A határozat elvi tartalma: Amennyiben az elkövetési magatartás több részcselekményből, mozzanatból áll, úgy az utolsó részcselekmény, mozzanat megvalósításának időpontja tekintendő az elkövetés időpontjának. KÚRIA Bfv.I.1297/2014/5.szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő január hó
- napján tartott v é g z é s t: A zsarolás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Hevesi Járásbíróság 3.B.80/2013/
- számú, valamint az Egri Törvényszék 4.Bf.604/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Hevesi Járásbíróság a
- szeptember 17-én meghozott 3.B.80/2013/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli zsarolás bűntettében [
- évi IV. törvény
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont] és 6 rendbeli uzsorabűncselekmény bűntettében [1978. évi IV. törvény 330/A. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont], ezért halmazati büntetésül három év börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett az előzetes fogvatartás beszámításáról és a járulékos kérdésekről. A kétirányú fellebbezések folytán másodfokon eljárt Egri Törvényszék a
- január 13-án jogerőre emelkedett 4.Bf.604/2013/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, megállapította, hogy a 6 rendbeli uzsorabűncselekmény folytatólagosan elkövetett, a terhelt többszörös visszaeső, a vele szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát öt év hat hónapra felemelte, végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg, a mellékbüntetés tartamát öt évre felemelte. A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt a Be.
- §-ának
(1)bekezdés a) pontjára alapítva felülvizsgálati indítványt terjesztett elő. Álláspontja szerint jogellenesen ítélték el, ugyanis 2009 és 2012 között az uzsorabűncselekmény nem szerepelt a Btk.-ban, azt pedig nem tilalmazta a törvény, hogy kölcsönt adjon másoknak; emellett a sértettek - mivel nem tudták a kölcsönöket visszafizetni - valótlanul hivatkoztak arra, hogy tőlük uzsorakamatot követelt. Mindezek miatt azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatokat helyezze hatályon kívül. A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta, ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria annak ne adjon helyt, és a jogorvoslattal támadott határozatokat hatályukban tartsa fenn (BF.1590/2014/1). A Kúria a Be. 423. §
(4)bekezdésében írtakra figyelemmel a határozatokat a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján felülvizsgálta. A terhelt felülvizsgálati indítványa a tényállást támadó részében kizárt, a büntetőjogi felelősségének megállapítását vitató részében alaptalan. A Be. 416. §
(1)bekezdés - az indítványozó által felhívott - a) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt elítélésére anyagi jogi szabály megsértésével került sor. Ilyen anyagi jogi szabályra azonban a terhelt nem hivatkozott. Indítványában bűnösségét vitatva a bíróság bizonyítékokat mérlegelő tevékenységét, ezen keresztül a tényállást támadta, arra hivatkozva, hogy a pénzösszegek tekintetében a bíróság a tényállást csak a sértettek valótlan vallomása alapján állapította meg, azokat semmilyen módon nem ellenőrizte, mint ahogy nevezettek szociális körülményeit sem. A Be. 423. §
(1)bekezdése értelmében azonban a felülvizsgálati eljárásban a tényálláshoz kötöttség érvényesül; a jogerős határozatban megállapított tényállás a felülvizsgálati indítványban nem támadható, és a bizonyítékok - így a terhelt és a tanúk vallomásainak - eltérő értékelésére, a jogerős határozatban megállapított tényállástól eltérő tényállás megállapítására, további bizonyításra nem kerülhet sor. Következésképpen a terhelt felülvizsgálati indítványa a tényállást támadó részében kizárt. A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. Bár a jogszabályhelyet a terhelt nem hívta fel, indítványát egyebekben tartalmilag erre alapozta. Az irányadó tényállás szerint a terhelt a bűncselekményeket
- szeptember és
- február között követte el. Az uzsorabűntettet - mint ahogy erre a Legfőbb Ügyészség indítványa helytállóan utalt -
- március
- napjától rendelte az
- évi IV. törvény büntetni; a törvény 330/A. §-a szerint volt büntetendő annak a magatartása, aki a sértett rászorult helyzetét kihasználva üzletszerűen olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást kötött, melynek teljesítése a sértettet, illetve annak hozzátartozóját súlyos vagy további nélkülözésnek tette ki. Következésképpen az uzsorabűntett alapesetét képezte az üzletszerű elkövetés. Az irányadó tényállás szerint a terhelt a folytatólagosság egységébe tartózó cselekményeinek egy részét e szabályozás hatálya alatt kezdte meg. A
- évi CXXXIV. törvény
- §
(1)bekezdésével
- november 1től módosította az
- évi IV. törvény 330/A. §-át, és az üzletszerű elkövetést a
(2)bekezdés b) pontjaként minősített esetként rendelte büntetni. A korábbi szabály hatálya alatt megkezdett cselekményeket a terhelt már az új szabályok hatálya alatt fejezte be. A következetes bírói gyakorlat a több részcselekményből álló bűncselekményt az utolsó részcselekmény befejezésének időpontjában tekinti befejezettnek, így ez az időpont irányadó az elkövetés időpontjaként; ezért a
- november
- napjától hatályos törvényi rendelkezés szerint minősülnek a terhelt cselekményei. Következésképpen a bíróságok törvényesen minősítették a terhelt által elkövetett cselekményeket a zsarolás bűntettével halmazatban (a helyes megnevezés szerint) uzsorabűntettnek, így a felülvizsgálatnak a bűncselekmények minősítését támadó részében alaptalan. Emellett megjegyzi a Kúria, hogy a terhelttel szemben a büntetést nem halmazatiként kell megnevezni, hanem halmazati büntetésként kell kiszabni; ezért akkor, ha az első fokú ítéletben ez helytelenül szerepel, a másodfokon eljáró bíróságnak a helyesbítés kapcsán azt halmazati büntetésként kiszabottnak kell tekintenie. Ez azonban a büntetés törvényességét nem érinti. A Kúria a Be.
- §
(4)bekezdésében írtakra figyelemmel a határozatokat a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok mellett az
(5)bekezdésre figyelemmel a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt és az indítványban nem hivatkozott eljárási szabálysértésekre tekintettel is felülvizsgálta. Azonban ilyen egyéb eljárási szabálysértést sem észlelt. Ezért - a Be. 424. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva - a Be.
- § alapján a Hevesi Járásbíróság 3.B.80/2013/
- számú, valamint az Egri Törvényszék 4.Bf.604/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezést a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. A felülvizsgálati indítvány ismételt benyújtásával kapcsolatos tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria - a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel - az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- január
- Dr. Mészár Róza s.k. a tanács elnöke, dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró,. dr. Soós László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő