A határozat elvi tartalma: A jelzálogjog bejegyzés utóbb a követelés jogcímével kiegészíthető. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.040/2015/5.szám A Kúria a Dr. Krasznai és Dr. Kollár Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: Dr. Kollár Károly ügyvéd) által képviselt Felperes (cím) felperesnek a Kecskés Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: Dr. Kecskés Krisztián ügyvéd) által képviselt Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala (1051 Budapest, Sas utca 19.) alperes ellen ingatlannyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott a Kohlmann Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: Dr. Kohlmann Katalin ügyvéd) által képviselt Alperesi Beavatkozó (cím), a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- szeptember
- napján kelt 8.K.27.379/2014/
- számú jogerős ítélete ellen az alperesi beavatkozó által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon – tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.379/2014/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint elsőfokú eljárási költséget, valamint az alperesi beavatkozónak 50.000 (ötvenezer) forint elsőfokú és 40.000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket, míg a lerótt 30.000 (harmincezer) forint kereseti illetéket viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felperesnek az elsőfokú határozat megváltoztatását és az Alperesi Beavatkozóhatározat kiegészítése iránti kérelme elutasítását célzó fellebbezését elbírálva az alperes helybenhagyta a
- december
- napján meghozott 31180/
- számú határozatával a Szentendrei Járási Földhivatal 38786/2/2013.
- számú határozatát. A Járási Földhivatal a ... helyrajzi számú ingatlan tulajdoni lapjának a III/
- sorszámú bejegyzésénél a 43578/
- számú határozatát kiegészítette azzal, hogy a Bank javára bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjog tartós hitel- és bankszolgáltatási jogviszonyból eredő követelések biztosítására szolgál, valamint ezzel egyidejűleg bejegyezte, hogy a jelzálogjog jogosultja az Alperesi Beavatkozó. A jogerős határozat indokolása hivatkozott az ingatlannyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 5.§
(3)bekezdésére, 6.§
(1)bekezdésére, 8.§-ra, az 54.§
(1)és
(2)bekezdéseire, valamint a 109/1999.(XII.29.) FVM rendelet (a továbbiakban: InyVhr.) 18.§
(1)bekezdésében és 19.§
(2)bekezdésében írtakra. A jogszabályi rendelkezések alapján megállapította az alperes, hogy a 38786/2/2013.
- számú határozatával a földhivatal jogszerűen rendelkezett a 43578/
- számú határozat kiegészítéséről. Ennek nem volt akadálya, mivel a felperes nem minősül harmadik jóhiszemű jogszerzőnek, mert az ingatlant a bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjoggal együtt szerezte meg. Utalt arra, hogy az InyVhr. 18.§
(1)bekezdése alapján a jelzálogjog bejegyzésében az elsőfokú hatóságnak már az eredeti,
- évben és
- évben tett bejegyzésekben is, erre irányuló kérelem hiányában is, jogszabályi kötelezettsége lett volna a jelzálogjoggal biztosított követelés jogcímének a feltüntetése. A határozat felülvizsgálatát kérő keresetében a felperes a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését vagy megváltoztatását kérte, és az Alperesi Beavatkozónak a 43578/
- számú határozat kiegészítése iránti kérelme elutasítását. A bíróság a felperes keresete alapján eljárva az alperes határozatát a járási földhivatali határozatra is kiterjedően megváltoztatta, és a beavatkozó kiegészítés iránti kérelmét elutasította. A bíróság az Inytv. 6.§
(1)és
(2)bekezdéseire, a 8.§-ban írtakra, az 54.§
(1)és
(2)bekezdéseire hivatkozva, valamint az InyVhr. 8.§
(1)bekezdését és 19.§
(2)bekezdését idézve, továbbá a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 263.§
(1)bekezdésében írtakat felhozva és a döntés kiegészítése tekintetében még a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 81/B.§
(1)és
(2)bekezdéseire is utalva arra a következtetésre jutott, hogy a beavatkozó kérelme alapján a 43578/2006. számú határozat kiegészítésére nem lett volna lehetőség, mert a határozat a kérelemben és okiratban megjelölt valamennyi bejegyzési kérelemről döntött. Az Inytv. 6.§
