Kbf.22/2014/6 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés b) pontjába ütköző szolgálati tekintély megsértésének vétségében, ezért 100 napi tétel, napi tételenként 1000,- Ft összesen 100.000,- Ft pénzbüntetésre, valamint 1 évre a törzsőrmesteri rendfokozatba visszavetésre ítélte. A pénzbüntetés megfizetésére 20 hónapi részletfizetést engedélyezett, és a pénzbüntetés meg nem fizetése, vagy egy havi részlet megfizetésének elmulasztása esetére rendelkezett a pénzbüntetés, vagy az abból hátralévő rész szabadságvesztésre történő átváltoztatására. Kötelezte a vádlottat a felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A tárgyaláson a katonai ügyész a kihirdetett ítéletet tudomásul vette, a vádlott valamint védője egyaránt felmentés érdekében jelentett be fellebbezést. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.243/2014/1. számú átiratában indítványozta, a hogy a Fővárosi Ítélőtábla a tényállást a Be.352.§

(1)bekezdés a) pontja alapján egészítse ki, illetve helyesbítse. Az ítéletet a Be.372.§

(1)bekezdése alapján annyiban változtassa meg, hogy a katonai vétség törvényhelyét a Btk.447.§

(1)bekezdés a/ pontjaként kell megjelölni, és a rendfokozatban visszavetést katonai mellékbüntetésként kiszabottnak kell tekinteni. Kifejtette azon álláspontját, hogy a Be.351.§

(2)bekezdés

1. b)és
2. c)pontja szerint hiányos és iratellenes a tényállás. A munkáltatói igazolás alapján a vádlott hat havi nettó illetményének összege 197.000,- Ft, ezzel a vádlott személyi körülményeit helyesbíteni kell. A feljelentés és a szolgálatvezénylés szerint a vádlott körletfelügyelői szolgálatot látott el. A biztonsági tiszt részére kiadott szolgálati utasítás értelmében, szolgálatban előljárója az alárendeltségébe tartozó főfelügyelőknek és felügyelőknek. Ezért a történeti tényállást akként kell helyesbíteni, hogy: „A ... Fegyház és Börtön udvarán található dohányzó helyen 2013. november 15-én a délelőtti órákban a körletfelügyelői szolgálatot ellátó vádlott az ekkor biztonsági tiszti szolgálatot teljesítő előljárójának tanú1-nek tanú2 gazdasági vezető jelenlétében…". A vádlott és védője által bejelentett fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Be.348.§

(1)bekezdésében foglaltak alapján az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást teljes terjedelmében felülbírálta. A vádlottnak és védőjének a felmentés érdekében bejelentett fellebbezése nem alapos, mivel az a felülmérlegelés tilalmába ütközik. A másodfokú bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy a katonai tanács tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta. Az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte, és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A vádlott az elsőfokú tárgyaláson teljeskörű ténybeli vallomást tett, azonban tagadta, hogy magatartásával bűncselekményt követett volna el. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlottnak a bűnösséget tagadó nyilatkozatával szemben a tényállást tanúvallomások, valamint az ismertetésre került okirati bizonyítékok alapján állapította meg. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség helytállóan hivatkozott arra, hogy az elsőfokú ítélet személyi része tévesen rögzíti a vádlott havi nettó illetményét. Megállapítható a rendelkezésre álló iratok alapján annak helyes összege, ezért a másodfokú bíróság a Be.352.§

(1)bekezdés a) pontja alapján a vádlott személyi körülményeit annyiban helyesbíti, hogy a havi nettó átlagjövedelme 197.000,- Ft. A másodfokú bíróság azonban nem látta indokoltnak a történeti tényállásnak a másodfokú ügyészség által indítványozott megváltoztatását. A nyomozati iratok 24. naplószáma alatt rendelkezésre áll a vádlott munkaköri leírása, mely szerint a munkaköre körletellátó segédelőadó. Ebben a beosztásában a bv. osztályvezetőjének alárendeltségébe tartozik, és hivatali munkaidőben még a bv. osztályvezető helyettes irányíthatja a munkavégzését. A hivatali időn túl közvetlen előljárója a szolgálatban lévő biztonsági tiszt. A tényállásban rögzített bűncselekmény elkövetése azonban hétköznap, a délelőtti órákban, tehát hivatali munkaidőben történt. Ebben az időben tehát a biztonsági tiszti szolgálatot teljesítő tanú1 nem volt előljárója a vádlottnak. A sértett ebben az időben a vádlottnak szolgálatot teljesítő feljebbvalója volt. Az elsőfokú bíróság által rögzített és a másodfokú bíróság által a személyi körülmények tekintetében helyesbített tényállás mindenben megalapozott, mentes a Be.351.§

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. A Fellebbviteli Főügyészségnek a jogi minősítés megváltoztatására irányuló indítványa nem alapos. Az elsőfokú bíróság az irányadó tényállás alapján okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére, és helyes a cselekmény jogi minősítése is. Nem tévedett a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa, amikor vádlott bűnösségét a Btk.447.§

(1)bekezdés b) pontjába ütköző szolgálati tekintély megsértése vétségében állapította meg. Figyelemmel arra, hogy a másodfokú bíróság a fellebbviteli főügyészségnek a történeti tényállás megváltoztatására irányuló indítványát nem fogadta el, így nem vezethetett eredményre a jogi minősítés megváltoztatására irányuló indítvány sem. A törvényszék katonai tanácsa helytállóan jelölte meg a vádlott javára figyelembe vehető enyhítő körülményt, és nem tévedett, amikor súlyosító körülményt nem észlelt. Ezért helyesen döntött, amikor a Btk.33.§

(4)bekezdésének alkalmazásával enyhébb büntetési nemet, pénzbüntetést alkalmazott, valamint a cselekmény tárgyi súlyára figyelemmel helytállóan állapította meg, a napi tételek számát, továbbá a vádlott anyagi, személyi és jövedelmi viszonyaira figyelemmel arányosan határozta meg, az egy napi tétel összegét is. Indokoltan engedélyezett a vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére részletfizetést. A másodfokú bíróság álláspontja szerint azonban ez a büntetés már megfelelően szolgálja a Btk.79.§-ban írt büntetési célokat, ezért a vádlottal szemben a rendfokozatban visszavetés katonai mellékbüntetés kiszabását mellőzte. A vádlottal szemben korábban büntetőeljárás nem folyt, a büntetés kiszabása során az elsőfokú bíróság csak enyhítő körülményt észlelt, jellemzéséből megállapíthatóan a vádlott fenyítései nem függelmi viszonyokat sértő cselekmények miatt kapta. A bűncselekmény egyetlen külső személy előtt valósult meg, ezért a másodfokú bíróság nem látta indokoltnak a vádlottal szemben a katonai mellékbüntetés kiszabását. A Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indokai alapján - helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be.372.§

(1)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. február
2. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. előadó bíró Dr. Török Zsolt hb. ezredes szavazó bíró s.k. A Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és végrehajtható. Budapest,
3. február
4. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke