Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.40.051/2014/
- szám A Pécsi Ítélőtábla a Dezső és Társa Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a dr. Schall Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (cí,e) alperes ellen - vállalkozói díj megfizetése iránt indított perében a ....... Törvényszék
- szeptember
- napján kelt...... számú részítélete ellen az alperes részéről
- és
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő r é s z í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 889.000 (nyolcszáznyolcvankilencezer) forint másodfokú perköltséget. A részítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A peres felek a
- október
- napján kötött alvállalkozási szerződésben megállapodtak abban, hogy az alperes megrendelésére az alvállalkozó felperes elvállalja az A.... Kft. mint beruházó G
- számú központi épülete építési munkáinak elvégzését a szerződéses teljesítményjegyzék, a műszaki és tervdokumentáció, és a szerződés részét képező egyéb mellékletek szerint ( szerződés 2.§). Rögzítették, hogy a kivitelezés szerződés szerinti egységárai fixek és megváltoztathatatlanok, az elszámolás során a ténylegesen kivitelezett mennyiségeket veszik figyelembe. A 3.§-ban és a zárórendelkezésekben felsorolták a szerződés szerves részét képező mellékleteket, ezek közül az 5.melléklet a „G70.számú központi épületre vonatkozó előfeltételek és kiegészítő műszaki előírások (G70.V.)" megnevezésű iratot is, melynek „Kiegészítések az ajánlattételi eljárással kapcsolatban„ című részének
- pontja rögzíti, hogy az alperes az ajánlatot a VOB/B, a mellékelt ajánlati feltételek, valamint a kiegészítő szerződési feltételek alapján kéri benyújtani. E mellékletet az alperes
- október 11-én, az ekkor tartott projektátadási megbeszélésen a felperesnek átadta. Az okirat
- pontja utal továbbá arra, hogy a költségvetés a VOB/B. feltételekkel együtt érvényes. Az alvállalkozói szerződés megkötésekor a felperes által felhasználandó betonok minőségét meghatározó kiviteli tervek nem álltak rendelkezésre. A később átadott tervek a szerződés alapjaként elfogadott árazott költségvetéstől eltérő minőségű beton kötelező alkalmazását írták elő. A felperes e magasabb minőségű betont magasabb betonárakon tudta beszerezni, a különbség 206.322.- EURO, amit az alperes teljesítésként nem igazolt le. A felperes a részítélettel érintett keresetében kérte az alperest pótmunka ellenértéke címén 206.322.- EURO és annak
- március
- napjától számított késedelmi kamata megfizetésére kötelezni, hivatkozással arra, hogy a később kézhez vett kiviteli tervek alapján magasabb anyagköltségű betont kellett beépítenie, utalt arra, hogy a betonárváltozásról az alperest értesítette, e körben hivatkozott a keresetlevél mellékleteként II/
- szám alatt csatolt email-re. Egyúttal a VOB/B. Általános szerződési feltételek
- §
(5)és
(6)bekezdéseit az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209/A.§
(1)bekezdése alapján megtámadta arra hivatkozva, hogy annak kikötései tisztességtelenek. Másodlagosan arra hivatkozott, hogy VOB/B megismerését az alperes nem tette lehetővé, arra a figyelmet külön nem hívta fel, holott annak rendelkezései eltérnek a szokásos szerződési gyakorlattól, ezért külön figyelemfelhívásra és felperesi elfogadásra lett volna szükség ahhoz, hogy e kikötések a szerződés részévé váljanak. Az alperes ellenkérelmében vitatta a megtámadás jogszerűségét, utalt arra, hogy a felek a VOB/B.-re utalással a német jogot kötötték ki. A felperes által igényelt többletköltség alapjául megjelölt munkákat maga is pótmunkának tekintette, annak jogalapját és összegszerűségét nem vitatta, de álláspontja szerint a felperes díjra nem jogosult, mert a munka megkezdése előtt azt a VOB/B. 2. §
(5)és
(6)bekezdése szerint nem jelentette be. Másodlagosan arra is hivatkozott, hogy a szerződés
- § szerint az alvállalkozó számlát csak akkor állíthat ki, ha a beruházó azt maga engedélyezte saját vállalkozója számára, ez pedig nem történt meg. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott részítéletével a felperes Építési Munkákra Vonatkozó Megrendelések és Szerződések Szabályai (VOB) B. rész: Építési Munkák Kivitelezésének Általános Szerződési Feltételei
- §
(5)és
(6)bekezdése érvénytelenségének megállapítása iránti keresetét elutasította, és az alperest 206.322 EUR és kamata megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a felek 2011. október 25. napján kötött alvállalkozói szerződésének a Ptk. 205/B. §
(1)és
(2)bekezdése alapján nem vált részévé a VOB/B., az ugyanis a magyar szokásos szerződési gyakorlattól eltér, kettős természetű, egyfelől szabvány, másfelől általános szerződési feltételek egységes rendszere, mögöttes joga a német polgári jog, így azt a felperesnek külön figyelemfelhívó tájékoztatás után kifejezetten el kellett volna fogadnia. Tájékoztatás és elfogadás nem volt, sőt a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján még az sem állapítható meg, hogy azt az alperes a felperesnek egyáltalán átadta, vagy azt közösen megtárgyalták volna. Alaptalannak találta az alperesnek azt a hivatkozását, hogy a felek a német jog alkalmazását kötötték ki, e döntését azzal indokolta, hogy a Római I. rendelet 3. cikk
(1)bekezdése szerint a jogválasztás kikötésének kifejezettnek kell lenni, ennek hiányában a 4. cikk
(1)bekezdése szerint a szolgáltatási szerződésre azon ország joga az irányadó, ahol a szolgáltatást nyújtó fél tartózkodási helye található. Megállapította továbbá, hogy a felperest a pótmunkadíj megilleti, mert az alperes a pótmunka tényét és összegét nem vitatta. Álláspontja szerint a beruházó nyilatkozatának hiánya, annak elmaradása jogvesztést nem eredményezhet, a felperes a munkát befejezte, levonult a területről, a beruházó átvette az épületet, a generálkivitelező és beruházó viszonyában fennálló elszámolási vita nem lehet akadálya a felperes igényérvényesítésének. A részítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérte annak megváltoztatását, és a felperes - 206.322 EUR és kamata - pótmunka ellenértéke megfizetésére irányuló keresete elutasítását. Változatlanul arra hivatkozott, hogy a perbeli szerződéses jogvitában a német jogot kell alkalmazni, a szerződés részét képezi általános szerződési feltételként a VOB/B., ennek 2. §
(5)és
(6)bekezdésében foglaltaknak a felperes nem tett eleget, a pótmunka szükségességét és azzal kapcsolatos díjigényét a munka elvégzése előtt nem jelentette be. Utalt továbbá arra is, hogy az alvállalkozói szerződés
- pontja szerint az alvállalkozó csak az A. mint beruházó részéről engedélyezett teljesítményjegyzék szerinti munkákra jogosult számlát kiállítani. Álláspontja szerint e szerződési feltétel a pótmunkákra is érvényes, a beruházó a mai napig nem hagyta jóvá e munkákat, ezért a felperes a díjigénye ez okból is alaptalan. A felperes a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú bíróság részítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés alaptalan. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az elsőfokú eljárás iratai és a felek másodfokú eljárásban tett nyilatkozatai alapján az alábbiakkal egészíti ki: Az alperes által az alvállalkozói szerződéssel érintett munkák kivitelezésére meghirdetett pályázaton a felperesen kívül mások is indultak, akik a felperesnél jobb és olcsóbb ajánlatot adtak, ezek kis cégek voltak, akik nem tudták szavatolni, hogy ismerik a német törvényeket, és előírásokat. A felperest mint pályázót az alperesnek Ausztriában ajánlották. A szerződéskötést megelőzően a felek között 3-4 tárgyalás volt, ott rögzítették, hogy a szerződéskötésnél és a teljesítésnél a német nyelvet használják, az alperes számára a nyertes pályázó kiválasztásakor a kritérium nem az ár volt, hanem a német nyelv és a német szabványok (DIN-ek mint például a VOB.) ismerete és a németül beszélő projekt manager (I.N. tanúvallomása a .......számú jegyzőkönyv). A szerződéskötést megelőző utolsó,
- október 11-i egyeztető tárgyaláson az alperes a „megrendelőt a projektre" átadta, e tárgyalásról készült jegyzőkönyv
- pontja rögzíti, hogy a felperes az előzetes megjegyzések, kiegészítő műszaki szerződési feltételek (Zusätzlichen Vertragsbedingungen = ZVB), a vasbeton minőségére vonatkozó adatlapok környezetvédelmi előírások és a biztonsági rendelkezések vonatkozásában minden rendelkezésre álló dokumentumot átvett. Ezek közül a „költségvetéssel kapcsolatos kiegészítések az ajánlati eljárással kapcsolatban" megnevezésű irat
- pontja szerint a költségvetés a következő mellékletekkel együtt érvényes:
- pont VOB/B. feltételek. Az ugyanekkor átadott CD-én ( jegyzőkönyv
- pont ) a teljes tervdokumentáció volt, abban is meg volt jelölve mellékletként a VOB. (S.Gy.volt felperesi területigazgató tanúvallomása ...... számú jegyzőkönyv). Ugyanekkor az alperes átadta az által elkészített - árazatlan költségvetést, amit a felperes beárazott, ez több helyen utal különböző DIN-re mint alkalmazási feltételre, illetve a 3.
- pont még a VOB/C-re is. Az alvállalkozói szerződés
- § rendelkezik a munkák elszámolásáról és kifizetéséről, ebben a felek rögzítették, hogy az alvállalkozó minden hónap végén teljesítményjegyzéket készít, amelynek jóváhagyására 3 nappal azt követően kerül sor, hogy a beruházó (A. a maga részéről engedélyezte a saját vállalkozója által készített teljesítményjegyzék szerinti munkák számlába állítását. Az alvállalkozó munkáinak számlába állítására csak e teljesítési igazolás kiadása után kerülhet sor. A szerződésben a felperesi kivitelezés határidejét
- február
- napjában jelölték meg, mely határidő 2012 decemberére módosult. Ezt követően a felperes még javításokat végzett, majd
- június 12-én az építési naplóban minden munkát készre jelentett, és a munkaterületről levonult (...... számú felperesi előkészítő irat
- oldal). A munkálatok során a felperes megbízottja, az E. Kft. 2011.november 3-án küldött e-mailjében, melynek címzettje I. N. volt, bejelentette, hogy az egyes alapozásoknál a statikus a betonminőséget megváltoztatta, a költségvetésben a beton XA1 osztályba volt sorolva, a később érkezett terv XA2 típusút ír elő. A megváltozott terv száma G70 TPL05 P P F A40204-002, a többletköltségek a következők: a költségvetés 4.2.30 alapozásnál az érték C30/37, besorolási osztály XA2, ár 54,7 EUR/m3 a korábbi XA1 49,5 EUR-val szemben ( keresetlevél II./2.melléklet). A VOB/B. teljes szövege az interneten a „google" internetes kereső rendszerrel bárki számára hozzáférhető. A VOB/B.
- §
(5)bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az építési terv vagy a megrendelő által szabott más feltételek változása következtében változik a szerződésben meghatározott valamely munka árának számítási alapja is, akkor a felek a felmerülő többletköltségek, illetve költségmegtakarítás figyelembevételével új árban állapodhatnak meg. E megállapodásnak a kivitelezés megkezdése előtt kell megszületnie. A VOB/B.
(6)bekezdés
- pontja szerint, ha a megrendelő a szerződésben nem szereplő munka elvégzését kéri a vállalkozótól, akkor a vállalkozó külön díjazásra jogosult. A vállalkozónak e külön díjazásra vonatkozó igényét ugyanakkor még az érintett munka kivitelezésének megkezdése előtt a megrendelő tudomására kell hozni.
- pont úgy rendelkezik, hogy a vállalkozó díjazását a szerződésben meghatározott munkák számításának alapját képező dokumentumok és az elvégezni kért munkák külön költségei határozzák meg. A vállalkozó díjazásában a feleknek lehetőség szerint a kivitelezés megkezdése előtt kell megállapodniuk. A VOB/B.
(8)bekezdés 2. pontja szerint díjazás jár a vállalkozónak ugyanakkor abban az esetben, ha a megrendelő a megrendelés nélkül vagy a megrendeléstől önhatalmúlag eltérve elvégzett munkákat utólag elfogadja. Díjazás jár a vállalkozónak akkor is, ha az érintett munkák elvégzése a szerződés teljesítéséhez szükséges volt, az érintett munkák a megrendelő vélelmezhető szándékának megfeleltek, és a vállalkozó a megrendelőt haladéktalanul értesítette e munkákról. Ha a vállalkozót a fentiek szerint díjazás illeti meg, akkor a megváltozott formában elvégzett munkák, és az elvégzett pótmunkák díjának számítására az
(5)és
(6)bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A
- pont úgy rendelkezik, hogy a fentiek nem érintik a Német Polgári Törvénykönyv (BGB) megbízás nélküli ügyvitelre vonatkozó rendelkezéseit. A fentiek szerint kiegészített tényállásra is figyelemmel érdemben helyes az elsőfokú bíróság fellebbezéssel érintett (206.322.-EUR és kamata pótmunkadíj), részítélettel elbírált döntése, annak jogi indokaival azonban a másodfokú bíróság nem ért egyet és Pp.
- §
(3)bekezdésére figyelemmel a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között azt az alábbiak szerint módosítja és egészíti ki: Egyetért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak az alkalmazandó jog körében kifejtett jogi álláspontjával. A Magyarországon bejegyzett és magyarországi székhellyel rendelkező feleknek az Európai Parlament és Tanács 593/2008/EK rendelet (Róma I.) 3. cikk
(1)bekezdése értelmében lehetőségük volt jogválasztásra, a jogválasztásnak azonban a felek szerződésében kifejezettnek és a szerződés rendelkezéseiből kellő bizonyossággal megállapíthatónak kell lennie. A felek sem a szerződésben, sem annak mellékleteiben (VOB/B. sem tartalmaz ilyen kikötést) nem rendelkeztek kifejezetten úgy, hogy a jogviszonyukra német jogot alkalmazzák. Ezt az alperes által hivatkozott német Polgári Törvénykönyvre (BGB) való VOB/B.-beli utalások sem támasztják kifejezetten alá, a felek a szerződésben (3.§, 9.§, 23.§ ) ugyanis jó néhány magyar jogszabályra is utalást tettek. Nem osztja azonban a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak azt a jogi álláspontját, hogy a VOB/B. általános szerződési feltételrendszer nem vált a felek szerződésének részévé. A Ptk. 205/A. §
(1)bekezdése szerint általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. A Ptk. 205/B. §
(1)bekezdése szerint az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. A
(2)bekezdés szerint külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen, vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részéve, ha azt a másik fél - a külön figyelemfelhívó tájékoztatást követően -kifejezetten elfogadta. A felek a VOB/B.-t általános szerződési feltételnek minősítették, bár azt az alperes csupán megjelölte a szerződés mellékletének, de nem maga, hanem a Német Szabványügyi Testület (DIN) Építőipari Szabványosítási Bizottsága fogalmazta meg. Ahhoz, hogy ez az általános szerződési feltétel a felek szerződésének részévé váljon, a Ptk. 205/B.§-a szerint két feltételnek kell teljesülnie, az egyik az, hogy azt a másik fél kifejezett vagy ráutaló magatartással elfogadja, a másik pedig az, hogy az alkalmazó fél - jelen esetben az alperes - lehetővé tegye a másik fél, azaz a felperes számára a tartalma megismerését. Az általános szerződési feltételekről rendelkező GK
- számú állásfoglalás szerint az általános szerződési feltételek egyik célja, hogy a gazdálkodó szervezetek számára megkönnyítse a szerződéskötést azzal, hogy összefoglalja az adott szakmában, a forgalomban érvényesülő szakmai sajátosságokat. Az állásfoglalás II. pontja szerint ahhoz hogy azok a szerződés részévé váljanak szükséges, hogy az alkalmazó fél lehetővé tegye, hogy a vele szerződő gazdálkodó szervezet azok tartalmát megismerje, ez megvalósulhat a feltételek rendelkezésre bocsátásával, a megjelenési hely megjelölésével, de arra utalással is. A felek másodfokú eljárásban tett nyilatkozata szerint is a VOB/B az interneten bárki számára megismerhető, ily módon a felperesnek lehetősége lett volna - külön erre vonatkozó utalás vagy elérhetőség megjelölés nélkül - annak tanulmányozására. Ilyen helyzetben pedig másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperes részéről a rendelkezésre bocsátásra, hely megjelölésére, vagy arra való utalásra sem volt szükség, különös tekintettel a felperes személyére, akit gazdálkodó szervezetként a gazdasági életben a német jog ismerőjeként tartottak számon. A Ptk. 205/B.§ által szabott másik feltétel, nevezetesen az elfogadás is teljesült a perbeli szerződési feltétel esetén. A felperesnek a szerződéskötést megelőző utolsó tárgyaláson az alperes átadta - az erről készült jegyzőkönyv szerint is - , a szerződés mellékleteit. Az 5.melléklet a „G
- számú központi épületre vonatkozó előfeltételek és kiegészítő műszaki előírások (G70.Vordemerkungen und ZTV)" megnevezésű irat „Kiegészítések az ajánlattételi eljárással kapcsolatban„ című részének
- pontja rögzíti, hogy az alperes az ajánlatot a VOB/B., a mellékelt ajánlati feltételek, valamint a kiegészítő szerződési feltételek alapján kéri benyújtani. A felperes ügyvezetője S. I. vallomásában elismerte, nyilvánvaló volt számukra, hogy DIN-ek, azaz a német szabványok alkalmazandók a szerződés teljesítésekor, a VOB/B. maga is német szabvány. A teljesítés folyamán, a havi elszámoláskor a teljesítésigazolásokkal kapcsolatos német nyelvű alperesi válaszlevelek számtalan esetben utaltak a VOB/B.-re, a felperes nem is hivatkozott arra, hogy a teljesítés során vitatta volna ezek alkalmazhatóságát. Mindezen tények, bizonyítékok Pp.
- §
(1)bekezdése szerinti mérlegelésével a másodfokú bíróság álláspontja szerint a levonható az a következtetés, hogy e szerződési feltételeket a felperes - legalább ráutaló magatartással - elfogadta. Nem ért egyet a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak azzal az álláspontjával, hogy a VOB/B. szabályai eltérnek a szokásos magyar szerződési gyakorlattól, a magyar jogi szabályozástól, ezért a fentieken túl szükség lett volna alperesi külön figyelemfelhívó tájékoztatásra, illetve kifejezett felperesi elfogadásra. A VOB/B. 2.§
(5)és
(6)bekezdésén túl - mely valóban előzetes bejelentési kötelezettséget rögzít a
(8)bekezdés tartalmazza az ennek elmaradása esetére vonatkozó szabályokat (megrendelő utólagos elfogadása, ill. megrendelő vélelmezhető szándéka szerinti teljesítés stb.), majd legvégső megoldásként a megbízás nélküli ügyvitel szabályait rendeli alkalmazni. A Ptk. vállalkozási díjra vonatkozó szabályait értelmező, a vállalkozói díjjal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló XXXII. számú Polgári Elvi Döntésben kifejtett elvek lényegileg a VOB/B idézett rendelkezéseitől nem különböznek, a pótmunka ( perbeli esetben a szerződésben meghatározott munka más minőségben történő elvégzésére történő megrendelői - kiviteli tervben szereplő - utasítás folytán felmerült többletköltség) elszámolását hasonló tartalommal, végső esetként szintén a megbízás nélküli ügyvitel szabályainak megfelelő alkalmazásával rendezi. A felek szerződésének a fentiek okán részét képezi a VOB/B. általános szerződési feltételrendszer, ezért a felperes e keresetét ennek alkalmazásával kellett elbírálni. A VOB/B. 2. §
(5)és
(6)bekezdése a pótmunkadíj érvényesítése előfeltételének tekinti az előzetes bejelentést a vállalkozó részéről. A felperes a kereseti tényállításában a keresetlevél II/
- számú mellékletére (e-mail) hivatkozva állította, hogy e követelménynek eleget tett. ezen munkák előzetes bejelentését egy német nyelvű e-mailre alapította. Az e-mail
- a november 3-án kelt, magyar nyelvű tartalmát a felek a másodfokú tárgyaláson egyezően adták elő. A levélben a felperes megbízásából eljáró ESJ Kft. jelenti be az alperest a szerződéses viszonyban képviselő I.N.-nek, hogy egy, az e-mailben megjelölt tervmódosítás folytán az eredeti költségvetésben megjelölt betonminőség helyett más magasabb minőségű, és így drágább egységáru betont kell alkalmazni a költségvetés 4.2.
