyházbüntetést mindezért 17 évre megemelte. A vádlott által elkövetett bűncselekmény büntetési tétele 10 évtől 20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés. Bár helyesen döntött az elsőfokú bíróság határozott ideig tartó szabadságvesztés büntetés kiszabásáról, de az előbbiekben megjelölt és a vádlott személyében rejlő fokozott társadalomra veszélyesség okán szükséges magasabb tartamban meghatározni a szabadságvesztés tartamát az elsőfokú bírósághoz képest a Btk.
- §-ában szabályozott büntetési célok elérésére érdekében, tekintettel a Btk.
- §-ban rögzített büntetéskiszabási elvekre is. Az ügyész által súlyosítás érdekében bejelentett fellebbezés eredményes. A másodfokú eljárásban kiegészített előéleti adatokra figyelemmel a Btk.
- §
(4)bekezdése értelmében a Miskolci Városi Bíróság 41.B.1919/2009/
- számú, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Bf.401/2010/
- sz. ítélete végrehajtása során alkalmazott feltételes szabadságot is meg kellett szüntetnie az ítélőtáblának. Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek és helyesek. A kifejtettek nyomán az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
- §
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, míg egyebekben helybenhagyta azt a Be. 371. §
(1)bekezdésének alkalmazásával. Az előzetes fogvatartásban töltött idő további beszámításáról a Btk. 99. §
(1)bekezdés értelmében döntött. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezés a Be. 381. §
(1)bekezdésén és 338. §
(1)bekezdésén alapszik. Debrecen,
- szeptember
- Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Dr. Nagy Éva sk. a tanács tagja, előadó, Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács tagja. Záradék: A Miskolci Törvényszék 15.B.1466/2013/
- sz. ítélete az ítélőtábla jelen határozatával jogerőre emelkedett és végrehajtható. Debrecen,
- szeptember
- . Balla Lajos sk. a tanács elnöke