Debreceni Ítélőtábla Fkf.I.508/2014/
- szám A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
- október hó
- napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő végzést: A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmény miatt fk. ellen indított büntető ügyben a Miskolci Törvényszék
- évi május hó
- napján kihirdetett 15.Fk.181/2014/
- számú ítéletét helybenhagyja. A vádlott által az első fokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt is beszámítja a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe. A másodfokú eljárásban 14.000 (Tizennégyezer) Ft a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel. Indokolás: Az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségét emberölés bűntettében (Btk.
- §
(1),
(2)bekezdés d) pont) és kifosztás bűntettében (Btk. 366. §
(1)bekezdés b) pont) állapította meg és halmazati büntetésül 12 évi szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést fiatalkorúak börtönében rendelte végrehajtani és megállapította, hogy a börtönbüntetés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelek sorsáról és a bűnügyi költség viseléséről. A vádlottal szemben 1.500,- Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Az ítélet ellen a vádlott és védője, valamint a törvényes képviselő enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. Az ügyész az ítéletet tudomásul helybenhagyását indítványozta. vette, a fellebbviteli főügyészség átiratában A védelmi fellebbezés folytán az ítélőtábla Be. 348. §
(1)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét a meghozatalát megelőző eljárással együtt felülbírálatának körébe vonta a Be. 361. §
(1)bekezdése szerinti nyilvános ülésen. A nyilvános ülésen a védő fellebbezésének irányát a fellebbviteli főügyészség jelenlévő képviselője az átiratában foglaltakat fenntartották. A felülbírálat során a másodfokú bíróság megállapította, hogy a törvényszék a perrendi szabályok maradéktalan betartásával eljárva ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett és figyelemmel volt a fiatalkorúakra vonatkozó speciális jogszabályi előírásokra is. Részletesen értékelte a vádlott vallomásait, összevetette a tanúk vallomásával, a szakértői bizonyítás anyagával és egyéb bizonyítékokkal. Az általa megállapított tényállás megalapozott, az iratok tartalma alapján csupán annyiban egészítendő ki, hogy a sértett 59 éves, gyenge fizikumú volt és több betegségben szenvedett. Az így pontosított tényállás hibamentes, az ítélőtábla a felülbírálat során irányadónak tekintette. A megállapított tényállást egyébként a védelem sem vitatta. A törvényszék okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére és helyes a cselekmények jogi minősítése is. E körben álláspontja részben eltért a vádhatóság álláspontjától és helyesen úgy ítélte meg, nem vonható következtetés arra, hogy a vádlott magatartását alapvetően a pénz megszerzésének vágya motiválta a sértett bántalmazása során, illetőleg az sem, hogy a sértett megölése előtt is megkísérelte az egyes ingóságok jogtalan megszerzését (ítélet
- oldal utolsó,
- oldal
- bekezdése), így ez irányú cselekményét kifosztás bűntetteként értékelte. E körben a fellebbviteli főügyészség átirata is utalt arra, hogy kellő alappal nem vitatható az elsőfokú bíróság azon álláspontja, amely szerint a vádlott terhére a nyereség megszerzése érdekében való elkövetés kétséget kizáróan nem állapítható meg. Vizsgálta a törvényszék azt is - tekintettel arra, hogy a vádlott cselekményét felindult állapotban valósította meg -, hogy az emberölés privilegizált esete, illetve a Btk.
- §-ában meghatározott kóros indulat megállapítható-e. Nem tévedett a törvényszék, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy összhatásában a vádlott számára az elbíráláskor hatályos anyagi jogszabályok alkalmazása nyújt kedvezőbb elbírálást és ennek részletes indokát adta. Az ítélet
- oldal
- bekezdésében elírás folytán a halmazat vonatkozásában a kiszabható maximális szabadságvesztés mértékének jogszabály helye helyesen a Btk.
- §
(1)bekezdés b) pontja. A büntetés kiszabása során irányadó bűnösségi körülményeket az elsőfokú bíróság hiánytalanul feltárta és igen körültekintően vizsgálta, azonban a vádlott ölési cselekményének többszörös minősültsége a súlyosító körülmények sorából mellőzendő. Az ítélőtábla az enyhítésre irányuló védelmi jogorvoslatokat nem találta alaposnak. Az elsőfokú bíróság igen kimerítő indokát adta annak, hogy a vádlottal szemben miért az első fokú ítélet rendelkező része szerinti tartamú szabadságvesztés büntetést alkalmazott. Az elkövetéskor még
- életévét be nem töltött fiatalkorú személyében olyan kimagasló a társadalomra veszélyesség, hogy vele szemben a törvény szigorának alkalmazása indokolt. Az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetés és mellékbüntetés kellően szolgálja a büntetési célok hatályosulását, annak enyhítésére az ítélőtábla sem látott törvényes alapot. Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
- §
(1)bekezdésre utalással helybenhagyta. Az előzetes letartóztatásban töltött idő szabadságvesztésbe történő további beszámításáról a Btk. 92. §
(1),
(2)bekezdése, míg a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségről a Be. 381. §
(1)bekezdése alapján történt rendelkezés. Debrecen,
- október
- Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Nagy Éva sk. a tanács tagja. Záradék: A Miskolci Törvényszék, mint fiatalkorúak bírósága 15.Fk.181/2014/
- számú ítélete a másodfokú bíróság jelen végzésével
- október
- napján jogerős és végrehajtható. Debrecen,
- október
- . Balla Lajos sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: kiadó