- tételénél. A felperes azonban a perbeli igényét nem e tervben szereplő munka, hanem számos más, a költségvetésben szereplő munkával kapcsolatosan érvényesítette. A kereseti kérelemhez csatolt táblázatok részletesen kimunkálják a terveket, számmal megjelölve a mennyiséget, nem tartalmazzák azonban az emailben megnevezett terven szereplő munkát. A másodfokú bíróság álláspontja szerint keresettel érvényesített, felek által pótmunkának nevezett munka előzetes bejelentésének igazolására az e-mail nem volt alkalmas. A VOB/B.
- §
(8)bekezdés
- pont azonban úgy rendelkezik, hogy díjazás jár a vállalkozónak ugyanakkor abban az esetben is, ha a megrendelő a megrendelés nélkül vagy a megrendeléstől önhatalmúlag eltérve végzett munkákat utólag elfogadja. Díjazás jár a vállalkozónak akkor is, ha az érintett munkák elvégzése a szerződés teljesítéséhez szükséges volt, az érintett munkák a megrendelő vélelmezhető szándékának megfeleltek, és a vállalkozó a megrendelőt haladéktalanul értesítette e munkákról. A perbeli esetben a felperes az alperes által átadott árazatlan költségvetésben szereplő munkákra és felhasználandó anyagokra adott ajánlatot, a felek közti szerződés ezzel a tartalommal jött létre. A kiviteli tervben szereplő betonminőségre figyelemmel - mely megrendelői utasításnak tekintendő, és ekként megfelelt az alperes feltehető akaratának - az eredetileg meghatározott betonminőségtől a felperes eltért, az eltérő minőségű anyaggal végzett munkát az alperes elfogadta, az ellen kifogást nem emelt - legalábbis erre vonatkozó perbeli adat nem volt -, a felperes e munkákat
- januártól - tehát a munkavégzést követően haladéktalanul - jelentette teljesítésként az alperesnek (keresetlevél I/7/d. melléklet), aki azt átvette, ezért a felperes a VOB/B.
- §
(8)bekezdés
- pontja alapján igényelhet az általa az eredeti szerződéshez képest nyújtott többletszolgáltatásért többlet díjazást. A kereset összegszerűségét az alperes elismerte, ezért az összegszerűség kérdésében további bizonyítást lefolytatni nem kellett. Helyes az elsőfokú bíróságnak azon jogi érvelése, hogy bár felek a szerződésben kikötötték a beruházó jóváhagyási jogát, azonban a „teljesítő" felperest az alperessel szembeni igényérvényesítéstől e szerződési kikötés nem zárja el. A Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint a szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kell. A
(4)bekezdés értelmében, ha valaki jogáról lemond, vagy abból enged, nyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni. A felperes elfogadta azt a szerződési kikötést, hogy a számláját a beruházó jóváhagyását követően nyújtja csak be, e nyilatkozatát azonban ellenkező szerződéses kikötés hiányában nem lehet kiterjesztően, és oly módon értelmezni, hogy beruházói jóváhagyás hiányában lemond az őt jogszerűen megillető díjról. A felek szerződésének e kikötése tartalmilag azt jelentheti csupán, hogy a teljesítés idejét a felek nem határozták meg (a beruházó jóváhagyásának időpontja bizonytalan volt, nem jelentette teljesítési határidő kikötését) ezért az alperes a felperes felé a Ptk. 298.§ b) pontja szerint felszólításra köteles volt teljesíteni, a felperesi követelés ezért nem volt idő előtti (BDT2008.1781.). Az alperes fellebbezése alaptalan volt, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a másodfokú eljárás során felmerült költségek viselésére, mely áll a felperest képviselő ügyvéd munkadíjából, ennek összegét a másodfokú bíróság a 32/2003.(VIII.22.) IM számú rendelet 3. §
(2)bekezdés a és b) pontja alapján állapított meg, figyelemmel az
(5)bekezdésben foglaltakra. Pécs,
- február
- . Kovács Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Berki Csilla s.k. előadó bíró, Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva s.k. bíró