← Magyarország

Kfv.35373/2014/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A megismételt eljárásra vonatkozó utasítás köti a hatóságot és a bíróság is ennek alapján köteles a határozat felülvizsgálatát elvégezni. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.373/2014/6.szám A Kúria a dr. Komlódi Miklós ügyvéd (fél címe) által képviselt felperes neve felperesnek a dr. Hernádi Zoltán jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó-és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Nyíregyházi Törvényszék

  1. számú végzésével kijavított
  2. szeptember 14-én kelt 5.K.22.499/2011/
  3. sorszámú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Kúria a Nyíregyházi Törvényszék 5.K.22.499/2011/
  5. számú ítéletét, valamint az alperes 2525361136 számú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 200.000 (kétszázezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati perköltséget. A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felperes 2006 évben tagi kölcsön befizetéseket eszközölt a K. B. Kft. (továbbiakban Kft.) részére. A befizetések miatt az adóhatóság a felperesnél fedezethiányt állapított meg, és terhére adóhiányt, adóbírságot és késedelmi pótlékot számított fel. Az adózó bírósági felülvizsgálati kérelme folytán indult eljárásban a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Bíróság
  6. május 31-én jogerős 3.K.20.718/2010/
  7. számú ítéletében az alperesi határozatot az elsőfokú adóhatósági határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Ítéletében a Kft. főkönyvi kartonja hiteltelenségét rögzítette és megállapította, hogy a felperes hitelt érdemlően bizonyította a becslés jogszerűtlenségét 2006 évre. A becsléssel megállapított adóalapot is megdöntötte, hiszen a bizonylati fegyelem megsértése következményeként fedezethiány alapjául a bizonylatok nem szolgálhattak. A jogerős ítélet ellen a felek felülvizsgálati kérelmet nem terjesztettek elő. Az új eljárásban az adóhatóság a felperes terhére újfent adóhiányt állapított meg a Kft-be fizetett tagi kölcsönök okán. Kifejtette, hogy a felperes nem igazolta, hogy az adóhatóság által feltárt 6.876.696 Ft forráshiányra fedezettel rendelkezett volna. A felperes keresetét az elsőfokú bíróság elutasította. Kiemelte, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést a felperes hitelt érdemlően nem bizonyította és a felajánlott tanúbizonyítás arra nem volt alkalmas. A könyvelő szolgálati titok alóli felmentés hiánya okán a tanúvallomást megtagadta, illetőleg elfogultságra hivatkozással a tárgyalásról távol maradt. A Kft. másik tagja pedig akként nyilatkozott, hogy a pénzügyi dolgokat, a szervezést és irányítást a felperes végezte, neki, mint a Kft. másik tulajdonosának a feladata kizárólag az volt, hogy gépkocsival a munkahelyre szállítsa a munkásokat, felügyeletüket, irányításukat ellássa. A pénzügyi dolgokba nem látott bele, sem a pénzkezelési, semmilyen más szabályzatról tudomása nem volt. Ebből a bíróság arra következtetett, hogy a Kft. ügyeinek intézését a felperes végezte, annak pénzügyeit ő kezelte. Az alperes az ügylet adójogi minősítése szempontjából releváns tényeket és körülményeket feltárta, a bizonyítékokat egyenként és összességében helyesen értékelte. Helytállóan következtetett arra, hogy a tagi kölcsönök nélkül a Kft. készpénzes számláit nem tudta volna kifizetni, márpedig azok a könyvelés időpontjában kifizetésre kerültek. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatása és a felperes keresetének teljesítése, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra történő utasítása érdekében. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy a bíróság nem foganatosította a könyvelője tanúkénti meghallgatását, pedig már a korábbi bírósági eljárás is megállapította, hogy a könyvelő a tagok tudta és beleegyezése nélkül olyan bizonylatokat állított be, amelyek a számviteli jogszabályokban foglaltaknak nem feleltek meg és amely adatok helytállóságáért az ügyvezető sem tudott felelősséget vállalni. Szerinte sem az adóhatóság, sem a bíróság nem tisztázta, hogy történt-e tagi kölcsön nyújtása, és ha igen, akkor kinek a részéről, így az adózás rendjéről szóló
  8. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.)
  9. §

