Bfv.1276/2014/9 – Kúria

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b) pont], ezért őt hat év hat hónap fegyházbüntetésre és a közügyektől hat év eltiltásra ítélte; elrendelte a terhelttel szemben a Nyíregyházi Városi Bíróság 26.Bk.261/2010/

1. számú ítéletével kiszabott nyolc hónapi, végrehajtásában három évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtását; rendelkezett az előzetes fogvatartás beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. A bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljáró Nyíregyházi Törvényszék a
2. november
3. napján kihirdetett 1.Bf.358/2013/
4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terheltre vonatkozó részében megváltoztatva a terhére megállapított bűncselekményt a Btk.
5. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b) pontja szerinti kábítószer birtoklása bűntettének minősítette, melyet bűnsegédként követett el; megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltése után feltételes szabadságra bocsátható, és helyesbítette az előzetes fogvatartás beszámítására, a bűnjelekre, valamint a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezéseket. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terheltre vonatkozóan helybenhagyta. A jogerős ügydöntő határozat ellen a II. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, annak jogalapját nem jelölve meg; az indítvány azonban tartalma szerint a Be. 416. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. c)pontján alapul. Az indítvány szerint eljárási szabályt sértve készült a házkutatásról készült jegyzőkönyv, mivel ő mint a „kényszerintézkedést elszenvedő" azt nem írta alá, így bizonyítékként a jegyzőkönyv nem lett volna felhasználható. Ugyanígy törvénysértőnek találta a ... garázsnál tartott helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet, mivel arról hiányzik T1 és T2 tanúk aláírása, így megítélése szerint ezt sem lehetett volna bizonyítékként felhasználni. Kiegészítve indítványát sérelmezte azt is, hogy a helyszíni szemléről nem készült kép- és hangfelvétel, továbbá azt, hogy - az ügyvédjével történt konzultáció után - ugyan a 2011. december 7. napján megtartott iratismertetésen a nyomozó kérdésére úgy nyilatkozott, hogy az elé tárt iratokra észrevételt kíván tenni, azonban ezt a jogát a nyomozóhatóság nem biztosította. Hivatkozott arra, hogy szerinte a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem lehetett volna megállapítani, hogy neki köze volt az általa bérelt garázsban lefoglalt és kábítószerrel kapcsolatos ingóságokhoz. Megítélése szerint sem az első-, sem a másodfokú bíróság nem tett eleget indokolási kötelezettségének, emellett álláspontja szerint a bíróságok a toxikológus szakvélemény és a vegyész-szakértői vélemény közötti ellentéteket sem oldották fel, ahogy a T2 tanúnak a nyomozás és a tárgyaláson tett vallomása között észlelhető ellentmondást sem. További eljárási szabálysértésként utalt arra, hogy a 2012. szeptember 13-i tárgyaláson az ülnök személyében változás következett be, azonban a bíróság a Be. 287. §

(4)bekezdésében foglaltakat megsértette, mivel a tárgyalást nem kezdte újra. Mindezekre figyelemmel azt indítványozta, hogy a Kúria az első és másodfokú ítéletet helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására. Indítványát utóbb kiegészítve azt hangsúlyozta, hogy a nyomozás során elkövetett eljárási szabálysértések a meghozott határozatokat lényegesen befolyásolták, és ez indokolja az ítéletek hatályon kívül helyezését. A Legfőbb Ügyészség az indítványt részben törvényben kizártnak, részben megalapozatlannak találta. Álláspontja szerint nem valósult meg a felülvizsgálat alapját képező, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés a tárgyalás megismétlésével kapcsolatosan, mivel az iratokból megállapíthatóan az eljárási törvény előírásainak megfelelően sor került a tárgyalás megismétlésére. Alaptalannak találta az indítványt az indokolási kötelezettséggel kapcsolatos részében is, mivel megítélése szerint az eljárt bíróságok a szükséges és elégséges mértékben tettek eleget az indokolási kötelezettségüknek. A terhelt által felhívott eseti döntés kapcsán arra mutatott rá, hogy az az adott ügyben nem irányadó, mivel a toxikológus és a vegyész-szakértői vélemények között nem volt ellentét, azok lényegében két külön kérdésre vonatkoztak. Végül hivatkozott arra, hogy az indítvány egyebekben a törvényben kizárt módon az irányadó tényállást támadta. Ezért a megtámadott határozatok hatályban tartására tett indítványt (BF.1496/2014/1.). A megtámadott határozatokat a Kúria a Be. 423. §

(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokra figyelemmel bírálta felül; emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely

(5)bekezdése alapján a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjában megjelölt, és a terhelt által nem hivatkozott egyéb esetleges - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - eljárási szabálysértésekre is. A Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjára figyelemmel felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. §

(1)bekezdés I.

1. b)és
2. c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. Így a Be. 373. §

(1)bekezdés II. a) pontja szerint feltétlen hatályon kívül helyezést eredményez, ha az eljáró tanács tagjai a tárgyaláson nem voltak mindvégig jelen. A Be. 287. §

(3)bekezdése szerint a tárgyalás hat hónapon belül ismétlés nélkül folytatható, ha a tanács összetételében nem történt változás; egyébként a tárgyalást elölről kell kezdeni. A felhívott törvényhely

(4)bekezdése alapján azonban a tárgyalás megismételhető anyagának ismertetésével is. Ahogy arra a Legfőbb Ügyészség helytállóan hivatkozott, a BKv.

1. vélemény
2. pontja alapján azonban nem feltétlen hatályon kívül helyezési, hanem relatív eljárási szabálysértés az, ha a bíróság a tárgyalást annak ellenére, hogy a korábbi tárgyalás óta hat hónap eltelt, nem kezdi elölről, illetve a hat hónapon belül megtartott tárgyalást a tárgyalás anyagának ismertetésével nem ismétli meg, annak ellenére, hogy a tanács összetételében az ülnökök személye megváltozott. Hasonló módon foglal állást az EBH 2007.
3. számú, valamint a BH. 2005.
4. számú eseti döntés is. Emellett a terhelt által hivatkozott és a fentieknek megfelelően relatívnak minősülő eljárási szabálysértés sem valósult meg. Ahogy ugyanis a
5. szeptember
6. napján megtartott tárgyalásról készült jegyzőkönyv rögzítette, az egyik ülnök személye megváltozott, ezért a tanács elnöke felolvasta a
7. május
8. napján készült
9. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvet. Ezt megelőzően pedig az ügyben érdemi tárgyalás nem volt. Nem sértették bíróságok. meg indokolási kötelezettségüket sem az eljárt A Be.
10. §

(1)bekezdés III. a) pontja szerint hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés valósul meg, ha a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése, vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében a bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. A Be.

1. §-ra figyelemmel a bíróság indokolásában köteles számot adni a döntéshozatali tevékenységéről, a felülbíráló bíróság pedig ezt köteles ellenőrizni. Az érdemi felülbírálat lehetősége akkor hiúsul meg, ha a megtámadott határozat indokolása oly mértékben hiányos, hogy nem állapítható meg belőle: mire alapította a bíróság a döntését. Mindebből következően ezen felülvizsgálati ok esetében nem vizsgálható a bűnösség megállapításának, a felmentésnek, az eljárás megszüntetésének, a jogi minősítésnek, vagy a büntetés kiszabásának, illetve intézkedés alkalmazásának anyagi jogi alapossága, helyessége (BH. 2012.32.). Az adott ügyben pedig mind az első, mind a másodfokú bíróság a szükséges mértékben teljesítette indokolási kötelezettségét, abból döntése nyomon követhető volt. A terhelt szakértői véleményekkel kapcsolatos pedig nincs helye felülvizsgálatnak. kifogása alapján Az indítványozó által hivatkozott BH. 2012.
2. számú döntés szerint akkor, ha a bíróság a különleges szakértelmet igénylő és a cselekmény minősítését befolyásoló kérdést a kirendelt szakértő által előterjesztett véleménytől eltérően dönti el anélkül, hogy más szakértőt rendelne ki, az indokolási kötelezettségét oly mértékben sérti meg, hogy az ítélet felülbírálatra alkalmatlanná válik. Az adott ügyben azonban a bíróságok által értékelt igazságügyi toxikológiai, illetőleg vegyész-szakértői vélemények között nem volt ellentét, miután a két szakértői vizsgálat tárgya nem volt azonos. Így nem volt szükséges sem új szakértő kirendelésre, sem pedig a szakértők egymás jelenlétében történő meghallgatása. Erre figyelemmel a szakvéleményekre alapított tények kapcsán az indokolási kötelezettség megsértése sem állapítható meg. Végül nincs helye felülvizsgálatnak a nyomozás során elkövetett eljárási szabálysértés miatt. Kétségtelen, hogy a házkutatásról, illetve helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvek - az aláírás hiány miatt - nem felelnek meg maradéktalanul a törvényi előírásoknak. Ezek azonban ún. relatív eljárási szabálysértések, amelyek nem tartoznak a Be.
3. §

(1)bekezdés c) pontjában megjelölt és a felülvizsgálat alapjául szolgáló eljárási szabálysértések körébe, ezért ezekkel a Kúria érdemben nem foglalkozhatott. A felülvizsgálati indítványnak a Be. 416. §

(1)bekezdés a) pontján alapuló része pedig nem megalapozott. A felhívott törvényhely alapján felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. A Be. 423. §

(1)bekezdésére figyelemmel azonban a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó; ez a tényállás a felülvizsgálati indítványban nem támadható. Ebből következően a tényállás megalapozottsága nem vitatható, és csak az irányadó tényállás alapján van helye a bűnösségre levont következtetésnek, a cselekmények minősítésének, valamint az alkalmazott joghátrányok törvényességének vizsgálatára. Az indítványozó azonban olyan anyagi jogi szabályt nem jelölt meg, amelynek megsértése bűnösségének törvénysértő megállapítását vagy cselekményének törvénysértő minősítését és ennek eredményeként törvénysértő büntetést eredményezett volna. Felülvizsgálati indítványában a bíróság által figyelembe vett bizonyítékok törvényes voltát, azok hiteltérdemlőségét, illetve a bíróság bizonyíték-értékelő tevékenységének helytállóságát vitatta, és ezen keresztül a törvényi tilalom ellenére a megállapított tényállást támadta. Így ezzel a Kúria érdemben nem foglalkozhatott. A Kúria ezért a megtámadott határozatokat - a Be. 424. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva - a Be.

1. §-ra figyelemmel hatályában fenntartotta. Az ismételt indítvánnyal kapcsolatos tájékoztatás a Be.
2. §

(4)bekezdés b) pontján, valamint 418. §

(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a Be. 421. §

(3)bekezdésére figyelemmel a Kúria az ugyanazon jogosult által ismételten, vagy a más jogosult által, azonos tartalommal előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,

1. december
2. Dr. Mészár Róza s.k. a tanács elnöke, dr. Csák Zsolt s.k. előadó bíró, dr. Vaskuti András s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő