Pécsi Ítélőtábla Pf.V.20.018/2015/
- szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Szegesdi Judit ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a Penczelné dr. Piatrik Anikó ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen társasági határozatok felülvizsgálata iránt indított perében a ... Törvényszék
- december
- napján kelt .... számú ítélet ellen a felperes által
- sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes gazdasági társaság
- december
- napján létesült, önálló képviselettel rendelkező képviselője a felperes és az alperes volt házastársa, M. volt. Az alperes gazdasági társaság 3.000.000 forint törzstőkéjéből M. tag 2.900.000 forint, a felperes 100.000 forint értékű törzsbetéthez kapcsolódó üzletrésszel rendelkezik, M. tagot 290, a felperest 10 szavazat illeti meg. A társaság tagjainak házasságát a ... Járásbíróság a
- május
- napján jogerőre emelkedett .... számú részítéletével felbontotta, a felek között a házastársi közös vagyon megosztása iránti per még folyamatban van. A felperes a
- május
- napján kelt, M. tagnak postai úton kézbesített meghívóval
- június
- napjának 10.00 órájára a társaság ...... szám alatti székhelyére összehívta a társaság taggyűlését, a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása, tagi kölcsön visszafizetéséről való döntés és a társaság szétválásának elhatározása napirenddel. Tájékoztatta a meghívóban M. tagot arról is, hogy a taggyűlés határozatképtelensége esetén a megismételt taggyűlés időpontja
- június
- napjának 10.00 órája. A taggyűlésre
- június
- napján a társaság jogi képviselője, dr. A. ügyvéd irodájában került sor, miután a felperes a taggyűlésnek az ügyvédi irodában való megtartását kezdeményezte. A taggyűlésen a társaság mindkét tagja egyhangúlag kijelentette, hogy nem tiltakoznak a társaság székhelyétől eltérő helyen történő taggyűlés megtartásától. A napirendi pontok megtárgyalása előtt M. tag és ügyvezető bemutatta dr. A. ügyvédnek az általa küldött taggyűlési meghívót, amelyben napirendi pontként a felperes ügyvezetői tisztségből való visszahívása, valamint a társasági szerződés módosításával egy ügyvezetői tisztség fenntartására vonatkozó döntés szerepelt. Az ügyvéd tájékoztatta M.t, hogy a meghívó alapján a taggyűlés nem tekinthető szabályszerűen összehívottnak, mert annak elküldése és a taggyűlés napja között 15 nap nem telt el. Ezt követően M. kezdeményezésére a társaság tagjai egyöntetűen meghozták az 1/2014.(VI.6.) taggyűlési határozatot, amely szerint a taggyűlés napirendje a következő: I. A számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása II. Döntés tagi kölcsön visszafizetéséről III. A társaság szétválásának elhatározása IV. Döntés felperes neve ügyvezetői tisztségből való visszahívásáról, egyen a társasági szerződés módosítása: egy ügyvezetői tisztség fenntartása a társaságban A taggyűlés ezután egyhangúlag elfogadta a 2/2014.(VI.6.) számú taggyűlési határozatot, amellyel elfogadt a társaság
- évi gazdálkodásáról szóló mérlegbeszámolót. A II. és III. napirendi pont tekintetében a taggyűlés határozatot nem hozott. A IV. napirendi pontot M. azzal indokolva indítványozta, hogy a házasságuk felbontására figyelemmel a társaság ügyeinek megfelelő intézését két önálló ügyvezető tevékenysége mellett nem látja biztosítottnak. A IV. napirendi pont tárgyában a taggyűlés M. 290 igen és felperes 10 nem szavazata mellett meghozta a 3/2014.(VI.6.) számú határozatot, amely a felperest az ügyvezetői tisztségből visszahívta, és a 4/2014.(VI.6.) számú határozatot, amellyel a társasági szerződés
- pontját módosította olyképpen, hogy a társaságnak egy ügyvezetője van, akit a szerződő felek határozott, maximum 5 év időtartamra választanak meg. A felperesre, mint ügyvezetőre vonatkozó rendelkezéseket törölte azzal, hogy ahol a társasági szerződés ügyvezetőket ír, ott értelemszerűen ügyvezetőt kell érteni. Végül a taggyűlés egyhangúlag meghozta az 5/2014.(VI.6.) számú határozatot a társaság székhelycímében bekövetkezett változás átvezetésére vonatkozóan. A felperes a határidőn belül előterjesztett keresetében a
- június 6-án tartott taggyűlésen meghozott 1/2014.(VI.6.)-5/2014.(VI.6.) számú határozatok felülvizsgálatát kérte elsődlegesen arra hivatkozással, hogy a határozatok meghozatala a Gt.144.§
(1)bekezdésbe ütközik, az ügyvédi irodában megtartott taggyűlés nem volt szabályszerű, ezért azon érvényes határozat nem volt hozható. Hivatkozott arra is, hogy a taggyűlésen a társasági szerződés módosítása ellenére a Ptk. szabályainak megfelelő továbbműködésről szóló taggyűlési döntés nem született, emiatt is érvénytelenek a taggyűlési határozatok, de legalábbis 3/2014.(VI.6.) és a 4/2014.(VI.6.) számú határozat. Állította, hogy a 3/2014.(VI.6.) számú határozat a visszaélésszerű joggyakorlás tipikus példája, a visszahívásról szavazó volt házastárs súlyosan sértette a Gt.30.§
(2)bekezdésének előírását, a társaság érdekeit ugyanis nyilvánvalóan sérti az, hogy két ügyvezető helyett a társaság képviseletét egy ügyvezető lássa el. A házasság felbontása és a vagyonjogi kereset előterjesztése miatti személyes bosszúját szolgáló döntés jogszabályba ütközik. Álláspontja szerint azok a határozatok, amelyeket kizárólag M. szavazott meg 290 igen szavazattal, azért is jogszabálysértőek, mert azok rendeltetésellenes joggyakorlás eredményeként születtek, ezért a régi Ptk.4.§
(1)bekezdése és a régi Ptk.5.§
(1)bekezdésébe ütközőek. Hivatkozott arra is, hogy a házastársi közös vagyonuk körébe tartozó gazdasági társaság taggyűlésén mind a felperesnek, mind M.nak 150-150 szavazattal kellett volna szavaznia, a speciálisnak minősülő Csjt. ugyanis nem törzsbetétarányos, hanem a közös vagyonra tekintettel az egyenlő jogokat mondja ki, a speciális törvény lerontja az általános törvény hatályát. Végül a 3/2014./VI.6.) és a 4/2014.(VI.6.) számú taggyűlési határozatok jogszabályba ütközését a Gt.20.§
(5)bekezdésének megsértésére hivatkozással is állította, utalva arra, hogy e határozatok meghozatala során az érintett felperes nem szavazhatott volna. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontjának napját megelőzően hozott társasági határozatok bírósági felülvizsgálatára a 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezései az irányadók. Megállapította azt is a Gt.45.§
(4)bekezdése alapján, hogy a felperesnek a
- június
- napján tartott taggyűlésen meghozott 1, 2 és 5/2014.(VI.6.) számú taggyűlési határozatok bírósági felülvizsgálata tekintetében keresetindítási joga nincs, mivel a taggyűlésen a felperes a szavazatával a határozatok meghozatalához hozzájárult. Alaptalannak találta a fellebbezésnek a Gt.144.§
(1)bekezdése megsértésére hivatkozását utalva arra, hogy a Gt.20.§
(3)bekezdése lehetővé teszi a taggyűlés szabályszerű összehívása nélkül is a határozathozatalt abban az esetben, ha valamennyi tag jelen van és az ülés megtartásához hozzájárult. Rögzítette, hogy adott esetben ez a hozzájárulás a tagok részéről megtörtént, és a legfőbb szerv ülésére szóló meghívóban nem szereplő kérdés megtárgyalásához is hozzájárult a felperes, ezért a Gt.20.§
(4)bekezdése alapján megvolt az egyhangú akarat az új napirendi pont felvételéhez, így a taggyűlés az ügyvezetői tisztségről való visszahívás és az ügyvezetésre vonatkozó társasági szerződési rendelkezések módosítására vonatkozó határozathozatala sem jogszabálysértő. A 3 és 4/2014.(VI.6.) számú taggyűlési határozatok Gt.20.§
(5)bekezdésébe ütközésével kapcsolatban kifejtette, hogy a felperes ügyvezető érintettnek minősül, ezért kereshetőségi joga fennáll. Kifejtette, hogy a határozat akkor érvénytelen, ha a Gt.20.§
(5)bekezdés második mondatának utolsó fordulata alapján az abból kizárt tag a határozat meghozatalában részt vesz, ezt pedig úgy kell értelmezni, hogy a határozat meghozatalához vezető igen szavazat leadását tiltja a jogszabály. Miután azonban a felperes nemmel szavazott, ilyen értelemben a határozat meghozatalában nem vett részt, nem a felperes szavazatával hozta meg a taggyűlés a keresettel támadott határozatokat. A 4/2014.(VI.6.) számú határozat tekintetében úgy foglalt állást, hogy a felperes a szavazásból nem volt kizárt. A Gt.113.§
(1)bekezdése alapján utalt arra, hogy a szavazati jog mértékét a társasági szerződésben kell meghatározni, és a szavazásra ennek megfelelően kerülhet sor, ezért e tekintetben sem állapítható meg a taggyűlésen meghozott határozatok jogszabálysértő volta. Kifejtette, hogy a társaság legfőbb szerve a Gt.24.§
(2)bekezdése és a Gt.31.§
(1)bekezdés b) pontja alapján bármikor indokolás nélkül visszahívhatja a vezető tisztségviselőt. A határozathozatal ezért a régi Ptk.4.§
(1)bekezdésében foglalt jóhiszeműség és a tisztesség követelményébe nem ütközhet, illetve a régi Ptk.5.§
(1)bekezdés szerinti joggal való visszaélést sem valósít meg. Végül utalt arra is, hogy a 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 12.§
(1)bekezdése nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy mi a következménye annak, ha a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat-módosítással egyidejűleg a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködésről a társaság taggyűlése nem dönt. Arra is figyelemmel, hogy a létesítő okirat
- március
- napjától nem tartalmazhat a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló rendelkezést, kifejtette, hogy semmiképpen sem vonható le az a következtetés, hogy a létesítő okiratmódosításával egyidejű döntés elmaradása önmagában a létesítő okiratmódosításról határozatot hozó taggyűlésen meghozott határozatok érvénytelenségét eredményezné. A végzés ellen, annak megváltoztatása és a keresetnek való helyt adás érdekében a felperes terjesztett elő fellebbezést. Fellebbezésében továbbra is arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint valamennyi határozat jogszabálysértő a Gt.144.§
(1)bekezdésében foglaltak megsértése miatt. Előadta, hogy nem vitatható, hogy a nem szabályszerűen összehívott taggyűlés is hozhat érvényes határozatot, a perbeli esetben azonban nem arról van szó, hogy a meghívó nem volt szabályszerű, vagy esetleg nem is hívták össze a taggyűlést, amelyre a Gt.20.§
(3)bekezdése vonatkozik, hanem arról, hogy a Gt.143.§
(1)bekezdésének teljesülésével szabályszerűen összehívott taggyűlést az eredetileg meghatározott székhelytől eltérő helyen tartották meg. A Gt.144.§
(1)bekezdése szerint a székhelytől eltérni a tagok egyszerű szótöbbséggel hozott előzetes hozzájárulásával lehet. Az előzetes hozzájárulásnak az eltérő székhely vonatkozásában a taggyűlés megtartása előtt kell megtörténnie, már az összehívást tartalmazó meghívónak is az eltérő helyszínre kell szólnia. A Gt.20.§
(3)bekezdése tehát nem azonos jogintézményt szabályoz. Fenntartotta továbbá azt az álláspontját, hogy a 3/2014.(VI.6.) számú határozat nyilvánvalóan sérti a Gt.30.§
(2)bekezdésében foglalt előírást, hiszen M. maga sem tagadta, hogy a felperes visszahívására elsődlegesen a házasság felbontása és a felperes által előterjesztett vagyonjogi kereset következtében került sor, azaz a másik tag személyes bosszúja a felperesnek a társaság vezetéséből történt eltávolítása, amely nem szolgálhatja a társaság érdekeit. Továbbra is állította, hogy a 3, 4, 5/2014.(VI.6.) számú határozatok sértik a Csjt.27.§
(1)bekezdését, de beleütköznek a régi Ptk.4.§
(1)és 5.§
(1)és
(2)bekezdéseibe is. Hivatkozott a Csjt.30.§
(1)bekezdésére, állította, hogy a felperesnek az ügyvezetői tisztségből való visszahívása nyilvánvalóan ebbe a rendelkezésbe ütközött. Hivatkozott változatlanul arra is, hogy a 3, 4 és 5/2014.(VI.6.) számú határozatok a Gt.20.§
(5)bekezdésébe ütköznek. Vitatta az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy a határozatra leadott nem szavazat nem eredményez jogsértést, hiszen a Gt.20.§-ának tilalma a határozat meghozatalában való részvételből való kizártságot szabályozza. Továbbra is sérelmesnek tartotta, hogy M. a Csjt.27.§-ában szabályozott közös vagyon tekintetében 290, míg a felperes 10 szavazattal rendelkezett, állítva, hogy a Gt.113.§
(1)bekezdésében foglalt szabály és a társasági szerződésben rögzített szavazati arányok tekintetében a Csjt. speciális jogszabálynak minősül. Vitatta az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy a Gt.24.§
(2)bekezdése, valamint 31.§
(1)bekezdés b) pontja alapján a visszahívásra vonatkozó rendelkezés nem minősülhet joggal való visszaélésnek. Utalt arra, hogy a jóhiszemű joggyakorlás a felperes és volt házastársa egymás közötti viszonyában is követelmény, a társasági jogok gyakorlása nem vezethet valamely vélt vagy valós sérelem megbosszulásához. Az alperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltségben való marasztalását kérte. A fellebbezés nem megalapozott. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, azt a másodfokú bíróság is elfogadta ítélkezése alapjául. A helyes tényállásból levont jogi következtetésekkel is túlnyomó részben egyetértett a másodfokú bíróság. A 3/2014.(VI.6.) és 4/2014.(VI.6.) számú határozatok érvénytelenségének megállapítását a felperes arra tekintettel is kérte, hogy azok a Gt.20.§
(5)bekezdésébe ütköznek. Az elsőfokú bíróság ezt a kereseti kérelmet is érdemben vizsgálta, érdemben fejtve ki e kereseti kérelem megalapozatlanságának indokait. A másodfokú bíróság álláspontja szerint ez a kérelem érdemben nem volt vizsgálható. A kereset benyújtására előírt jogvesztő határidő túl ugyanis a taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránti keresetben az eredetileg megjelölt érvénytelenség ok helyett más okra hivatkozni nem lehet.(BH 2011.287.) A kereset benyújtására a Gt. 30 napos szubjektív és 90 napos objektív határidőt ír elő. Az objektív 90 napos jogvesztő határidőn túl előterjesztett kérelem érdemben nem vizsgálható. A keresettel támadott taggyűlési határozatok meghozatalára 2014. június 6. napján került sor. A Gt.20.§
(5)bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésére kereset kiegészítésében a felperes csak a 2014. október 29-ei tárgyaláson, tehát 90 nap eltelte után hivatkozott, ezért ezek alapján az indokok alapján a keresettel támadott taggyűlési határozatok jogszabálysértő volta nem vizsgálható. Ezért a másodfokú bíróság mellőzi az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásából az erre vonatkozó érdemi indokokat. A fellebbezéssel összefüggésben a másodfokú bíróság arra utal, hogy a Csjt. a Gtnek nem háttérjogszabálya, a Gt. szempontjából nem speciális jogszabály. A Gt. általános háttérjogszabálya a Gt. 9.§
(2)bekezdése alapján a Ptk., ennek megfelelően arra alappal hivatkozott keresetében a felperes, hogy a Ptk.4. és 5.§ának rendelkezéseit itt is szem előtt kellett tartani. Egyetértett ugyanakkor a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtettekkel abban a tekintetben, hogy az ügyvezető visszahívása nem ütközik jogszabályba, nem tekinthető rendeltetésellenes joggyakorlatnak, erre a Gt. szabályai lehetőséget teremtenek. Az ügyvezető visszahívása nem házassági vagyonjogi, hanem a gazdasági társaság belső viszonyára vonatkozó társasági jogi kérdés, amelynek szabályait a Gt., nem pedig a Csjt. határozza meg. Az ügyvezető visszahívása nem valósított meg joggal való visszaélést, a taggyűlés ebben a kérdésben szabadon dönthetett, az erre vonatkozó napirendi pont tárgyalásához a felperes hozzájárult. A kifejtettekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét az indokolás fentiek szerinti módosításával a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező felperes perköltséget nem igényelhet, a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján viselni tartozik az általa előlegezett fellebbezési eljárási illetéket, valamint az alperes másodfokú eljárásban felmerült költségét, amelynek mértékét a másodfokú bíróság a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)bekezdése és 4/A.§-a alapján állapította meg. Pécs,
- április
- Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Kutasi Tünde s.k. bíró