P.20443/2013/37 – Balassagyarmati Törvényszék

A...Törvényszék ... (....) ügyvéd által képviselt ... (....) I. rendű és ... (...) II. rendű felpereseknek - ... (....) alperes ellen közös tulajdon megszüntetése iránt indult perében meghozta a következő ítéletet: A törvényszék elrendeli a ...belterület ... hrsz., természetben ..., .... szám alatt nyilvántartott, lakóház, udvar, gazdasági épület megjelölésű ingatlan közös tulajdonának megszüntetését árverési értékesítés útján az alábbi feltételekkel: Az ingatlan legkisebb vételára 15.400.000.- (Tizenötmillió-négyszázezer) forint. Az árverési vételárból az I. rendű felperest 1/4, a II. rendű felperest 1/4, míg az alperest 2/4 rész illeti meg azzal, hogy amennyiben az ingatlan a legkisebb vételárnál magasabb áron kerül értékesítésre, a többletvételár a feleket ugyanezen arányban illeti meg. A végrehajtás során felmerült költségeket a felek a fenti tulajdoni hányaduk arányában kötelesek viselni. Sikeres árverés esetén a peres felek az ingatlant kötelesek haladéktalanul, üres, beköltözhető állapotban az árverési vevő birtokába adni. A törvényszék kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű felperesnek 150.000.- (Egyszáz-ötvenezer) forint eljárási illetéket. A törvényszék kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű felperesnek 37.612.- (Harminchétezer-hatszáztizenkettő) forint szakértői munkadíjat, továbbá fizessen meg a ... Törvényszék Gazdasági Hivatalának - külön felhívásra - 37.612.- (Harminchétezerhatszáztizenkettő) forint előlegezett szakértői munkadíjat. A le nem rótt elsőfokú eljárási illetéket és a meg nem térülő állam által előlegezett szakértői díjat az állam viseli. A törvényszék megállapítja, hogy a II. rendű felperes által a használati díj megfizetésére irányuló kereseti kérelem alapján illetékbélyegben lerótt 14.400.- (Tizennégyezer-négyszáz) forint eljárási illeték 4.320.- (Négyezer-háromszázhúsz) forintra mérséklődött. A II. rendű felperes az illetékbélyegben többletként lerótt 10.080.- (Tízezer-nyolcvan) forint eljárási illeték visszaigénylésére külön közigazgatási eljárásban jogosult. A peres felek egyéb költségeiket maguk viselik. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a ... Ítélőtáblához címzetten, a ... Törvényszéken lehet írásban, három példányban előterjeszteni. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ... Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A fellebbezést előterjesztő fél számára az ítélőtábla előtti eljárás során a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A törvényszék a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg. A felperesek 1/4-1/4, míg az alperes 2/4 arányban tulajdonosa a ... .... hrsz. alatti, ... m2 térmértékű lakóház, udvar, gazdasági épület megjelölésű házas ingatlannak, mely természetben a ..., .... szám alatt található. Az ingatlan használati joga - a

1. január 28-án bekövetkezett haláláig - a felperesek nagyszülőjét,... illette meg. A nagyszülő halálát követően a felperesek, mint örökösök és az alperes között az ingatlan használatával és birtoklásával kapcsolatosan viták merültek fel, az ingatlant ugyanis egészében, annak lakórészét, garázsát és a kialakított üzlethelységet is, kizárólag az alperes birtokolta, használta, illetve hasznosította. A felperesek az ingatlan fenntartásához nem járultak hozzá. A felperesek több ízben jelezték az alperesnek, hogy az ingatlan közös tulajdonát nem kívánják fenntartani, ezért ajánlatot tettek az ingatlanban fennálló 1/4-1/4 felperesi tulajdoni illetőség megvételére. A feleknek azonban megegyezniük nem sikerült. A felperesek kereseti kérelmükben a fenti ingatlan közös tulajdonának megszüntetését kérték, elsősorban akként, hogy az alperes a felperesek 1/4-1/4 tulajdoni hányadát 5.000.000.- - 5.000.000.forint megváltási áron váltsa magához. Amennyiben az alperes ezen megváltási áron az ingatlanrészeket magához váltani nem tudja, úgy másodlagosan kérték az ingatlan 20.000.000.forint vételáron történő árverésének elrendelését és a vételárnak a peres felek között a tulajdoni hányadaik arányában történő felosztását. A felperesek kérték továbbá az alperes kötelezését
2. február
3. napjától a közös tulajdon megszüntetéséig terjedő időszakra havi 40.000.- forint használati díj megfizetésére. Az alperes a közös tulajdon megszüntetését nem, csak annak módját ellenezte vitatva az ingatlan forgalmi értékét is. Álláspontja szerint a közös tulajdon természetbeni megosztással, illetve társasházzá alakítással is megszüntethető. Alperes továbbá a használati díj fizetésére vonatkozó kereseti kérelem elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy egyrészt nem használja a perbeli ingatlant, abból már elköltözött, illetve az elköltözését megelőzően sem zárkózott el a felperesi használattól, felpereseknek kulcsot biztosított, ők azonban az ingatlant nem kívánták használni. Alperes előadta, hogy a közös tulajdonú ingatlan fenntartásával kapcsolatos költségeket is kizárólag egyedül viseli, ezzel összefüggésben vele szemben a felpereseknek tartozása áll fenn. A peres eljárás során a felek közös megegyezésre törekedtek, az eljárás több alkalommal szünetelt, egyezségkötésre vonatkozó tárgyalások történtek, azonban ezek eredményre nem vezettek. A per során a felperesek a használati díj vonatkozásában előterjesztett kereseti kérelmüktől elálltak, ezért a törvényszék e vonatkozásban a pert az alperes hozzájárulásával jogerősen megszüntette. A törvényszék az alperesi ellenkérelemre tekintettel felhívta az alperest, hogy amennyiben a közös tulajdon megszüntetését az ingatlan természetbeni megosztásával, illetve társasházzá alakításával kívánja, erre vonatkozó határozott ellenkérelmet terjesszen elő, valamint igazolja, hogy a közös tulajdon megszüntetése érdekében az elvi megosztási engedélyezési eljárást az illetékes közigazgatási szervnél megindította. Az alperes a törvényszék felhívásainak nem tett eleget, előadta, hogy az illetékes közigazgatási szerv szóbeli tájékoztatása alapján az ingatlan természetbeni megosztása nem lehetséges, kizárólag a társasház tulajdonná alakítás engedélyezhető, az ezzel kapcsolatos költségeket azonban nem kívánja megelőlegezni és e körben további határozott kérelmet nem terjesztett elő. A törvényszék megállapította, hogy a felperesek keresete az alábbiak szerint megalapozott. A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. Az e jogról való lemondás semmis. A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonában adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja és ez nem sérti a bent lakó méltányos érdekeit. Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti. A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik (Ptk. 147-
4. §). A felhívott jogszabályhelyek alapján, valamint a felek előadásait figyelembe véve a törvényszék megállapította, hogy a felperesek keresete megalapozott. Megalapozott, mert tényként állapítható meg, hogy a közös tulajdon más módon való megszüntetése nem lehetséges. Alperes nem teljesítőképes, a természetbeni megosztás a felek közötti megromlott viszonyra is tekintettel nem elfogadható, e körben egyebekben az alperes határozott ellenkérelmet sem terjesztett elő. Alperesi vitatásra tekintettel, az ingatlan forgalmi értékének megállapítása érdekében a törvényszék szakértői bizonyítást rendelt el, és a beszerzett aggálytalan, ellentmondásmentes szakvélemény alapján megállapította, hogy a perbeli ingatlan jelenlegi forgalmi értéke beköltözhetően 15.400.000.- forint, míg a
5. évi forgalmi értéke beköltözhetően 16.200.000.- forint, lakottan pedig 8.100.000.- forint. A peres felek az ingatlanforgalmi-szakértő által megállapított forgalmi értékét nem vitatták. A törvényszék tekintettel arra, hogy a peres felek egybehangzóan kérték a perbeli ingatlan közös tulajdonának megszüntetését, alperes az ingatlan felperesi tulajdonrészét magához váltani nem képes, a társasházzá alakítással kapcsolatosan határozott ellenkérelmet nem terjesztett elő, illetve közölte, hogy ezzel összefüggő költségeket nem kívánja előlegezni, helyt adott a felperesek kereseti kérelmének és elrendelte a ..., .... szám alatti lakóház, udvar, gazdasági épület megjelölésű ingatlan közös tulajdonának árverési értékesítés útján történő megszüntetését, az ingatlan legkisebb vételárát 15.400.000.- forintban megállapítva, továbbá rendelkezett a vételárnak a peres felek között, tulajdoni arányukban történő megosztásáról. A peres eljárás során I. rendű felperes személyes költségmentességben, míg az alperes illetékfeljegyzési jog kedvezményében részesült. A törvényszék a perrel kapcsolatban felmerült költségek viselése tekintetében A Pp. 78.§-a, valamint az 1/
6. (V.19.) PK véleményben írtak alapján akként határozott, hogy az alperes tulajdoni arányában köteles megfizetni a II. rendű felperesnek az általa lerótt eljárási illeték 1/2 részét, mely 150.000.- forint, míg a szakértői díj vonatkozásában akként rendelkezett, hogy azt a peres felek egymás közt egyenlő arányban kötelesek viselni. A szakértői díj mindösszesen 225.674.forint volt, melyből az egy félre eső összeg 75.225.- forint. Figyelemmel arra, hogy a II. rendű felperes részéről, valamint az állam által szakértői díj előlegezése történt, a törvényszék kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül a II. rendű felperesnek 37.612.- forint szakértői díjat teljesítsen, továbbá fizessen meg a ... Törvényszék Gazdasági Hivatalának - külön felhívására - szintén 37.612.- Ft előlegezett szakértői munkadíjat. A törvényszék megállapította továbbá, hogy a le nem rótt elsőfokú eljárási illetéket és az egyéb úton meg nem térülő állam által előlegezett szakértői díjat az állam viseli. A felperesek a használati díj vonatkozásában előterjesztett kereseti kérelmüktől a peres eljárás során elálltak, e körben a törvényszék az eljárást jogerősen megszüntette. A II. rendű felperes által ezért a lerótt 14.400.- forint eljárási illeték 30%-ra, nevezetesen 4.320.- forintra mérséklődött. Így a törvényszék megállapította, hogy a II. rendű felperes a többletként lerótt 10.800.- forint eljárási illeték visszaigénylésére külön közigazgatási eljárásban jogosult. Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Pp.
7. §