(1)bekezdése nem alkalmazható. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását indítványozta. a jogerős A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. ítélet Fontos körülmény, hogy a jelen pert megelőzően a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Bíróságon 3.K.20.718/
  1. szám alatt ugyanezen tényállás alapján hozott határozat ellen a felperes keresetet terjesztett elő, melyben a bíróság ítéletével az alperesi határozatot az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte. A bíróság alaposnak találta a felperes
  2. évi adóhiányra vonatkozó kereseti kérelmét, s megállapította, hogy a felperes eleget tett az Art.
  3. §
(3)bekezdésében foglalt hitelt érdemlő bizonyítási kötelezettségének, és az okiratok és az alapjául szolgáló (főkönyvi karton és az alapjául szolgáló iratok) hitelt érdemlőségét megdöntötte, ezzel a contrario a becsléssel megállapított adóalapot is 2006 évre. Mindezekre figyelemmel rendelte el a
  1. évi személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás és ehhez kapcsolódó késedelmi pótlék és bírság tekintetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését. Az új eljárás vonatkozásában az ítélet további bizonyítás lefolytatására vonatkozó iránymutatást nem tartalmaz. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  2. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.)
  3. §
(4)bekezdése értelmében a hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és döntéshozatal során annak megfelelően jár el. Az Art. 140. §
(2)bekezdése akként rendelkezik, hogy az adóhatóság a felettes szerve vagy a bíróság által elrendelt új eljárásban kizárólag az új eljárás elrendelésére okot adó körülményeket, illetőleg az ezekkel összefüggő tényállási elemeket vizsgálhatja. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor úgy ítélte meg, hogy az adóhatóság újból a vizsgálat tárgyává tehette a
  1. évi felperesi bevallást, a tagi kölcsönök befizetését, és emiatt adóhiányt állapíthatott meg. A korábbi ítélet egyértelműen rögzítette, hogy a bíróság elfogadta a felperes Kft. könyvelésére vonatkozó valótlansági állítását, azt bizonyítottnak találta, ekként a becslés jogalapját is jogszerűtlennek ítélte. A bírósági ítélet nem tette az elsőfokú adóhatóság feladatává a
  2. évi tagi kölcsönök befizetésének újbóli vizsgálatát, hanem hatályon kívül helyezés kizárólag a
  3. évi adóhiány és ehhez kapcsolódó bírság, késedelmi pótlék átszámolására vonatkozott. Nem volt tehát jogszerű alapja az adóhatóságnak arra, hogy ismételten vizsgálat alá vonja a
  4. évi tagi kölcsön befizetésekhez kapcsolódó nyilvántartásokat, s ezeket minősítve állapítson meg a felperes terhére adóhiányt. Az alperes, és a bíróság ítélete a Ket.
  5. §
(4)bekezdés, illetve az Art. 140. §
(2)bekezdésének második fordulatába ütközik, ezért a Kúria a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján eljárva a jogszabálysértő elsőfokú bírósági ítéletet, az alperes határozatát az elsőfokú adóhatóság határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az új eljárás során a korábbi ítéletben foglaltak alapján kell a
  1. évi adóhiányt, adóbírságot és késedelmi pótlékot törölni, ennek figyelembevételével a 2004.,
  2. és
  3. évre vonatkozó megállapításokat fenntartani. A Kúria a pervesztes felperest a Pp.
  4. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati perköltségének megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illetéket a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/
  1. (VI. 26.) IM rendelet
  2. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
  3. február
  4. Dr. Hajnal Péter sk. tanácselnök, Dr. Heinemann Csilla sk. előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.