A határozat elvi tartalma: A szabadságvesztés végrehajtási fokozatának és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának meghatározása nem része a büntetés kiszabásának. KÚRIA Bfv.I.970/2014/11.szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő január hó
- napján tartott v é g z é s t: A kábítószerrel visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság 5.B.IV.601/2012/
- számú ítéletét és a Fővárosi Törvényszék 31.Bf.IV.6669/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság a
- január 11-én kihirdetett 5.B.IV.601/2012/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki kábítószerrel visszaélés bűntettében [
- évi IV. törvény
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont] és közokirat-hamisítás bűntettében [1978. évi IV. törvény 274. §
(1)bekezdés b) pont], ezért halmazati büntetésül hat év hat hónap fegyházbüntetésre és hat év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte. A bíróság rendelkezett a beszámításról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről is. A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a
- szeptember 12-én jogerőre emelkedett 31.Bf.IV.6669/2013/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a terhelttel szemben kiszabott fegyházbüntetés tartamát öt év hat hónapra mérsékelte, a készpénz lefoglalását - a bűnügyi költség biztosítására visszatartás mellett - megszüntette és a terheltnek kiadni rendelte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyben arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság törvénysértő módon figyelmen kívül hagyta a Btk.
- §
(2)bekezdésében írtakat. Márpedig esetében az elkövetéskor hatályos törvény alapján legkorábban a szabadságvesztés büntetés négyötöd, míg az új törvényt alkalmazva a kétharmad részének letöltését követően lenne feltételes szabadságra bocsátható. Ezért a másodfokú bíróság határozatának megváltoztatását és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának kedvezőbb megállapítását indítványozta. A Legfőbb Ügyészség BF.1310/2014/1-I. számú írásbeli nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt alaposnak ítélte és a terhelt cselekményeinek a 2012. évi C. törvény (Btk.) 178. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő jelentős mennyiségű kábítószer birtoklása bűntettének, és a Btk. 342. §
(1)bekezdés b) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettének minősítését és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját az elbíráláskor hatályos Btk. 38. §
(2)bekezdés a) pontja szerint indítványozta meghatározni, egyebekben a megtámadott határozatok hatályában fenntartását kérte. Álláspontjának alátámasztására hivatkozott a 4/
- (X.14.) BK véleményben foglaltakra. A Legfőbb Ügyészség indítványára tett észrevételében csatlakozott a terhelt védője is. A Kúria a terhelt felülvizsgálati indítványát alaptalannak találta, és nem osztotta a Legfőbb Ügyészségnek a Btk.
- § alkalmazására vonatkozóan kifejtett álláspontját sem. A Kúria a megtámadott határozatokat a Be.
- §
(4)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján, valamint az
(5)bekezdésre figyelemmel a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt esetleges eljárási szabálysértésekre tekintettel is felülvizsgálta. Ilyen, a Be. 373. §
(1)bekezdésének I.
- b)és
- c)pontjában, valamint II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - eljárási szabálysértést azonban nem észlelt. A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a törvényben foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel. A büntetés felülvizsgálatára a büntetőjog más szabályának - így a Btk. 2. § - megsértése miatt is csak akkor kerülhet sor, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik [BH. 2012.239.]. Függetlenül attól, hogy a Btk. 38. §
(1)bekezdése szerint a bíróság az ítéletben megállapítja a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, a büntetés kiszabása alatt továbbra is a büntetés nemére és mértékére vonatkozó ítéleti rendelkezést kell érteni; a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának meghatározása továbbra sem része a büntetés kiszabásának. Ennek a Kúria 4/
- (X.14.) BK véleménye sem mond ellent. A kollégiumi vélemény szerint a határozott tartamú szabadságvesztés esetében a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének legkorábbi, törvény erejénél fogva kötelező időpontjára vonatkozó rendelkezés a
- évi C. törvény (Btk.)
- §
(1)-
(2)bekezdése szerinti elbírálás fogalmába tartozik. Annak eldöntésekor, hogy a két szóba jöhető büntető törvény közül az elkövetőre nézve melyik a kedvezőbb, a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos törvényi rendelkezéseket is össze kell vetni. Azaz a vélemény sem a büntetés kiszabásának, hanem a cselekmény elbírálásának körébe tartozóként értékelte a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának meghatározását. A terhelt terhére rótt bűncselekmények minősítése az elkövetéskori
- évi IV. törvényhez képest az elbíráláskori
- évi C. törvény szerint változott, azonban a büntetési tétel azonos maradt. Nem változott a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának meghatározására, az eggyel enyhébb végrehajtási fokozat megállapítására és a halmazati büntetés kiszabására vonatkozó szabályok sem. A terhelttel szemben kiszabott büntetés neme és mértéke törvényes; a Legfőbb Ügyészség sem a büntetés nemét és mértékét találta törvénysértőnek. Miután a Be.
- §
(1)bekezdésének b) pontja szerinti kettős feltétel - az anyagi jogi törvénysértéssel összefüggésben a büntetés törvénysértő volta - nem volt megállapítható, ezért a felülvizsgálati indítványnak, valamint a Legfőbb Ügyészség indítványának erre vonatkozó része sem foghatott helyt. Ezért a Kúria - a Be. 424. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva - a Be.
- §-a alapján a megtámadott határozatokat hatályukban fenntartotta. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §
(4)bekezdése, felülvizsgálatot pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az ismételt felülvizsgálati indítvány benyújtásával összefüggő tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- január
- Dr. Csere Katalin s.k. a tanács elnöke, dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, dr. Soós László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő