Pf.21181/2014/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésében foglalt szabályozás, valamint a PK

1. számú állásfoglalás értelmében bírálta el. Az alperesi védekezés okán arra mutatott rá, hogy miután a sérelmezett közlemény a ... oldalon jelent meg, azért az I. rendű alperes tartozik felelősséggel akkor is, ha annak környezetében más szerkesztőség által készített műsorszám is beágyazásra került, vagy a cím megnyitásával másik közleményhez jut az olvasó. A sérelmezett közleményt tényállításként értékelte. Megállapította, hogy az I. rendű alperes nem mentesülhet a felelősség alól arra hivatkozással, hogy a tényállítás csupán egy másik műsor tartalomjegyzékének a része. Vizsgálta, hogy a sérelmezett közlemény vonatkozásában a felperes érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok tevékenységét lehet-e a felperesnek tulajdonítani. E körben rámutatott arra, hogy a felperes - általa nem vitatottan - korábban a következők szerint nyilatkozott: „Mi kényesen ügyelünk arra, hogy Magyarországon semmi olyan üzleti aktivitást ne csináljunk, aminek a kormányhoz, közszférához van köze. Azt a szívességet nem tudjuk megtenni politikai ellenfeleinknek, hogy a Balkánon: Macedóniában, Albániában, Bulgáriában ne legyen üzleti aktivitásunk. Ott meg együttműködünk az ottani nagy bankokkal, nagy cégekkel. Ez a legtermészetesebb." Függetlenül attól, hogy a felperes akár a perbeli közlemény megjelenését megelőzően vagy azt követően az érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok működése vonatkozásában többes számot használt, úgy ítélte meg, hogy ezen gazdasági társaságok működése nem keverhető össze a felperes, mint természetes személy tevékenységével. Megállapította, hogy azt az I. rendű alperes sem állította, hogy a felperes természetes személyként közvetlenül tárgyalt volna oligarchákkal. Az pedig, hogy adott esetben a felperes érdekeltségi körébe tartozó cégek üzleti partnerei olyan gazdasági társaságok, melyek különböző bolgár magánszemélyek tulajdonában állnak, nem jelenti azt, hogy a felperes, mint természetes személy ezen bolgár magánszemélyekkel tárgyalt volna. Utalt arra, hogy a PK
2. számú állásfoglalás értelmében a helyreigazítást kérő személyiségének megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok nem értékelhetők, azonban a közszereplő felperes társadalmi megítélését egyértelműen befolyásolja az, hogy adott esetben milyen személyekkel folytat tárgyalásokat. Kifejtette, hogy az oligarcha szó a mai magyar köznyelvben negatív tartalommal felruházott jelző, olyan személyt takar, akinek az általános megítélése nem előnyös, az emberek többségében negatív érzetet kelt. Minderre figyelemmel arra az álláspontra helyezkedett, hogy a nem valósághű közlemény befolyásolja a felperes személyiségének társadalmi megítélését, ezért a helyreigazítást elrendelte. A ... oldal üzemeltetőjeként a II. rendű alperest kötelezte a perköltség megfizetésére, melynek mértékét a 32/
3. (VIII. 22.) IM rendelet
4. §

(3)bekezdése alapján határozta meg, míg ugyancsak a pervesztes alperest kötelezte az illetékfeljegyzési jog folytán előlegezett eljárási illeték megfizetésére. Az elsőfokú bíróság határozatával szemben az I. és a II. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az első fokú ítélet megváltoztatását, a kereset teljes elutasítását kérték. Fellebbezési álláspontjuk szerint a felperes - az első fokú határozat indokolásában idézett nyilatkozata egyértelműen alátámasztja azt, hogy a felperes azonosítja magát az érdekeltségi körébe tartozó cégekkel. Megítélésük szerint ugyanakkor ez az azonosítás nem működhet egyoldalúan. Az a kijelentés, hogy „...", valamint az, hogy „... (...) oligarchával üzletel" - mely tényt a felperes is elismert - a köznapi értelmezését tekintve lényegében ugyanazt a jelentést hordozza. Utaltak arra, hogy a mai tárgyalási szokásokat tekintve teljesen alaptalan egy olyan különbségtétel, hogy közvetlenül maga a felperes beszélt-e bárkivel Bulgáriában vagy sem. Pontatlan szóhasználat, lényegtelen tévedés nem ad kellő alapot a helyreigazításra. Hivatkoztak arra, hogy maga a felperes ismerte el azt, hogy valóban közös üzlete van ... bolgár milliárdossal, bár szerinte az üzletember nem oligarcha. Az oligarcha szó mai sajtónyelvben használatos jelentése szerint az államhatalomtól jelentős mértékben független nagy hatalmú üzletembert, milliárdost takar. Ezen kijelentés nem lehet sérelmes, mivel az említett személy jellemezhető ezzel a fogalommal és igen jelentős befolyással rendelkezik a bolgár média-, telekommunikációs és banki szférában, tulajdonosa az e tevékenységeket folytató mamutvállalatoknak. Sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta azt, hogy a kifogásolt szöveg nem más, mint egy tartalomjegyzék, amely csak az alatta lévő videoanyaggal együtt értelmezhető és vizsgálható. A tartalomjegyzék részét képező alcím kiragadása önmagában vitatható, hiszen az csak figyelemfelkeltésre szolgál. A video megtekintése után belátható, hogy valójában a ... cikkében szereplő állítások megvitatására került sor, ez nem képezheti sajtó-helyreigazítás tárgyát. A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az I-II. rendű alperes fellebbezése alapos. A Fővárosi Ítélőtábla nem osztotta az elsőfokú bíróság érdemi döntését és nem értett egyet a határozatának indokolásában kifejtett álláspontjával. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 12. §

(1)bekezdése szerint ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek, vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények. A másodfokú bíróság megítélése szerint az I. rendű alperes által

1. június
2. napján közzétett „..." közlés nem tartalmaz a felperes személyét, jóhírnevét sértő valótlan tényállítást. Gyakorta előfordul az, hogy a közvélemény adott esetben egy gazdasági társaságot azonosít annak tulajdonosával, azaz a cég mögött álló magánszeméllyel. A kereset tárgyává tett közlés megjelenését megelőzően a felperes - ahogyan az elsőfokú bíróság is idézte - maga nyilatkozott az érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságok tevékenységével kapcsolatosan az alábbiak szerint: „Mi kényesen ügyelünk arra, hogy Magyarországon semmi olyan üzleti aktivitást ne csináljunk, aminek a kormányhoz, közszférához van köze. Azt a szívességet nem tudjuk megtenni politikai ellenfeleinknek, hogy a Balkánon: Macedóniában, Albániában, Bulgáriában ne legyen üzleti aktivitásunk. Ott meg együttműködünk az ottani nagy bankokkal, nagy cégekkel. Ez a legtermészetesebb." Ezen nyilatkozatából okszerűen levonható az a következtetés, hogy a felperes maga is azonosítja személyét a cégeivel, ekként természetes az, ha a köztudatban és a sajtóban az jelenik meg, hogy ő az a személy, aki az adott gazdasági társaság tevékenységét, ügyeit intézi. Ezért az adott cég tevékenysége, üzletkötései, a gazdasági társaság nevében folytatott tárgyalások a felperes személyéhez köthetők. Mindebből következően nem tekinthető valótlannak az a közlés, hogy „..." még abban az esetben sem, ha személy szerint nem a felperes az, aki lebonyolítja a tárgyalásokat. A felperes részéről annak ténye nem volt vitatott, hogy a hozzá köthető gazdasági társaságok a balkáni államokban folytatnak tevékenységet. Mindemellett a másodfokú bíróság megítélése szerint az „oligarchákkal tárgyal" kijelentésnek nincs olyan egyértelműen negatív tartalma, ami a felperes hátrányos megítélését eredményezné. A fentiekben kifejtettek alapján - jogszabályi feltételek hiányában - sajtó-helyreigazítás elrendelésének nem volt helye, ezért a másodfokú bíróság az első fokon eljárt bíróság határozatát a Pp.
3. §

(2)bekezdése szerint egészben megváltoztatta és a keresetet elutasította. A perköltségviselés tárgyában a Pp. 239. §-án keresztül alkalmazandó Pp. 78. §

(1)bekezdése értelmében határozott. A pervesztes felperes a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdése szerint köteles 36.000 forint kereseti és 48.000 forint állam által előlegezett fellebbezési illeték megfizetésére, míg a II. rendű alperes javára a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3)bekezdése,

(5)bekezdése, 4/A. §-a alapján meghatározott mértékű - mérlegelés eredményeként megállapított ügyvédi munkadíjból álló első- és másodfokú perköltség megfizetésére. ,

1. február
2. . Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke - előadó bíró Dr. Kisbán Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kincses Attila s.k. bíró