Bfv.1015/2014/9 – Kúria

(1)bekezdés] miatt emelt vád alól felmenti, az ítéletnek a Zalaegerszegi Városi Bíróság 17.B.475/2007/

1. számú határozata próbára bocsátást kimondó rendelkezését hatályon kívül helyező és a próbára bocsátást megszüntető rendelkezését hatályon kívül helyezi, és a Zalaegerszegi Városi Bíróság előtt folyamatban volt 17.B.475/
2. számú ügyet jelen ügytől elkülöníti. Elrendeli a terhelt által bűnügyi költség címén esetlegesen megfizetett összeg visszatérítését a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A Zalaegerszegi Járásbíróság a
3. március
4. napján meghozott, és
5. május
6. napján jogerőre emelkedett 5.B.541/2013/
7. számú ítéletében a terhelt vonatkozásában a Zalaegerszegi Városi Bíróság
8. október 12-én kelt és aznap jogerős 17.B.475/2007/
9. számú ítéletének próbára bocsátást kimondó rendelkezését hatályon kívül helyezte és a csekély mennyiségű kábítószerrel visszaélés vétsége miatt alkalmazott próbára bocsátást megszüntette. A terheltet bűnösnek mondta ki tartás elmulasztásának vétségében [
10. évi IV. törvény
11. §

(1)bekezdés], és ezért valamint a próbára bocsátással érintett ítéletben megállapított csekély mennyiségű kábítószerrel visszaélés vétsége [1978. évi IV. törvény 282. §

(1)bekezdés,

(5)bekezdés a) pont] miatt halmazati büntetésül százhúsz óra közérdekű munkára ítélte. A jogerős határozat ellen a Be. 416. §

(1)bekezdésének a) pontjában foglalt okból a terhelt javára a Zala Megyei Főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Álláspontja szerint a Btk. 2. §

(2)bekezdése alapján, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, az új törvényt kell alkalmazni. A terhelt terhére rótt, az elkövetéskor hatályban volt 1978. évi IV. törvény 196. §

(1)bekezdése szerinti cselekményt az elbírálás idejére hatályba lépett új Btk. (

1. évi C. törvény)
2. §-a újraszabályozta, és a gyermektartáson kívüli, egyéb tartási kötelezettség elmulasztása az egyéb törvényi feltételek mellett is csak akkor büntetendő, ha a mulasztás a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki. A főügyészség kifejtette, miszerint a jogerős ítéletben rögzített tényállás szerinti cselekmény az ítélet meghozatalának és jogerőre emelkedésének időpontjában már nem volt bűncselekmény, a tényállás nem tartalmaz utalást a jogosult jövedelmi, vagyoni viszonyaira, életkörülményeire, az eredmény, mint tényállási elem hiányában pedig a szülő felé irányuló tartási kötelezettség elmulasztása önmagában nem büntetendő. Az eljárt bíróság ezért a terhelt bűnösségét olyan cselekmény miatt állapította meg, amely cselekmény az elbíráláskor már nem volt bűncselekmény, a terhelt bűnösségének megállapítására ezért a büntető anyagi jogi szabályok megsértésével került sor. A Zala Megyei Főügyészség felülvizsgálati indítványát a Legfőbb Ügyészség - annak helytálló indokaira figyelemmel - fenntartotta, és azt az alábbiakkal egészítette ki: A terheltet a Zalaegerszegi Városi Bíróság a
3. október
4. napján kelt és aznap jogerős 17.B.475/2007/
5. számú ítéletével csekély mennyiségű kábítószerrel visszaélés vétsége miatt három évre próbára bocsátotta. A felülvizsgálattal érintett ügyben megállapított cselekmény elkövetési idejére figyelemmel a Zalaegerszegi Járásbíróság a próbára bocsátó rendelkezés hatályon kívül helyezése mellett a próbára bocsátást megszüntette terhelttel szemben halmazati büntetést szabott ki. és a Figyelemmel azonban arra, hogy a felülvizsgálati indítványban írtak szerint a terhelt felelőssége a tartás elmulasztásának vétségében nem állapítható meg, nem kerülhetett volna sor a próbára bocsátás megszüntetésére sem. Ezért a Legfőbb Ügyészség indítványozta, hogy a Kúria a Zalaegerszegi Járásbíróság 5.B.541/2013/
6. számú ítéletét akként változtassa meg, hogy a terheltet az ellene tartás elmulasztásának vétsége miatt emelt vád alól a Be.
7. §