(2)bekezdése és az 54.§
(1)bekezdése szerint az ingatlanügyi hatóság a határozatot akkor egészítheti ki, ha a bejegyzési kérelem és az annak alapjául szolgáló okirat valamely részéről nem rendelkezett. Megállapította, hogy a 43578/
- számon benyújtott kérelem és a jelzálogszerződés
- számú módosításának tartalma, figyelemmel a
- pontban foglaltakra is, egymással ellentétes és ezt a földhivatal nem észlelte és hiánypótlást nem adott ki. Hangsúlyozta, hogy a jelen közigazgatási per tárgya az alperes 31180/
- számú és az annak alapjául szolgáló 38786/2/
- számú Járási Földhivatali határozat, ezért nincs hatásköre a 43578/
- számú határozat felülvizsgálatára. Rámutatott a bíróság arra, hogy a jelzálogszerződés
- évi
- számú módosításához benyújtott ingatlan-nyilvántartási kérelem nyomtatvány I. része tartalmazza a kérelemhez kapcsolódó földhivatali iktatószámokat, így a 44715/
- iktatószámot is, de az iktatószámok felsorolása nem minősíthető akként, hogy az ingatlan-nyilvántartási kérelem a 44715/
- számú határozat kiegészítésére irányult. Egyetértett a felperessel abban, hogy a
- november 30-i tulajdonszerzése időpontjában a tulajdoni lapon feltüntetett keretbiztosítéki jelzálogjog nem tartalmazta a tartós hitel- és bankszolgáltatási jogviszonyt. Ezt a
- november 5-én kötött jelzálogszerződés
- pontja rögzítette, azonban az, hogy ezen belül - a felsorolt jogviszonyok közül - mely hitel- és bankszolgáltatási jogviszonyra terjed ki a felek akarata a bejegyzés alapjául szolgáló okirat tartalma szerint, az ingatlan-nyilvántartási eljárásban nem állapítható meg. Nem képezi az ingatlanügyi hatóság hatáskörét annak tisztázása, hogy az okirat tartalma szerint a felek akarata mely jogviszonyok fenntartására irányult. A bíróság álláspontja szerint az Inytv. 54.§
(1)bekezdését kell alkalmazni az eljárásban, ezért a Ket. 81/B.§
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontjai nem irányadók. Megalapozottnak tartotta a beavatkozó hivatkozását a 3/2011 (V.9.) KK. véleményre. Az alperesi oldalon beavatkozó Alperesi Beavatkozóa felülvizsgálati kérelmében kérte, hogy a Kúria a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275.§
(4)bekezdése alapján helyezze hatályon kívül a bíróság ítéletét, és hozzon a jogszabályoknak megfelelő, a felperes keresetét elutasító ítéletet; másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezésével a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. A beavatkozó a felülvizsgálati kérelmében súlyosan jogszabálysértőnek, valamint érdemben is helytelennek, tartotta a bíróság ítéletét. Eljárásjogi szempontból arra hivatkozott, hogy a bíróságnak a Pp. 339.§
(2)bekezdés f) pontja alapján nem volt arra lehetősége, hogy az alperes határozatát megváltoztassa, figyelemmel arra, hogy a határozat nem jog és nem tény bejegyzésére irányult, hanem a már bejegyzett jog jogcímének kiegészítésére. A bíróságnak a felperes kereseti kérelmét kellett elbírálni, és a Pp. 3.§
(2)bekezdése alapján a kereseti kérelemhez kötve van. A kiegészítés iránti kérelem kétirányú volt, a jogutódlással kapcsolatos kiegészítést is kérte. Súlyos eljárási hibának tartotta, hogy a bíróság teljes egészében megváltoztatta az alperes határozatát, a beavatkozó kiegészítés iránti kérelmét elutasította, ugyanakkor nem indokolta meg teljes egészében a döntését, a bíróság a jogutódlás kérdéskörét nem tárgyalta és arról nem is rendelkezett. Érdemben arra hivatkozott, hogy az Inytv. 54.§-a alapján lehetőség volt a bejegyzés kiegészítésére a földhivatali eljárásban. Bejegyzés alapjául szolgáló okirat a
- szeptember 17-én kelt szerződésmódosítás mellett a
- évben megkötött szerződés is, és a két okiratot egységben kellett kezelni, ahogy ezt a földhivatal is tette. Utalt arra, hogy azért a
- évi bejegyzés kiegészítését kérte, mert a jogcím kötelező feltüntetését a 117/2005.(XII.19.) FVM rendelet írta elő, mely
- január
- napján lépett hatályba, és ezt a folyamatban lévő eljárások esetén is alkalmazni kellett. A
- évi bejegyzés kiegészítésére nem volt szükség, mert az az akkor irányadó szabályoknak mindenben megfelelt. A földhivatalnak észlelni kellett volna a jogcím feltüntetésének hiányát és hiánypótlást kellett volna előírni az Inytv. 39.§
(1)és
(3)bekezdései szerint, erre nem került sor, sem a bejegyzésre, ezért a beavatkozó joggal kérhette 2013-ban a 43578/
- számú bejegyzés kiegészítését a jogcím feltüntetését és a jogosult nevének változását. Nem tartotta elfogadhatónak a bíróság megállapítását, hogy a
- évi bejegyzés alapjául szolgáló okirat és a
- évi kérelem és az annak alapjául szolgáló okirat tartalma ellentétes lenne. A módosítás csupán a keretösszeget változtatta meg, a szerződés egyéb pontjai és feltételei változatlanul érvényben maradtak, a jogcím megjelöléséhez nem nyúlt, ezért iratellenesen állapította meg a bíróság, hogy a módosító okiratnak nem része a
- évi szerződés. Jogszabályba ütközően hiányolta a bíróság annak megjelölését, hogy a tartós hitel- és bankszolgáltatási jogviszony a felsorolt jogviszonyok közül mely hitel- és bankszolgáltatási jogviszonyra terjeszti ki a felek akaratát. A felülvizsgálati kérelemben kifejtette, hogy a bíróság e körben figyelmen kívül hagyta, hogy a felek keretbiztosítéki jelzálogjog szerződést kötöttek, ennek meghatározását pedig a Ptk. 263.§
(1)bekezdése tartalmazza. Kiemelte, hogy a keretbiztosítéki jelzálogjog mindazokat a követeléseket fedezi a meghatározott legmagasabb összeg erejéig, amelyek az alapul szolgáló jogviszony körében a jogosult javára időről időre keletkeznek, és ahhoz a jogviszonyhoz kapcsolódnak, amelyből a különböző követelések eredhetnek, és nem pedig egy meghatározott követeléshez (BH.1996/11/601. számú jogeset). A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte annak helyes ténybeli és jogi indokai alapján. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el, és a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. A beavatkozó felülvizsgálati kérelme alapos. A Kúria megítélése szerint az elsőfokú bíróság a megállapított tényállásból téves jogi következtetésre jutott az alperes határozata jogszerűségével kapcsolatban, a döntése és az indokai nem helytállóak. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás annyiban pontosításra szorult, hogy a
- oldal
- bekezdésében a helyrajzi szám tekintetében elírást tartalmaz, az helyesen a ... helyrajzi számú ingatlan. Alaptalanul kifogásolta a felülvizsgálati kérelemben a beavatkozó, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező része és indokolása nincs összhangban. Ahogy a felülvizsgálati kérelemben írta a beavatkozó, kétirányú volt a kérelem, kétirányú volt az alperes jogerős határozata szerinti földhivatali bejegyzés is, és a bíróság ítélete is követi ezt a kettősséget. Kétségtelen tény, hogy az ítéleti rendelkezés a nem pontos fogalmazás miatt félreérthető, egyértelműbb lett volna, ha a határozat részbeni megváltoztatását tartalmazza az ítélet rendelkező része. Azonban a rendelkező rész azt is tartalmazza, hogy „a beavatkozó kiegészítés iránti kérelmét elutasítja”, mely egyértelművé teszi, hogy mely döntésre vonatkozik az ítéleti rendelkezés. A helybenhagyott elsőfokú határozat tárgya pedig a 43578/
- számú határozat kiegészítése, és ezenkívül a jelzálogjog jogosult változásának bejegyzése. A felperes a keresetében a helybenhagyott határozat kiegészítésre vonatkozó részét támadta. A bíróság is csak a kiegészítés iránti kérelemről döntött, csak ebben a részében változtatta meg a földhivatali határozatot, ezt egyértelművé teszi az ítélet rendelkező része és indokolása is, mely egységet képez a rendelkező résszel. Mindezekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy nem sérült a Pp. 3.§
(2)bekezdése szerinti kérelemhez kötöttség elve. A jogutód bejegyzésével kapcsolatos kereset hiányában erről nem is kellett dönteni a bíróságnak. A Kúria nem ért egyet azzal a felülvizsgálati kérelmi hivatkozással, hogy a bíróságnak a Pp. 339.§
(2)bekezdés f) pontja szerint nem volt jogszabályi lehetősége az alperes határozatának a megváltoztatására. A Pp. 339.§
(2)bekezdés f) pontja valóban a jogokról és tények bejegyzéséről rendelkező határozat megváltoztatását teszi lehetővé, azonban a jelzálogjoghoz a jogcím feltüntetése is hozzátartozik, ennek a bejegyzése is jogot jelent. A jogosult személyének bejegyzése pedig a tény feljegyzése körébe tartozik, tehát nem lett volna akadálya a megváltoztatásnak, amennyiben nem jogszabálysértő a bíróság döntése. A Kúria a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel az alábbiakra mutat rá. Az elsőfokú bíróság tévedett, amikor arra a következtetésre jutott, hogy nem volt helye a 43578/
- számú földhivatali határozat kiegészítésének a beavatkozó kérelme alapján. Helyesen utalt a beavatkozó arra, hogy a jelzálogjogot alapító
- évi szerződést, melynek a bejegyzése megtörtént, és a
- évi módosítást a földhivatalnak egységként kellett kezelni, hiszen a módosítás csak a keretbiztosítéki összeget változtatta meg, és valóban visszautalt arra a módosítás, hogy egyebekben a
- évi szerződés rendelkezései érvényesek. Arra is helyesen hivatkozott a beavatkozó és helyesen döntött róla az alperes is, hogy az InyVhr. 18.§
(1)bekezdése alapján a jelzálogjog bejegyzéshez hozzátartozik a követelés jogcímének a bejegyzése is, amely biztosítására jelzálogjog szolgál. Helyesen utalt az alperesi határozat arra, hogy a hatóságnak már a 2006-os bejegyzésben, erre irányuló kérelem hiányában is, jogszabályi kötelezettsége lett volna a jelzálogjoggal biztosított követelés jogcímének a feltüntetése a bejegyzésben. Bár a jogszabály kötelezően csak
- január 1-től írta elő a jogcím feltüntetését, helyes az az alperesi álláspont, hogy ennek már a
- évi bejegyzésben sem lett volna semmi jogszabályi akadálya. Megalapozottan mutatott rá a beavatkozó, utalva a Ptk. 263.§-ának tételes jogi rendelkezésére, és az ahhoz kapcsolódó magyarázatra, illetve a bírói gyakorlatot tükröző eseti döntésre, hogy az alperes határozatában megjelölteken túlmenően nem kellett részletezni sem a kérelemben, sem a határozatban azt, hogy konkrétan milyen követeléshez kapcsolódik a keretbiztosítéki jelzálogjog. Az ingatlan-nyilvántartási határozat kérelem szerinti kiegészítésére nem volt semmilyen hatással az, hogy a kérelemben miként tüntette fel az I. és II. pontban az iktatószámokat a beavatkozó jogelődje, annál is inkább, mert éppen a bíróság állapította meg az ítéletében, hogy a jelen per tárgya kizárólag az alperesi határozat jogszerűségének a megítélése, és a
- évi,
- évi bejegyzéseket nem vizsgálhatja, azaz már csak tényként kezelhette azt a bíróság. Ennek ellenére mégis tett ezekkel kapcsolatos megállapításokat is. A Kúria megítélése szerint kétségtelenül megállapítható, hogy az alperesi hatóság eleget tett a jogszabályban írtaknak, az Inytv. 54.§
(1)bekezdése alapján megalapozottan döntött a kérelem szerinti kiegészítésről, az alperesi határozat keresettel támadott része jogszerű, a jogutód feltüntetésével kapcsolatos bejegyzés pedig nem volt felülvizsgálat tárgya. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperes megalapozatlan keresetét elutasította a Pp. 339.§
(1)bekezdésében foglalt feltételek hiányában. A pervesztes felperes a Pp. 270.§
(1)bekezdése folytán a felülvizsgálati eljárásban is alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése és 83.§
(1)bekezdése alapján köteles a beavatkozó jogi képviseletével felmerült elsőfokú és felülvizsgálati költségének a megfizetésére, és az alperes elsőfokú eljárásban felmerült költségének a megfizetésére, melynek összegét a Kúria a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)és
(5)bekezdései alapján állapított meg. A pervesztes felperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján viseli a lerótt kereseti és fizeti a le nem rótt felülvizsgálati illetéket, mely utóbbi mértékét az 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50.§
(1)bekezdése alapján határozta meg a Kúria. A beavatkozó a feleslegesen lerótt 50.000 forint felülvizsgálati illeték visszatérítését kérheti a székhelye szerinti adóhatóságtól az Itv. 80.§
(1)bekezdés (i) pontja és a 79.§
(2)bekezdés a) pontja és a
(4)bekezdése szerint. Budapest,
- április
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Krajcsovics Józsefné Dr. Illés Ibolya s.k. előadó bíró, Dr. Rothermel Erika s.k. bíró