A határozat elvi tartalma: A vád törvényessége szempontjából annak nincs jelentősége, hogy a cselekmény vádirat szerinti jogi minősítése (több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete) eltér a jogerős bírósági ítélet jogi értékelésétől, a bíróság ugyanis a vád jogi minősítéséhez nincs kötve. KÚRIA Bfv.I.876/2014/13.szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő január hó
- napján tartott v é g z é s t: A több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nyíregyházi Törvényszék 3.B.176/2012/
- számú ítéletét és a Debreceni Ítélőtábla a Bf.I.87/2013/
- számú végzését hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 13.140 (tizenháromezerszáznegyven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Nyíregyházi Törvényszék a
- december
- napján meghozott 3.B.176/2012/
- számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki emberölés bűntettének kísérletében [
- évi IV. törvény
- §
(1)bekezdés] és testi sértés bűntettében [
- évi IV. törvény
- §
(1)bekezdés,
(6)bekezdés I. fordulat]. Ezért őt halmazati büntetésül - tíz év börtönre és mellékbüntetésül tíz év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság rendelkezett a járulékos kérdésekről. A másodfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla a Bf.I.87/2013/
- számú,
- április
- napján jogerős végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt nyújtott be - tartalmát tekintve a Be.
- §
(1)bekezdés
- b)és
- c)pontjára alapított felülvizsgálati indítványt, amelyben sérelmezte, hogy vele szemben a bíróságok törvényes vád hiányában jártak el, mindemellett az indokolási kötelezettségüknek oly mértékben nem tettek eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan, az ítélet rendelkező része pedig ellentétes az indokolással. Végül a terhére rótt bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vele szemben. Ezért a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta, azzal, hogy a megismételt eljárást egy másik bíróság folytassa le. A Legfőbb Ügyészség BF.1438/2014. számú írásbeli nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványnak a tényállás megállapításait kifogásoló részét törvényben kizártnak, egyebekben alaptalannak ítélte, a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelynek törvényben rögzített szigorú korlátai vannak. Mindazokat az eljárásjogi okokat, amelyek alapján a jogerős bírói határozat felülvizsgálatára sor kerülhet a Be. 373. §
(1)bekezdés
- b)és
- c)pontjában, valamint a II-IV. pontjában meghatározott, abszolút hatályú eljárási szabálysértések jelentik. A Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjára figyelemmel, a Be. 373. §
(1)bekezdés I.
- c)pontja értelmében megalapozza a felülvizsgálatot, ha a bíróság törvényes vád hiányában jár el, továbbá a törvényhely III.
- a)és
- b)pontjai alapján, ha az eljárt bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan, vagy az első fokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes. A Be. 2. §
(2)bekezdése szerint törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy, pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt, a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. Az ügyben a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Főügyészség B.3457/2011/
- számú vádirata mindenben megfelel a törvényes váddal szemben támasztott alaki és tartalmi követelményeknek. A vád tárgyává tett tények pedig tartalmazzák az I. rendű terhelt terhére rótt élet- és testi épség elleni magatartását, büntető törvénybe ütköző pontos körülírását. A vád törvényessége szempontjából annak nincs jelentősége, hogy a cselekmény vádirat szerinti jogi minősítése (több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete) eltér a jogerős bírósági ítélet jogi értékelésétől, a bíróság ugyanis a vád jogi minősítéséhez nincs kötve. A Be.
- §
(1)bekezdés III. a) pontja alapján az indokolási kötelezettség megsértése akkor eredményez feltétlen hatályon kívül helyezést, és felülvizsgálatot is megalapozó eljárási szabálysértést, ha a megtámadott határozat indokolása tény vagy jogkérdés tekintetében olyan mértékben hiányos, hogy abból nem állapítható meg, hogy a bíróság mire alapozta döntését. A felülvizsgálattal megtámadott jogerős határozat indokolásában azonban az eljárt bíróságok ellenőrizhető és elégséges módon számot adtak a tényállás megállapításához vezető bizonyítékokat értékelő tevékenységükről. Következésképpen a terheltnek az indokolási kötelezettség elmulasztására történt hivatkozása is alaptalan. Alaptalanul hivatkozott az I. rendű terhelt a Be. 373. §
(1)bekezdés III. b) pontjában írt eljárási szabálysértésre, mert a jogerős bírósági ügydöntő határozat indokolása a rendelkező résszel minden tekintetben összhangban van. A Kúria a Be. 423. §
(4)bekezdésében írtakra figyelemmel a határozatokat a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján, valamint az
(5)bekezdésre figyelemmel a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - esetleges más eljárási szabálysértésekre tekintettel is felülvizsgálta. Ilyen, a Be. 373. §
(1)bekezdésének I.
- b)és
- c)pontjában, valamint II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértést nem észlelt. A Be. 423. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ez a tényállás a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. A felülvizsgálati indítvány - a felülvizsgálat eljárásjogilag megengedett keretei között a jogerős ítéletben rögzített tényállást figyelembe véve - a tényállást támadó és a cselekmény törvénysértő minősítését, valamint a büntetést kifogásoló részében törvényben kizárt. A felülvizsgálat során az anyagi jogi kifogások kizárólag az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálhatók el, és az abban nem szereplő, vagy attól eltérő tényre vonatkozó kifogás érdemben nem vizsgálható. A felülvizsgálat során a jogerős határozat ténybeli megalapozottsága, a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenysége, és ezen keresztül a bűnösség nem vitatható. Az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványában - a fentieket figyelmen kívül hagyva, és a felülvizsgálati eljárásban kötelezően irányadó tényállástól eltérően - arra hivatkozott, hogy a cselekmény lökdösődéssel, majd a földön is továbbtartó heves dulakodással indult, amelynek során hol ő, hol a sértett volt alul, és így keletkezhettek a sértett felsőtestén - általa nem látott szúrt sérülések. A cselekményre nem került volna sor, ha a helyszínen jelenlévő polgárőrök észlelvén az első dulakodást, közbeléptek volna. Nála nem volt az élet kioltására alkalmas eszköz, mindössze egy 7,5 cm hosszú, 1 cm pengeszélességű bicska, amivel irányítottan nem szúrt. A sértettek sérülései sem közvetlen, sem közvetett életveszélyt nem eredményeztek, valamint abban a tudatban távozott a helyszínről, hogy nem okozott súlyos sérülést. Ebből következően a felülvizsgálati indítvány azon része, amely az egyes bizonyítékok bírói mérlegelésének helyességét, az ebből levont következtetések megalapozottságát vitatja, és ezen keresztül sérelmezi a bűnösség megállapítását, a törvényben kizárt. A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt a bíróság törvénysértő büntetést szabott ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmazott. Az élet elleni cselekmény eltérő minősítésére (erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette) irányuló indítványában az I. rendű terhelt nagyrészt ugyancsak az irányadó tényállást támadta, abban nem szereplő körülményekre hivatkozott. Erre a felülvizsgálati okra alapozott és a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítására irányuló indítványa, illetve az eltérő minősítés megállapítására és enyhébb büntetés kiszabására irányuló indítványa - mivel a jogkérdéseket a tényállástól eltérő tényadatokon alapulóan teszi vitássá - a törvényben kizárt. Mindemellett az eljárt bíróságok az anyagi jog szabályának sérelme nélkül minősítették a terhelt cselekményét emberölés bűntette kísérletének. Törvénysértő minősítés hiányában a törvényes keretek között kiszabott büntetés felülvizsgálatára sem kerülhet sor. Ezért a Kúria - a Be. 424. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva - a megtámadott határozatot a Be.
- § alapján hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezést a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. A felülvizsgálati indítvány ismételt benyújtásával kapcsolatos tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria - a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel - az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- január
- Dr. Csere Katalin s.k. a tanács elnöke, dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, dr. Soós László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő