← Magyarország

Gf.40434/2014/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.434/2014/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Balog Zoltán ügyvéd (....) által képviselt... (....) I. r. és ... II. r. felperesnek a Dr. Sógor Nándor ügyvéd (...) által képviselt ... II. r.,... III. r. és .. IV. r. alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
  2. május 26-án kelt 32.G.40.807/2011/
  3. számú ítélete ellen a felperesek részéről benyújtott fellebbezés folytán nyilvános fellebbezési tárgyaláson - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi az I. r. felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek személyenként 100.000 (egyszázezer) - 100.000 (egyszázezer) forint másodfokú perköltséget. Kötelezi a II. r. felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek személyenként 100.000 (egyszázezer) - 100.000 (egyszázezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a ...
  4. május
  5. napján kelt társasági szerződéssel a .... (névváltozás folytán: ....) felperesi jogelőd, valamint a ... hozta létre. A ...önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetői voltak:
  6. augusztus 11-től
  7. szeptember 2-ig ...
  8. augusztus 11-től
  9. augusztus 25-ig II.rendű felperes neve,
  10. szeptember 8-tól
  11. augusztus 25-ig I.rendű alperes neve,
  12. augusztus 25-től
  13. november 28-ig ....,
  14. február 15-től
  15. május 21-ig, a cég ellen indult felszámolás kezdetéig I.rendű alperes neve. A ... felszámolásának kezdő napja
  16. május
  17. volt,
  18. szeptember
  19. napjával a cég megszűnt, a cégnyilvántartásból törlésre került. I.rendű alperes neve
  20. április 15-től
  21. június 12-ig a ... igazgatóságának elnöke, III.rendű alperes neve
  22. április 15-től
  23. június 12ig, II.rendű alperes neve
  24. május 30-tól
  25. június 12-ig az igazgatóság tagja volt. A ...
  26. április 19-i kezdő nappal felszámolás alá került. A törlés hatálya
  27. január
  28. napja. A ... és a ... cégnév alatt közös gazdasági társaságot hozott létre a
  29. május 12-i társasági szerződéssel, annak értelmében olyan szerződés megkötésének a jóváhagyása, amelynek értéke a törzstőke legalább egyharmadát meghaladja, a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A
  30. szeptember 19-i taggyűlés napirendje között szerepelt az ... beruházásának előkészítéséről és az elvégzett feladatokról szóló tájékoztatás, a beruházással kapcsolatos teendők áttekintése és a ... optimális pénzügyi gazdálkodási feltételeinek megteremtése a beruházás érdekében. A jelenlévők megállapodtak, hogy a saját beruházási hányaduk finanszírozását a ... tulajdonos tagjai végzik, a finanszírozás terheit a társaság tulajdonos tagjai viselik, a képződő nyereséget egymás között a beruházások arányában osztják szét, a beruházási hányadukat apportálják a ....-be, növelve annak vagyonát. A 2/
  31. (09.19.) számú határozattal egyhangúlag elfogadásra került, hogy a .... és a .... a beruházási hányaduk finanszírozását maguk végzik. A 3/
  32. (09.19.) számú határozat szerint a finanszírozás esetleges terhét mindegyik tag saját beruházási hányadára nézve maga viseli, a nyereséget a beruházásaik arányában osztják szét. A 4/
  33. (09.19.) számú határozat szerint a beruházási hányadukat apportálják a ....-be. A társasági szerződés megkötését megelőzően a ... képviseletében I.rendű alperes neve, a ... képviseletében I.rendű felperes neve tárgyaltak a közös cég alapításáról. Szándékuk szerint a gyár gépeit, berendezéseit a .... szállítja, míg a ... adja hozzá az ingatlant és építi fel a gyárat. A
  34. szeptember 19-i taggyűlésen a felek azt feltételezték, hogy a két fél hozzájárulása körülbelül azonos értékű lesz, a taggyűlésen szó volt arról, ha ez még sem így lesz, akkor egymással elszámolnak. A gépek
  35. év elejére leszállításra kerültek. A ... a leszállított gépekről 04/16417 sorszámú számlát állított ki, mely szerint keverőberendezés, üzemberendezés, betonacél feldolgozáshoz szükséges gépek, sablonkészítő osztály gépei, rakodáshoz szükséges gépek kerültek leszállításra 870.800 euró összértékben. A számlán nem került feltüntetésre, hogy a számla új eszközértéket vagy használt értéket tartalmaz, azon csak az egységek összevont értékei szerepelnek. A gépek jellemzőit mutató nyilvántartási tábla, a gépkönyvek nem találhatók meg, az egyedi azonosítók a ...számviteli nyilvántartásában sem lelhetőek fel. A számviteli iratanyagban a tárgyi eszközök törzsadatlistájában a leltári szám megnevezés, főkönyvi szám leírási mód és kulcs feltüntetésre került. A leltári számokhoz tartozó aktiválási értékek adatai nincsenek feltüntetve. A ...
  36. november 4-i 5800 eurós cementsilós számlája a szállítói számlák közt megtalálható, de nem állapítható meg, hogy miként került lekönyvelésre. A ... főkönyvi kivonata a „termelő gépek, berendezések, szerszámok"
  37. számlaszámon összesített értékeket tartalmaz,
  38. évre 1.930.200, 2004-ben 82.921.234,
  39. és
  40. években pedig egyaránt 282.738.736 forint záróértékkel. A gépek, berendezések jelentős része
  41. és
  42. év között gyártott, ezek amortizációs ideje 15 év, egy részük a használattól, a karbantartástól, anyagminőségtől és más tényezőktől elhasználódott, használati értéke csökkent. A ... felszámolása kezdő időpontjában az eszközök forgalmi értéke 144.800.000 forint volt. A ...által leszállított gépek egy része a .... szám alá került a felszámolási eljárásban történő értékesítés miatt, másik része 2013-ban is még az edelényi telephelyen volt. Az ...tárolt gépek, berendezések egy része külső, szabadtéri munkavégzésre tervezett és használt, szokásos megfelelő védelemmel ellátott, a lépcsőzsalut lehetett volna beltérben tárolni, állaga a kültéri tárolás miatt a szokásosnál jobban romlott, ez csekélyebb értékcsökkenést eredményezett. Az ...n tárolt többi gép, berendezés megfelelően zárt csarnokban volt tárolva. A ... és a ...
  43. október
  44. napján kötött vállalkozási szerződést az ... építési munkáinak kivitelezésére bruttó 403.750.000 forint átalányáron. A szerződés szerint a kivitelezés határideje
  45. május
  46. napja volt, az ténylegesen
  47. nyarán készült el.
  48. december
  49. és
  50. augusztus
  51. között a ...483.400.000 forintot utalt át a ... részére, míg a ...136.225.000 forintot utalt át a ...nek.
  52. december 19-én a ... a ...és a ...keretmegállapodást kötött 586.000.000 forint hitelkeret rendelkezésre bocsátásáról.
  53. december 22-én került jóváhagyásra a .... részére 622.438 euró összegű devizahitel 268,29 HUF/EUR árfolyamon 167.000.000 forint értékben. A hitel tényleges lehívására
  54. évben került sor. Ezen kívül a ... és a ...is történtek hitelfelvételek részben bankgaranciákhoz kapcsolódóan, utóbbira az állami támogatás miatt volt szükség. A ... által felvett hitelből került sor az induló forgóeszközök és részben a gyár felépítése finanszírozására. A .... és a ...között engedményezési szerződések jöttek létre. A
  55. október 26-ai szerint a ... engedményezte a ....-vel szembeni 13.531.000 forintos követelését,
  56. december 12-én pedig a ... engedményezte a ... a ...vel szembeni 5.213.552 forint követelését. A kölcsönös engedményezésből adódóan a ... fennálló tartozása a ...felé
  57. december 31-én 8.317.748 forint volt. Szerződés nélkül, de egymás helyett utaltak szállítói partnereknek, a ...utalt a ... helyett összesen 9.678.466 forintot, míg a .... utalt a .... helyett 945.000 forintot. A .... a ...felé
  58. szeptember
  59. és
  60. december
  61. között több számlát is kiállított, ezekből összesen 3.333.142 forint nem lett kiegyenlítve. A
  62. és
  63. évi főkönyvi kivonatok számviteli vizsgálata, illetve a feltárt hibák alapján a .... önrevíziója és újrakönyvelése vált szükségessé a számviteli információs rendszer nem kellő kidolgozása és alkalmazása miatt. A valós helyzet rekonstruálásához újrakönyvelés kellett könyvvizsgálói alátámasztással. A ....-nél a könyvelési és munkaügyi feladatokat
  64. januárjától
  65. közepéig ... látta el, munkába állása után két hónapig számviteli bizonylatokat könyvelt, majd egy új szoftvert kapott, amely pontosabb, áttekinthetőbb rendszert nyújtott. Az új szoftver alapján a megelőző három évet ismét le kellett könyvelnie, ezt úgy végezte, hogy a három évre visszamenő teljes vevői szállítói számlák, bizonylatrendszer rendelkezésére állt, a mérlegeket, eredménykimutatásokat már nem ő készítette el, csak az alapbizonylatok szerinti könyvelést végezte. Az új könyvelés során a számlákat átnézte, esetenként korrigálta, bizonylatok közben nem tűntek el, nem lettek elvéve. A könyvelés bármely módon történő meghamisítására utasítást nem kapott és olyat sem tapasztalt, hogy a ... család bármely tagja cégbélyegzőt vitt volna el. A ... megbízásából készült Csoma Károly-féle ingatlanforgalmi szakvélemény
  66. augusztus 10én az ...alatti betonelemgyár értékét 716.929.000 forintban határozta meg. A ...felszámolásában a ... felszámolóbiztos által
  67. augusztus
  68. napján benyújtott közbenső mérleg szerint a vagyoni eszközök összértéke 768.631.000 forint, az ingatlanok értéke 539.264.000 forint, a műszaki berendezések, gépek, járművek értéke 217.436.000 forint, az egyéb berendezések, felszerelések értéke 5.817.000 forint volt. A hitelezői listán „B" Kategóriás hitelező a ... 241.145.083 forinttal, az összes nyilvántartott hitelezői igény 555.700.828 forint volt. A ...illetve a ... a ...felszámolási eljárásában hitelezői igényt nem jelentett be. A ... felszámolása a Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Bíróság 5.Fpk.05-2006-000123/
  69. számú végzése alapján befejeződött, a végzés szerint az adós összes tartozása 462.187.454 forint, melyből a ki nem egyenlített felszámolási költség 18.674.918 forint, az 55 hitelező által bejelentett hitelezői igény 443.512.536 forint. A vagyonfelosztási javaslat szerint a pénzeszközök felosztása a hitelezők között megtörtént. A végzés indokolása szerint
  70. május
  71. és
  72. december
  73. közötti időszakban az adós nyitó pénzeszközzel nem rendelkezett, a vagyonértékesítés 140.000.000 forint bevétellel járt. A .... felszámolásához a rövid lejáratú kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mobilizálható eszközök hiánya, a követelések aránya, a nem megfelelő fedezet, az alultőkésítettség, a kötelezettségek és a saját tőke aránya, a magas anyagi jellegű költségek aránya, a kamat-, bankköltség, pénzügyi veszteség, mint ráfordítás vezetett. A felperesi jogelőd .... (névváltozás folytán: ....) eredetileg a ... I.rendű alperes neve, II.rendű alperes neve és III.rendű alperes neve ellen terjesztett elő keresetet 1.260.858 euró és kamatai kártérítés iránt a Ptk. 339.§, 6.§, 344.§, 348.§, 355.§ és 359.§ felhívásával, másodlagosan a II., III., IV. r. alperesekkel szemben jogalap nélküli gazdagodás címén. A Fővárosi Bíróság 32.G.40.633/2010/
  74. számú, a felperes keresetét elutasító ítéletét a Fővárosi Ítélőtábla a
  75. március 25-én kelt 16.Gf.40.537/2010/
  76. számú részítéletével az I. r. felperes vonatkozásában helybenhagyta, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és ebben a körben az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. Az engedményezés folytán felperesi jogutódként fellépő I., II. r. felperesi magánszemélyek keresetüket a megismételt eljárás során leszállították, alpereseket 870.800 euró és ezen összeg után
  77. május 22-től a kifizetés napjáig járó 4% LIBOR-nak megfelelő késedelmi kamata, továbbá a perköltség megfizetésére kérték egyetemlegesen kötelezni az I., II. r. felperesek javára 50-50% arányban. A korábbi kártérítési összeg helyett csak a ....-hez leszállított és a korábbi beadványokban tételesen felsorolt eszközök ellenértékeként kérték 870.800 euró megfizetésére alpereseket kötelezni, melynek forintellenértéke a
  78. május 22-i időpont szerint 215.827.780 forint, a
  79. szeptember 6-i időpont szerint pedig 246.741.180 forint. Nem tartották fenn 124.100 euró értékű Know-how, a tagi mellékszolgáltatások kapcsán 318.669 euró tekintetében, és a jogalap nélküli gazdagodás jogcímén előterjesztett keresetet sem. Utaltak arra, a 470.000.000 forint értékű meghirdetett vagyontárgyak a felszámolás során csak 140.000.000 forintért kerültek értékesítésre. Előadták, a ...részvényesei, vezető tisztségviselői a cég jogi személyiségével, korlátozott felelősségével visszaéltek. A ... nem teljesítette a
  80. szeptember 19-i taggyűlési jegyzőkönyvben rögzített kötelezettségeit, a közös céggel, bankhitel felvételével fizettették meg a ... által beruházást, a gyár felépítését. Alperesek jogellenes magatartása vezetett a ... felszámolásához. alperesek hibája folytán maradt el a ... tagjai közti elszámolás, az újrakönyveltetés is ebben a körben történt, illetve a hitelfelvétel is. A felperesi jogelőd csak utólag szerzett tudomást a ...felvett hitelről is, alperesek a felpereseket a beruházás és a hitelfelvétel kapcsán megtévesztették, ... utasították a hitelszerződés aláírására, a kölcsön nyújtására. A ... anyagait a ... felhasználta, erről ugyan számla kiállításra került, de azt nem fizették meg, különböző vásárlások történtek a ...cégbélyegzőjével, azok ellenértéke sem került megfizetésre. Hivatkoztak a régi Gt. 29.§

(4)bekezdés és az új Gt. 30.§
(6)bekezdésére is. Utaltak a taggyűlési jóváhagyás hiányára a .... és a .... közötti szerződés, a hitelfelvételek kapcsán. Az alperesek a beruházáshoz szükséges forráshiányt elhallgatták a felperesek elől, a
  1. évi mérlegadatok hamisak voltak, a beruházások, tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása, a számviteli törvény által előírt szabályzatok elkészítése nem valósult meg, a ... tényleges vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzete ezáltal nem vált megismerhetővé. Mindezen magatartásuk a cég felszámolását eredményezte, melynek során felperesi jogelőd tagi hozzájárulása értéke elveszett. Alperesek a kereset elutasítását kérték, utalva arra, a ... ügyvezetőjét nem utasították hitelfelvételre, a felperesi cég volt az, aki a vállalt kötelezettségeit nem teljesítette, az általa megjelölt egymillió eurós értékű eszközt nem adta a ... tulajdonába. A ... készfizető kezességet vállalt a ... hiteleiért, ingatlanjait jelzáloggal terhelte a közös cél és a hitel biztosítása érdekében. A ... mintegy 540.000.000 forint értékben apportált vagyonelemeket a közös társaságba. I.rendű felperes neve megtévesztő magatartása vezetett a felszámoláshoz, a felperesi jogelőd társaság a közös cégtől termékeket rendelt, de azok ellenértékét nem fizette meg. A ...volt ügyvezetője, a II. r. felperes a közös cég működésében részt vehetett, a társaság könyveibe, irataiba betekinthetett. A felperesi jogelőd által leszállított gépek, berendezések felújításra, javításra szorultak, a felperesek az állításaikat nem igazolták. A bankhitel felvételekor II.rendű felperes neve és ... voltak a .... ügyvezetői, a ... több mint 450.000.000 forint tagi kölcsönt nyújtott a ...nek. A II. r. alperes
  2. szeptemberében könyvvizsgálói tanácsra könyveltette újra a cég számviteli nyilvántartásait. Az elsőfokú bíróság az új eljárás során tolmács közreműködésével foganatosította I.rendű felperes neve, II.rendű felperes neve meghallgatását, továbbá tanúként hallgatta meg ..., foganatosította I.rendű alperes neve személyes meghallgatását, illetve a ... és I.rendű felperes nevetal való szembesítését. Meghallgatta II.rendű alperes nevet. Az elsőfokú bíróság együttes szakvélemény adására igazságügyi könyv- és gazdasági szakértőül a Budapesti Műszaki Könyv- és Adószakértői Intézetet, igazságügyi műszaki szakértőként betongyári gépek, berendezések értékbecslésére pedig ... igazságügyi szakértőt rendelte ki, aki
  3. sorszám alatt terjesztette elő szakvéleményét. Az Igazságügyi Szakértői és Kutatóintézetek Budapesti Műszaki Könyv- és Adószakértői Intézete
  4. sorszám alatt nyújtotta be szakvéleményét. Az elsőfokú bíróság foganatosította ... tanúkénti meghallgatását, szakértő tanúként ... hallgatta meg. Az elsőfokú bíróság a
  5. május 26-án kelt 32.G.40.807/2011/
  6. számú ítéletével a régi Ptk. 334.§ 339.§, 359.§-ai felhívásával a keresetet elutasította, kötelezte az I., II. r. felperest, hogy 15 napon belül fizessenek meg 50-50% arányban az alperesek javára egyenként 800.000 forint perköltséget, akként rendelkezett, az állam visel 46.990 forint tolmácsdíjat. A határozat indokolása szerint a felperesek által megjelölt alperesi jogellenes magatartások, illetve okozati összefüggés vizsgálata kapcsán megállapítható, ... ügyvezető úgy kötött szerződést, hogy nem kérte a társaság felhatalmazását, de ez alpereseknek fel nem róható. Azon állítást, hogy ... ... alperesek kifejezetten utasították a szerződéskötésre, nem bizonyították. Utalt ebben a körben ...felelősségére, illetve a ...kötött szerződés kapcsán I.rendű alperes neve felelősségére. Nem bizonyított a szakértői bizonyítás alapján, hogy a hitelfelvétel miatt került felszámolási eljárás alá a ...ha a hitel nem állt volna fenn, egyéb tartozás miatt akkor is felszámolás alá került volna. Összességében a II. r. alperes részéről állapítható meg jogellenesség, de a ... felszámolása nem ezzel okozati összefüggésben következett be. Alpereseknek a gazdálkodásba belefolyó, vagyonelvonó tevékenysége, a .... eszközeivel sajátként rendelkező magatartása értékelése kapcsán az elsőfokú bíróság utalt ..., ... előadására, s arra, a felperesek az állításaikat nem bizonyították, a lefolytatott könyvszakértői bizonyítás sem támasztotta alá előadásukat. A ...cégbélyegzőjével történő jogosulatlan vásárlás sem nyert bizonyítást. Az apporttal kapcsolatban hitelszerződések és a tényleges banki utalások alapján megállapíthatóan a ...kifizettette vállalkozói díjként a kivitelezés költségeit a ...vel, azonban annak nettó összegét, a visszaigényelhető áfán felüli részt, kölcsön és egyéb meg nem állapítható jogcímeken kifizette a ...nek és azt a felszámolási eljárásban sem igényelte vissza. Összességében a taggyűlési határozatok megszegése megállapítható volt a ...és vezető tisztségviselői kapcsán, az apporttal kapcsolatos kötelezettségét a .... nem teljesítette, de ugyanakkor az átutalt nettó vállalkozási díjat visszafizette a ..., ebből eredően vele szemben igényt nem érvényesített, ezzel a ...nek vagyoni hátrányt nem okozott és így a felszámolását sem okozta. A felperesi jogelőd apportálási kötelezettsége kapcsán is utalt a műszaki szakértői véleményre. A leszállított gépek számlája alkalmatlan volt arra, hogy számvitelileg apportként elszámolásra kerüljön, az apportálás elmulasztása, az ellenőrzés körében felperesi jogelőd sem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható. A felperesi oldal összességében annyit bizonyított, hogy az általa leszállított gépek értéke 151.296.000 forint volt, ha ezt összevetjük a ... részéről egyenlegként mutatkozó 347.175.000 forinttal, akkor a teljesítés nem 50-50%. Összességében az apportálás kapcsán az alperesek esetleges kötelezettségszegése nem vezethetett a ... felszámolásához, s a felperesi jogelőd által leszállított gépek értéke elvesztéséhez, így a felperesi kárigény nem megalapozott. Az sem bizonyított, hogy hamis mérlegleadás történt volna, illetve ezzel kapcsolatban az okozati összefüggés a .... felszámolásával. Az igénybe vett állami támogatás kapcsán a szakértői bizonyítás szerint az sem volt valós, hogy a .... munkavállalóinak bérét fizették volna ebből. A régi Gt. 13.§-a és az új Gt. 13.§, 14.§-a felhívása után az elsőfokú bíróság kifejtette, nem volt megállapítható, hogy a felperesi jogelőd apportot szolgáltatott volna, mert a társasági szerződés nem módosult, apportálás nem történt. Csak annyi volt megállapítható, hogy ezzel a céllal kerültek át gépek, berendezések a felperesi jogelődtől a ...hez, aki azt követően azzal sajátjaként rendelkezett, vagyonaként tüntette fel azokat számviteli nyilvántartásában. A felperesi jogelőd azonban a felszámolás során bejelentéssel nem élt, a vagyontárgyak értékesítésre kerültek a csődtörvény szabályai szerint. A ...vel szembeni igényt a felperesi jogelődnek be kellett volna jelentenie, ennek elmulasztása a csődtörvény 37.