(3)bekezdésének a) pontja alapján bűncselekmény hiányában mentse fel, míg a próbára bocsátó rendelkezést hatályon kívül helyező és a próbára bocsátást megszüntető rendelkezés hatályon kívül helyezése mellett a próbára bocsátás megszüntetése miatt indult eljárást különítse el (BF.1029/2014/2.). A Legfőbb Ügyészség indítványára a terhelt védője írásbeli észrevételt tett, melyben indítványozta, hogy a Kúria az ügyészi indítványnak megfelelő határozatot hozzon. A Kúria a 2014. szeptember 10. napján meghozott Bfv.I.1015/2014/5. számú végzésével a jogerős ítélettel kiszabott százhúsz napi közérdekű munka büntetés végrehajtását felfüggesztette. A Kúria a megtámadott határozatot a Be. 423. §

(4)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján, valamint az

(5)bekezdésre figyelemmel a 416. §

(1)bekezdés c) pontjában felsorolt esetleges eljárási szabálysértésekre tekintettel is felülvizsgálta. Ilyen, a Be. 373. §

(1)bekezdésének I.

1. b)és
2. c)pontjában, valamint II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - eljárási szabálysértést azonban nem észlelt. A felülvizsgálati indítvány kiegészítéssel együtt - alapos. a Legfőbb Ügyészség által tett A Be. 416. §

(1)bekezdésének a) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. A Btk. 2. §

(1)és

(2)bekezdése szerint a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő büntető törvény szerint kell elbírálni; ha azonban a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni. A felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott jogerős határozatban foglalt tényállás szerint a terhelt a polgári ügyben eljárt bíróság egyezséget jóváhagyó végzésében foglaltak ellenére a szülőtartási díj fizetési kötelezettségének önhibájából nem tett eleget 2008 szeptemberétől 2009 márciusáig,

1. márciustól
2. szeptemberig,
3. márciustól áprilisig,
4. júniustól augusztusig, végül 2013 januárjában. A terhelt részéről így összesen 305.000 forint büntetőjogilag értékelhető szülőtartásdíj tartozása állt fenn S
5. zalaegerszegi lakossal szemben. Az ügyben a Zalaegerszegi Járási Ügyészség
6. szeptember 17-én nyújtott be vádiratot, melyben a terheltet az
7. évi IV. törvény
8. §

(1)bekezdésébe ütköző tartás elmulasztásának vétségével vádolta. A

1. június 30-áig hatályban volt
2. évi IV. törvény
3. §

(1)bekezdése szerint, aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, a tartás elmulasztásának vétségét követi el. A törvény a bűncselekményt súlyosabban rendelte büntetni, ha a tartás elmulasztása a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki. A vádemelés időpontja előtt,

1. július
2. napján hatályba lépett
3. évi C. törvény (Btk.)
4. §-a a bűncselekményt tartási kötelezettség elmulasztása néven újraszabályozta. Az új törvény szerint a jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettség önhibából való nem teljesítése büntetőjogilag értékelhető eredmény nélkül kizárólag akkor bűncselekmény, ha azt a gyermektartási kötelezettség tekintetében mulasztja el az elkövető. A gyermektartási kötelezettségen kívüli, de szintén jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettség elmulasztása kizárólag akkor bűncselekmény, ha ezzel a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki. Megállapítható tehát, hogy már a vádemeléskor is hatályban volt új büntető törvény értelmében - szemben a korábbi,
5. évi IV. törvény szerinti szabályozással - a szülőtartási kötelezettség elmulasztása kizárólag akkor bűncselekmény, ha az a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki. A szülőtartási kötelezettség elmulasztása szempontjából tehát, ha az nem jár a jogosult súlyos nélkülözésnek való kitételével, az elbírálás időpontjára hatályba lépett új büntető törvény szerint a cselekmény nem bűncselekmény. Sem a vádirat, sem a jogerős határozatban megállapított tényállás nem tartalmaz megállapítást arra nézve, hogy a terhelt által fizetni elmulasztott tartásdíj S
6. tekintetében milyen hátrányt eredményezett, a tényállás nem tartalmaz adatot a jogosult jövedelmi, vagyoni viszonyaira, életkörülményeire, így nem vonható következtetés arra, hogy a jogerős ítéletben megállapított mulasztás a jogosult szempontjából eredményezett-e nélkülözést. A jogerős határozatban megállapított tényállás alapján a Btk.
7. §

