Szegedi Ítélőtábla Bf.III.774/2014/
- A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Szegeden,
- március
- napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő V É G Z É S T: A hivatali visszaélés bűntette miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Szolnoki Törvényszék
- október
- napján kihirdetett 8.B.311/2014/
- számú ítéletét h e l y b e n h a g y j a . A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: Az elsőfokú bíróság a vádlottat folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette [Btk.
- § c) pont] miatt 1 év 2 hónap szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évre felfüggesztette. Esetleges végrehajtása esetére úgy rendelkezett, hogy börtönben kell végrehajtani és abból a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A Szolnoki Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.52/
- szám alatt bevételezett és nyilvántartott fényképtabló lefoglalását megszüntette és az iratokkal együtt rendelte kezelni. Kötelezte a vádlottat a felmerült 6.613.- forint bűnügyi költség megfizetésére és a felmerült 174.084.- forint bűnügyi költségről megállapította, hogy az állam terhén marad. Az első fokú ítélet ellen fellebbezést jelentett be az ügyész, a vádlott terhére súlyosításért. A tényállásnak azzal való kiegészítése mellett, hogy a vádlott a hivatali helyzetével visszaélve, egyenes szándékkal, az
- sz. tanú egyéni vállalkozó részére milyen adójogi jogkövetkezmények elkerülését tette lehetővé, az első fokú ítélet megváltoztatását indítványozta akként, hogy az ítélőtábla a vádlott cselekményét 3 rb. hivatali visszaélés bűntetteként minősítse és a halmazati szabályok alkalmazásával, a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének mellőzésével, lényegesen hosszabb tartamú szabadságvesztést és közügyektől eltiltást szabjon ki, egyebekben az első fokú ítéletet hagyja helyben. A halmazat megállapítására vonatkozó indítványát arra alapította, hogy a vádlott különböző napokon, újabb és újabb információk adásával - több visszaélésszerű cselekményével, - többször törekedett jogtalan előnyhöz juttatni barátját, és ezek újabb és újabb alkalmakat - jogtalan előnyös helyzeteket - teremtettek a vállalkozónak arra, hogy az egyes alkalmakkor megszegje az adóalanyiságával járó kötelezettségeit. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.580/2014/1-II. számú átiratában az ügyészi fellebbezést módosítva - a minősítés változtatásra vonatkozó részét mellőzve - a büntetés súlyosítása érdekében tartotta fenn. Ennek megfelelően az első fokú ítélet megváltoztatását, hosszabb tartamú börtönben végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabását, egyebekben az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A főügyészi álláspont szerint az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a vádlott többszöri kötelességszegéssel elkövetett cselekményei a folytatólagosság egységébe tartoznak, hiszen a folytatólagosság összes ismérve, ugyanolyan bűncselekmény, egységes akaratelhatározás, rövid időköz, a jogtalan előny címzettjének azonossága és az ugyanazon védett jogi tárgy sérelmére történő elkövetés megállapítható. Az állandósult bírói gyakorlat szerint is egyazon jogtalan előny (hátrány), vagyis egy következmény előidézése érdekében kifejtett elkövetési magatartások bűncselekményi egységet valósítanak meg. A vádlott és védője a fellebbezési nyilvános ülésen az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Az ítélőtábla az ügyészi fellebbezést nem ítélte alaposnak. Az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
- §
(1)bekezdése alapján felülbírálva megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az ügy érdemére kiható eljárási szabályt nem sértett. Az első fokú ítélet tényállását a Be. 352. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a vádlottnak a fellebbezési nyilvános ülésen tett nyilatkozatára figyelemmel kiegészítette azzal, hogy az eljárás tárgyát képező cselekménnyel összefüggésben az állását is elvesztette. Egyebekben az első fokú ítélet tényállása hiánytalan, mely a másodfokú eljárásban is irányadó volt. Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok, így különösen a titkos információgyűjtés eredményeképpen keletkezett hanganyagok, az
- sz. tanú és a
- sz. tanú tanúvallomása, a házkutatás anyaga és az okirati bizonyítékok alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a vádlott jogtalan előny szerzése érdekében hivatali kötelességét megszegve, olyan információkat közölt az
- sz. tanúval, melyekről kizárólag mint adóellenőr szerezhetett tudomást. Az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének is eleget tett. Helytállóan foglalt állást abban is, miszerint nem nyert bizonyítást, hogy a vádlott lakásán megtalált "tablóképet" - mely az adóellenőrök arcképét és nevét tartalmazza - is átadta volna az
- sz. tanúnak. Az első fokú ítélet indokolása nyilvánvaló elírás miatt az
- oldal
- és
- bekezdésében viszont helyesbítésre szorul, mert - helyesen - a vádlott mobiltelefonján történt közlés tartalmának megismerésére és technikai eszközzel történő rögzítésére
- június
- napjától került sor, és a Szolnoki Járásbíróság B.32/5/
- számú végzése
- június
- napján kelt (nyomozati iratok
- kötet
- és
- oldal). A megalapozott tényállásból helyesen vonta le az elsőfokú bíróság azt a következtetést, hogy a vádlott adóellenőrként, azért, hogy az
- sz. tanú számára jogtalan előnyt szerezzen, a hivatali helyzetével élt vissza. A tényállásszerű magatartáshoz a jogtalan előny bekövetkezése nem szükséges, és közömbös, hogy a hivatalos személy az előnyt magának vagy másnak akarja szerezni. A fentiekre tekintettel, a megalapozott tényállásból az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlott bűnösségére, és cselekményének minősítése is törvényes. Nem tévedett amikor a vádlott cselekményét folytatólagosan elkövetettnek minősítette. Az erre vonatkozó indokolása és az ezzel kapcsolatos főügyészi hivatkozások is helyesek. Az irányadó tényállás szerint a vádlott,
- augusztus
- és
- augusztus
- napja között, több alkalommal adott át információt az
- sz. tanúnak, és ezáltal hivatali helyzetével több esetben visszaélt. Azonban, valamennyi esetben a cselekményt a [település megnevezése]-i strandon tartandó adóellenőrzési ügyben, ugyanannak a kedvezményezettnek és ugyanannak az adóalanyisághoz kapcsolódó jogtalan előnynek a megszerzése céljából követte el. A töretlen bírói gyakorlat szerint pedig ugyanazon előny vagy hátrány céljából végrehajtott több kötelességszegés, hatáskörtúllépés egységet képez, a más-más előnyök vagy különböző hátrányok előidézésére megvalósított különböző kötelezettségszegések alkotnak valódi halmazatot. Ezért, a vádlott többszöri kötelességszegéssel, ugyanazon előny céljából elkövetett cselekményei a folytatólagosság egységébe tartoznak. A bűnösségi körülményeket az elsőfokú bíróság többségében helyesen vette számba, és értékelte. Helyesen, a vádlott bűnösségre is kiterjedő ténybeli beismerő vallomása enyhítő (BKv
- II/
- pont), és további enyhítő körülmény, hogy a bűncselekmény elkövetésétől hosszabb idő telt el, valamint, hogy a vádlott a cselekmény miatt az állását is elveszítette. Helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor az elbíráláskor hatályos törvényt alkalmazta. Azonban, mivel a cselekmény elkövetésére az
- évi IV. törvény hatálya alatt került sor és ennek a törvénynek a
- §-a ad felhatalmazást az elbíráláskori törvény alkalmazására az ítélőtábla a vonatkozó jogszabályi felhívást az
- évi IV. törvény
- §
(2)bekezdésére helyesbítette. A vádlott terhére megállapított bűncselekmény törvényi büntetési tétele 3 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztés, a középmérték 1 év 7 hónap és 15 nap. Az ítélőtábla álláspontja szerint a büntetés kiszabásánál nem hagyható figyelmen kívül, hogy a vádlott hivatali helyzetével történő visszaélése nem konkrétan az
- sz. tanúra, hanem csak egy bizonyos területre vonatkozó ellenőrzésekkel kapcsolatos információk közlésében merült ki, melyekről nem lehetett biztosan tudni, hogy az
- sz. tanút érintik-e, és valójában nem is érintették. A cselekmény ilyen körülmények melletti tárgyi súlya kisebb, amiért a vádlottal szemben a büntetés célja a középmértéket el nem érő szabadságvesztéssel is elérhető. Ezért, a tartam súlyosbítása nem indokolt. A vádlott esetében a büntetlen előélete ugyan nem enyhítő körülmény, de az egyébként törvénytisztelő és kedvező életvezetésére tekintettel, a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése is törvényes, és az elsőfokú bíróság által megállapított 3 év próbaidő is arányos. A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
- §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Szeged,
- március
- Dr. Hegedűs István s. k. a tanács elnöke Dr. Nikula Valéria s. k. a tanács tagja, előadó Dr. Benedek Tibor s. k. a tanács tagja A Szegedi Ítélőtábla Bf.III.774/2014/
- számú végzése és a Szolnoki Törvényszék 8.B.311/2014/
- számú ítélete a jelen végzés folytán, a mai napon jogerős, és fel nem függesztett részében, végrehajtható. Szeged,
- március
- Dr. Hegedűs István s. k. a tanács elnöke