Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.209/2014/4/II. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Szabady Attila ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Szél Gábor ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű és a személyesen eljárt II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- május
- napján meghozott 66.P.20.937/2013/
- számú ítélete ellen az I. rendű alperes részéről
- sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel meg nem támadott részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az I. rendű alperest annak tűrésére kötelezi: a B. belterület, ...helyrajzi szám alatt felvett .... szám alatti ingatlanra, valamint a B. belterület ...helyrajzi szám alatti, .... számú társasházi lakásingatlanra a javára bejegyzett tulajdonjogot töröljék, és a bejegyzések eredeti ranghelyén néhai D. J. törölt tulajdonjogát a
- november
- napján megkötött ajándékozási szerződés érvénytelensége folytán - az eredeti ingatlannyilvántartási állapot helyreállítása címén - visszajegyezzék. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 127.000 (százhuszonhétezer) forint másodfokú perköltséget. A le nem rótt 480.000 (négyszáznyolcvanezer) forint fellebbezési illetéket az I. rendű alperes költségmentessége folytán az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s Néhai D. J. a
- november
- napján kelt ajándékozási szerződéssel gyermekének, az I. rendű alperesnek ajándékozta a tulajdonát képező, B., ...hrsz. alatti, természetben a .... szám alatti ingatlan 1/2 tulajdoni illetőségét, valamint a B. ...hrsz. alatti, természetben az .... szám alatti ingatlan 1/1 tulajdoni hányadát. A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság 6.P.IV.23.166/2010/
- számú,
- május
- napján jogerőre emelkedett ítéletével néhai D. J.-t a felperes által kezdeményezett eljárásban cselekvőképességet kizáró gondokság alá helyezte. D. J.
- október
- napján elhunyt. A felperes végleges keresetében a Ptk.
- §
(2)bekezdésében foglaltak alapján kérte annak megállapítását, hogy a néhai D. J. és az I. rendű alperes közötti ajándékozási szerződés semmis. Kérte továbbá annak megállapítását, hogy a felperes a budapesti ingatlan 1/2 arányú tulajdoni hányadát a Ptk. 578/G. §
(1)bekezdése, valamint a Csjt. 27. §
(1)bekezdése alapján házassági vagyonközösség jogcímén megszerezte. Kérte az illetékes földhivatalok megkeresését a felperesi tulajdoni hányad bejegyzése, illetve a néhai ajándékozó tulajdoni hányadának visszajegyzése érdekében. Kérte a II. rendű alperes kötelezését az ingatlan- nyilvántartási adatok átvezetésének tűrésére a balatonalmádi ingatlan vonatkozásában. Az elsőfokú bíróság a
- március
- napján jogerőre emelkedett részítéletével megállapította, hogy a felperes házastársi vagyonközösség jogcímén megszerezte a perbeli budapesti ingatlan ? tulajdoni illetőségét, és megkereste az illetékes ... Körzeti Földhivatalt a felperes tulajdoni hányadának bejegyzése érdekében. Az I. rendű alperes kérte a részítélettel el nem bírált kereset elutasítását, a II. rendű alperes a kereset teljesítését nem ellenezte. Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperesi keresetnek helyt adott, és megállapította, hogy néhai D. J. és az I. rendű alperes között
- szeptember
- napján kötött ingatlan ajándékozási szerződés érvénytelen. Megkereste a ... Körzeti Földhivatalt és a ... Körzeti Földhivatalt, hogy az I. rendű alperes nevén bejegyzett tulajdoni hányadot jegyezze vissza néhai D. J. részére. Kötelezte a II. rendű alperest mindennek tűrésére. Indokolásában a B. Gy. igazságügyi szakértő által készített aggálytalan szakvéleményre tekintettel megállapította, hogy néhai D. J. belátási képessége a szerződés megkötésének időpontjában nagy valószínűséggel tartósan teljes mértékben hiányzott, ezért az általa kötött ajándékozási szerződés a Ptk.
- §
(2)bekezdése alapján érvénytelen. Az elsőfokú ítélettel szemben az I. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását. Előadta, hogy néhai édesapjával kötött ajándékozási szerződés időpontjában az édesapja súlyos megbetegedése ellenére nem volt cselekvőképtelen állapotban. A perben kirendelt igazságügyi szakértő, illetve a tanúként meghallgatott M. A. egyaránt úgy nyilatkoztak, hogy a néhai ajándékozó állapota hullámzott, ennek megfelelően a szerződéskötés napján beszámítási képességének birtokában volt. A felperes fellebbezési ellenkérelmében kérte az elsőfokú ítélet helybenhagyását annak helyes indokai alapján. A Fővárosi Ítélőtábla nem érintette az elsőfokú ítélet II. rendű alperest tűrésre kötelező rendelkezését, amely - mivel az alperesek között a Pp. 51. § a) pontja szerinti pertársaság nem állt fenn - fellebbezés hiányában a Pp. 228. §
(4)bekezdése alapján jogerőre emelkedett. Az I. rendű alperes fellebbezése alaptalan. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, az ítélőtábla az érdemi döntéssel és annak jogi indokaival is egyetértett, azokat csak a fellebbezésre tekintettel egészíti ki az alábbiak szerint. A perben a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy a néhai D. J. a szerződés megkötésének időpontjában cselekvőképtelen állapotban volt, azaz ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan vagy a nyilatkozat megtételekor átmenetileg teljesen hiányzott, és ezért a perbeli ajándékozási szerződés a Ptk. 17. §
(1)bekezdése alapján semmis. A belátási képesség vizsgálata orvosszakértői kérdés, tehát az elsőfokú bíróság helyesen határozott az igazságügyi szakértői bizonyítás elrendeléséről. A perbeli szakvéleményt készítő B. Gy. igazságügyi elmeorvos-szakértő a gondnokság alá helyezési eljárásban készült igazságügyi szakértői véleményt is figyelembe véve megállapította, hogy a perrel érintett időszakban a néhai belátási képessége a paranoid tünetekkel járó organikus pszichoszindróma miatt nagy valószínűséggel, tartósan, teljes mértékben hiányzott. Az I. rendű alperes fellebbezésében M. A. kezelőorvos tanúvallomása, illetve az általa kiadott igazolás alapján vitatta a perbeli szakvélemény megállapításait azzal, hogy a néhainak a fia irányában fennálló érzelmi kötődése az ajándékozást indokolta, és ezért a cselekvőképtelenség nem állapítható meg. Az ítélőtábla azonban rámutat, hogy M. A. tanúvallomásával nem orvosszakértői véleményt nyilvánított, hanem lényegében jogkérdésben foglalt állást, amikor a hozzátartozói viszonyra tekintettel az ügylet indokoltságát és annak folytán a szerződés érvényességét állította. A Ptk. 17. §
(3)bekezdése szerinti kivételes szabály alkalmazhatóságának megítélése nem orvosi szakkérdés. A Ptk. 17. §
(3)bekezdése nem a nyilatkozattevő cselekvőképességét állapítja meg, hanem az egyébként cselekvőképtelen állapotú személy jognyilatkozatát érvényesnek fogadja el, amennyiben a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat a cselekvőképesség fennállása mellett is indokolt lett volna. Ez az indokoltság azonban a jelen esetben nem állapítható meg, miután a perbeli szakvélemény szerinti paranoid kórkép mellett az ajándékozás érzelmi alapú motivációja a kóros psziché része lehet. Továbbá kétséges annak a jognyilatkozatnak az indokoltsága, amellyel a gondozásra szoruló néhai ellenszolgáltatás nélkül teljes vagyonát nem a gondozását végző, vele egy háztartásban élő hozzátartozójára, hanem a vele kevésbé szoros kapcsolatot tartó leszármazójának ajándékozza. Az elsőfokú bíróság ezért helyesen állapította meg a perbeli ajándékozás érvénytelenségét a Ptk. 17. §
(1)és
(2)bekezdése alapján. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy a felperes megállapítási kereset érvényesítéséhez szükséges jogvédelmi szükséglete (Pp.
- §) a perben a néhai halálával, a felperes özvegyi joga folytán következett be, ennek hiányában ugyanis a szerződést harmadik személyként nem támadhatta volna. Mindezek alapján az ítélőtábla az esőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta azzal a pontosítással, hogy az ítélet rendelkező részét az I. rendű alperesnek az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállítása tűrésére kötelezésével kiegészítette. Az I. rendű alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdésére figyelemmel köteles a felperes másodfokú perköltségének megfizetésére, amelynek összegét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-ának
(5)bekezdése alapján határozta meg. Az I. rendű alperes költségmentessége folytán le nem rótt fellebbezési illeték a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam terhén marad. Budapest,
- február
- . Czukorné dr. Farsang Judit s.k. a tanács elnöke Dr. Benedek Szabolcs s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Magosi Szilvia s.k. bíró