(2)bekezdése szerinti bűncselekmény ezért tényállási elem eredmény - hiányában nem állapítható meg. Megjegyzi a Kúria, hogy a megtámadott határozatból az sem tűnik ki, hogy miben állt a terhelt önhibája a tartásdíj-fizetés elmulasztása szempontjából. A történeti tényállásban ugyanis nem a büntető törvény törvényi tényállási elemében szereplő fogalmat, hanem azokat az adatokat kell rögzíteni, amelyekből a tényállási elem meglétére megalapozott következtetés vonható. Erre egyébként utalt a Zala Megyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítvány is. Ezért a Kúria a felülvizsgálati indítványban foglaltakkal egyezően a Be. 427. §

(1)bekezdésének a) pontjára figyelemmel, a Be. 331. §

(1)bekezdése és 6. §

(3)bekezdésének a) pontja alapján a terheltet az ellene emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette. A terheltet jelen büntetőügyet megelőzően a Zalaegerszegi Városi Bíróság a

1. október
2. napján jogerőre emelkedett 17.B.475/2007/
3. számú ítéletével kábítószerrel visszaélés vétsége miatt három évre próbára bocsátotta, a próbaidő eredményesen
4. október
5. napján telt volna le. Az
6. évi IV. törvény
7. §

(2)bekezdése szerint a próbára bocsátást meg kell szüntetni és büntetést kell kiszabni, ha a próbára bocsátottat a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt elítélik. (Ugyanezt a rendelkezést tartalmazza az elbíráláskor hatályos Btk. 66. §

(1)bekezdésének a) pontja.) A Be. 265. §

(2)bekezdése szerint, ha a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt a próbára bocsátott ellen újabb eljárás indul, az ügyeket egyesíteni kell. A Be. 330. §

(4)bekezdése alapján ha a vádlott bűnösségét a bíróság próbára bocsátás ideje alatt elkövetett bűncselekmény miatt állapítja meg, a próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezi, és halmazati büntetést szab ki. A Zalaegerszegi Járásbíróság felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozata e törvényhelyek alapján rendelkezett a Zalaegerszegi Városi Bíróság 17.B.471/2007/

1. számú ítéletével megállapított próbára bocsátás megszüntetéséről, és a terhelttel szemben a kábítószerrel visszaélés vétsége miatt is a halmazati büntetés kiszabásáról. Figyelemmel azonban arra, hogy a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatban a terheltnek a tartás elmulasztásának vétségében a bűnösség megállapítása az előbbiekben írtak szerint törvénysértő volt, nem lett volna helye az
2. évi IV. törvény
3. §

(2)bekezdése, illetve a Be. 330. §

(4)bekezdése alkalmazásának sem. A Be. 265. §

(4)bekezdése szerint, ha az újabb eljárásban a terhelt bűnösségét a bíróság nem állapítja meg, az egyesített ügyeket újra el kell különíteni. Mivel a Kúria a felülvizsgálati indítvány alapján a terheltet a tartás elmulasztásának vétsége miatt emelt vád alól felmentette, tehát bűnösségét nem állapította meg, a Be. idézett törvényhelye alapján rendelkezett a próbára bocsátást megszüntető rendelkezés hatályon kívül helyezés mellett a próbára bocsátás megszüntetése miatt indult eljárás elkülönítéséről. Az esetlegesen befizetett bűnügyi költség visszatérítéséről a Kúria a Be. 585. §

(1)bekezdése alapján rendelkezett. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §

(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §

(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Budapest,

1. január
2. Dr. Csere Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Soós László előadó bíró, Dr. Csák Zsolt s. k. bíró A kiadmány hiteléül: AIné írnok s. k.