Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.248/2015/
- A Fővárosi Ítélőtábla dr. Márton József ügyvéd (fél címe 1) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű és II.rendű felperes neve (II.rendű felperes címe) II. rendű felpereseknek - a Dr. Szénási Ügyvédi Iroda (fél címe 2 ügyintéző: dr. Szénási Zsuzsanna ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közös tulajdon megszüntetése iránt indított perében a Balassagyarmati Törvényszék
- november
- napján kelt, 14.P.20.443/2013/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett, valamint
- sorszám alatt kiegészített és
- sorszám alatt módosított fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. A le nem rótt 15.000 (Tizenötezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével az I. és a II. rendű felperesnek, valamint az alperesnek a ... hrsz. alatt nyilvántartott, természetben ... szám alatti ingatlanon fennálló közös tulajdona megszüntetését árverési értékes útján rendelte el akként, hogy az árverési vételárból az I. és a II. rendű felperest 1/41/4, míg az alperest 2/4 rész illeti meg. Az alperest a II. rendű felperes részére 150.000 forint eljárási illeték és 37.612 forint szakértői munkadíj, míg a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatala részére 37.612 forint előlegezett szakértői munkadíj megfizetésére kötelezte. A perköltség viselésére vonatkozó döntés indokolása szerint az elsőfokú bíróság az eljárási illetéket és a 225.674 forint szakértői munkadíjat - a Pp.
- §-ára, valamint az 1/
- (V. 19.) PK véleményben írtakra hivatkozással - a peres felek között egyenlő arányban osztotta meg, ezért az alperest a II. rendű felperes által lerótt 300.000 forint eljárási illeték fele részének megfizetésére kötelezte. Figyelemmel arra, hogy az eljárás során felmerült szakértői díjat részben a II. rendű felperes, részben az állam előlegezte, az alperest a rá eső 1/3 szakértői díj viselésére is kötelezte, amelyet megosztva a II. rendű felperesnek és az államnak köteles megfizetni. Az ítélet perköltség viselésére vonatkozó rendelkezésével szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést. Módosított fellebbezésében - az illetékmentességére tekintettel - a 150.000 forint eljárási illeték teljes mértékben való elengedését kérte. Álláspontja szerint a perre okot nem adott, az ingatlant mindkét fél értékesíteni szerette volna. Előadása szerint miután jövedelemmel nem rendelkezik, a perköltség megfizetésére nem képes. Hangsúlyozta, hogy a 150.000 forint eljárási illeték megfizetésére, tekintettel arra, hogy részére az elsőfokú bíróság illetékmentességet engedélyezett, nem kötelezhető. A Gazdasági Hivatalnak fizetendő 37.612 forint szakértői díj teljesítésére három havi részletfizetés engedélyezését kérte. Az I-II. rendű felperesek fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztettek elő. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés
- b)pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Az alperes fellebbezése nem alapos. A közös tulajdon megszüntetése iránti perekben érvényesülő bírói gyakorlat szerint - amennyiben a perre egyik fél sem szolgáltatott okot - a perköltség viselésének az az általános szabálya, hogy a szükségszerűen felmerült készkiadások (pl. szakértői díj, kereseti illeték) peres felek közötti megosztása mellett, a saját költségét mindegyik fél maga viseli tekintettel arra, hogy a közös tulajdon megszüntetése valamennyi tulajdonostárs érdekét szolgálja [1/2008. (V. 19.) PK vélemény VIII.
- g)pont]. Ettől eltérő döntésre a fél perbeli magatartása, illetve a kereset elutasítása adhat okot, amely esetekben a perköltség viselésének a Pp. 78. §-ában rögzített általános szabálya az irányadó. A Pp. 86. §
(3)bekezdése értelmében a költségmentesség, az illetékmentesség, valamint az illetékfeljegyzési jog nem érinti az ellenfél javára megítélt perköltségek, továbbá a végrehajtási eljárás során a felek által lerótt illetékek és előlegezett költségek (végrehajtási költségek) megtérítésének kötelezettségét. A jelen esetben a közös tulajdon megszüntetésére irányuló szándék valamennyi peres fél részéről fennállt, az alperes kizárólag annak módját és az ingatlan forgalmi értékét vitatta, emellett a felek az eljárás során több alkalommal is kísérletet tettek a megegyezésre. Helytállóan döntött ezért az elsőfokú bíróság, amikor a költségkedvezményben nem részesülő II. rendű felperes által lerótt kereseti illetéket a II. rendű felperes és az alperes között megosztotta. A részleges költségmentesség folytán az alperes kizárólag az illetékmentesség kedvezményében részesült, e kedvezmény azonban - a Pp. 86. §
(3)bekezdésében és az 1/
- (V. 19.) PK vélemény VIII. g) pontjában foglaltakra figyelemmel - nem mentesíti az alperest a költségkedvezményben nem részesülő II. rendű felperes oldalán készkiadásként felmerült kereseti illeték arányos részének viselése alól. A Fővárosi Ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság ítéletének a fellebbezéssel támadott, az eljárási illeték és előlegezett szakértői díj viselésével kapcsolatos rendelkezését - az előzőek szerinti pontosítással - a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperes illetékmentességet magában foglaló részleges költségmentessége folytán a fellebbezési eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- április
- Dr. Sághy Mária s. k. a tanács elnöke Dr. Kincses Attila s. k. előadó bíró Dr. Csordás Csilla s. k. bíró