Gf.40456/2014/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésére, valamint az ÁSZF 16.

1. és 16.
2. pontjára alapítva 83.987.706 forint és
3. január 16-tól a kifizetésig a Ptk.
4. §

(1)bekezdése szerinti késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni; a ... raktározott kukorica készletveszteségéből eredő kártérítés címén elsődlegesen a Ptk. 318. §

(1)bekezdése alapján 357.043.978 forint és 3.154.386 forint után

1. november 1-től, 353.889.592 forint után pedig
2. augusztus 27-től a kifizetésig a Ptk.
3. §

(1)bekezdése szerinti késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni, míg másodlagosan a Ptk. 339. §

(1)bekezdése alapján 340.041.884 forint és 3.004.177 forint után

1. november 1-től, 337.037.707 forint után
2. április 9-től a törvényes mértékű késedelmi kamat megfizetésére tartott igényt. Mindezek mellett jogalap nélküli gazdagodás címén a Ptk.
3. §-ára alapítva az alperes 4.146.369 forint és
4. december 24-től a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére kötelezését is kérte. A ...i raktározással kapcsolatos kártérítési követelésből 32.365.721 forint megfizetésére 1.993,78 tonna készletveszteség biztosító által meg nem térített ellenértékeként, míg 51.621.985 forint megfizetésére 1.771,31 tonna készletveszteség kompenzáció nélkül maradt részének ellenértékeként tartott igényt. A ... tárolt kukorica készletveszteségéből eredő, a Ptk.
5. §

(1)bekezdésére alapított kártérítési igény tekintetében felperes állította, az 50,3 tonna, valamint 6.082,22 tonna kukorica készletveszteségéért az alperest szerződéses jogviszony fennálltának hiányában is terheli a kártérítési felelősség, mert felelős őrzőként is feladatát képezte a kukorica intervenciós minőségének fenntartása, az ehhez szükséges kezelési feladatok teljesítésének felróható elmulasztásából eredő kárt ezért a Ptk.

1. §-a alapján köteles megtéríteni azzal, hogy a minőségromlás megállapításának időpontja szerinti nettó piaci átlagárnak megfelelő összegben áll fenn fizetési kötelezettsége, amely az 50,3 tonna vonatkozásában 3.004.177 forintot, a 6.082,22 tonna tekintetében pedig 337.037.707 forintot tesz ki. A jogalap nélküli gazdagodás megfizetése iránti követelését a felperes azzal indokolta, az alperes ...i raktárában tárolt összesen 7.227,22 tonna kukoricából
2. szeptember 14-én 1.145 tonnát értékesített az ... Kft.-nek, így e mennyiség után a 2007 szeptemberétől 2008 júniusáig terjedő időszakra jogalap nélkül fizetett ki az alperesnek összesen 4.146.369 forint összeget tárolási díj címén, amit alperes a Ptk.
3. §-a alapján köteles visszafizetni. Alperes a kereset elutasítását kérte. A ...i 1.771,31 tonna készletveszteségre alapított 51.621.985 forint összegű igény megalapozottságát nem vitatta, e körben a kereset elutasítását az előterjesztett beszámítási kifogásra tekintettel kérte, míg az 1.993,78 tonna készletveszteség miatti 32.365.721 forint összegű kártérítési igényt megalapozatlansága miatt kérte elutasítani. A ...i készletveszteségből eredő követeléssel szemben elsősorban arra hivatkozott, a felperes felmondása következtében
4. szeptember 20-án megszűnt a raktározási szerződés, ettől kezdve a felek jogviszonyára a felelős őrzés szabályai az irányadók, őrzési feladatának a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően eleget tett. Az 50,3 tonna készletveszteségre alapított felperesi követelés azért megalapozatlan, mert a készletveszteséget nyilvánvalóan a
5. március 22-i vihar okozta. A 6.082,22 tonna készletveszteség vonatkozásában egyértelműen megállapítható, hogy az alperes felelős őrzőként folyamatosan eleget tett a rá háruló minőségmegóvási, kezelési kötelezettségének. A
6. május 9-i helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv ugyanakkor csak az abban rögzített minőségromlás tényét bizonyítja, azt nem, hogy a minőségromlás az alperes jogellenes, felróható magatartása miatt következett be. Jogellenes, felróható magatartást a felperes tanúsított azzal, hogy a szerződés megszűnésekor nem tett eleget az ÁSZF 19.
7. pontja szerinti áttárolási kötelezettségének, továbbá a
8. április 20-i felszólítás ellenére sem gondoskodott az akkor még bizonyítottan megfelelő minőségű áru elszállításáról. E jogellenes, felróható magatartás a felperesi kártérítési igényt megalapozatlanná teszi, illetve a Ptk.
9. §

(1)bekezdése szerinti kárenyhítési kötelezettség megsértéseként értékelendő. Az alperes állította, a felperessel szemben kizárólag elszámolási kötelezettség terheli, mégpedig a

1. július 14-i kényszer értékesítésből befolyt vételár vonatkozásában, amely kényszer értékesítési ár megfelelt a minőségromlott áru értékesítés időpontja szerinti reális forgalmi értékének, különös tekintettel arra, hogy
2. szeptember 20-át követően a felperes eredménytelenül írt ki pályázatokat a kukorica értékesítésére. Az elszámolás során az értékesített 6.500 tonna kukorica mennyiséget csökkenteni kell a felperes által az ... Kft.-nek eladott 1.145 tonna ellenértékével, így a felperes 5.355 tonna kukorica ellenértékeként az értékesítéskori forint/euró árfolyamon számolva 97.389.189 forint illeti meg, amely felperesi követeléssel szemben alperes ugyancsak érvényesíti beszámítási kifogását. A jogalap nélküli gazdagodás tekintetében alperes arra hivatkozással vitatta a kereset megalapozottságát, hogy nem bizonyított, hogy az értékesített 1.145 tonna kukorica a felperes tulajdonából a vevő tulajdonába került. Az alperes 167.055.097 forint összegű beszámítási kifogást is előterjesztett kártérítés címén a Ptk. 339., valamint 176-
3. §-aira alapítva. Előadta, a ...i raktározási szerződés megszűnését követően a felperes annak ellenére nem tett eleget az ÁSZF 19.
4. pontja szerinti áttárolási kötelezettségének, hogy annak teljesítésére
5. április 21-én kelt levelében felszólította. A felperes Ptk.
6. §

(1)bekezdésébe ütköző, felróható magatartása következtében szabad tárolókapacitás hiányában meghiúsult az alperes és egy ... gazdasági társaság között

1. június 16-án összesen 9.000 tonna terményértékesítési keretszerződés teljesítése, emiatt az alperes 103.936.810 forint haszontól esett el. Ugyanezen jogellenes, felróható felperesi magatartás következtében a penészes, gombás, fertőzött kukorica tárolására igénybe vett raktár közvetlen szomszédságában lévő termelőüzemben alperes
2. augusztus 25-e helyett csak szeptember 15-én tudta megkezdeni a főtevékenységét jelentő almasűrítmény gyártását, az értékesített kukorica kiszállításának
3. augusztus 10-i befejezése után ugyanis még ennyi idő kellett a feltétlenül szükséges takarításhoz, fertőtlenítéshez. E késedelem következtében az alperes 50.971.513 forint haszontól esett el. Mindezeken felül a
4. május 9-ét követő időszakban, amikor felperes már nem fizetett tárolási díjat, az alperesnek összesen különböző tételekből 12.146.774 forint költsége merült fel, amelynek megtérítésére beszámítási kifogásként ugyancsak igényt tart a felperessel szemben. A felperes jogalapjában és összegszerűségében is vitatta a beszámítási kifogást. Arra hivatkozott, az alperes jogellenes, felróható magatartása miatt minőségromlást szenvedett kukorica elszállítására sem a szerződés rendelkezései, sem a felelős őrzés szabályai alapján nem volt köteles, a Ptk.
5. §

(1)és

(4)bekezdésében foglaltakra figyelemmel a kártérítési felelősségét megalapozó jogellenes, felróható magatartás terhére nem állapítható meg, továbbá a kár felmerülte és összegszerűsége sem bizonyított. Az elsőfokú bíróság

1. október 1-jén kelt 17.G.40.928/2009/
2. számú ítéletével az alperest a felperes részére 354.469.823 forint és 83.987.706 forint után
3. január 16-tól, 3.004.177 forint után
4. november 1-től, 263.331.571 forint után
5. augusztus 27-től, 4.146.369 forint után
6. december 24-től a kifizetés napjáig a törvényes mértékű késedelmi kamat, valamint 2.604.470 forint perköltség megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította, az alperest az állam javára külön felhívásra 900.000 forint illeték megfizetésére kötelezte. A ...i készletveszteségre alapított, szerződésszegésből eredő kártérítési igényt az elsőfokú bíróság teljes egészében, az alperes által vitatott összeg tekintetében is megalapozottnak találta. A ...i készletveszteséggel összefüggő felperesi követelésre nézve azt állapította meg, hogy a felek közötti szerződéses jogviszony a felperes felmondása következtében
7. szeptember 20-án megszűnt, az alperes azonban felelős őrzőként a Ptk.
8. §

(1)bekezdése szerint változatlanul köteles volt ellátni a kukorica minőségének megóvásához elengedhetetlenül szükséges kezelési feladatokat, az árukezelés körébe tartozó kötelezettségei függetlenek attól, hogy szerződés alapján raktárosként, vagy felelős őrzőként tartja birtokában és őrzi a felperes áruját, ezért a kezelési kötelezettség esetleges elmulasztásával okozott kárért alperest a Ptk.

1. §-a alapján szerződéses jogviszony hiányában is felelősség terheli. Az 50,3 tonna kukoricával összefüggő kártérítési igényt az elsőfokú bíróság azért találta megalapozottnak, mert azt állapította meg, hogy az alperes mulasztása következtében esett el felperes a viharban károsodott kukoricamennyiség tekintetében a vagyonbiztosítás alapján a biztosító által megtérítendő összegtől. Álláspontja szerint az alperest felelős őrzőként a 6.082,22 tonna kukorica minőségromlásáért is a Ptk.
2. §

(1)bekezdése szerinti kártérítési felelősség terheli, mert megállapítható, hogy az áru minőségromlása az alperes kezelési kötelezettségének elmulasztásával okozati összefüggésben következett be. A kimentés körében alperes eredményesen nem hivatkozhat arra, hogy a kukorica 4 éves volt, és arra sem, hogy a felperes nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének. Kártérítési felelőssége alapján alperes a Ptk. 197. §

(3)bekezdése szerint köteles elszámolni a kényszer értékesítésből befolyt vételárral, továbbá a vételár és a megfelelő minőségű kukorica

1. július 14-i, a perben kirendelt igazságügyi szakértő által megállapított, áfával növelt piaci ára közötti különbözetet is tartozik megfizetni. A jogalap nélküli gazdagodás iránti kereseti kérelmet az elsőfokú bíróság teljes egészében megalapozottnak találta. Az alperesi beszámítási kifogásnak a költségigény tekintetében 8.529.065 forint összegben adott helyt, ezt meghaladóan megalapozatlannak találta. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla
2. április 9-én 10.Gf.40.581/2012/
3. szám alatt részítéletet hozott, amelyben az első fokú ítélet nem fellebbezett részét nem érintette, a ...i raktározási szerződésből eredő, az alperes által vitatott kártérítési igény tekintetében az ítélet keresetnek helyt adó rendelkezését megváltoztatta, és a keresetet e részében elutasította; egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét - a perköltségre is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és ebben a körben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította; a felperes másodfokú perköltségét 2.800.000 forint összegben, az alperesét 2.800.000 forint +áfa, továbbá 2.500.000 forint összegben állapította meg. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a ...i 1.993,78 tonna készletveszteségre alapított, az alperes által vitatott 32.365.721 forint összegű, szerződésszegésből eredő kártérítési igény tekintetében az alperes kártérítési felelőssége nem volt megállapítható, ezért ebben a részében a kereset elutasításának volt helye. Az alperes által nem vitatott 51.621.985 forint összegű követelés vonatkozásában az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg az alperes szerződésszegés miatti kártérítési felelősségének fennálltát, és akkor sem tévedett, amikor a jogalap nélküli gazdagodás iránti kereseti kérelmet megalapozottnak találta, ugyanakkor e körben azért nem indokolt az alperes marasztalása, mert az elmaradt haszon megtérítésére irányuló alperesi beszámítási kifogással összefüggésben a megismételt eljárásban lefolytatandó bizonyítás eredménye befolyásolhatja az alperesi marasztalás összegét. A ...i 50,3 tonna készletveszteség vonatkozásában a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy a kukorica már a
4. március 22-i vihar időpontjában sem felelt volna meg az intervenciós minőségi követelményeknek, így az alperes legfeljebb azért felel, ha a felperes az ő mulasztása következtében esett el a biztosítói kárrendezés alapján egyébként őt megillető kártérítés összegétől, e körben azonban a tényállás feltáratlan, az eljárás megismétlése szükséges. A ...i 6.082,22 tonna készletveszteséggel összefüggésben a Fővárosi Ítélőtábla rámutatott, az elsőfokú bíróság helytállóan rendelt el szakértői bizonyítást annak vizsgálata érdekében, hogy a kukorica milyen okból szenvedett a
5. május 9-i helyszíni ellenőrzéskor megállapított minőségromlást, az az alperes felelős őrzésből eredő óvási, kezelési kötelezettségei teljesítésének elmulasztása miatt, vagy más okból következett be. Tévedett azonban, amikor nem tette meg a Pp.
6. §

(3)bekezdése szerinti intézkedéseket a döntése alátámasztására a kiegészítést követően sem alkalmas szakvéleménnyel összefüggésben, és a szükséges különleges szakértelem hiányában maga vont le következtetést arra nézve, hogy a minőségromlás az alperes felelős őrzéséből eredő kötelezettségei teljesítésének elmulasztásával okozati összefüggésben következett be, ezért fennáll az alperes kártérítési felelőssége. Téves álláspontra helyezkedett továbbá az összegszerűség, valamint az elmaradt haszon címén beszámítási kifogásként érvényesített alperesi kártérítési igény jogalapja tekintetében is, ezért e körben szükséges az eljárás megismétlése és további bizonyítás lefolytatása. A Fővárosi Ítélőtábla egyebekben azt is kifejtette, a Ptk.

1. §-a szerinti letéti szerződés esetén a letéteményes (raktáros) szerződésből eredő főkötelezettsége a dolog megőrzése, amely a sérüléstől, rongálódástól, megsemmisüléstől, elveszéstől, illetve bármiféle károsodástól való megóvásának kötelezettségét is magában foglalja, kezelési feladatokat azonban csak a szerződés kifejezett rendelkezése alapján, illetve ennek hiányában akkor köteles teljesíteni, ha az egyébként a dolog természetéből következik. A Ptk. 196-
2. §-ai szerinti felelős őrzés esetén a jogviszony meghatározó eleme ugyancsak az őrzési kötelezettség, amely a felelős őrzőt a dolog jogosult általi átvételéig terheli. A felelős őrző ugyanakkor az őrzési tevékenység részét képező feladatai körén kívül eső, azokat meghaladó, a dolog természetéből adódóan esetlegesen szükségessé váló speciális kezelési feladatok ellátására nem köteles. A felelős őrző az őt terhelő őrzési kötelezettség teljesítésének elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő kárért főszabályként a polgári jogi kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel. A megismételt eljárásra nézve a Fővárosi Ítélőtábla előírta, a ... tárolt 6.082,22 tonna kukorica minőségromlásából eredő kártérítési igény körében további szakértői bizonyítás lefolytatásával tisztázandó, hogy a felperesi kártérítési igény alapjául szolgáló károsodás az alperes felelős őrzéséből eredő kötelezettségei teljesítésének elmulasztásával okozati összefüggésben áll-e, vagy sem; a ... viharkárt szenvedett 50,3 tonna kukorica vonatkozásában vizsgálni kell, hogy a biztosító részéről miért nem történt kárrendezés, felperes az alperes jogellenes felróható magatartása miatt vagy más okból nem kapott kártérítést; az elmaradt haszon címén érvényesített alperesi beszámítási kifogás körében pedig annak eredményétől feltételezetten, hogy a megismételt eljárás adatai alapján megállapítható-e okozati összefüggés a 6.082,22 tonna kukorica minőségromlása és az alperes jogellenes károkozó magatartása között ugyancsak további bizonyítás felvétele szükséges. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság beszerezte a Signal Biztosító Zrt.-től az alperes ...i raktárában
3. március 22-én keletkezett viharkárral kapcsolatos kárrendezési eljárás iratait; adatszolgáltatást kért a KSH-tól az alperesi beszámítási kifogás elbírálásához kapcsolódó egyes adatok tekintetében; szakértői bizonyítást folytatott annak megállapítása érdekében, hogy a ... tárolt 6.082,22 tonna kukorica tekintetében az alperes eleget tett-e a felelős őrzésből eredő, a dolog megőrzését, fenntartását, károsodástól megóvását magában foglaló kötelezettségeinek, mi okozta a kukorica
4. április 23-tól május 9-ig terjedő időszak alatt bekövetkező minőségromlását; az alperes esetleges mulasztása milyen mennyiségű áru minőségromlását vagy minőségének csökkenését eredményezte, mekkora a közrehatás mértéke, aránya; milyen átlagáron lett volna értékesíthető a kukorica teljes körű megfelelő őrzés, tárolás esetén. Az alperesi beszámítási kifogással összefüggésben továbbá a szakértő feladatává tette annak vizsgálatát, hogy az alperes által hivatkozott adásvételi keretszerződésben meghatározott értékesítési árak reálisnak tekinthetőke. Felperes az alapeljárásban jogerősen el nem bírált kereseti kérelmei vonatkozásában keresetét és a perben tett korábbi nyilatkozatait fenntartotta. Hangsúlyozta, a megismételt eljárásban a biztosítótól beszerzett kárrendezési iratok, a kárrendezési eljárás során készült igazságügyi szakértői vélemény alapján egyértelműen megállapítható, hogy a ... tárolt kukoricából 50,3 tonna nem a
5. március 22-i vihar következtében károsodott, hanem azért, mert az alperes a felelős őrzésből eredő kötelezettségeit megsértve nem gondoskodott a tároló épület megfelelő állapotának fenntartásáról, a raktár az alperesi mulasztásra visszavezethető hiányosságai miatt nem volt képes ellenállni a viharnak, ezért e kukorica mennyiség károsodásáért alperest felelős őrzőként kártérítési felelősség terheli. A megismételt eljárásban beszerezett igazságügyi szakértői véleményben foglaltak és a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok - helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvek, vizsgálati eredmények, az értékesítéssel kapcsolatos iratok - alapján az sem kétséges, hogy a ... tárolt további 6.082,22 tonna kukorica minőségromlása is azért következett be, mert az alperes nem tett eleget a felelős őrzésből eredő kötelezettségeinek, elmulasztotta az őrzési tevékenységének részét képező, a kukorica állati takarmányozásra alkalmasságának megőrzéséhez szükséges kezelési feladatai teljesítését, ugyanakkor nem nyert bizonyítást a perben, hogy az őrzött áru minőségromlását alperes csak az őrzési tevékenységén kívül eső, azt meghaladó speciális kezelési feladatok teljesítésével háríthatta volna el. Mindezekre figyelemmel az alperes kártérítési felelőssége a 6.082,22 tonna kukorica vonatkozásában is fennáll. E körben az összegszerűséget illetően felperes a szakértői véleményben foglaltak ismeretében sem kívánta módosítani keresetét. Továbbá hangsúlyozta azt is, a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy olyan magatartást tanúsított volna, olyan mulasztást követett volna el, amely a Ptk.
6. §-a szerinti kármegosztásra alapul szolgálna. Az alperes korábbi perbeli nyilatkozatait ugyancsak fenntartva továbbra is a kereset elutasítását kérte. A ...i 50,3 tonna készletveszteség vonatkozásában a biztosítótól beszerezett iratokban foglaltak ismeretében is vitatta kártérítési felelőssége fennálltát arra hivatkozva, a szerződéskötéskor felperes tényleges állapotának, adottságainak ismeretében a károsodott raktárépületet is elfogadta gabonatárolásra alkalmasnak, ami a szerződés
7. pontjában rögzítésre is került, ezért felelős őrzőként nem róható alperes terhére az, hogy a viharban megrongálódott tárolóban lévő kukorica egy része károsodást szenvedett. Az alperes vitatta a megismételt eljárásban beszerzett igazságügyi szakértői vélemény azon megállapítását, hogy a perbeli esetben a felelős őrzés szakmai szempontból nem csak a betárolt kukorica mennyiségi megőrzéséből áll, hanem mindazon beavatkozások elvégzését is jelenti, amelyek fenntartják a kukorica használati értékét, takarmányozásra való alkalmasságát. Állította, a per tárgyát képező kukorica tekintetében a felelős őrzés körébe tartozó feladatok szakértői meghatározása ellentétes a Fővárosi Ítélőtábla részítéletében foglaltakkal, amelyből az következik, hogy a felelős őrző csak az áru fizikai és mennyiségi megőrzésére köteles, az áru természetéből adódó speciális kezelési feladatok ellátására nem. Ezért az alperesnek felelős őrzőként - a szakértői véleményben foglaltakkal szemben - a betárolt kukorica gázosítása, rendszeres átforgatása, az alacsony tárolási hőmérséklet állandó biztosítása nem képezte feladatát, mert azok a kukorica biológiai természetéből adódó, a felelős őrzés körét meghaladó speciális feladatoknak minősülnek. A szakértői álláspont a Ptk.
8. §

(1)bekezdésével is ellentétes, mert e rendelkezésből következően a felelős őrző feladata csak az, hogy megóvja az árut az eltulajdonítástól, megrongálódástól, megsemmisüléstől, aminek kukorica esetén eleget tesz azzal, ha zárt helyen, más anyagoktól elkülönítve tárolja úgy, hogy megóvja az időjárás kedvezőtlen hatásaitól, a más anyagokkal való keveredéstől, fertőzésveszélytől, biztosítva a tűz- és sugárfertőzés elleni védelmet, valamint a szellőzést, légcserét, ami nélkül a kukorica befülledne. A szakértő álláspontja azért is elfogadhatatlan, mert az elsőfokú bíróság felhívása ellenére szakvéleménye kiegészítésében sem határozta meg azt, hogy milyen tevékenység minősül speciális kezelési tevékenységnek, és mi az, ami nem tartozik ezek közé, de az átlagminőség megőrzéséhez szükséges. Az alperes véleménye szerint a kukorica természetéből adódik, hogy bizonyos körülmények között befülled, dohossá válik, penészes lesz, ezért az ezekkel szembeni védekezés - átforgatás, penészes gócok eltávolítása, bogárirtás - a szakértői állásponttal szemben olyan, a kukorica természetéből adódó speciális kezelési tevékenységnek minősül, amelynek elvégzése a részítéletben foglaltakra figyelemmel nem képezi a felelős őrző feladatát, különös tekintettel arra is, hogy a Ptk. 196. §

(1)bekezdése értelmében a felelős őrző a tulajdonos veszélyére köteles gondoskodni az őrzésről. Az alperes hangsúlyozta azt is, mindezek mellett ugyanakkor a szakvéleményben foglaltak alapján is egyértelműen megállapítható, hogy felelős őrzőként

1. szeptember 20-tól egészen az áru
2. július 14-i értékesítéséig, illetve
3. augusztus10-i kitárolásáig mindazokat a speciális kezelési feladatokat is elvégezte, amelyeket korábban a szerződés írt elő számára, és amelyek elvégzésére a szerződés megszűnése után már nem lett volna köteles. E feladatok elvégzése hiányában az áru még csökkentett áron is eladhatatlan lett volna. Erre tekintettel nem lehet kétséges, hogy a felelős őrzés tartama alatt az áru megőrzése, károsodástól megóvása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, az elvégzett kezelési feladatok nem kellő hatékonysága, eredményessége nem róható terhére. Ezért a perbeli szakvélemény azon következtetése is téves, hogy a minőségromlásért annak ellenére szakmai felelősség terheli, hogy a minőség megóvása érdekében szükséges kezelési tevékenységet a felelős őrzés tartama alatt folyamatosan végezte. Különösképpen kifogásolható a szakértői álláspont arra tekintettel, hogy a kiegészített szakvélemény is megállapítja, az alperes által elvégzett árukezelési feladatok azért nem vezethettek eredményre, a minőségromlás az adott körülmények között azért volt kivédhetetlen, mert az alperesi raktárépületek gabonatárolás céljára alkalmatlanok voltak, hőszigetelés hiányában felmelegedésük szellőztetéssel nem volt kivédhető, és végül is ez vezetett oda, hogy
4. május
5. után a külső hőmérséklet emelkedésével robbanásszerűen megnőtt penészes gócok kiemelése nem lehetett eredményes. A szakértői vélemény megalapozatlanul rója szakmai hiányosságként az alperes terhére az épület hőszigeteletlenségét, mert ez a körülmény már a szerződéskötéskor is fennállt, azt a felperes is ismerte, ennek ismeretében minősítette az épületet gabonatárolásra alkalmasnak, és kötötte meg a szerződést, így ez a körülmény az alperes terhére szakmai hiányosságként nem értékelhető. Az alperes kezdettől fogva három méteres magasságban tárolta a kukoricát, amit a helyszíni ellenőrzések során a felperes nem kifogásolt, az ellenőrzési jegyzőkönyvek kifejezetten rögzítik, hogy a tárolási magasság lehetővé teszi a készlet kezelését, szellőztetését, mintáztatását, a tárolási magasságot felperes a felelős őrzés tartama alatt sem kifogásolta, így alperest szakmai mulasztás ezzel összefüggésben sem terheli. A melegedés és penészedés fokozott veszélyének ténye sem értékelhető az alperes terhére, mert felelős őrzőként már a
6. április 21-i levelében felhívta a felperes figyelmét a további tárolás nehézségeire, kockázataira, és felszólította felperest az áru haladéktalan elszállítására, aminek felperes nem tett eleget annak ellenére, hogy a
7. április 23-i helyszíni ellenőrzés időpontjában az áru még az intervenciós követelményeknek is megfelelt. A bogárirtás gyakorisága szakmai hiányosságként ugyancsak nem értékelhető felelős őrzőként az alperes terhére, hiszen önmagában a bogárirtás is a kukorica természetéből adódó olyan speciális tevékenységnek minősül, ami felelős őrzőként nem képezte alperes feladatát, ugyanakkor a bogárirtást alperes felelős őrzőként is elvégezte, annak gyakorisága nem kérhető számon. A raktározási szerződés megszűnésekor, 2007 szeptemberében az alperes nyilvánvalóan nem számolhatott az adott körülmények között fokozódó fertőzés szakértő által hivatkozott kivédhetetlenségével, különös tekintettel arra, hogy semmiféle szakmai tapasztalat nem állt rendelkezésére arra nézve, hogy a 3 évet meghaladó tárolás a raktárépületek adottságaira is figyelemmel milyen veszélyeket rejt magában, szakmai hiányosság a szakértő véleményével szemben e körben sem állapítható meg. Még kevésbé róható fel az alperesnek az, hogy a felelős őrzést úgymond tudomásul vette, továbbá az sem, hogy ezért a tevékenységéért a felperestől díjazást fogadott el, különös tekintettel arra, hogy a Ptk. rendelkezései szerint a felelős őrzés a jogosult költségére történik. Mindezekkel szemben az alperesi felróhatóság hiányát a szakértői vélemény több megállapítása is alátámasztja. Ezt bizonyítja, hogy a nem gabonatárolásra épült tárolók felmelegedését a szakvélemény szerint is bármilyen szellőzéssel lehetetlen kivédeni, ténykérdés, hogy ezekben az épületekben a beindult folyamatokat nem lehetett megállapítani. Az alperestől nem volt elvárható, hogy a szerződés megszűnését követően felelős őrzésébe került felperesi kukoricát ne a perbeli tárolókban tárolja. Az alperesi felróhatóság hiányát támasztja alá a szakvélemény azon megállapítása is, hogy a tárolási időtartam növekedésével természetes módon együtt jár a porosodás, ami növeli a tárolt kukorica nedvességmegkötő képességét, ami kedvező hőmérséklet esetén befülledéshez és a mindenütt jelenlévő penészgomba spórák megtelepedéséhez, gyors szaporodásához vezet. Ez a szakértői megállapítás annak az alperesi előadásnak a megalapozottságát is alátámasztja, hogy a minőség megőrzése vonatkozásában a kukorica négy éves tárolási időtartama rendkívüli kockázatokat rejt magában. Az alperesi felróhatóság hiányát igazolja az a szakértői megállapítás is, hogy
8. május
9. után az alperes mindazon beavatkozásokat végrehajtotta, amiket az ellenőrzési jegyzőkönyvek előírtak. Az alperes véleménye szerint mindezek alapján nem róható terhére a kellő eredmény hiánya. A felróhatóság hiánya pedig önmagában kizárja a kártérítési felelősségét, a felperesi kereset e körben ezért is megalapozatlan. Alperes a szakértői kárszámítást is vitatta, hangsúlyozva, a felperes felé
10. július 4-én továbbított 127 euró/tonna feltételes vételi ajánlat nem képezheti a kárszámítás alapját, mert az értékesítés időpontja szerinti piaci árnak csak a ténylegesen megvalósult ügylet szerinti vételár tekinthető. A szakértő által alkalmazott átváltási árfolyamot sem fogadta el, ugyanakkor állította, a perben rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a 6.082,22 tonna kukorica
11. július 14-i értékesítése időpontjában a négy éves, korának megfelelő minőségű kukoricának mennyi volt a piaci ára, illetve, hogy az meghaladta az alperes által realizált 79 euró/tonna eladási árat. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, maga a szakértői vélemény is rögzíti és részletesen kifejti, hogy a
12. július 14-én kényszer értékesített áru közel egy év alatt sem kelt el, gyakorlatilag eladhatatlannak minősült, ugyanakkor az aktuális folyó piaci ár, amelyet az ármegfigyelők rögzítenek, azért nem lehet irányadó, mert legfeljebb egyéves kukoricára vonatkozik. Tekintettel arra, hogy a perben nem nyert bizonyítást, hogy a megfelelő minőségű, a perbelivel azonos korú kukorica a ténylegesen elért 79 euró/tonna árat meghaladó összegért értékesíthető lett volna, az sem állapítható meg, hogy a felperest kár érte, felperes ezért kizárólag az alperesi értékesítésből befolyt ellenértékre tarthat igényt az értékesítés időpontja szerinti 230,21 forint/euró átváltási áron. Az alperes beszámítási kifogását a
13. május 9-ét követően felmerült tárolási költségek vonatkozásában a jogerős részítélet szerint megalapozottnak bizonyult 8.529.065 forint összegre nézve akként tartotta fenn, hogy ezen összeg után
14. augusztus 10-től járó törvényes mértékű késedelmi kamat beszámítását is kérte, továbbá ugyanígy kérte a késedelmi kamat összegének beszámítását a ... adásvételi keretszerződés teljesítésének meghiúsulása miatti kárigény vonatkozásában
15. augusztus 10-től, míg az almasűrítmény gyártási tevékenység késedelméből eredő követelés vonatkozásában
16. november 28-tól. Az elmaradt haszon megfizetésére irányuló beszámítási kifogással összefüggésben hangsúlyozta, miután a
17. július 14-i kényszer értékesítést követően az alperesi telephelyről a kukorica elszállítása
18. augusztus 10-ig, 27 nap alatt megtörtént, amennyiben a
19. április 21-i alperesi felszólításnak a felperes soron kívül eleget tesz, legkésőbb 2008 májusának utolsó hetéig elszállíthatta volna az árut, ebben az esetben pedig nem lett volna akadálya annak, hogy az alperes teljesítse a ... partnerrel 2008 júniusában megkötött termékértékesítési szerződést, továbbá, hogy késedelem nélkül megkezdhesse az almasűrítmény gyártási tevékenységét. A felperes jogellenes, felróható magatartása és az elmaradt haszonként jelentkező alperesi károsodás közötti okozati összefüggés sem lehet ily módon kétséges, különös tekintettel arra, hogy ... alperesi telepvezető alapeljárásban tett tanúvallomása szerint nem volt lehetőség arra, hogy a ...i telepen egyidejűleg történjen a felperesi kukorica kitárolása és a saját terményfelvásárlás, illetve a sűrítménygyártó üzem felkészítése. A beszámítási kifogás összegszerűsége körében alperes bizonyítékként az általa csatolt kimutatásokra hivatkozott. A perbeli igazságügyi szakértői véleménynek a beszámítási kifogás megalapozottságával kapcsolatos megállapításait is vitatta. Az elsőfokú bíróság
20. július 3-án meghozott 17.G.41.361/13/
21. számú ítéletével alperest a felperes részére 185.899.248 forint, és 51.621.958 forint után
22. január 16-tól, 4.146.369 forint után
23. december 24-től, 2.338.950 forint után
24. november 01-től, 127.791.944 forint után
25. augusztus 27-től
26. június 30-ig a késedelemmel érintett félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal,
27. július 01-től a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamat megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította, kötelezte a felperest az alperes részére 1.509.400 forint perköltség, alperest az államnak külön felhívásra 900.000 forint le nem rótt illeték megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában rögzítette, az 51.621.985 forint összegű ...i készletveszteségre alapított kártérítési igényt az alperes elismerte, így ennek további vizsgálata a megismételt eljárásban szükségtelen volt, mint ahogy a Fővárosi Ítélőtábla részítélete szerint is megalapozott 4.146.369 forint összegű jogalap nélküli gazdagodás visszafizetésére irányuló felperesi igényé is, míg a beszámítási kifogással összefüggésben a kártérítésként elmaradt haszon megfizetése iránt támasztott alperesi követelés megalapozottságának vizsgálata képezte a megismételt eljárás tárgyát. A ...i készletveszteséggel kapcsolatos, a felelős őrzésből eredő kötelezettség alperesi elmulasztása miatt előterjesztett kártérítési igénnyel összefüggésben az elsőfokú bíróság a Ptk.
28. és
29. §aiban foglaltakra utalva kifejtette, a felelős őrzés jogintézményének rendeltetése a dolog megőrzése és fenntartása mindaddig, amíg az a jogosulthoz nem jut. A felelős őrzőnek nem csupán a dolog mennyiségi megőrzése a feladata, hanem a fenntartás keretében állagmegóvási kötelezettsége is van, a dolog rendeltetésének, természetének megfelelő minőségét is meg kell őriznie. Annak, hogy a felelős őrző mindezekről a jogosult költségére meddig köteles gondoskodni, az ésszerűség szab határt, arra is figyelemmel, hogy a dolog átvétele (elvitele) a jogosult feladata. Mindezekből következően a perbeli esetben az adott tényállás mellett alperesnek felelős őrzőként az alapvető feladatát képező őrzési kötelezettségéből fakadóan az is kötelessége volt, hogy a kukorica szakszerű tárolását, elhelyezését is biztosítsa, így feladatát képezte az is, hogy a tárolásra szolgáló raktárépület megfelelő állagáról gondoskodjon. A megismételt eljárásban a biztosítótól beszerzett kárrendezési iratokból, ... igazságügyi szakértő által készített szakvéleményből egyértelműen megállapítható, hogy az 50,3 tonna kukorica károsodását nem a vihar okozta, hanem az épület karbantartási hiányosságokra visszavezethető nem megfelelő állapota, a kapupántok erősen korrodált acélszárnyainak deformálódása, illetve kiszakadása, ami miatt a kukorica a szabad térre jutott és ott elázott, ami az alperes terhére értékelendő és megalapozza kártérítési felelősségét a ...i 50,3 tonna készletveszteség vonatkozásában. Az alperesi mulasztás és a kár közötti okozati összefüggés egyértelműen megállapítható, ugyanakkor az alperes nem bizonyította, hogy az adott helyzetben tőle elvárható gondossággal járt el. A kimentés körében nem volt elfogadható alperesnek az a hivatkozása, hogy a raktározási szerződés megkötésekor és a szerződés tartama alatt is felperes megtekintette az alperesi tárolókat és tisztában volt azok állagával. Az a körülmény ugyanis, hogy a szerződés megkötésekor felperes a tárolókat alkalmasnak minősítette az intervenciós kukorica tárolására, nem mentesítette az alperest az alól, hogy a szerződés időtartama alatt, majd pedig annak megszűnését követően a felelős őrzés időszakában biztosítsa a tároláshoz szükséges feltételeket, a tárolók statikai, építészeti állapotát fenntartsa, gondoskodjon arról, hogy azok alkalmasak legyenek a kukorica minőségének és állagának megőrzésére. Ennek elmulasztására tekintettel alperes nem mentesülhet kártérítési felelőssége alól. Tekintettel arra, hogy a károsodás bekövetkeztekor a felek között a szerződéses jogviszony már nem állt fenn, a kár összegének meghatározására a szerződés rendelkezései már nem irányadóak, felperes a Ptk.
30. §

(4)bekezdése alapján a vagyonában bekövetkezett értékcsökkenés megtérítésére tarthat igényt. Ennek összege a

1. áprilisi piaci átlagárak figyelembevételével a megismételt eljárásban kirendelt dr. ... igazságügyi szakértő e körben aggálytalan szakvéleménye alapján 46.500 forint/tonna egységárral számítva 2.338.950 forintban állapítható meg, így ezután a készletveszteség után alperes ezt az összeget és járulékait tartozik megfizetni. A ...i 6.082,22 tonna készletveszteség ellenértékének megfizetésére irányuló felperesi kárigénnyel összefüggésben az elsőfokú bíróság rögzítette, e kukorica mennyiség minőségromlása a lefolytatott bizonyítás eredményeképp rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tényként volt megállapítható, a minőségromlás tényét az alperes sem tette vitássá, több esetben maga az alperes is hivatkozott minőségromlásra, illetve a minőségromlott kukorica kényszer értékesítésére. Tekintettel arra, hogy a felelős őrzés szabályainak alkalmazása körében az őrzés nem kizárólag a dolog fizikai, mennyiségi megőrzését, hanem állagának megóvását is jelenti, amelynek terjedelme és módja minden esetben függ az adott dolog természetétől, a bíróság egyetértett azzal, hogy a megismételt eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő az őrizendő tárgy, a kukorica mennyiségi és fizikai, biológiai jellemzőiből kiindulva arra a szakmai álláspontra helyezkedett, hogy a felelős őrző mindazon beavatkozásokat is köteles elvégezni, amelyek fenntartják a kukorica használati értékét, jelen esetben minimum állati takarmányozásra való alkalmasságát, amelynél az intervenciós szabvány magasabb minőségi követelményt jelent. E minőség biztosításához szükséges kezelési feladatok teljesítése alperestől
2. május 9-ét megelőzően azért is elvárható volt, mert eddig az időpontig a raktározási szerződés szerinti összeggel azonos tárolási díjat kapott felperestől, így megvolt a lehetősége arra, hogy ebből a szükséges valamennyi beavatkozást, intézkedést megtegye. Ezt követően azonban miután a felperes az ehhez szükséges költségeket a továbbiakban nem fizette, ugyanakkor a kukoricával nem foglalkozott, a szerződésre hivatkozással megindította a veszteségkezelési eljárást, ily módon az alperesre hárítva minden anyagi következményt, e feladatok teljesítése az alperestől már nem volt elvárható. Ezért helyesen járt el az alperes, amikor 2008 júliusában a teljes mennyiséget mint a szakértői megállapítás szerint „defektes takarmányt" értékesítette. Tekintettel arra, hogy
3. május 9-ét követően a felperes mint károsult a kár elhárítása, illetve csökkentése érdekében nem az adott helyzetben elvárható magatartást tanúsította, az alperes
4. április 21-én kelt felszólítását, majd július 4-én kelt soron kívüli intézkedést kérő levelét figyelmen kívül hagyta, és sem a kukorica értékesítéséről, sem elszállításáról nem gondoskodott, a Ptk.
5. §-a szerinti kármegosztásnak volt helye. A hiányos kezelésből keletkezett veszteséget, kárt nem lehet kizárólag alperesre terhelni akkor sem, ha egyébként május 9-éig, illetve azt követően július 14-ig mulasztása a felelős őrzésből eredő kötelezettségének nem megfelelő teljesítése miatt a szakértői véleményben foglaltak alapján megállapítható. Felperes magatartása elsősorban május 9-ét követően értékelhető olyannak, ami közrehatott a kár bekövetkezésében, mivel ezen időponttól semmilyen támogatást, tárolási díjat nem utalt alperesnek, akinek így teljes egészében saját költségén kellett volna az egyébként egyre gyakoribb eltérő kezelést biztosítania, ami azonban tőle már nem volt elvárható. Mindezeket mérlegelve az elsőfokú bíróság 50-50 %-os kármegosztást talált indokoltnak. A kár összegszerűségének meghatározása körében az elsőfokú bíróság nagyobbrészt elfogadta a perbeli igazságügyi szakértő által alkalmazott metodikát, amelynek lényege, a felperes tulajdonát képező 5.470,4 tonna kényszer értékesített kukorica, 79 euró/tonna áron való értékesítése alapján megállapítható tényleges bevételt kell összevetni a felperessel közölt 127 euró/tonna ajánlati ár alapján elérhető, szakmailag is reálisnak minősített értékmérő árral, és a kettő különbözetét kell értékcsökkenésnek tekinteni. Az elsőfokú bíróság az alperesi vitatás ellenére azért 127 euró/tonna vételárat fogadta el, mert a szakértő számítása szerint ez forintra átszámítva tonnánként 30.650 forint összeget jelent, ami összevetve azzal, hogy a BÉT adatai alapján a kukorica ára 2008 júliusában 44.920 forint/tonna, szeptemberében 31.773 forint/tonna volt, ami novemberre tovább csökkent, a 127 euró/tonna ár a kényszer értékesítés időpontja szerinti reális árnak fogadható el, amit egyebekben az alapeljárásban kirendelt dr. ... igazságügyi szakértő véleményében közölt adatok is megerősítenek. Mindezekre figyelemmel a négy éves kukorica esetében a 30.650 forint/tonna vételár arányosnak fogadható el. Az elsőfokú bíróság utalt arra is, az euró forintra történő átváltása során az MNB
6. július 14-én érvényes 230,31 forintos középárfolyamát alkalmazta. Ezzel számolva az alperes által kényszer értékesített 5470,4 tonna után 99.531.138 forint bevétele keletkezett alperesnek, ugyanakkor a 127 euró/tonna vételárral számolva az áru megfelelő minősége esetén elérhető vételár 160.005.799 forint lett volna. A kettő különbözete 60.474.661 forint, amihez hozzá kell számítani az 519,32 tonna térítés nélkül átadott kukoricából a szakértői számítás szerint a 84,16 %-os tulajdoni arányra figyelemmel 437,06 tonna után számított 16.161.220 forint értékvesztést. Az értékcsökkenés mindezek eredményeképpen 76.645.885 forint, amelynek 50 %-át, azaz 38.322.940 forintot tartozik az alperes kártérítésként megfizetni felperesnek, az értékesítésből befolyt 99.531.138 forint összegű, elszámolási kötelezettség alá eső árbevételen felül. Ily módon az alperes fizetési kötelezettsége a ...i 6.082,22 tonna készletveszteséggel összefüggésben összesen 137.854.078 forint. Az alperes által fizetendő, a kifejtettek szerint meghatározott összeget csökkenteni kell a beszámítási kifogásként érvényesített alperesi kárigény jogerős részítélet szerint is megalapozott 8.529.065 forint összegével, valamint az ez után
7. augusztus 10-től járó késedelmi kamatokkal. Az ítélethozatal időpontjáig figyelembe vett késedelmi kamatokkal számolva az alperes által beszámítható összeg 10.062.134 forint, a 6.082,22 tonna készletveszteséggel összefüggésben tehát az alperes összesen 127.791.944 forint és járulékai megfizetésére köteles. A beszámítási kifogásként elmaradt haszon mint kártérítés megfizetésére irányuló alperesi követelés vonatkozásában az elsőfokú bíróság kifejtette, kétségtelen, hogy az ÁSZF 19.
8. pontja alapján a szerződés megszűnése esetén felperes feladatát képezte az áru más intervenciós raktárba való áttárolása, amire nem került sor, ugyanakkor ezt az alperes is elfogadta, először csak 2008 áprilisában szólította fel felperest e kötelezettsége teljesítésére, soron kívüli intézkedését kérve. A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy akár az értékesítés, akár az áttárolás megszervezése más raktárba hosszabb időt vesz igénybe, megállapítható továbbá az is, hogy az alperesi kényszer értékesítést követően is csaknem egy hónapot vett igénybe az áru kitárolása. Ebből következően az áprilisi felszólításhoz képest is az alperes legkorábban június végéig számíthatott arra, hogy a felperesi áru kitárolásra kerül. Figyelembe véve azt is, hogy a
9. május 9-i helyszíni ellenőrzés során a kukorica már nem volt megfelelő minőségű, ami nehezítette értékesítését, illetve további kezelést, gázosítást tett szükségessé, ami az alperesi mulasztásra vezethető vissza, ugyanakkor a
10. július 14-i felperesi levélből megállapítható, hogy felperes is törekedett az áru értékesítésére, az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem volt megállapítható felperes terhére az elmaradt haszon megtérítésére irányuló igény körében az alperes által hivatkozott felróható késedelem, ebből következően pedig az sem volt megállapítható, hogy a ... partnerrel kötött termékértékesítési szerződés meghiúsulása, valamint az almasűrítmény gyártás későbbi beindulása a felperes jogellenes, felróható magatartásával lenne okozati összefüggésben. Mindezek mellett az alperes összegszerűségében sem bizonyította az elmaradt haszon megfizetésére irányuló beszámítási kifogása megalapozottságát. Egyebekben pedig az sem volt kétséget kizáróan megállapítható, hogy kizárólag azért hiúsult volna meg a termékértékesítési szerződés, illetve azért szenvedett volna késedelmet az almasűrítmény gyártásának megkezdése, mert a felperesi késedelem folytán a kukorica még az alperesi tárolókban volt. Az elmaradt haszon megtérítésére irányuló beszámítási kifogást ezért az elsőfokú bíróság a Ptk.
11. §

(1)bekezdésében meghatározott feltételek bizonyítottsága hiányában megalapozatlannak találta. A perköltségről a Pp. 81. §

(1)bekezdése alapján rendelkezett arra figyelemmel, hogy az eredeti kereseti kérelméhez képest felperes 40 %-ban lett pernyertes. Az ítélettel szemben az alperes fellebbezést, a felperes csatlakozó fellebbezést terjesztett elő. Az alperes fellebbezésében a keresetnek helyt adó részében az első fokú ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, az elsőfokú bíróság a Fővárosi Ítélőtábla részítéletében kifejtettekkel ellentétes jogi álláspontra helyezkedett, amikor ítélkezése alapjául elfogadta a megismételt eljárásban beszerzett igazságügyi szakértői vélemény azon megállapítását, hogy alperesnek felelős őrzőként ugyanazokat a kezelési feladatokat kellett folyamatosan teljesítenie, amelyek elvégzése a szerződés alapján képezte kötelezettségét, különös tekintettel arra, hogy a szakértő az elsőfokú bíróság felhívására sem határozta meg azt, a perbeli esetben mi minősül a kukorica mint sajátos dolog természetéből adódóan szükségessé váló speciális kezelési feladatnak. A szakvélemény olyan körülményeket értékelt az őrzési kötelezettség teljesítésével összefüggésben terhére, amelyekért felelős őrzőként nem tehető felelőssé (a raktárépületek hőszigetelésének hiánya, a három méteres tárolási magasság, a melegedés és penészedés veszélyének fokozódása a tárolási idő előrehaladtával növekvő porosodás miatt, a szükségesnél ritkább bogárirtás stb.). Ezzel szemben a felelős őrzés időtartama alatt terhére semmilyen jogellenes mulasztás nem állapítható meg, úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, kártérítési felelősségét a felróhatóság hiánya is kizárja. Az alperes továbbra is állította, a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a felperest károsodás érte volna. E körben az első fokú eljárásban előadottakhoz képest arra is hivatkozott, a rendelkezésre álló adatok és a perbeli szakértői vélemény alapján is megállapítható, hogy a ... tárolt kukorica állati takarmányozásra túlnyomó részében alkalmas volt. A felperesre hárult volna annak bizonyítása, hogy a kukorica milyen mértékben volt penészes, állati takarmányozásra alkalmatlan, e kötelezettségének azonban a felperes nem tett eleget. Felperesi károsodás hiányában kizárólag elszámolási kötelezettség terheli a

1. július 14-én kényszer értékesített áruért kapott ellenérték vonatkozásában, ami 5.470,4 tonna kukorica 79 eurós vételárával számolva 230,31 forintos euró árfolyamon 99.531.138 forint. Alperes az első fokú eljárásban előadottakkal lényegében azonosan adta elő a kár összegszerűségének meghatározásával kapcsolatos kifogásait, így sérelmezte a kényszer értékesítés időpontja szerinti tényleges, valós piaci árként a 127 euró/tonna értékesítési ár figyelembevételét, annak irreális voltát támasztja alá az is, hogy maga a felperes sem tudta értékesíteni az általa elvárt áron a kukoricát, továbbá, hogy azt a szakértő is gyakorlatilag eladhatatlannak minősítette. Az alperes kifogásolta azt is, hogy a marasztalási összeg meghatározása során az elsőfokú bíróság számszaki hibát is vétett. Akkor is tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a ...i 50,3 tonna készletveszteség vonatkozásában az alperes kártérítési felelősségének fennálltát állapította meg, ugyanis nem volt tőle elvárható, hogy a felperes felszólítása hiányában megváltoztassa a tárolási körülményeket, különös tekintettel arra, hogy azok a szerződéskötés időpontjától a megszűnéséig, valamint a felelős őrzés időtartama alatt mindvégig a felperes által is ismertek voltak. Ugyancsak tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az elmaradt haszon címén előterjesztett beszámítási kifogást részben a kártérítési felelősség jogszabályi feltételeinek hiányában, részben pedig az összegszerűség bizonyítottsága hiányában megalapozatlannak találta. A rendelkezésre álló adatok alapján a beszámítási kifogásban előadottak szerint a felperes kártérítési felelőssége mind a terményértékesítési keretszerződés meghiúsulásáért, mind pedig az almasűrítmény gyártási tevékenység késedelmes beindulásáért megállapítható, az elsőfokú bíróság a perben rendelkezésre álló bizonyítékok figyelmen kívül hagyásával helyezkedett ezzel ellentétes álláspontra. Az elmaradt haszon összegszerűségében is bizonyított, figyelemmel arra, hogy a terményértékesítési szerződés meghiúsulásával összefüggésben alperes csatolta a KSH honlapjáról letöltött
2. július-augusztusi felvásárlási árakat, a sűrítménygyártás késedelmes beindulása miatti elmaradt haszon számítása vonatkozásában pedig az alperes főkönyvelője által készített részletes kimutatást csatolt. A felperes csatlakozó fellebbezésében az első fokú ítélet keresetet elutasító rendelkezésének megváltoztatását, az alperes keresete szerinti marasztalását kérte, lényegében arra hivatkozással, az elsőfokú bíróság a Pp.
3. §

(1)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában alkalmazott kármegosztást a ...i 6.082,22 tonna kukorica készletveszteségéből eredő kártérítési igény vonatkozásában. Hangsúlyozta, a megismételt eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő a kármegosztás kérdésében anélkül tett megállapításokat, hogy az a szakértői feladatát képezte volna, a kármegosztás kérdése egyébként is jogkérdés, a szakértői kompetenciát meghaladja. A kármegosztás feltételeinek hiányával összefüggésben eseti döntésekre hivatkozott. A felperes fellebbezési ellenkérelmében a csatlakozó fellebbezésével nem érintett részében az első fokú ítélet helybenhagyását kérte, hangsúlyozva az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban beszerezett igazságügyi szakértői vélemény aggálytalan szakmai álláspontját elfogadva helytállóan állapította meg azt, hogy a kukorica ...i tárolókban történt raktározása során alperes nem tett eleget a felelős őrzésből fakadó kötelezettségeinek és ezzel okozati összefüggésben érte felperest a kár. Hangsúlyozta, a kár bekövetkezésének ténye az első fokú eljárásban nem volt vitás, a megismételt eljárásnak kizárólag az képezte tárgyát, hogy a teljes ...i készletre tényként megállapítható minőségromlás az alperes jogellenes, felróható magatartásával okozati összefüggésben következette be. Megalapozatlanul állítja alperes, hogy terhére a felelős őrzés szabályaira tekintettel mulasztás nem állapítható meg, az igazságügyi szakértő ugyanis az elsőfokú bíróság kérdésére kifejezetten úgy nyilatkozott, szakmailag az őrzési tevékenység részét képezi az őrzött dolog használati értékét megtartó kötelem, nem minősül speciális feladatok ellátásának például a bogárirtás, a forgatás, a melegedés meggátlása stb. A csatlakozó fellebbezésre előterjesztett észrevételében az alperes lényegében az első fokú eljárásban előadottak, valamint a fellebbezésében részletesen kifejtett álláspontját tartotta fenn. Az alperesi fellebbezés részben megalapozott, a felperes csatlakozó fellebbezése megalapozatlan az alábbiak szerint. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítási eljárást a részítéletben foglaltaknak megfelelően lefolytatta, a tényállást helyesen állapította meg, és abból a ...i 6.082,22 tonna készletveszteségre hivatkozással előterjesztett - 337.037.707 forint és járulékai megfizetésére irányuló - felperesi igény kivételével helytálló jogi következtetést levonva hozott az alperest marasztaló ítéletet, az elmaradt haszon címén előterjesztett alperesi beszámítási kifogást megalapozatlannak találva. A ...i készletveszteségből eredő 51.621.985 forint összegű kártérítési igényt alperes a megismételt eljárásban sem tette vitássá, továbbá az alapeljárásban született jogerős részítéletben foglaltakra is figyelemmel a megismételt eljárásban a 4.146.369 forint jogalap nélküli gazdagodás visszafizetésére irányuló felperesi követelés megalapozottsága sem volt vitás. A ...i 50,3 tonna készletveszteségre hivatkozással érvényesített - a jelen másodfokú eljárásban lényegében már csak jogalapjában vitatott - kártérítési igény tekintetében az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban felmerült új bizonyítékok, a ...i viharkárral összefüggésben a biztosítótól beszerezett kárrendezési iratok, köztük ... szakértői véleménye alapján helytállóan állapította meg azt, hogy az 50,3 tonna kukorica azért ment tönkre, mert az alperes felelős őrzőként nem tette meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a raktárépület megfelelő, a kukorica biztonságos tárolására alkalmas állapotban legyen. Akkor sem tévedett, amikor ezen mulasztás kimentésére nem találta alkalmasnak azt az alperesi hivatkozást, hogy a szerződéskötéskor felperes az utóbb viharkárt szenvedett tárolót is megfelelőnek minősítette, különös tekintettel arra, hogy az alperes semmivel sem bizonyította azt az állítását, hogy az épület már a raktározási szerződés megkötésekor is a károsodás időpontja szerintivel azonos állapotú, állagú volt. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság megalapozottan, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően állapította meg az 50,3 tonna készletveszteség vonatkozásában az alperes kártérítési felelősségének fennálltát, és helytállóan járt el akkor is, amikor a megismételt eljárásban beszerzett, ebben a tekintetben aggálytalan igazságügyi szakértői véleményt ítélkezése alapjául elfogadva a felperest megillető kártérítés összegét 2.338.950 forintban határozta meg. A ...i 6.082,22 tonna készletveszteség miatti kártérítési igény tekintetében ugyanakkor az alperes megalapozottan hivatkozik fellebbezésében arra, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok Pp. 206. §a szerinti mérlegelésével, értékelésével aggálytalanul megállapítható, felelős őrzőként az őrizetében lévő kukorica megőrzése, károsodástól megóvása érdekében az adott helyzetben elvárható magatartást tanúsította, így ezen árumennyiség minőségromlásáért a Ptk. 339. §

(1)bekezdése szerinti kártérítési felelőssége felróhatóság hiányában nem áll fenn. Amint azt a Fővárosi Ítélőtábla az alapeljárásban meghozott részítéletében a Ptk. letéti szerződésre és felelős őrzésre vonatkozó rendelkezéseivel, a letéteményes, illetve a felelős őrző őrzési kötelezettségével összefüggésben már kifejtette, az őrzési kötelezettség alapvetően a dolog bármiféle károsodástól való megóvásának kötelezettségét jelenti. Ebből következően - a részítéletben foglaltak téves értelmezésén alapuló alperesi állásponttal szemben - az őrzési kötelezettség nemcsak a dolog mennyiségi, „fizikai" megőrzésének a kötelezettségét, hanem az állagmegóvási kötelezettséget is magában foglalja, amint azt egyebekben az elsőfokú bíróság is helytállóan rögzítette ítélete indokolásában. Az elsőfokú bíróság a Fővárosi Ítélőtábla részítéletében foglaltaknak megfelelően rendelt el további szakértői bizonyítást annak megállapítása érdekében, hogy a ... tárolt 6.082,22 tonna kukorica károsodástól való megóvása érdekében a felelős őrző alperest milyen kötelezettségek terhelték. A már kifejtettekre is figyelemmel a perben kirendelt ... igazságügyi szakértő szakvéleményét ebben a tekintetben aggálytalannak elfogadva helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság azt, hogy az őrizetében lévő kukorica károsodástól megóvása érdekében alperesnek felelős őrzőként mindazon beavatkozások, árukezelési feladatok folyamatos elvégzése a kötelezettségét képezte, amelyek a kukorica használati értékének, vagyis legalább állati takarmányozásra alkalmasságának fenntartásához elengedhetetlenül szükségesek voltak. A szakértői vélemény alapján ugyanis nem kétséges, hogy ezen beavatkozások, árukezelési feladatok teljesítése nélkül a kukorica károsodást szenved, vagyis azok a károsodástól való megóvásához elengedhetetlenül szükségesek. A megismételt eljárásban beszerezett igazságügyi szakértői vélemény alapján - amint azt az alperesi fellebbezés is rögzíti - az is aggálytalanul megállapítható, hogy a felelős őrzés tartama alatt az alperes mindvégig elvégezte azokat a beavatkozásokat, árukezelési feladatokat, amelyek a kukorica károsodástól való megóvásához szükségesek, mindent megtett annak érdekében, hogy a perbeli takarmánykukorica minőségromlását megakadályozza, ez azonban nem vezetett eredményre, mégpedig a

1. május 9-i helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvben rögzített, a felperes által az intervenciós minőség helyreállítása érdekében előírt beavatkozások végrehajtása ellenére sem. Az, hogy a kukorica károsodástól való megóvása érdekében tett alperesi intézkedések nem vezettek eredményre, a minőségromlás bekövetkezett, a kukorica tápértéke, használati értéke csökkent (defektes takarmánynak minősül), az igazságügyi szakértői véleményből ugyancsak aggálytalanul megállapítható. Az alperes ezért megalapozatlanul hivatkozik fellebbezésében a minőségromlás tényének bizonyítatlanságára, figyelemmel arra is, a minőségromlás tényét az első fokú eljárásban nem tette vitássá, amint azt az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása ugyancsak helytállóan rögzít. Tévedett ugyanakkor az elsőfokú bíróság, amikor az alperesi beavatkozások, árukezelési intézkedések eredménytelenségét részben az alperes terhére értékelte. Az igazságügyi szakértői véleményből megállapítható, hogy az alperesi intézkedések azért nem vezettek, vezethettek eredményre, mert a perbeli négy éves, a tárolás során szükségképpen nagymértékben elporosodott és ennek következtében jelentősen megnövekedett nedvességmegkötő képességű kukorica tárolására használt raktárak nem gabonatárolás céljára épültek, nem rendelkeztek hőszigeteléssel, így 2005 májusát követően felmelegedésüket bármilyen szellőztetéssel lehetetlen volt kivédeni, és ez vezetett végső soron arra, hogy az adott tárolási körülmények között a betárolt termény minőségromlása az alperesi beavatkozások - átforgatás, meleg gócok eltávolítása, szellőztetés, gázosítás - ellenére is elháríthatatlannak bizonyult. A szakértői vélemény szerint az alperes szakmai felelőssége lényegében abban áll, hogy olyan tárolási körülmények között, hőszigeteletlen raktárakban vállalta a kukorica tárolását, megőrzését, amely körülmények mellett a bekövetkezett minőségromlás nem volt kivédhető, és amivel a szakértő véleménye szerint az alperesnek is tisztában kellett lennie. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint ugyanakkor az alperes mint felelős őrző kártérítési felelőssége szempontjából annak van jelentősége, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján aggálytalanul megállapítható, az őrizetében lévő kukorica károsodástól megóvása érdekében mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható volt. Az a körülmény, hogy intézkedései végső soron a raktárépületek hőszigetelésének hiányára visszavezethető okból nem lehettek eredményesek, nem róható az alperes terhére, különös tekintettel arra, hogy a perbeli raktározási szerződések mellékletét képező általános szerződési feltételek 4.3.
2. f) pontjában foglaltakra figyelemmel nem kétséges, ezeket a tárolókat maga a felperes gabonatárolás, mégpedig intervenciós gabonatárolás céljára alkalmasnak minősítette annak ellenére, hogy nem vitásan már a szerződéskötés időpontjában sem rendelkeztek a szakértő által kifogásolt hőszigeteléssel. Az alperesi felróhatóság értékelése körében nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy az alperes
3. április 21-én még olyan időpontban szólította fel felperest a raktáraiban lévő kukorica kitárolására a 2004-es termésű kukorica minőségmegóvása érdekében szükséges feladatok, költségek jelentős mértékű megnövekedésére is utalva, amikor az még nem szenvedett minőségromlást, éppen ellenkezőleg, minősége megfelelő, az intervenciós követelményeket is kielégítő volt. Mindezen körülményeket értékelve a Fővárosi Ítélőtábla e körben az elsőfokú bíróság jogi álláspontját felülmérlegelve azt állapította meg, hogy a felperes kimentette magát kártérítési felelőssége alól, mert bizonyította, felelős őrzőként az őrizetében lévő kukorica károsodástól való megóvása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Miután az alperesi felróhatóság hiányában a kártérítési felelősség Ptk.
4. §

(1)bekezdésében meghatározott konjunktív feltételeinek egyike nem állapítható meg, a felperesi kártérítési igény a ...i 6.082,22 tonna kukorica tekintetében nem vezethetett eredményre. A kártérítési felelősség jogszabályi feltételeinek hiányában az ítélőtábla a továbbiakban a kármegosztással kapcsolatos kérdéseket sem vizsgálta. Az alperest a 6.082,22 tonna kukorica vonatkozásában kártérítési felelőssége hiányában a Ptk. 195. §

(1)bekezdésében foglaltak szerint

1. július 14-én kényszer értékesített kukorica ellenértékével elszámolási kötelezettség terheli a felperessel szemben. A másodfokú eljárásban az már nem volt vitás, hogy ezen elszámolási kötelezettsége alperesnek 5.470,4 tonna kukorica tekintetében áll fenn. A perben kirendelt igazságügyi szakértő a minőségromlott kukorica mennyiség alperesi kényszer értékesítését szakmai szempontból teljes mértékben megalapozottnak, indokoltnak minősítette, szakvéleményében rögzítve azt is, a „defekt áru" annyit ér, amennyit adnak érte. A rendelkezésre álló adatok alapján az is megállapítható volt, hogy a ... tárolt kukoricát felperes
2. szeptember 20-án értékesítésre meghirdette, ez azonban az alperesi kényszer értékesítésig nem vezetett eredményre. Mindezek a tények, körülmények az alperesi kényszer értékesítési ár megalapozottságát, reális voltát és ennél fogva azt támasztják alá, hogy alperes a kényszer értékesítés során is úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a kényszer értékesítés nem áron alul történt. Mindezekre tekintettel alperest az elszámolási kötelezettség a tonnánkénti 79 eurós értékesítési áron terheli, amely az értékesítés időpontja szerinti 230,31 forintos euró árfolyamon számolva 99.531.138 forintot jelent. Arra nézve a perben nem áll rendelkezésre adat, hogy a kényszer értékesített kukorica ellenértékéhez az alperes milyen időpontban jutott hozzá, az mikor, esetlegesen milyen részletekben került kifizetésre számára. Felperes a ...i 6.082,22 tonna kukorica készletveszteségével kapcsolatos, a felelős őrzési jogviszonyból eredő követelésével összefüggésben
3. április
4. napjától tartott igényt késedelmi kamatra. Az elsőfokú bíróság ezen a jogcímen megítélt kártérítés után a késedelmi kamatfizetés kezdő időpontját
5. augusztus
6. napjában jelölte meg, figyelemmel arra, hogy a rendelkezésre álló adatokból megállapíthatóan felperes a 6.082,22 tonna kukorica vonatkozásában
7. augusztus 25-i levelében
8. június 26-i fizetési határidővel szólította fel az alperest fizetésre. Az alperes fellebbezésében ezt a kamatfizetési kezdő időpontot kifejezetten nem kifogásolta, nem támadta. Mindezekre tekintettel a kényszer értékesítésből eredő vételárral való elszámolási kötelezettség teljesítése körében a Fővárosi Ítélőtábla is a kamatfizetés kezdő időpontját
9. augusztus
10. napjában találta megállapíthatónak. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az alperes elmaradt haszon címén előterjesztett beszámítási kifogását a kártérítési felelősség jogszabályi feltételeinek hiányában megalapozatlannak találta. Az alperes károsodása bekövetkeztét, a kár mértékét, összegét sem a termékértékesítési szerződés meghiúsulására, sem az almasűrítmény gyártás későbbi beindulására alapított kártérítési igénye vonatkozásában nem bizonyította. A beszámítási kifogásában előadottak szerinti elmaradt haszon bizonyítására a csatolt okiratok nem alkalmasak, amint azt az elsőfokú bíróság helytállóan rögzítette ítélete indokolásában. Az alperes ugyanakkor e körben további bizonyítási indítványt nem terjesztett elő. A jelen per a pertárgy értékére tekintettel a
11. évi LXXXIX. törvény
12. §

(2)bekezdésével beiktatott Pp. XXVI. fejezetében szabályozott kiemelt jelentőségű pernek minősül, így a Pp. 386/J. §-a értelmében az elsőfokú bíróságot nem terhelte a Pp. 3. §

(3)bekezdése szerinti előzetes tájékoztatási kötelezettség a jogvita érdemében bizonyításra szoruló tényekre, a bizonyítási teherre, illetve a bizonyítás sikertelenségének jogkövetkezményeire nézve. A felperes csatlakozó fellebbezésében, annak tartalma szerint az első fokú ítélet keresetet elutasító rendelkezéseit kizárólag az 50-50 %-os kármegosztás vonatkozásában támadta, figyelemmel azonban arra, hogy a másodfokú eljárásban a 6.082,22 tonna kukoricával kapcsolatos kártérítés iránti kereset nem bizonyult eredményesnek, kártérítési felelősség hiányában a kármegosztás kérdésének vizsgálata is okafogyottá vált. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §

(2)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint - a perköltségre is kiterjedően - részben megváltoztatta, egyebekben az ítéletet helybenhagyta. Az alperesi fellebbezés részbeni eredményességére figyelemmel a felperes 33 %-ban, az alperes 67 %-ban lett pernyertes. Erre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 81. §

(1)bekezdése alapján a pernyertesség-pervesztesség megváltozott arányának megfelelően kötelezte felperest az alapeljárásban felmerült ügyvédi munkadíjból és jogorvoslati illetékből, a megismételt első fokú eljárásban felmerült ügyvédi munkadíjból álló alperesi perköltség arányos részének megfizetésére, amelynek összegét a részleges pernyertessége folytán a felperest megillető szakértői díj és ügyvédi munkadíj ítéleti beszámítással történt elszámolásának eredményeképp állapította meg. A Fővárosi Ítélőtábla az ügyvédi munkadíj meghatározása során a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §

(2)és

(4)bekezdésében foglaltakat alkalmazta, míg a felperes illetékmentessége folytán le nem rótt kereseti illeték megfizetéséről, illetve viseléséről a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdése és

1. §-a alapján rendelkezett. Az alperesi fellebbezés részben, a felperesi csatlakozó fellebbezés teljes egészében eredménytelennek bizonyult, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
2. §

(1)bekezdése alapján a pernyertesség-pervesztesség arányának figyelembevételével kötelezte felperest az alperes 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §

(5)és

(6)bekezdése alkalmazásával a kifejtett ügyvédi tevékenységre figyelemmel mérsékelt összegben megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége arányos részének megfizetésére, amelynek összegét a részleges pernyertességre tekintettel a felperest megillető ügyvédi munkadíj ítéleti beszámításával határozott meg. Figyelemmel arra, hogy az alapeljárásban meghozott első fokú ítélet részítélettel el nem bírált rendelkezéseit a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 252. §

(2)bekezdése alapján a fellebbezés és az ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül helyezte hatályon kívül, a megismételt eljárásban meghozott ítélet felülvizsgálatára irányuló jogorvoslati eljárás az 1990. évi XCIII. (Itv.) 51. §

(1)bekezdése szerint mentes az illetékfizetési kötelezettség alól. Az alperes ezért a megismételt eljárásban indokolatlanul rótt le 2.500.000 forint jogorvoslati illetéket. Ennek tényét a Fővárosi Ítélőtábla csupán megállapította, a többletilleték visszaigénylésére az Itv. 80. §

(1)bekezdés i) pontja és 81. §

(2)bekezdése szerint az illetékes adóhatóságtól van lehetőség. Budapest,

1. február
2. Dr. Tibold Ágnes s.k. a tanács elnöke Dr. Felker László s.k. előadó bíró Levek Istvánné dr. s.k. bíró