A határozat elvi tartalma: A hatályos büntetőeljárási törvény nem tartalmaz olyan kötelező rendelkezést, amely szerint a bíróság elé állítást követően megismételt eljárásban - ha ennek oka nem az, hogy a bíróság elé állítás feltételei nem állak fenn - az ügyészségnek vádiratot kellene készítenie. KÚRIA Bfv.I.1190/2014/10.szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő január hó
- napján tartott v é g z é s t : A testi sértés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben az V. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Gyöngyösi Városi Bíróság 4.B.162/2011/
- számú, valamint az Egri Törvényszék 4.Bf.24/2013/
- számú ítéletét V. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Gyöngyösi Városi Bíróság a
- október 16-án meghozott 4.B.162/2011/
- számú ítéletével az V. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében [
- évi IV. törvény
- §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés a), d) pont] és testi sértés vétségében [1978. évi IV. törvény 170. §
(1)bekezdés], ezért egy év börtönbüntetésre és egy év közügyektől eltiltásra ítélte; elrendelte a terhelttel szemben a Gyöngyösi Városi Bíróság 9.B.167/2009/
- számú ítéletével kiszabott tíz hónapi börtönbüntetés végrehajtását, és rendelkezett a járulékos kérdésekről is. A kétirányú fellebbezések folytán másodfokon eljárt Egri Törvényszék a
- január 20-án jogerőre emelkedett 4.Bf.24/2013/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az V. rendű terhelt tekintetében akként változtatta meg, hogy a terhére rótt cselekményeket társtettesként elkövetett, a
- évi C. törvény (Btk.) alapján a
- §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a),
- b)és
- d)pontjai szerinti garázdaság bűntettének, valamint a 164. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés szerint minősülő testi sértés vétségének minősítette, a büntetést halmazatiként tekintette kiszabottnak, a szabadságvesztés tartamát egy év hat hónapra, a mellékbüntetés tartamát kettő évre súlyosította, és megállapította, hogy a terhelt a kiszabott szabadságvesztésből a kétharmad rész kiállása után bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. A jogerős ügydöntő határozatok ellen az V. rendű terhelt védője terjesztett elő a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt, utalva a Be. 373. §
(1)bekezdés I. c) pontjában írt eljárási szabálysértésre. Abban arra hivatkozott, hogy a Gyöngyösi Városi Ügyészség B.758/2011/13-I. számú feljegyzésben vádolta meg a terheltet garázdaság bűntettével és testi sértés vétségével, majd bíróság elé állítás keretében tartott tárgyaláson lefolytatott eljárás alapján hozott a városi bíróság ítéletet, melyet azonban a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezett. Miután azonban a megismételt eljárást a bíróság már nem a bíróság elé állítás külön szabályai, hanem az általános szabályok alapján folytatta le az első fokú eljárást anélkül, hogy az ügyészség vádiratot nyújtott volna be, megítélése szerint a változatlan feljegyzés formájában előterjesztett vád a megismételt eljárásban nem felelt meg a vád törvényi feltételeinek, és abból hiányoztak a vádiratnak a Be. 217. §
(3)bekezdés e), f), továbbá h),
- i)és
- j)pontjainak megfelelő kellékei is. E hiányosságokra tekintettel álláspontja szerint az eljárt bíróságok törvényes vád hiányában ítélték el védencét, ezért a terhelttel szemben indított büntetőeljárás megszüntetésére tett indítványt. A Legfőbb Ügyészség szerint a felülvizsgálati indítvány alaptalan, mivel a vád megfelelt a Be. 2. §
(2)bekezdésben meghatározott feltételeknek, a bíróság elé állítás során az ügyész nem vádirat benyújtásával emel vádat, a megismételt eljárásban pedig nem volt szükség a vád ismételt benyújtására. Ezért indítványozta, hogy a Kúria ne adjon helyt a felülvizsgálati indítványnak, és a jogorvoslattal támadott határozatokat hatályukban tartsa fenn (BF.1397/2014/1.). A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett észrevételében a felülvizsgálati indítvány előterjesztője továbbra is azt hangsúlyozta, hogy a bírósági eljárás alapját képező feljegyzés nem felelt meg a Be. 2. §
(2)bekezdésében írt követelményeknek, mivel nem tartalmazott konkrét, a terhelt büntetőjogi felelősségre vonását célzó indítványt, mindezen túl a vád kellékhiányossága miatt a Be. 267. §
(1)bekezdés k) pontja alapján is az eljárás megszüntetésének van helye. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A Kúria a Be. 423. §
(4)bekezdésében írtakra figyelemmel a megtámadott határozatokat a felülvizsgálati indítványban megjelölt ok alapján, valamint az
(5)bekezdésre figyelemmel a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező -, az indítványban nem hivatkozott egyéb esetleges eljárási szabálysértésekre tekintettel vizsgálta felül. A Be. - indítványban hivatkozott - 416. §
(1)bekezdés c) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a 373. §
(1)bekezdés I. b) vagy c), illetve a II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. A Be. 373. §
(1)bekezdés I. c) pontja szerint pedig az ítélet hatályon kívül helyezésének és az eljárás megszüntetésének van helye, ha a bíróság törvényes vád hiányában járt el. Az iratokból megállapíthatóan a Gyöngyösi Városi Ügyészség a Be. XXIV. Fejezetében szabályozott eljárás keretében 2011. május 18-án a Gyöngyösi Városi Bíróság elé állította a terheltet, ahol - a Be. 522. §
(2)bekezdésében írtaknak megfelelően - a vádat szóban terjesztette elő; az ügy iratait és a
- május
- napján kelt B.758/2011/13-I. számú feljegyzését már előző nap a bíróság rendelkezésére bocsátva. Az ügyész a szóban előterjesztett vádjában a terheltet az
- évi IV. törvény
- §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(3)bekezdés
- a)és
- d)pontja szerint minősülő garázdaság bűntettével, valamint a 170. §
(1)bekezdése szerinti könnyű testi sértés vétségével vádolta meg; ezt a szóban ismertetett tényállással együtt az általa készített és a bíróság rendelkezésére bocsátott feljegyzés is tartalmazza. Kétségtelen, hogy a Be. 217. §
(1)bekezdése szerint az ügyész a vádiratnak a bírósághoz való benyújtásával emel vádat. Azonban az
- § szerint a bíróság elé állítás esetén a törvény rendelkezéseit a XXIV. Fejezetben írt eltérésekkel kell alkalmazni; márpedig a már idézett
- § szerint bíróság elé állítás esetén az ügyész a vádat a tárgyaláson szóban terjeszti elő. A Be.
- §
(2)bekezdése szerint pedig törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. Ennek a törvényi rendelkezésnek a Gyöngyösi Városi Ügyészség által szóban előterjesztett vád minden tekintetben megfelelt. Emellett - bár annak benyújtását a törvény nem írja elő - az ügyész a vádról a kialakult gyakorlatnak megfelelően feljegyzést is készített, ami a vád törvényességéhez szükséges adatokat ugyancsak tartalmazta. Ennek megfelelően a Gyöngyösi Városi Bíróság törvényes vád alapján járt el, amikor a
- május
- napján meghozott 6.B.155/2011/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki garázdaság bűntettében mint társtettest és testi sértés vétségében mint társtettest. Az Egri Törvényszék ugyan a
- február
- napján kelt Bf.558/2011/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította, azonban erre - ahogy azt végzésének indokolásában kifejtette - nem azért került sor, mert a bíróság elé állításnak a Be.
- §-ában írt törvényi feltételei hiányoztak, hanem az első fokú ítélet ki nem küszöbölhető megalapozatlansága miatt, illetve azért, mert a bíróság indokolási kötelezettségének sem tett eleget, így az ítélet érdemi felülbírálatra nem volt alkalmas. Ahogy arra a Legfőbb Ügyészség is helytállóan hivatkozott: a büntetőeljárási törvénynek sem a külön eljárásra - a bíróság elé állításra - vonatkozó XXIV. Fejezete, sem a megismételt eljárásra vonatkozó XVI. Fejezete nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint a bíróság elé állítást követően megismételt eljárásban az ügyészségnek vádiratot kellene készítenie. A megismételt eljárásban a Gyöngyösi Városi Bíróság a
- szeptember 18-án tartott tárgyaláson a Be.
- §
(1)bekezdésében írt szabályoknak megfelelően ismertette az Egri Törvényszék Bf.558/2011/
- számú - hatályon kívül helyező - határozatát, a Gyöngyösi Városi Bíróság 6.B.155/2011/
- számú - hatályon kívül helyezett - ítéletét, emellett ismertette a Gyöngyösi Városi Ügyészség B.758/2011/13-I. számú feljegyzését is. Az ismertetést követően az V. rendű terhelt és védője akként nyilatkoztak, hogy az ismertetett iratokban foglaltakat megértették, majd a bíróság a bizonyítási eljárást az V. rendű terhelt kihallgatásával megkezdte (4.B.162/2011/
- számú tárgyalási jegyzőkönyv
- oldala). Azaz a megismételt eljárásban is törvényes - mégpedig az előállítás során szóban előterjesztett - vád alapján járt el az elsőfokú bíróság, így a másodfokon eljáró törvényszék sem követett el eljárási szabálysértést, amikor törvényes vád hiányára hivatkozva az első fokú ügydöntő határozatot nem helyezte hatályon kívül. A felülvizsgálati indítványban ezt kellékhiányos voltára hivatkozott. meghaladóan a védő a vád Felülvizsgálati eljárásnak azonban eljárási okból kizárólag a Be. előzőekben hivatkozott -
- §
(1)bekezdés c) pontjában taxatíve felsorolt, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező szabálysértések miatt van helye; a vádirat esetleges kellékhiányos volta pedig nem tartozik ezek közé. Így az indítvány ezen részével a Kúria érdemben nem foglalkozott. Nem észlelt a Kúria a bíróságok eljárásában a Be. 423. §
(5)bekezdése alapján hivatalból lefolytatott felülvizsgálat során egyéb, a 416. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti eljárási szabálysértést sem. Ezért - a Be. 424. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva - a Be.
- § alapján a megtámadott határozatokat hatályban tartotta. A végzés elleni fellebbezést a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. A felülvizsgálati indítvány ismételt benyújtásával kapcsolatos tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria - a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel - az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- január
- Dr. Mészár Róza s.k. a tanács elnöke, dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, dr. Soós László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő