A határozat elvi tartalma: A kizárt tag üzletének értékesítésére előírt határidő a kizárásról szóló jogerős határozat kézbesítésének napjával kezdődik. 1952. III. Tv. 228. §
(2)d) A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.302/2014/8.szám A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Hámori Péter és dr. Soltész Beatrix ügyvédek által képviselt felperesnek a Szabó Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Szabó László ügyvéd által képviselt I.r. és a Dr. Purás Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Purás Rita ügyvéd által képviselt II.r. alperes ellen árverés érvénytelenségének megállapítása iránt a Zalaegerszegi Törvényszéken 4.G.40.105/
- számon folyamatban volt és a Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.352/2013/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I.r. alperesnek 19.050 (tizenkilencezer-ötven) Ft, a II.r. alperesnek 12.700 (tizenkettőezer-hétszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A Pécsi Ítélőtábla a
- február 28-án kihirdetett jogerős ítéletével kizárta a felperest az I. r. alperes társaságból. A Cégközlöny
- május 19-i számában az I. r. alperes közzétette, hogy
- május 27-én, közjegyző jelenlétében, nyilvános árverésen értékesíti a felperes üzletrészét. Az árverésen a II.r. alperes - az I.r. alperes egyik 170.000 Ft vételárért. tagjaként - megvásárolta az üzletrészt A felperes keresetében az árverés érvénytelenségének és annak megállapítását kérte, hogy a II. r. alperes nem szerezte meg a felperes üzletrészének tulajdonjogát. A gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.)
- §-ának
(1)bekezdése alapján arra hivatkozott, hogy az árverést a kizárást elrendelő ítélet jogerőre emelkedését követő 45 napon belül kell megtartani, más módon csak a kizárt tag hozzájárulásával lehet az üzletrészt értékesíteni. Mivel a perbeli árverés megtartására az említett határidőn túl került sor, az árverés érvénytelen volt és azon a II. r. alperes sem szerezhetett tulajdonjogot. A felperes másodlagosan arra hivatkozott, hogy a Gt. 139. §
(2)bekezdésének d) pontja kötelezővé teszi az árverésre kerülő üzletrész legfontosabb adatainak hirdetményben való feltüntetését. A perbeli hirdetmény azonban azzal ellentétesen, nem tartalmazta az I. r. alperes saját tőkéjének összegét. A felperes végül előadta azt is, az árverés a hirdetményben meghatározott időponthoz képest csak fél órával később kezdődött, és azon az I. r. alperes ügyvezetője az I. r. alperes legfőbb szervének előzetes határozata nélkül nyilatkozott arról, hogy a társaság nem él az elővásárlási jogával. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a perbeli árverés jogellenes volt, ezért a II. r. alperes nem szerezte meg a felperes üzletrészének tulajdonjogát; ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Jogi álláspontja az volt, az árverés megtartására előírt határidő számítására nem alkalmazható a Pp. 228. §
(1)bekezdés második fordulata, miszerint azok a határidők, amelyeket a jogerőre emelkedéstől kell számítani, a jogerős határozatnak a féllel történt közlésével kezdődnek. A 45 napon túl megtartott árverés ezért jogellenes volt, az eredménytelennek minősül, ami kizárja a II. r. alperes tulajdonszerzését. Az elsőfokú bíróság az árverés érvénytelenségének megállapítása iránti keresetet a Ptk. 120. §
(1)bekezdésében foglaltakra utalással utasította el. Az alperesek fellebbezései folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - megváltoztatta és a keresetet teljes egészében elutasította. A fellebbezések indokaira tekintettel kifejtette: a felperes keresete - tartalmában - a perbeli árverés eredménytelenségének megállapítása iránti keresetként értelmezendő. A másodfokú bíróság erre tekintettel vizsgálta a keresetlevélben hivatkozott, ennek az állításnak az alátámasztására megjelölt okokat. Úgy ítélte, az I. r. alperes az előírt határidőben tartotta meg a perbeli árverést. Megállapította ugyanis, hogy arra a Gt. 139. §
(1)bekezdése szerinti 45 napon, illetve a Gt. 140. §
(3)bekezdésében előírt hat hónapon belül sor került. Az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával ellentétben az ítélőtábla kifejtette, az üzletrész árverésének megtartására előírt határidőt a tag kizárását elrendelő jogerős ítéletnek a féllel történt közlésétől kell számítani a Pp. 228. §
(1)bekezdése értelmében. Ezt a jogértelmezést tartotta összhangban állónak az Alaptörvény
- cikkében megfogalmazott „józan ész" követelményével, valamint a Pp.
- §
(4)bekezdésében, a jogerős határozat közlésére vonatkozó eljárási határidőkről szóló rendelkezésekkel. A másodfokú bíróság az árverés eredménytelenségének megállapítására, a felperes által megjelölt egyéb okok alapján sem látott módot. Az árverési hirdetményre, az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó jogszabálysértést nem a jelen peres eljárásban, hanem kártérítés jogcímén, marasztalás iránt indított perben tartotta elbírálhatónak. Kifejtette azt is, a felperesnek jogi érdeke hiányában nincs kereshetőségi joga annak megállapítására, hogy az árverési vevő nem szerezte meg az üzletrész tulajdonjogát. E tény megállapítása esetén sem szerezhetne ugyanis tulajdonjogot az érintett üzletrészre vonatkozóan. A felülvizsgálati kérelmében a felperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és keresetének helyt adó ítélet meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a támadott határozat a Gt. 139. §
(1)bekezdésébe, a Gt. 139.§
(2)bekezdés d) pontjába és a Pp. 228. §
(1)bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő. Előadta, a Gt. 139. §
(1)bekezdésében előírt 45 napos határidőről szóló rendelkezésnek az volt a célja, hogy a kizárt tag ésszerű határidőn belül juthasson az üzletrészének ellenértékéhez. A felperes állította, a Pp. 228. §
(1)bekezdése alapján, a kizárását elrendelő ítélet a kihirdetése napján - 2014. április 16-án emelkedett jogerőre. Az I. r. alperesnek a perbeli árverést ettől az időponttól számított 45 napon belül kellett volna megtartania. Ezt azonban elmulasztotta. Újabb árverést a kezdőnapot követő hat hónapon belül sem tartott. A felperes a Gt-ben mint anyagi jogi jogszabályban előírt határidőre a Pp. 228.§
(1)bekezdése második fordulatának eljárási jogi szabályát nem tartotta alkalmazhatónak. Azaz vitatta, hogy az árverésre előírt határidőt a jogerős ítélet kézbesítésének napjától kell számítani. Állította azt is, az I. r. alperes rosszhiszeműen járt el, mert az árverési hirdetményben nem tette közzé a gazdasági társaság saját tőkéjére, azon belül az eredménytartalékra vonatkozó adatait. Harmadik személyeknek nem volt módjuk emiatt az érintett üzletrész valós értékéről tájékozódni. Az árverésen ezért kívül állók nem jelentek meg. A II. r. alperesnek így módjában állt az üzletrészt megvásárolni a jogszabály szerint kiköthető legalacsonyabb vételáron. Az alperesek a felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték. A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül és azt az abban foglalt indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek. A Pp. 272. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. A felperes a jogerős ítélet jogszabályba ütközését a Gt. 139. §
(1)bekezdésére,
(2)bekezdés d) pontjára, valamint a Pp. 228. §
(1)bekezdésére hivatkozással jelölte meg. A felülvizsgálati kérelmében azonban kizárólag azt elemezte, hogy miért téves a másodfokú bíróság üzletrész árverésre nyitva álló, a tag kizárásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 45 napos határidő kezdő napjának megállapítására tett jogértelmezése. A felperes arra vonatkozó álláspontját nem fejtette ki és nem is sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság nem tartotta az árverés eredménytelenségéhez vezető jogszabálysértésnek az árverési hirdetménynek a Gt. 139. §
(2)bekezdés d) pontjában előírtaknak, a felperes által állított, meg nem felelő tartalmát, továbbá az I. r. alperes nevében, annak elővásárlási jogáról, taggyűlési határozat hiányában tett lemondó nyilatkozatot. A felperes nem hozott fel érveket a II. r. alperessel szembeni, annak a perbeli üzletrészen fennálló tulajdonjoga megszerzése hiányának megállapítására vonatkozó kereshetőségi jogával kapcsolatos másodfokú bírósági állásponttal szemben sem. A Kúria ezért csak azt vizsgálhatta a fent említett Pp.275.§
(2)bekezdése, illetve a Pp.272.§
(2)bekezdése alapján, hogy a perbeli árverés kitűzésére és megtartására nyitva álló határidőt a másodfokú bíróság a Gt. 139. §
(1)bekezdésének, valamint a Pp. 228. §
(1)bekezdésének helyes értelmezésével állapította-e meg, és arra, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján feltárt tényekre tekintettel valóban alaptalan volt-e e részben az elutasított kereset. A Kúria egyetértett a másodfokú bírósággal abban, hogy a a Pp. 228. §
(1)bekezdésének második mondatában írtak, miszerint azok a határidők, amelyeket a határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani, a határozat kézbesítése napjával kezdődnek, irányadó és alkalmazandó a Gt. 139. §
(1)bekezdésében előírt határidő számításakor is. Ezt az értelmezést támasztja alá az a tény, hogy a korlátolt felelősségű társaság tagjának kizárásáról szóló jogerős határozat végrehajtásával, a kizárt tag üzletrészének értékesítése szorosan összefügg. A tag jogait és kötelezettségeit ugyanis az üzletrész testesíti meg, a Gt. 121. §
(1)bekezdése értelmében. A Gt. említett szabálya maga is az árverés megtartásának időpontját a Pp. 228. §
(1)bekezdésében értelmezett jogerős ítélet meghozatalához köti. Ez utóbbi tekintetében az eljárási szabály rögzíti, a fellebbezéssel nem támadható határozat a kihirdetésével emelkedik jogerőre, de a jogerőre emelkedéstől számítandó határidők csak a féllel való közléssel kezdődnek. A kötelezett korlátolt felelősségű társaság által az üzletrész értékesítése végett lefolytatandó árverésre előírt határidő megtartása - amint azt a másodfokú bíróság is kifejtette - nem függhet attól, hogy a kötelezett, esetleg rajta kívül álló okok miatt, a távollétében kihirdetett jogerős határozat tartalmát a megelőzően hivatkozott Pp. 254.§
(4)bekezdésében a bíróságok számára előírt határidők megtartása mellett is csak olyan időben ismeri meg, amikor már a kizárásról szóló jogerős határozat meghozatalától, valamint kihirdetésétől számított anyagi jogi 45 napos határidő eltelt. A Kúria ezért sem a hivatkozott Gt. 139.§
(1)bekezdésének, sem a Pp.228.§
(1)bekezdésének megsértését megállapítani nem tudta amiatt, hogy a másodfokú bíróság, a felperes kizárásáról szóló jogerős ítéletnek az I. r. alperes részére történt kézbesítése napjára figyelemmel a perbeli árverést határidőben megtartottnak tekintette. A Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján, a kifejtett indokokkal ezért a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése, illetve a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdései alapján kötelezte a felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperest az alperesek jogi képviseletével a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeinek megfizetésére. Ezek összege az általános forgalmi adót is tartalmazza. Budapest, 2015. március 24. Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Vezekényi Ursula sk. bíró