← Magyarország

Gf.30092/2015/6 – Debreceni Ítélőtábla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Gf. III. 30.092/2015/

  1. szám A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Kenderes Ferenc ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek-, a Tóth és Tóth Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe, ügyintéző: Dr. Tóth Tamás Zsolt ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése és taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, a Miskolci Törvényszék
  2. november
  3. napján kelt, 13.G.40.064/2014/
  4. számú ítélete ellen a felperes részéről
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: Az elsőfokú bíróságnak a felperes keresetét elutasító ítélete indokolásában megállapított tényállás szerint a felperes, aki személyi joggal rendelkező gyógyszerész a közforgalmú gyógyszertárat működtető alperesi társaság taggyűlésén a leadható összes 300 szavazatból 76 db szavazattal rendelkezik. Az alperesi Kft. határozatlan időtartamra kinevezett, önálló cégjegyzési joggal rendelkező ügyvezetői a felperes és a Kft. másik tagja, a 224 db szavazattal rendelkező Dr. T.A. voltak. Az alperesi cég társasági szerződésének 9.
  6. pontja a
  7. évi XCVIII. törvény (Gyftv.) 73-
  8. §-ainak megfelelő rendelkezéseket tartalmazott a személyi jogos gyógyszerészt, mint ügyvezetőt, illetve mint tagot megillető jogosultságokra vonatkozóan. A felperes, mint az alperesi gyógyszertár személyi jogos gyógyszerésze
  9. február
  10. napján hatósági intézkedést kért az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalától (OTH) arra hivatkozva, hogy az alperesi cég másik tagja akadályozza a gyógyszertár biztonságos működtetését azzal, hogy
  11. február
  12. napjától megvonta a felperesnek a társaság bankszámlája feletti rendelkezési jogát, ezáltal a felperes nem tudja az alperes bankszámláján elhelyezett összegeket gyógyszerek beszerzésére fordítani. Az OTH a
  13. február
  14. napján megtartott hatósági ellenőrzésen a gyógyszertárban számos hiányosságot tárt fel, és a .../
  15. számú határozatával 2014 február
  16. napjának 10 óra 30 percétől felfüggesztette a gyógyszertár működését, és felhívta az alperest a feltárt hiányosságok kiküszöbölésére. Az alperes képviseletében Dr. T.A. ügyvezető
  17. február
  18. napján azt nyilatkozta az OTH felé, hogy az alperesnek jelentős összegű bérleti díj és közüzemi díj tartozása keletkezett a főbérlőjével szemben. Előadta, hogy az alperes saját tőkéje már több mint 2 éve nem éri el a jegyzett tőkét, ezért tőkeemelésre lenne szükség, amit azonban a tagok nem tudnak megoldani. Hivatkozott arra is, hogy a társaság bankszámlája felett nem a felperes, hanem a másik ügyvezető jogosult rendelkezni a társasági szerződés 9.
  19. és 9.
  20. pontjai értelmében, ezért a bankszámla feletti rendelkezési jog felperestől történt megvonása nem sértette a személyi jogos gyógyszerészt a társasági szerződés alapján megillető jogokat. Állította, hogy a felperes nem fizeti be a társaság bankszámláira a gyógyszerek értékesítéséből származó bevételeket, ezáltal a társaság jövőbeni működése ellehetetlenült. Közölte, hogy a helyzet megoldása érdekében időközben taggyűlés összehívására került sor. A
  21. február
  22. napján kelt meghívóval Dr. T.A. ügyvezető
  23. február
  24. napján délelőtt 10 órára hívta össze a társaság taggyűlését a székhelyre. A taggyűlés napirendi pontjaként a felperes ügyvezetői tisztségből történő visszahívását, illetve egyéb kérdések megtárgyalását jelölte meg. A megismételt taggyűlés időpontját
  25. február
  26. napján délelőtt 10 órában jelölte meg. A felperes
  27. február
  28. napján vette át a meghívót, és azzal összefüggésben
  29. február
  30. napján kifogást nyújtott be Dr. T.A. ügyvezetőhöz arra hivatkozva, hogy álláspontja szerint őt, mint a személyi jogos gyógyszerészt nem lehet visszahívni az ügyvezetői tisztségéből. A
  31. február
  32. napján 10 órára kitűzött taggyűlésen egyik tag sem jelent meg. A megismételt taggyűlésen kizárólag Dr. T.A. vett részt. Ő, mint ügyvezető ismertette a H. Kft.-nek, mint ingatlan tulajdonosnak a F. Kft. főbérlő felé intézett azonnali hatályú felmondását, valamint az .../
  33. számú határozatát, amellyel a hivatal a gyógyszertár működését felfüggesztette. A taggyűlés meghozta 224 igen szavazattal a ... számú határozatot, amellyel a felperest az ügyvezetői tisztségből
  34. február
  35. napi hatállyal visszahívta, és rögzítette, hogy a felperest a továbbiakban a személyes közreműködéséért nem illeti meg díjazás. A ... számú határozatával a taggyűlés megszüntette a társaság ..., ... u.
  36. szám alatti telephelyét arra tekintettel, hogy a helyiséghasználati jogosultsága megszűnt, míg a ... számú határozatával elfogadta a korábban elhatározott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratot. Az alperes jogi képviselője
  37. február
  38. napján előterjesztett változásbejegyzési kérelme alapján a Miskolci Törvényszék Cégbírósága a
  39. március
  40. napján kelt Cg.0509- .../
  41. számú végzésével elrendelte a cégjegyzék 6/3-as rovatából
  42. április
  43. napi hatállyal a ..., ... u.
  44. szám alatti telephely törlését, a cégjegyzék 8/3-as számú rovatába a létesítő okirat kelteként bejegyezte
  45. február
  46. napját, és a cégjegyzék 13/7-es számú rovatából törölte a felperest, mint képviseletre jogosultat
  47. február 24ei hatállyal. A változásbejegyző végzés
  48. március
  49. napján került közzétételre a Cégközlönyben. A felperes
  50. március
  51. napján jogi képviselője útján bejelentette visszahívásának tényét az OTH felé, és közölte Dr. T.A. ügyvezetővel, hogy a jogviszonyát
  52. február
  53. napjára, visszamenőleges hatállyal helyreállította. Az OTH a
  54. március
  55. napján kelt .../
  56. számú határozatával a ... Utcai Gyógyszertár létesítési és működési engedélyét a határozat jogerőre emelkedésének napjával visszavonta. Felhívta a felperes, mint személyi jogos gyógyszerész figyelmét arra, hogy a Gyftv.
  57. §

(1)bekezdés c.) pontja alapján e határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg a személyi joga megszűnik. A felperes fellebbezése alapján másodfokú hatóságként eljárt Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal a
  1. május
  2. napján kelt határozatával helybenhagyta az OTH-nak a perrel érintett gyógyszertár működését felfüggesztő határozatát, majd a
  3. június
  4. napján kelt határozatával helybenhagyta az OTH-nak a perrel érintett gyógyszertár létesítési és működési engedélyének visszavonásáról szóló határozatát is, ennek következtében a felperes személyi joga megszűnt. A felperes a
  5. április
  6. napján előterjesztett keresetével a Miskolci Törvényszék, mint Cégbíróság Cg.05-09-.../
  7. számú végzésének a hatályon kívül helyezését kérte, majd a
  8. május
  9. napján előterjesztett keresetével a
  10. február
  11. napján meghozott taggyűlési határozatok érvénytelenségének a megállapítását is. Az elsőfokú bíróság a taggyűlési határozatok megtámadása iránt indult pert a 13.G.40.097/2014/
  12. számú végzésével a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perhez egyesítette. A felperes az egyesített perben kérte a Ctv.
  13. §
(1)bekezdése alapján a Miskolci Törvényszék Cégbírósága Cg.05-09-.../
  1. számú változásbejegyző végzésének a hatályon kívül helyezését arra hivatkozva, hogy az sérti a Ctv.
  2. §
(3)bekezdését. Állította, hogy a változásbejegyzési kérelemhez csatolt egységes szerkezetű társasági szerződésből nem tűnt ki az, hogy ezen okirat elkészítésére a társasági szerződés mely pontjának a változása adott okot. A változásbejegyző végzés sérti a társasági szerződés 9.
  1. pontját és a Gyftv. 73-
  2. §-ait is, hiszen az ott felsorolt jogokat kizárólag a személyi jogos ügyvezető, azaz a felperes gyakorolhatja, aki viszont visszahívásra került az ügyvezetői tisztségéből. A cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárásban észlelnie kellett volna ezt az ellentmondást, és a felperes ügyvezetői tisztségből történt visszahívását csak akkor vezethette volna át a cégjegyzéken, ha egyidejűleg a társasági szerződés 9.
  3. pontja is hatályon kívül helyezésre kerül. Ez utóbbi módosításra azonban a felperes igenlő szavazatának hiányában nem kerülhetett volna sor, ezért a cégbíróság végzése jogszabálysértő. A társasági szerződés 9.
  4. pontja törlésének a hiányát az egységes szerkezetű társasági szerződés hibájaként is megjelölte, ezáltal az egységes szerkezetű okirat ellenjegyzése szabálytalanná vált, azaz a Ctv.
  5. §
(3)bekezdésébe ütközik. A taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránti kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az alperesnek a felperest az ügyvezetői tisztségéből visszahívó határozata a Gyftv. 73-
  1. §-aiba ütközik, ezért semmis, és kérte az alperest az eredeti állapot helyreállítására kötelezni. Másodlagosan kérte, hogy a bíróság a Gt.
  2. §
(3)bekezdése alapján helyezze hatályon kívül alperesnek a
  1. február
  2. napján megtartott taggyűlésén meghozott valamennyi határozatát, mivel a taggyűlés olyan napirendi pontokat is tárgyalt, amely nem szerepelt az eredeti meghívóban, továbbá a határozatokat ellentétesnek tartotta a társasági szerződés 9.
  3. pontjával, és a Gyftv. 73-
  4. §-aival. Az alperes a felperes valamennyi keresetének az elutasítását kérte. Állította, hogy a változásbejegyző végzés a felperes által hivatkozott okból nem jogszabálysértő, mivel az egységes szerkezetű okirat elkészítésére és ellenjegyzésére a Ctv.
  5. §
(3)bekezdésében írt szabályok betartásával került sor. Álláspontja szerint sem a társasági szerződés 9.
  1. pontja, sem a Gyftv. 73-
  2. §-ai nem akadályozták meg a taggyűlést abban, hogy a felperest az ügyvezetői tisztségéből visszahívja, különösen arra tekintettel, hogy ekkorra a felperes személyi joga már felfüggesztésre került, utóbb pedig meg is szűnt. A taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránti keresettel összefüggésben állította, hogy a keresettel támadott taggyűlési határozat nem sértette a társasági szerződés 9.
  3. pontját, és a Gyftv. 73-
  4. §-ait sem. Hivatkozott arra, hogy a felperes elmulasztotta a taggyűlési határozatok megtámadására nyitva álló, a tudomásszerzéstől számított 30 napos keresetindítási határidőt, ezért ez a kereseti kérelme érdemi vizsgálatra nem alkalmas. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét megalapozatlannak találta, és elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 31 750 Ft perköltséget. Ítélete indokolásában megállapította, hogy a
  5. március
  6. napján közzétett változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti keresetlevelet a felperes a Ctv.
  7. §
(2)bekezdésében írt jogvesztő határidőn belül terjesztette elő, ezért a keresetben foglaltakat érdemben vizsgálta meg. A felperes a keresetében a Miskolci Törvényszék Cégbíróságának a keresettel támadott végzése valamennyi rendelkezésének a hatályon kívül helyezését kérte. A Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerint viszont az ügyészen kívül csak az támadhatja meg a változásbejegyző végzést keresettel, akire nézve a végzés rendelkezést tartalmaz, és ennek a személynek a perindítási joga is kizárólag a rendelkezés őt érintő részére korlátozódik. Az elsőfokú bíróság ezért azt állapította meg, hogy a felperest a keresettel támadott változásbejegyző végzésnek csak a felperes képviseletre jogosultként történő törlését elrendelő rendelkezése érintette, azaz a felperes kereshetőségi joga csupán e rendelkezés hatályon kívül helyezésére irányuló kereset benyújtására terjed ki. A per tárgyát képező változásbejegyzési végzés felperest nem érintő (a telephely törléséről, illetve a létesítő okirat módosítás keltének a bejegyzését elrendelő) rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet ezért kereshetőségi jog hiánya miatt elutasította. Ezt követően az elsőfokú bíróság megvizsgálta, hogy a per tárgyát képező változásbejegyzési végzésnek a felperest a képviseletre jogosultak közül törlő rendelkezése, illetve azok az okiratok, amelyeken ez a cégbírósági rendelkezés alapult, megfelelnek-e a jogszabályoknak. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ennek a kérdésnek a megválaszolásánál annak nem volt jelentősége, hogy az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés elkészítésére és ellenjegyzésére a Ctv. 51. §
(3)bekezdésében írt szabályoknak megfelelően került-e sor, hiszen az ügyvezető visszahívásáról rendelkező határozat nem minősül a létesítő okirat módosításának, hanem csupán a társasági szerződés adatainak a hatályosítását követeli meg a Ctv. 51. §
(2)bekezdése értelmében. Az elsőfokú bíróság által hivatkozott eseti döntésben tükröződő bírósági gyakorlat szerint az ügyvezetőkre vonatkozó hatályosított adatokat tartalmazó társasági szerződés ellenjegyzése és elkészítése során elkövetett esetleges hibák nem alapozhatták meg a felperest a képviseletre jogosultak közül törlő cégbírósági rendelkezésnek a hatályon kívül helyezését. Ezen túl az elsőfokú bíróság megállapította azt is, hogy a felperes az általa e körben hivatkozott hibák fennállását nem igazolta a perben, hiszen a változásbejegyzési kérelemhez mellékelt egységes szerkezetű társasági szerződésnek az ügyvezetők adatait felsoroló 9.
  1. pontja kiemelt szövegszerkesztéssel, azaz dőlt és vastagított betűkkel tartalmazta a hatályos szöveget, azaz felhívta a figyelmet a változtatásra, és helytállónak fogadta el azt is, hogy az egységes szerkezetű létesítő okirat továbbra is tartalmazta a társasági szerződés 9.
  2. pontjának teljes szövegét, hiszen annak törlésére a
  3. február
  4. napján megtartott taggyűlésen nem került sor. Az elsőfokú bíróság nem osztotta a felperes arra történt hivatkozását sem, miszerint őt az ügyvezetői tisztségből visszahívó taggyűlési határozat és az ezen alapuló változásbejegyző végzés sértette a társasági szerződés 9.
  5. pontját, illetve a Gyftv. 73-
  6. §-ait. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ugyanis a Gyftv.
  7. §
(1)bekezdésében - és ennek megfelelően a hatályos társasági szerződés 9.
  1. pontjában - rögzített, a személyi jogos gyógyszerészt a gyógyszertár szakmai vezetése és irányítása körében megillető jogokat a gyógyszerész nemcsak ügyvezetőként gyakorolhatta, hiszen sem a Gyftv., sem pedig az alperes hatályos társasági szerződése nem tartalmazott olyan rendelkezést, miszerint a személyi jogos gyógyszerész ügyvezetővé választása kötelező lenne, illetve kifejezetten tilos lenne az ő ügyvezetői tisztségből történő visszahívása. Az elsőfokú bíróság a Gyftv.
  2. §
(5)bekezdésének rendelkezéséből - miszerint a közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaság ügyvezetését, képviseletét a 73. §
(1)bekezdésében foglalt esetekben az adott gyógyszertár vonatkozásában a személyi joggal rendelkező gyógyszerész önállóan látja el - azt a következtetést vonta le, hogy a törvény nem követeli meg azt, hogy a közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaság ügyvezetője mindenképpen a személyi jogos gyógyszerész legyen. Az elsőfokú bíróság a Gyftv. 74. §
(5)bekezdését akként értelmezte, hogy ha a személyi jogos gyógyszerész nem tölt be ügyvezetői tisztséget, akkor is e jogszabályi rendelkezés alapján jogosult törvényes képviselőként a Gyftv. 73. §
(1)bekezdésében írt körben a társaság nevében fellépni. Az elsőfokú bíróság ezért arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes ügyvezetői tisztségből történő visszahívása nem érintette a felperest a társasági szerződés 9.5. pontja, illetve a Gyftv. 73-74. §-ai alapján megillető jogokat, hiszen a felperes ezeket a jogokat a Gyftv. 74. §
(5)bekezdése alapján, törvényes képviselőként, az ügyvezetői tisztségből történt visszahívására tekintet nélkül továbbra is gyakorolhatta. Mindezen indokok alapján az elsőfokú bíróság megalapozatlannak találta felperesnek azt a hivatkozását, hogy őt az ügyvezetői tisztségből visszahívó taggyűlési határozat sérti a társasági szerződés 9.
  1. pontját és a Gyftv. 73-
  2. §-ait. Az elsőfokú bíróság ezt az álláspontját azzal is alátámasztotta, hogy a taggyűlési határozat meghozatalának időpontjában a felperes már egyébként sem gyakorolhatta személyi jogát, mivel az OTH azonnal végrehajtható határozatával a gyógyszertár működését felfüggesztette, majd pedig utóbb a gyógyszertár létesítési és működési engedélyét is visszavonta, amelynek folytán a felperes személyi joga is megszűnt. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a cégbíróságnak nem kellett vizsgálnia azt, hogy a törlés folytán keletkeznek-e a társasági szerződés egyes rendelkezései között ellentmondások. Ezért nem volt jelentősége annak, hogy a társasági szerződés 9.
  3. pontja a felperes visszahívása ellenére továbbra is tartalmazta a személyi jogos gyógyszerész ügyvezetőt megillető jogokat. A cégbíróságnak a változásbejegyzési kérelem vonatkozásában csupán azt kellett vizsgálnia, hogy az ügyvezető visszahívására szabályosan megtartott taggyűlésen, a jogszabályoknak és a társasági szerződésnek megfelelően került-e sor. A társasági szerződésnek a visszahívás okán keletkező esetleges ellentmondásait később, a kérelemre, vagy hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárás keretében lehet tisztázni. Az elsőfokú bíróság mindezen indokok alapján a felperesnek a változásbejegyző végzés őt érintő rendelkezése hatályon kívül helyezése iránt előterjesztett keresetét is elutasította. A felperesnek az ő vezetői tisztségéből történő visszahívásáról szóló taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt előterjesztett keresetét is elutasította, egyrészt mert a felperes által hivatkozott jogszabálysértés nem volt megállapítható, másrészt azt állapította meg, hogy a felperes a perindítási határidőt a Gt.
  4. §
(3)bekezdésébe foglalt perindítási határidőt elmulasztotta. A
  1. február
  2. napján meghozott taggyűlési határozatok szerinti adatváltozások cégbejegyzése
  3. március
  4. napján került közzétételre. A felperes tehát legkésőbb ekkor szerzett tudomást az adatváltozásokról és az annak alapjául szolgáló taggyűlési határozatokról. Ugyanakkor a perben az alperes bizonyította, hogy a felperes már ezt megelőzően, legkésőbb
  5. március
  6. napján is tudomást szerzett a keresettel támadott határozatokról, hiszen
  7. március
  8. napján az ügyvezetői tisztségének megszűnését bejelentette az OTH felé, továbbá ugyanezen a napon közölte Dr. T.A. ügyvezetővel is, hogy a jogviszonyát
  9. február
  10. napjára visszamenőleges hatállyal helyreállítja. Ehhez képest a keresetlevelet
  11. május
  12. napján, azaz a törvényben írt 30 napos határidőn túl nyújtotta be, ezért azt, mint elkésettet az elsőfokú bíróság érdemben nem bírálhatta felül. A pervesztes felperest kötelezte az alperes jogi képviselőjének ügyvédi munkadíjból jelentkező perköltsége megfizetésére. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amely kérte - a fellebbezés tartalma szerint - az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását, a keresettel támadott változásbejegyzési végzés és taggyűlési határozat hatályon kívül helyezését, valamint az alperesnek az első- és másodfokú perköltség viselésére kötelezését. Fellebbezési hivatkozása szerint az elsőfokú bíróság iratellenesen állapította meg a tényállást, ezért tévesen határozta meg az alkalmazandó jogszabályok körét, és téves jogi következtetésre jutott. Előadta, hogy a peres felek között nem volt vitatott az, hogy a felperes tagja és ügyvezetője volt az alperesi társaságnak, valamint hogy ő volt az alperes által üzemeltetett gyógyszertárnak a személyi jogos gyógyszerésze is. Az alperesi társaság a felperest az ügyvezetői tisztségéből visszahívta. Hivatkozott arra, hogy a peres felek között az képezte vitat tárgyát, hogy a felperes ügyvezetői tisztségét, a felperes személyi jogára alapított gyógyszertár működtetését az alperesi társaság másik ügyvezetője lehetetlenítette el. Álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor nem vette figyelembe azt, hogy a társaság működésére irányadó Gt. mögöttes jogszabályaként megjelölt régi Ptk. és a Gyftv. előírása abszolút semmisséget mond ki abban az esetben, ha a közforgalmú gyógyszertárat működtető társaság a személyi jogos gyógyszerész egyetértése nélkül csorbítja annak jogait. A gyógyszertár felelős vezetője a személyi jogos gyógyszerész, aki a jogszabály által delegált jogköreit kizárólag akkor gyakorolhatja, ha ügyvezetői tisztséggel rendelkezik. Azzal, hogy a társaság a felperest felmentette az ügyvezetői tisztségéből, megszegte a létesítő okiratban foglaltakat. Jogszabályellenesnek tartotta az elsőfokú bíróságnak azt a döntését, miszerint az ügyvezetői tisztségből történő visszahívás nem minősül a társasági szerződés módosításának. Utalt arra, hogy minden egyes cégformánál a jogszabály írja elő, hogy mi a létesítő okirat kötelező tartalmi eleme, e között szerepel a felelős tisztségviselő megnevezése is. Az ügyvezető felmentése a Kft.-nél kizárólagos taggyűlési hatáskör, a jogszabály ebben az esetben azt a könnyítést tartalmazza csak, hogy a vezető tisztségviselő változása esetén elegendő az okiratot szerkesztő ügyvéd ellenjegyzése, és csatolni kell mellékletként a jogszerű döntést igazoló okiratot. A jelen esetben azonban a létesítő okirattal összeütköző volt a felperesi ügyvezető felmentése, mivel az a Gyftv. rendelkezésébe ütközött, így az erről szóló taggyűlési határozat is semmis. A semmisséget a cégbíróságnak az eljárása során észlelnie kellett volna. Előadta, hogy a perbeli esetben az alperes nem tudta igazolni azt, hogy a felperes a felmentéséről szóló taggyűlési határozatról értesült volna, holott a Gt. kötelező írásbeliséget ír elő. Állította, hogy az alperes mind a mai napig nem kézbesítette számára a felmentéséről szóló taggyűlési határozatot. Álláspontja szerint az a tény, hogy a felperes szóbeli közlés alapján értesült a határozatról, nem váltja ki a Gt. előírásainak a betartását. Hangsúlyozta, hogy a felperes jogfosztása gyakorlatilag már
  13. február
  14. napján megtörtént. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy az általa hivatkozott, az ÁNTSZ OTH által végzett hatósági cselekmények, döntések mind a perbeli taggyűlés megtartása után születtek, ezért ezek az iratok az alperes jogszerű eljárást nem bizonyíthatják. Iratellenesnek tartotta az elsőfokú bíróság ítéletében írt azt a ténymegállapítást, miszerint a felperes
  15. február
  16. napján helyreállította a társaságnál betöltött ügyvezetői tisztségét, mivel csupán arra nézve található okirat, hogy a felperes, mint ügyvezető a munka jogviszonyát állította helyre a gyógyszertár vezetése érdekében. Hivatkozott a Gt. szabályára, amely szerint, ha egy társaságnál több ügyvezető van, és az egyik ügyvezető tiltakozik a másik ügyvezető eljárása ellen, akkor a döntés mindaddig nem hajtható végre, amíg e kérdésben a taggyűlés nem dönt. Ebben az ügyben azonban az alperes taggyűlést nem tartott. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság azt a tényt, hogy az egységes szerkezetű létesítő okiratban a változott szövegek vastag betűvel kiemelésre kerültek, jogszerű záradékolásnak tekintette, holott a Ctv. rendelkezése szerint ilyenkor a változás okát konkrétan meg kell jelölnie az ellenjegyző ügyvédnek. Hangsúlyozta, hogy a cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárás során észlelnie kellett volna a Ctv.
  17. §
(3)bekezdésének a megsértését, hiszen az alperes taggyűlése a felperes ügyvezetői tisztségének a megszűntetése mellett gyakorlatilag az egész Kft. megszűntetéséről, tevékenységének ellehetetlenítéséről döntött, amelyet a Gyftv. szerint a személyi jogos gyógyszerész beleegyező nyilatkozata nélkül nem tehetett volna meg. Vitatta az elsőfokú bíróság azt az álláspontját is, miszerint a felperes nem volt jogosult a teljes változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezését kérni, hiszen a felperes ügyvezetői tisztségének megszüntetésével ellehetetlenítette a személyi joga gyakorlását, ezzel pedig megszűnt a közforgalmú gyógyszertár működtetésének jogszabályi feltétele is. A változásbejegyző végzés minden rendelkezése, köztük a telephely megszűntetése is érintette a felperest. Alperesnek azt a perbeli védekezését, miszerint az alperesi társaság eladósodott a F. Kft.nek, a felperes kiegészítette azzal, hogy a F. Kft. Dr. T.A. másik érdekeltsége, vagyis a perbeli esetben az történt, hogy a tőke jogosulatlanul került kivonásra az alperestől. Tévesnek tartotta az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját is, miszerint a közforgalmú gyógyszertárat vezető személyi jogos gyógyszerésznek nem kell ügyvezetői tisztséget ellátnia a társaságban. A Gyftv. rendelkezései szerint kizárólag a személyi jogos gyógyszerész jogosult a szállítókkal, OEP-el, a gyógyszertárban dolgozó munkavállalókkal szerződést kötni, ezen jogügyleteket a személyi jogos gyógyszerész egyetértéséhez köti. Mivel a Gt. a felelős vezető tisztségviselők harmadik személyekkel szembeni munkamegosztását kizárólag a társaság belső viszonyában teszi lehetővé, ezért a külső jogviszonyokban a felperesnek van jognyilatkozattételi lehetősége, azaz felelős vezetőnek kell lennie. A Gyftv. 74. §
(5)bekezdését a Gt. rendelkezéseivel egybevetve kizárólag az a helyes jogkövetkeztetés vonható le, hogy a személyi jogos gyógyszerésznek ügyvezetői tisztséget kell betölteni a társaságnál, a Gyftv. által meghatározott kérdéskörökben önálló döntési joggal kell, hogy rendelkezzen. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a taggyűlési határozatról történő értesülés időpontját a Ctv. 22. §
(3)bekezdésében írt időponttól számította. Állította, hogy az alperes mind a mai napig nem értesítette a felperest az ügyvezetői tisztségből történő visszahívásáról, ezért az objektív határidőben előterjesztett kereseti kérelem nem lehet elkésett. Hangsúlyozta, hogy a Gyftv. a személyi jogos gyógyszerész egyetértése nélkül hozott határozatokra abszolút semmisséget mond ki, amely minden további jogcselekmény nélkül bekövetkezik, ezért még ha elkésettnek is tekinti a bíróság a kereset benyújtását, az abszolút semmisség miatt a taggyűlési határozat érvénytelenségét meg kellett volna állapítania. Az alperes a fellebbezésre ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az ítélőtáblának a Pp. 256/A. §
(3)bekezdése szerinti felhívására egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, ezért az ítélőtábla a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f.) pontja és
(4)bekezdése alapján a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálta el. A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság az egyesített perekben meghozott ítéletével a felperes mindkét - a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése, és a
  1. február 24-ei taggyűlési határozat felülvizsgálata iránti - kereseti kérelmét elutasította. Az elsőfokú bíróság a perbeli jogvita elbírálásához szükséges és elégséges körben, a kellő mélységben feltárt tényállás alapján megalapozottan és jogszerűen jutott arra a jogi következtetésre, hogy a felperes a taggyűlési határozat megtámadása iránti keresetét az időközben hatályon kívül helyezett, de a jelen eljárásban még alkalmazandó, a gazdasági társaságokról szóló
  2. évi IV. törvény (Gt.)
  3. §
(3)bekezdésében szabályozott szubjektív perindítási határidőt elmulasztva terjesztette elő, ezért helytállóan utasította el a felperes ezen kereseti kérelmét, mint elkésettet. Az ítélőtábla egyetért az elsőfokú bíróság által a perbeli adatoknak a Pp. 206. §
(1)bekezdése szerinti egybevetése alapján tett azzal a ténymegállapításával, miszerint a felperes legkésőbb
  1. március
  2. napján már tudomást szerzett a
  3. február
  4. napján meghozott taggyűlési határozatokról, hiszen a felperes jogi képviselője az ezen a napon kelt, Dr. T.A.-hoz címzett levelében már arról tájékoztatta Dr. T.A.-t, hogy ügyfele jogviszonyát
  5. február
  6. napjával visszamenőleges hatállyal „helyreállította". Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal
  7. június
  8. napján kelt, a ... számú, az OTH
  9. március
  10. napján kelt .../
  11. számú határozatát helybenhagyó másodfokú határozat indokolásának
  12. oldal
(4)bekezdése tartalmazza, hogy
  1. március 6-án a felperes jogi képviselője tájékoztatta a megyei tiszti főgyógyszerészt, hogy a Kft. az ügyfele alkalmazását
  2. február
  3. napjával jogellenesen megszűntette. Az elsőfokú bíróság - ítéletének indokolása szerint - nem a kereset tárgyát képező taggyűlési határozatokban foglalt adatváltozások cégbejegyzését elrendelő végzés közzétételének napjától számította a határozatok megtámadására nyitva álló, a Gt.
  4. §
(3)bekezdése szerinti szubjektív határidőt, hanem a perbeli adatokkal igazoltan megtörtént felperesi tudomásszerzés napjától. A felperes a fellebbezésében megalapozottan hivatkozott arra, hogy a Gt. 7. §
(1)bekezdésében rögzített, a jognyilatkozatokra előírt írásbeliség - vagy más bizonyítható módon történő nyilatkozattétel - alapján az alperes akkor járt volna el jogszerűen, ha a felperest az ügyvezetői tisztségből visszahívó határozatát megküldi a felperesnek. Ez a perben nem lett igazolva, azonban a Gt. 45. §
(3)bekezdése szerint nem a taggyűlési határozat közlésétől, kézbesítésétől, átvételétől kell számítani a perindítási határidőt, hanem a határozatról történt tudomásszerzéstől, ami nem szükségképpen azonos a határozat kézbesítésének időpontjával. Az elsőfokú bíróság helyesen, a Pécsi Ítélőtáblának a BDT-ben
  1. évben
  2. szám alatt megjelent eseti döntésében kifejtettekkel egyezően állapította meg a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján azt, hogy a felperes legkésőbb
  3. március
  4. napján értesült a határozat szövegének lényeges tartalmáról, arról tudomással bírt, hiszen ő maga tájékoztatta a határozatban foglaltakról az OTH-t, azaz a felperes tudomásszerzése legkésőbb
  5. március
  6. napján megtörtént. A Gt.
  7. §
(3)bekezdése szerinti szubjektív perindítási határidőt pedig ettől az időponttól kell számítani. Az alperes hivatkozott ezen keresetlevél előterjesztésének az elkésettségére, ezért a 4/
  1. Polgári jogegységi határozat szerint az elsőfokú bíróság helyesen, az ügy érdemében hozott ítéletben vonta le a keresetlevél késedelmes benyújtásának jogkövetkezményeit. Az elkésetten előterjesztett kereset alapján nem volt helye a keresettel támadott taggyűlési határozatok felülvizsgálatának, az elsőfokú bíróság pedig hivatalból, joghatályos kereset hiányában nem észlelhette a taggyűlési határozatoknak a felperes által állított semmisségét sem, hiszen a bíróság a pert a Pp.
  2. §
(1)bekezdése értelmében csupán a felperes joghatályos kereseti kérelme tárgyában, és alapján folytathatja le. A felperes a fellebbezésében tévesen értelmezte az elsőfokú bíróság ítélete indokolásának
  1. oldal utolsó előtti bekezdését. Az elsőfokú bíróság nem ténymegállapítást tett, amikor úgy fogalmazott, hogy „közölte Dr. T.A. ügyvezetővel, hogy a jogviszonyát
  2. február
  3. napjára visszamenőleges hatállyal helyreállította", hanem csupán a felperes jogi képviselője által Dr. T.A.-nak írt levelet ismertette annak alátámasztásaként, hogy a felperes ekkor már tudomást szerzett az ügyvezetői tisztségből történt visszahívásáról, hiszen „visszamenőlegesen kívánta visszaállítani" a jogviszonyát. Az ítélőtábla irrelevánsnak találta a perbeli jogvita, ezen belül a taggyűlési határozat megtámadására irányuló, elkésetten előterjesztett kereset elbírálása körében a felperes fellebbezési hivatkozásait az alperesi cégnek a Dr. T.A. érdekeltségi körébe tartozó másik céggel való gazdasági kapcsolatára. A felperes a Miskolci Törvényszék Cégbírósága Cg.05-09-.../
  4. számú változásbejegyző végzése hatályon kívül helyezése iránti keresetét határidőben terjesztette elő. Az elsőfokú bíróság a Ctv.
  5. §
(1)bekezdése rendelkezésének értelmezése körében kialakult, és az ítélete indokolásában is felhívott eseti döntésekben tükröződő, töretlen bírói gyakorlattal egyezően mondta ki azt, hogy a felperes csupán a változásbejegyző végzésnek a rá vonatkozó, őt a személyében érintő rendelkezéseinek a hatályon kívül helyezése iránt volt jogosult keresetet előterjeszteni. Nem vitásan a végzés egyéb rendelkezései (telephely törlése) is hatással lehet a felperes érdekeire, de ez a hatás csak közvetett. A felperes fellebbezési hivatkozása szerint a telephely törlése az ott működtetett gyógyszertár bezárását eredményezi, ezáltal megszűnik az a hely, ahol a felperes, mint személyi jogos gyógyszerész e jogát gyakorolhatja. A keresetindításhoz a Ctv. 65. §
(1)bekezdése ennél közvetlenebb érintettséget kíván meg, ami a bírói gyakorlat szerint azt jelenti, hogy csupán annak a személynek a kereshetőségi joga ismerhető el, akire nézve a bejegyző végzés nevesítve rendelkezést tartalmaz. A Ctv. 65. §
(1)bekezdésében szabályozott per tárgyát képező végzés valamennyi rendelkezésének hatályon kívül helyezése iránti kereset benyújtására egyedül az ügyész jogosult, az egyéb, a végzéssel érintett, abban név szerint szereplő személyek csupán a végzés rájuk vonatkozó, őket, az adataikat feltüntető rendelkezéseinek a hatályon kívül helyezését kérhetik. A felperes megalapozatlanul hivatkozott arra is, hogy az ügyvezetői tisztségből történt visszahívása egyben a Kft. tevékenységének a megszűntetését is jelentette, amely kérdésről a felperes állítása szerint a biztonságos és gazdaságos gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló
  1. évi XCVIII. törvény (Gyftv.) rendelkezései szerint a személyi jogos gyógyszerész felperes egyetértése nélkül nem lehetett volna dönteni. A Kft. egyik ügyvezetőjének a visszahívása - még ha az a személyi jogos gyógyszerész is csupán arra az ügyvezetőre vonatkozó konkrét cégjegyzéki adat változását eredményezi annak ellenére, hogy ez a taggyűlési döntés esetleg később jelentkező hatásokat, következményeket is kivált. A cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárásban mindig csak a cég által a cégjegyzéken átvezetni kért adatváltozás jogszerűségét, az azt igazoló okiratok megfelelőségét kell vizsgálnia. Amennyiben a jelen esetben bejelentett adatváltozás következtében a társaság már nem felel meg a közforgalmú gyógyszertár működtetéséhez szükséges, a Gyftv.-ben előírt feltételeknek, akkor nincs elzárva attól, hogy a tevékenységi körét módosítva más tevékenységi körrel folytassa a működését a cég, vagy új személyi joggal rendelkező gyógyszerész közreműködésével próbálja meg a korábbi tevékenységi köre folytatását. A kialakult helyzetből fakadó megoldási lehetőségek között a cégnek kell választania. Szükség esetén a gyógyszertárakat felügyelő Egészségügyi Államigazgatási Szerv, mint szakmai felügyeleti szerv, vagy a cégbíróság, mint törvényességi felügyeleti szerv az eljárásával rászoríthatja a céget a törvényes működés biztosítását célzó döntések meghozatalára, de a
  2. február
  3. napján előterjesztett változásbejegyzési kérelem alapján a cégbíróságnak csak a bejelentett adatváltozásokat tartalmazó taggyűlési határozatok és az ahhoz mellékelt okiratok jogszerűségét kellett vizsgálnia. A Gt.
  4. §
(1)bekezdés f.) pontja szerint a társasági szerződésben a tagok által kijelölt első vezető tisztségviselők nevét és adatait kell meghatározni. A társaság későbbi vezető tisztségviselőit a taggyűlés választja meg, ezért a Gt. kommentárja és a kialakult bírói gyakorlat szerint is - mint ahogyan azt az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában helytállóan kimondta - a későbbi vezető tisztségviselők nevét, adatait a társasági szerződésnek már nem kell tartalmaznia, ezért a vezető tisztségviselő személyében bekövetkezett változás cégbejegyzésére irányuló kérelemhez nem kell csatolni sem a létesítő okirat módosítására vonatkozó okiratot, sem pedig az okirat változásokkal egybefoglalt hatályosított szövegét. A perbeli változásbejegyzési kérelemhez az egységes szerkezetű létesítő okirat azért került becsatolásra, mert a vezető tisztségviselő adatainak törlésén kívül egyéb, a telephely törlése iránti kérelem is elő lett terjesztve, amely már a társasági szerződés módosítását kívánta meg. Ebben az esetben a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 51. §
(2)bekezdése szerint a változásbejegyzési kérelemhez mellékelt egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratban hatályosítani kell azokat az adatokat is, amelyeket a törvény csak alapítás esetén ír elő a létesítő okirat tartalmaként, azaz törölni kell a visszahívott ügyvezető adatait a létesítő okiratból is. Az elsőfokú bíróság a változásbejegyzési kérelemhez mellékelt egységes szerkezetű okiratot elfogadta a Ctv. 53. §
(3)bekezdésében írt követelményeket teljesítő okiratként, mivel abból egyértelműen - az érintett szövegrészek vastag betűs kiemelésével - kitűnt az, hogy az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat mely pontjának a változása adott okot. A cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V.18.) IM rendelet 10. §
(5)bekezdésének a 12/
  1. (II.28.) KIM rendelettel megállapított,
  2. március
  3. napjától hatályos, a jogi képviselő ellenjegyzésének tartalmi követelményeit részletező rendelkezései a jelen változásbejegyzési eljárásban még nem voltak számon kérhetőek a jogi képviselőtől, mivel a változásbejegyzési kérelem a módosított rendelkezések hatálybalépését megelőzően,
  4. február
  5. napján lett előterjesztve. A felperes azonban e körben is tévesen értelmezte az elsőfokú bíróság ítéletének indokolását, miután az elsőfokú bíróság a felperesnek az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés hiányosságaira történt hivatkozását azért nem találta megalapozottnak, mivel ez a hiányosság megállapítása esetén sem állt összefüggésben a felperesre, mint ügyvezetőre vonatkozó hatályosított adattal. A felperes a fellebbezésében megalapozottan támadta az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában kifejtett azon álláspontját, miszerint a Gyftv.
  6. §
(5)bekezdése helyesen értelmezve azt jelenti, hogy a személyi jogos gyógyszerész abban az esetben is jogosult a Gyftv. 73. §
(1)bekezdésében írt intézkedési körben a társaság törvényes képviseletére, ha nem ő tölti be az ügyvezetői tisztséget, azaz a törvényben nevesített döntéshozatalok során a jogszabályban előírt szakmai követelmények biztosítása érdekében nem szükséges az, hogy a közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaság ügyvezetője legyen a személyi jogos gyógyszerész. Önmagában a Gyftv. 56. §
(1)bekezdése, 62. §
(1)bekezdése, valamint a 73. §
(1)bekezdésének a rendelkezései alapján ez a jogi következtetés védhető lenne, hiszen a gyógyszertárat működtető Kft. szervezeti vezetése (ügyvezetés) elválhatna a magát a gyógyszertárat vezető, munkaviszonyban, vagy más polgári jogviszonyban, esetleg cégvezetőként alkalmazott személyi jogos gyógyszerész által ellátott szakmai vezetéstől azzal, hogy természetesen a személyi jogos gyógyszerész a Kft-nek tagja kell, hogy legyen, és be kell tartani a legfőbb szervi határozatok meghozatala során a Gyftv. 73. §
(1)bekezdésében írt speciális szabályokat is. A Gyftv. 74. §
(5)bekezdése azonban a közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaság ügyvezetésének és képviseletének az ellátására a 73. §
(1)bekezdésében meghatározott esetekben kizárólag a személyi joggal rendelkező gyógyszerészt jogosítja fel, a gazdasági társaság ügyvezetésére pedig a Gt. 149. §-a értelmében kizárólag az ügyvezető lehet jogosult, a Gt. 29. §
(2)bekezdése pedig lehetővé teszi, hogy a társaság munkavállalóit a vezető tisztségviselők képviseleti joggal ruházzák fel. Az ítélőtábla álláspontja szerint a Gyftv. 74. §
(5)bekezdése tehát helyesen értelmezve azt jelenti csupán, hogy ha a közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaságnál több, önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezető is tevékenykedik, akkor a Gyftv. 73. §
(1)bekezdésében foglalt esetekben az adott gyógyszertár vonatkozásában csupán a személyi joggal rendelkező gyógyszerész ügyvezető járhat el, és ez a rendelkezés összhangban van a Gt. 29. §
(1)bekezdésének azzal a szabályával, miszerint a vezető tisztségviselők képviseleti jogát a társasági szerződés több vezető tisztségviselő között megoszthatja, ez azonban harmadik személlyel szemben nem hatályos. A felperes e körben kifejtett álláspontjának elfogadása esetén sem vált azonban megalapozottá a felperes kereseti és fellebbezési kérelme. A Gyftv. rendelkezései a felperes által hivatkozott semmisség jogkövetkezményét kizárólag a közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban a gyógyszerészi tulajdoni hányad, illetve a tagsági jogoknak a tulajdoni hányadnak megfelelő gyakorlásának az e törvényben előírt szabályaival ellentétes társasági szerződéses kikötéshez fűzi (Gyftv. 74. §
(6)bekezdése), valamint a 73. §
(1)bekezdésében felsorolt szakmai kérdésekben történő szavazás során a személyi jogos gyógyszerész törvényben biztosított jogainak sérelméhez. A felperes ügyvezetői tisztségből történő visszahívása nem érintette a felperes tagsági jogviszonyát, ezért az ügyvezetői visszahívása nem minősül semmis határozatnak. Az elsőfokú bíróság tehát jogszerűen és megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a keresettel támadott végzésnek a felperest a képviseletre jogosultak közül törlő rendelkezése a felperes által hivatkozott okokból nem volt jogszabálysértő, ezért megalapozottan utasította el a felperes keresetét. A felperes fellebbezési hivatkozásait mindezen indokok alapján nem voltak alkalmasak az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletének a megváltoztatására, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alkalmazásával helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a másodfokú eljárással felmerült költségeit maga viseli. Az alperesnek a másodfokú eljárással igazolt költsége nem merült fel, ezért ennek viseléséről az ítélőtáblának nem kellett rendelkeznie. Debrecen, 2015. április hó 24. napján Dr. Madarász Anna sk a tanács elnöke, Cogoiné Dr. Boros Ágnes sk előadó bíró, Dr. Görög Attila sk bíró A kiadmány hiteléül: Kiadó

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.