Pfv.20791/2014/4 – Kúria

(1),

1. IV. Tv.
2. § Pfv.V.20.791/2014/
3. A Kúria a dr. Feldmájer Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kovács Attila Krisztián ügyvéd által képviselt alperes ellen kötbér és járulékai megfizetése iránt a Kecskeméti Járásbíróság előtt 21.P.21.934/
4. szám alatt folyamatban volt, és a Kecskeméti Törvényszék 2.Pf.21.130/2013/
5. számú ítéletével befejezett perében a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperes, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperes részére 150.000 (Egyszázötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A peres felek között
6. január 05-én együttműködési megállapodás jött létre az alperes tulajdonát képező ... külterületi ingatlanon faipari telep létrehozására. A megállapodás
7. pontjában a felperes kötelezettségeit szabályozták, mely szerint a szükséges telekmegosztást és művelési ágból történő kivonást a felperesnek kellett elvégeznie, míg a szerződés
8. pontjában az alperes kötelezettségeit rögzítették, mely szerint az alperesnek volt kötelezettsége az engedélyek beszerzését követően az üzemet
9. december
10. napjáig megvalósítani. A megállapodás
11. pontjában rögzítették, hogy amennyiben az alperes az együttműködés keretében nem valósítja meg a beruházást, úgy kártérítési kötelezettségként 5.000.000 forint kártérítést fizet a felperes részére. A felek a szerződés
12. pontjában a beruházás megvalósítása keretében együttműködést vállaltak. A felperes nagyobb részben eleget tett szerződésben vállalt kötelezettségeinek, azonban miután az alperes a szerződés
13. pontjában írt időpontig a kivitelezést nem fejezte be, a felek között vita alakult ki, a felperes a faipari üzem megközelítését biztosító útszolgalmi jog bejegyzéséhez hozzájárulását nem adta. Erre tekintettel az építési hatóság a használatbavételi engedély iránti kérelmet elutasította. A felperes kereseti kérelmében az együttműködési megállapodás
14. pontjára hivatkozással 5.000.000 forint kötbér és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra tekintettel, hogy a szerződésben vállalt
15. december 31-i határidőig az alperes az üzem létesítési kötelezettségének nem tett eleget. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest 5.000.000 forint és kamatai, valamint perköltség megfizetésére. Az együttműködési szerződés
16. és
17. pontját együttesen értelmezve arra a következtetésre jutott, hogy az 5.000.000 forintos kötbérkikötés arra az esetre vonatkozott, ha az alperes a megállapodásban rögzített kötelezettségét
18. december
19. napjáig nem teljesíti. E kötelezettségét az alperes megszegte, a kialakított pellettálló üzem jelenleg sem rendelkezik érvényes használatbavételi engedéllyel, és az útszolgalmi jog kérdésében is csupán 2012-ben, évekkel az alperes által vállalt határidő leteltét követően vette fel az alperes a felperessel a kapcsolatot. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította, valamint őt kötelezte az elsőés másodfokú eljárás költségeinek viselésére. A másodfokú bíróság a felek között létrejött együttműködési megállapodás
20. és
21. pontjának egybevetéséből, annak szövegezéséből azt a következtetést vonta le, hogy a felek nem az alperes együttműködési megállapodás szerinti kötelezettségének a késedelmes teljesítését, hanem a vállalt beruházás alperes felróható hibájából való teljesítésének a meghiúsulását kívánták szankcionálni. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az építési engedélyből a felperesnek is tudomása volt arról, hogy a használatbavételi engedély megadásának feltétele a közreműködésével létrehozandó útszolgalmi jog alapítása, ehhez pedig a felperes nem járult hozzá, így az a körülmény, hogy jelenleg az üzem használatbavételi engedéllyel nem rendelkezik, nem jelenti az alperesi teljesítés meghiúsulását. A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Jogszabálysértésként a Ptk.
22. §

(1)és

(4)bekezdésének, 200. §

(1)bekezdésének,

1. §-ának és
2. §-ának megsértésére hivatkozott. Kifejtette, hogy kártérítési igényt érvényesített, melynek alapja az, hogy a laikus felek megállapodása szerint, amennyiben az alperes az általa vállalt határidőre nem teljesít, úgy a felperes részére 5.000.000 forint kártérítést köteles megfizetni. A másodfokú bíróság tévesen értelmezte a Ptk.
3. §

(1)bekezdését is, ami mind nem teljesítés, mind nem szerződésszerű teljesítés esetére lehetővé teszi jogkövetkezmény alkalmazását. A felperes az együttműködési szerződésben vállaltakat teljesítette, azonban az alperes

1. július 04-ig a szakhatósági engedélyek beszerzése iránti kérelmét elő sem terjesztette. Az együttműködési megállapodás megvalósítása egyértelműen az alperesnek felróhatóan hiúsult meg, így az 5.000.000 forint kártérítést köteles megfizetni. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő. A Ptk.
2. §

(1)bekezdése a szerződéses szabadság polgári jogi alapelvét mondja ki, ami lehetővé teszi az ügyletkötő felek számára mind a szerződés tartalmának szabad meghatározását, mind pedig a típusszabadságot. A peres felek között létrejött szerződést különösen annak 5. és 6. pontját - a Ptk. 207. §

(1)bekezdésének megfelelően az eset körülményeire is tekintettel, a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értelmezve arra a megállapítható, hogy a felek a szerződéses jogviszonyban felmerülő bizonyos károk kárátalány jellegű megtérítési kötelezettségében állapodtak meg, e kikötésnek pedig a nyilatkozati elv figyelembevételével a szerződési szabadságnak megfelelően nem volt jogszabályi akadálya. A Ptk. 246. §

(1)bekezdése mind a szerződés nem teljesítése, mind pedig nem szerződésszerű teljesítése esetére lehetővé teszi kikötött pénzösszeg megfizetését. A felperes felülvizsgálati kérelmében vitatta ugyan, hogy a szerződéses kikötés kötbérkikötés lenne, azonban a

1. január 08-i
2. számú jegyzőkönyvbe foglalt felperesi előadás a szerződés
3. pontja tekintetében egyértelmű, eszerint a Ptk.
4. §-a szerinti kötbérigényt érvényesített az eljárásban. Mindebből következően a felperes korábbi álláspontjának is megfelelően - jogszabálysértés nélkül jutott a másodfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a felek szerződése kötbérkikötést tartalmaz. A perbeli jogvita lényegét annak a kérdésnek a megítélése jelentette, hogy a peres felek késedelmi vagy meghiúsulási kötbér kikötésében állapodtak meg. A peres felek közötti együttműködési megállapodást
5. január 05-én ügyvéd készítette. A jogi szakember közreműködése mellett készült szerződés esetén így nincs relevanciája annak a hivatkozásnak, hogy a laikus felek nyilatkozataikat nem kellő precizitással fogalmazták meg, de akaratuk a szerződés
6. pontjának megsértése esetére is a
7. pontban megfogalmazott jogkövetkezmény kikötésére vonatkozott. A felülvizsgálati kérelemben tett hivatkozásokkal szemben tényszerűen az állapítható meg, hogy az együttműködési megállapodás
8. és
9. pontja nincs egymással összekapcsolva, erre tekintettel a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül értelmezte úgy a felek szerződését, hogy nem az
10. pontban írt határidő elmulasztása miatti késedelem jogkövetkezményét, hanem a megállapodás
11. pontja szerinti meghiúsulást kívánták az ügyletkötő felek kötbér jogkövetkezménnyel sújtani. Helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy késedelmi kötbérkikötés hiányában csak az releváns a felek jogvitájában, hogy a jelenlegi helyzetben a meghiúsulási kötbérfizetés feltételei fennállnak-e. A bírói gyakorlat értelmében lehetőség van akár valamennyi, akár csak bizonyos szerződéses kkötelezettségek kötbérrel való biztosítására. A jogosultat kötbér kizárólag ennek a szerződéses kötelezettségnek a nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése után illeti meg, amire nézve ezt a szankciót kikötötték (BH 2011.63.). Ugyancsak helyes az a következtetés, hogy az ügyletkötő felek Ptk.
12. §

(1)bekezdésében is körülírt és a szerződésben is nevesített kölcsönös együttműködési kötelezettségéből következően a használatba vételi engedély megadásához szükséges felperesi közreműködés hiányában az a körülmény, hogy jelenleg az üzem használatba vételi engedéllyel nem rendelkezik, nem róható kizárólag a felperes terhére, azaz a meghiúsulási kötbérfizetés feltételei nem állnak fenn. A Ptk. 4. §

(4)bekezdése a szerződéses jogviszonyokban elvárhatósági mérceként főszabályként az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelményét határozza meg. Tévesen állította a felperes e jogszabály megsértését is, figyelemmel arra, hogy a felperes azzal a magatartásával, hogy a használatba vételi engedély megadásához szükséges útszolgalmi jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez a hozzájárulását nem adta meg, nem a szerződés 7. pontjának megfelelően járt el, így alappal nem hivatkozhat a kárátalány jellegű igénye tekintetében az alperes nem szerződésszerű magatartására. A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Pp. 78. §

(1)bekezdése szerint kötelezte a felperest az alperes - ÁFA-t is magában foglaló ügyvédi munkadíjból álló - felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Budapest,

1. március
2. Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró Dr. Gombos