§-a folytán jogvesztéssel jár. A gépek, berendezések ellenértéke meg nem térülésére alapítva kárigénnyel nem fordulhat alperesekkel szemben. A szakvélemény és a tanúvallomások értékelését követően az elsőfokú bíróság rögzítette, amennyiben apportálásra ténylegesen sor került és a ... megszerezte a gépek, berendezések tulajdonát, úgy a felperesi jogelőd vagyonvesztése legfeljebb az üzletrész értékben jelenhetett meg. Mivel tényleges apportálásra vonatkozó okiratok nem állnak rendelkezésre, a gépek értéke tekinthető a felperesi jogelődöt ért kárnak. A felszámolás során összességében 140.000.000 forint értéken keltek el az adós vagyontárgyai, ha ezeket esetleg értéken alul értékesítette a felszámoló, az nem róható az alperesek terhére. Nem megalapozott a kereset a II. r. alperessel szemben a régi Gt. 22.§ és 29.§-a, valamint az új Gt. 22.§-a figyelembevételével sem. A szerződéskötésekkel kapcsolatos utasítás, illetve eszközök, anyagok, termékek elvitele kapcsán kiemelten utalt ... tanú vallomására, mely cáfolta felperesi tényállításokat. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, a Pp. 78.§
(1)bekezdése és a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet alapján döntött a perköltség viseléséről, azzal, hogy a tolmácsdíjat a Pp. 78.§
(4)és
(6)bekezdése alapján az állam viseli. Az ítélet ellen a felperesek fellebbeztek. Kérték az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a II., III., IV. r. alperesek egyetemleges kötelezését egymás közt egyenlő arányban 586.000.000 euró vagy 166.043.100 forint és ennek
  1. május 22-től járó késedelmi kamatai és a perköltség megfizetésére. Részletes fellebbezésükben előadták - az ítéleti tényállás és az ítélet ismertetése után - hogy az elsőfokú bíróság részben tévesen, illetve hiányosan állapította meg a tényállást és téves jogi következtetéseket vont le. A gépek, berendezések leszállítása
  2. évben történt, a könyvszakértő nem tudott arra válaszolni, mi volt a .... felszámolásba futásának oka. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azt kellett volna megállapítani, hogy a II. r. alperes, mint a ...akkori ügyvezetője írta alá a
  3. évi mérleget és ő volt a közös cég ügyvezetője, aki nem teljesítette a csődtörvényben írt kötelezettségeit. A felperesi álláspont szerint a ... banki kölcsönökből finanszírozta a ...átmeneti likviditási hiányait, hiányos a tényállás, mert az elsőfokú bíróság nem állapította meg azt, hogy kifejezetten eltitkolták a felperesi jogelőd előtt a ... kötött hitelmegállapodást, az alperesek nem kérték a taggyűlés jóváhagyását, nem tájékoztatták a felpereseket. Egyébként taggyűlési határozatban foglalt kötelezettségüket nem teljesítették. Ebben a körben hivatkoztak ...és II.rendű felperes neve, dr. ...és ... tanúvallomására is. Utaltak arra is, a ... és a ...nél is hiányosak voltak a társaság vezető tisztségviselői, az alperesek által leadott iratanyagok, ezért nem tudta a könyvszakértő a ...felszámolásának okait megjelölni. Utalt a leszállított gépek értékére, illetve arra, a II. r. felperes a műszaki ügyekért volt felelős, a társaság gazdasági és pénzügyeit kizárólag ... intézte, aki erről nem tájékoztatta a II. r. felperest. A hitelfelvételt a felperesek javasolták, de ezt a II. r. alperes nem fogadta el, ő nem végeztette el a beruházások, tárgyi eszközök analitikus nyilvántartását sem és a szabályzatokat sem készíttette el, így a ... tényleges pénzügyi helyzetének megismerhetőségét nem biztosította. Az újrakönyvelés sem szüntette meg a hiányosságokat. Az apportálás elmaradásával kapcsolatban hivatkoztak arra, iratellenes az elsőfokú bíróságnak az álláspontja, a felperesi jogelőd megpróbálta a gépek tulajdonára vonatkozóan érvényesíteni a felszámolás során az igényét, de ezt a felszámoló elutasította. Bár a jegyzett tőke részévé nem tették az érdekeltek az apportokat, mindkét tag vagyoni hozzájárulása a .... tulajdonába került, számvitelileg a saját tőke részévé vált, a tulajdonba adási szándék és a birtokba adás is megtörtént. Az apportálás átvezetésének elmaradása a II. r. alperesnek róható fel, a ...tulajdonszerzése megtörtént. Egyébként a vagyontárgyak ...tulajdonába kerülésével a felperesi jogelőd a felszámolásban hitelező nem lehetett, a felszámolás kezdő időpontjától a hitelezők tarthattak igényt az igényük kielégítése fejében ezekre a vagyontárgyakra. ...ügyvezető nem kérte a taggyűlés hozzájárulását a .... és a ... közötti vállalkozási szerződéshez, bankkölcsönökhöz, tagi kölcsönökhöz, de emiatt alpereseket is felelősség terheli, a ... a közös cég tagja is volt. Utaltak a taggyűlési hozzájárulás hiánya mellett a kivitelezés költségeinek a ....-vel történő kifizettetésre, s arra, a tagi kölcsönt és a banki kölcsönt is elhallgatták. Ha a .... rendelkezett volna a szükséges anyagi, pénzügyi eszközökkel, úgy sem banki hitel, sem vállalkozási szerződés, sem tagi kölcsön nem kellett volna. Utaltak a Ptk. 344.§-ára, az alperesek egyetemleges felelősségére, ... felelőssége mellett arra, ő a ... alkalmazottja volt. A bizonyítási kötelezettség körében utaltak arra, a felszámolási iratok hiányosságai a II. r. alperes magatartására, mulasztására vezethetők vissza, ebben a körben a
  4. évi C. törvény, a
  5. évi XCII. törvény és a Gt. egyes rendelkezéseire, valamint a csődtörvény 31.§-ára hivatkoztak, az alperesek vezető tisztségviselői funkciójára különböző időszakokban. Az okozati összefüggéssel kapcsolatban ugyancsak eseti döntésre hivatkoztak, és arra is, esetleges kármegosztásnak is helye lehetett volna. Tisztázatlan maradt a felperes által szolgáltatott gépek forgalmi értéke, a korábbi felperesi hivatkozás szerint így alkalmazható lett volna az általános kártérítés jogintézménye. Eseti döntésekre hivatkozva utaltak a marasztalás pénznemére, illetve átszámításának módjára és a késedelmi kamat kezdő időpontjára, mértékére. A másodfokú perköltség megállapítását mérlegeléssel a 32/
  6. (VIII.22.) IM rendelet alapján kérték, a teljes perköltség figyelembevételénél kérték figyelembe venni az általa előlegezett költségeket. Az alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozták, utalva arra, a fellebbezés nem tartalmaz olyan új tényelőadást, bizonyítékot, melyet az elsőfokú bíróság ne vizsgált volna. A megismételt eljárásban olyan bizonyítás lefolytatását nem kérték, amelyet az elsőfokú bíróság mellőzött volna, a Fővárosi Ítélőtábla által előírt bizonyítást az elsőfokú bíróság lefolytatta, a releváns jogszabályokat helyesen alkalmazta, megfelelően értelmezte, a tényállást helyesen állapította meg és helyesen mérlegelt. Fenntartva korábbi előadásukat a tárgyalás távollétükben történő megtartását és ítélet hozatalát kérték. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan: A jelen ügyre még alkalmazandó
  7. évi IV. törvény (régi Ptk.) 339.§
(1)bekezdése szerint aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az elsőfokú bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.537/2010/
  1. számú részítéletében foglalt iránymutatás szerint a szükséges bizonyítást lefolytatta, részletesen tájékoztatta az új eljárás során a felpereseket, hogy mind a bekövetkezett kárukat, mind alperesek jogellenes magatartásának tényét, az ok-okozati összefüggést és a kár mértékét is bizonyítaniuk kell. A felperes számos, általa jogellenesnek vélt alperesi magatartást jelölt meg, melyekkel összefüggésben vizsgálni kellett, hogy ezek miatt, ezekkel közvetlen okozati összefüggésben került-e felszámolás alá a ...illetve ennek kapcsán érte-e kár a felperesi oldalt, s az esetleges kár bekövetkezte mértékét is vizsgálni kellett. Az elsőfokú bíróság széleskörű bizonyítási eljárást folytatott le, tanúkat hallgatott meg, szakértőket rendelt ki, a bizonyítékokat a Pp. 206.§-a alapján összességében értékelve, a tényállást túlnyomórészt helytállóan állapította meg. A Fővárosi Ítélőtábla az apport szolgáltatásával kapcsolatos elsőfokú bíróság által megállapított tényállást annyiban helyesbíti, hogy a felperes által szolgáltatott perbeli gépek a ... vagyonába kerültek, noha ennek cégjogi leképeződése - a társasági szerződés módosítása és az apport konkrét megjelölése - elmaradt. A tényleges apportálás megtörtént, mert a bevitt gépek, berendezések a ...jegyzett tőkén felüli tőkéjének részét képezték. A tényállás további részét illetően az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy... ügyvezető alperesek általi utasítása nem nyert bizonyítást. Tény, hogy az ügyvezető nem kérte a társasági szerződés rendelkezései szerinti taggyűlési hozzájárulást a hitelfelvétellel, illetve szerződéskötéssel kapcsolatban, s bár informálisan a felperes tudomásával történt a ... történő szerződéskötés, azonban ez esetlegesen ... felelősségét veti fel, alperesek felelőssége azonban nem állapítható meg. A tanúvallomások helytálló értékelése mellett az elsőfokú bíróság helyesen utalt arra is, a lefolytatott könyvszakértői bizonyítás sem támasztotta alá a felperesi előadásokat. Utal ebben a körben a Fővárosi Ítélőtábla arra, a tényleges pénzmozgások vizsgálata kapcsán megállapíthatóan a ... összesen 483.400.000 forint kölcsönt nyújtott, illetve utalt át a ....-nek, míg a ... részéről a ...felé 136.225.000 forint kifizetése történt meg, a ...javára fennálló 347.175.000 forintot, mint követelést azonban a .... a .... felszámolásában hitelezői igényként nem érvényesítette, be sem jelentette. Az igazságügyi könyvszakértői vélemény tehát alapjaiban cáfolja a felperesi előadást, hogy a beruházást csak a felperes, illetve a .... finanszírozta. Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság - ugyancsak a könyvszakértői vélemény alapján - a tényállást a betonelemgyár felépítése körében, megalapozatlan volt a felperesek irathiány miatti tisztázatlanságra és ennek kapcsán alperesi felelősségre vonatkozó hivatkozása is. A felperesek nem tudták bizonyítani az alperesek felelősségét az apportálással kapcsolatos hiányok, a hamis mérleg aláírása, illetve a dolgozók alkalmazása és az állami támogatás igénybevétele körében sem. A kártérítés elemei konjunktívak, így tehát alperesi jogellenesség, illetve az okozati összefüggés bizonyítottsága hiányában a felperesi kárigény sem lehetett megalapozott. Helyesen utalt az elsőfokú bíróság egyebekben arra is, az
  2. évi XLIX. törvény speciális szabályaira tekintettel történt a ... felszámolása során a Kft. vagyonát képező gépek, berendezések, vagyontárgyak értékesítése. Az esetleges értéken aluli eladással kapcsolatban alperesek nem marasztalhatóak el. Helytálló volt az elsőfokú bíróság okfejtése a Gt. speciális szabályaira vonatkozó felperesi hivatkozás megalapozatlanságát illetően is. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§
(3)bekezdése alapján a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között vizsgálva, az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, míg fellebbezett rendelkezéseit a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A Pp. 78.§
(1)bekezdése és 239.§-a alapján kötelezte az eredménytelenül fellebbező felpereseket az alperesek javára a rendelkező rész szerinti másodfokú perköltség megfizetésére, melynek mértékét mérlegeléssel a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(5)és
(6)bekezdése alapján, az elsőfokú bíróság által megállapított perköltséget is figyelembe véve határozott meg. Budapest,
  1. április
  2. napján Dr. Gál Judit s. k. a tanács elnöke Dr. Molnár József s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Gesztesi Diana tisztviselő Dr. Rutkai Éva s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.