A határozat elvi tartalma: A GYEMSZI tulajdonosi joggyakorlásának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez ingatlanlista és joggyakorlásra vonatkozó nyilatkozat meglétén túl azt is vizsgálni szükséges, hogy az ingatlanlista tényleges átadás-átvétel alapján készült-e, valamint az ingatlan a konszolidációs törvény hatálya alá tartozik-e. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.092/2015/7.szám A Kúria a jogtanácsos által képviselt alperes ellen önkormányzati vagyon tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében - amely perbe, a dr. képviselő ügyvéd által képviselt az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott - a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- október
- napján kelt 3.K.27.005/2014/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.005/2014/
- számú ítéletét, továbbá az alperes 30.098/5/
- számú határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedő hatállyal - hatályon kívül helyezi és az elsőfokú közigazgatási hatóságot új eljárásra kötelezi. Kötelezi a Kúria az alperest és az alperesi beavatkozót, hogy 15 nap alatt fizessenek meg személyenként a felperesnek 100.000,(százezer) 100.000,(százezer) forint elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. A feljegyzett kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az elsőfokú ingatlanügyi hatóság határozatával a ....hrsz.-on felvett, 1770 nm területű, kivett művelési ágú, üdülőépület, udvar megnevezésű, 1/1 részben ... Önkormányzatának tulajdonában álló ingatlanra vonatkozóan az önkormányzat tulajdonjogát a helyi önkormányzatokról szóló
- évi LXV. törvény 107.§
(2)bekezdése alapján törölte, és 1/1 arányban a Magyar Állam tulajdonjogát jogutódlás címén a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a ... Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló
- évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Konszolidációs törvény) értelmében bejegyezte azzal, hogy a települési önkormányzatok fekvőbetegszakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló
- évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: T.) 13.§
(1)bekezdés
- a)pontja alapján a tulajdonjogok gyakorlója a .. A határozat ellen a felperes fellebbezett, amelynek elbírálása során az alperes a 2013. szeptember 10. napján kelt 30.098/5/2013. számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében a közigazgatási határozatok felülvizsgálatát, elsődlegesen azok megváltoztatásával a tulajdonjogának visszajegyzését, valamint a Magyar Állam tulajdonjogának, a tulajdonosi jogok gyakorlójaként bejegyzett ...nek a törlését kérte. Arra hivatkozva, hogy a bejegyzés sérti a T. 15/B.§
- a)és
- ab)alpontjában foglaltakat. Másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az alperes új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezését kérte. Érvelése szerint 1990. óta a perbeli ingatlan nem egészségügyi funkciót tölt be, nem tartott rá igényt a NEFMIH és a ... sem, a 2012. április 20-i egyeztetésen. Nem született megállapodás a felperes és a Magyar Állam között az ingatlan átadás - átvételéről sem, ezért a bejegyzés jogszerűtlen. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte, és elutasította azt. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a Konszolidációs törvény 1. számú melléklet
- l)pontjában a ... Önkormányzat által átadandó egészségügyi intézmények egyikének, nevezetesen a ... Gyermekkórháznak a telephelyei között szerepel a perbeli ingatlan. Az is megállapítható, hogy a bejegyzési kérelemhez a ... mint a tulajdonosi jogok gyakorlója felhívásra az elsőfokú földhivatalhoz megküldte az átadás-átvételi megállapodások mellékletét képező CD adathordozókon átadott ingatlan-listáról kinyomtatott, és hitelesített lista ... Gyermekkórházra vonatkozó anyagát, valamint a ... tulajdonosi joggyakorlásába kerülésére vonatkozó nyilatkozatát. Az érintett pilismaróti ingatlan a Konszolidációs törvény 1. számú mellékletében
- l)pont alatt nevesített ... Gyermekkórház kezelésében áll, amint az a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítő 2012. április 25-i és 2012. 18. számában a gyermekkórház alapító okiratában a telephelyek között is szerepel. Így tehát a Konszolidációs törvény mellékletét képezi és igazolja, hogy a perbeli ingatlan egészségügyi intézmények egyike. Amennyiben a felperes vitatja az egészségügyi funkciót, azt nem a közigazgatási per keretében, hanem egy polgári peres eljárásban teheti, ahol a tulajdonjoga megállapítását kérheti. Hivatkozott az elsőfokú bíróság az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 8.§-ára, 26.§
(1)bekezdésére, és 29.§-ában foglaltakra, valamint a Konszolidációs törvény 2.§
(1)és
(4)bekezdésére, a T. 13.§
(1)bekezdés a) pontjára. Hangsúlyozta, hogy az érintett ingatlanok a törvény erejénél fogva szálltak át a Magyar Államra, és ezekben az esetekben szükséges az ingatlannyilvántartási kérelem benyújtása, melyben meg kell jelölni azt a jogszabályhelyet, amelynek alapján a tulajdonos személye megváltozik. Az átadás- átvételre kerülő ingatlanok egyértelmű beazonosíthatósága érdekében szükséges a település és helyrajzi szám szerinti tételes megjelölést tartalmazó átadás- átvételről készült okirat mellékletét képező ingatlanlista benyújtása is a földhivatal részére, ez pedig megtörtént, ez által az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Inytv. Vhr.) 6.§
(4)bekezdése szerint meg kell jelölni a Magyar Állam tulajdonjogának bejegyzésénél az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetet is. A T. 13.§
(1)bekezdése alapján figyelemmel a 15/B.§-ra is, ebben az esetben a vagyonkezelői jog a tulajdonosi jogok gyakorlója a ...-t illeti. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint mivel a kérelem és a benyújtott mellékletek megfeleltek az ingatlannyilvántartásra vonatkozó jogszabályoknak, figyelemmel arra is, hogy az ingatlannyilvántartási eljárás regisztratív funkciót tölt be, a földhivatalnak egyéb lehetősége nem volt a további körülmények vizsgálatára, a bejegyzés tehát a jogszabályoknak mindenben megfelelt és jogszerű volt. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését, elsődlegesen új, a kereseti kérelemnek helyt adó határozat hozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a T. 15/B.§
- a)pont
- ab)alpontjában foglaltakat. A jogerős ítéletben hivatkozott ingatlanlista egy CD adathordozóról kinyomtatott lista alapján készült, azonban az semmilyen megállapodás mellékletét nem képezte, mivel az ingatlanok átadás-átvételéről a felek között megállapodás a mai napig nem jött létre. Okfejtése szerint az alperes helytelen jogi következtetésre jutott, amikor az alperesi beavatkozó által csatolt ingatlanlistát elfogadta, és nem vizsgálta, hogy az átadásátvételi dokumentáció alapján készült-e. Hivatkozott a felperes a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hasonló tárgyban hozott ítéleteinek indokolásában foglaltakra. Hangsúlyozta, hogy a támadott ítélet jogszabálysértően, a T. 15/B.§
- a)pont
- ab)alpontjába ütközően állapította meg, hogy az átadás-átvételről készült okirat mellékletét képező ingatlanlista benyújtása megtörtént, továbbá azt, hogy az ingatlanlista átadás-átvételi dokumentáció alapján készült, hiszen nem jött létre a felek között ilyen megállapodás, így az alapján ingatlanlista sem készülhetett. Hangsúlyozta a felperes, helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az ingatlannyilvántartási eljárás regisztratív funkciót tölt be, azonban jogszabálysértő volt az a megállapítása, hogy az alperesi beavatkozó által benyújtott kérelem és annak mellékletei megfeleltek az ingatlannyilvántartásra vonatkozó jogszabálynak, valamint, hogy a bejegyzés azok alapján a jogszabályoknak mindenben megfelelt. A felperes szerint az alperes megsértette a Ket. 50.§-ában foglalt tényállás tisztázási kötelezettségét, amikor nem vizsgálta, hogy van-e ingatlanlista alapjául szolgáló megállapodás. Ennek tisztázása hiányát az elsőfokú bíróság sem kifogásolta, ezért a jogerős ítélet ellentétes a T. 15/B.§
- a)pont
- ab)alpontjában foglalt rendelkezésekkel. A felperes megítélése szerint nem tartozik a Konszolidációs törvény tárgyi hatálya alá a perbeli ingatlan, az sem megnevezését, sem funkcióját tekintve nem egészségügyi intézmény, a ... Közgyűlés a Konszolidációs törvény hatályba lépése előtt az ingatlan kiürítéséről döntött, majd szociális célra történő hasznosítását rendelte el. Erre figyelemmel a jogerős ítélet sérti a Konszolidációs törvény 2.§
(1)bekezdését, 1. számú melléklet
- n)és
- l)pontját. A felperes kérte elbírálását. a felülvizsgálati kérelem tárgyaláson történő Az alperesi és az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A felülvizsgálati kérelem alapos. A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást, azonban az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmezéséből téves jogkövetkeztetést vont le. Kiemeli a Kúria, hogy a Pp. 270.§
(2)bekezdése és 272.§
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás során kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp. 275.§
(2)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben. A perben rendelkezésre álló iratokból a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgált határozatokban a tulajdonjog bejegyzésének jogcímeként a Konszolidációs törvény 2.§
(1)bekezdésére hivatkoztak, ugyanakkor az alperesi hatóságok nem vizsgálták, hogy a perbeli ingatlan a konszolidációs törvény 2.§
(1)bekezdésének hatálya alá tartozik-e, különös figyelemmel az 1. számú melléklet
- n)pontjában foglaltakra. A tényállás tisztázási kötelezettség hiánya e körben már megállapítható volt. Az alperes határozata egyértelműen rögzítette, hogy a perbeli ingatlan tekintetében az ingatlannyilvántartásba a ... vagyonkezelőként nem volt bejegyezve, így a tulajdonosi jogok gyakorlójaként történő ingatlannyilvántartási bejegyzéséhez kérelmén felül szükséges és egyben elégséges az átadás-átvételi dokumentáció alapján készült, a ... által hitelesített és aláírt, helyrajzi számmal ellátott ingatlanlista, valamint a ... tulajdonosi joggyakorlásába kerülésére vonatkozó nyilatkozata. Ezen közigazgatási határozatbeli kitétel kapcsán - amelyek az elsőfokú bíróság jogszerűnek fogadott el - a Kúria a felperes felülvizsgálati kérelembeli álláspontját osztotta. Az alperesi beavatkozó valóban csatolta az ingatlannyilvántartási eljárásban CD adathordozókon átadott ingatlanlistáról kinyomtatott és hitelesített listát a ... Gyermekkórházra vonatkozóan és a ... tulajdonosi joggyakorlásába kerülésére vonatkozó nyilatkozatát. Nem volt vitás, hogy az eljárásra az alperes egyértelmű megállapításából is következően - a T. 15/B.§
- a)pont
- ab)alpontja volt alkalmazandó. Eszerint az
- aa)alpontban foglalt vagyonkezelői jog bejegyzésének hiányában az átadás-átvételi dokumentáció alapján készült, a ... által hitelesített és aláírt, helyrajzi számmal ellátott ingatlanlista, valamint a ... tulajdonosi joggyakorlásába kerülésére vonatkozó nyilatkozata szükséges az ingatlannyilvántartási bejegyzéshez. A Kúria határozott álláspontja szerint a jogszabályi előírásból következően az ingatlannyilvántartási hatóság nem tekinthetett volna el az átadás-átvételi dokumentáció bemutatásától, annak megléte igazolásától még akkor sem, ha a tulajdonjog átszállással törvényi rendelkezésen alapult. Jogszabálysértő módon járt el az alperesi hatóság akkor, mikor az alperesi beavatkozó által elkészített ingatlanlistát elfogadta, ugyanis az ingatlanlistának átadás-átvételi dokumentáció alapján kellett volna készülnie, ennek meglétét azonban az alperesi hatóság nem vizsgálta. A fenn idézett jogszabályi rendelkezés ingatlanlista benyújtását követeli meg, azonban ennek az ingatlanlistának átadás-átvételi megállapodás alapján kell készülnie. Az ingatlannyilvántartási bejegyzés kapcsán kizárólag az alperesi beavatkozó nyilatkozatára hagyatkozni nem lehetett volna, a tényállást teljes körűen kellett volna tisztáznia, kifejezetten pedig azt, hogy átadás-átvétel történt-e és azt dokumentáció rögíztette-e, az alperesi beavatkozó által csatolt ingatlanlista azzal összhangban áll-e, annak alapján került-e összeállításra. A T. 15/B.§
- a)pont
- ab)alpontja két okirat meglétét igényli, egyrészről olyan ingatlanlistát, amelynek az átadás-átvételi dokumentáció alapján kell készülnie, valamint annak az alperesi beavatkozó által hitelesített és aláírt helyrajzi számmal ellátottnak kell lennie, és az alperesi beavatkozó tulajdonosi joggyakorlásába kerülésére vonatkozó nyilatkozatára volt szükség. A Kúria szerint megalapozatlan és ezért jogszerűtlen ítéletet hozott az elsőfokú bíróság, amikor nem észlelte és nem vizsgálta a tényállás közigazgatási eljárásbeli tisztázatlanságát, a Ket. 50.§ának sérelmét, és a per során ezen hiányosan megállapított, teljes körűen nem tisztázott tényállás alapján hozta meg döntését. Kiemelten utal arra a Kúria, hogy sem a perben, sem a közigazgatási eljárás során nem képezte vizsgálódás tárgyát, hogy az alperesi beavatkozó által az ingatlannyilvántartási hatósághoz becsatolt ingatlanlista valójában átadás-átvételi megállapodás alapján készült-e, ilyen megállapodás létére vonatkozó bizonyíték nem állt rendelkezésre, azt a közigazgatási hatóságok mégis tényként kezelték, és a kérelmező erre vonatkozó állítását, nyilatkozatát elfogadták. Ennek megfelelően alapos volt a felperes felülvizsgálati kérelembeli kifogása. Minderre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 274.§
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, továbbá a keresettel támadott közigazgatási határozatokat is a Pp. 339.§
(1)bekezdése értelmében és az elsőfokú közigazgatási hatóságot új eljárásra kötelezte. A megismételt eljárás során azt kell tisztázni, hogy a perbeli ingatlan a Konszolidációs törvény 2.§
(1)bekezdés és az 1. számú mellékletben foglaltakra tekintettel a törvény hatálya alá tartozik-e, továbbá azt, hogy a T. 15/B.§
- a)pont
- ab)alpont értelmében az alperesi beavatkozó által csatolt ingatlanlista ténylegesen átadás-átvételi megállapodás alapján készült-e. A tényállás teljes körű feltárása alapján hozható csak megalapozott és jogszerű döntés az ügyben. A Kúria az alperest és az alperesi beavatkozót a Pp. 270.§
(1)bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdés és a 83.§
(1)bekezdése alapján kötelezte az elsőfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült felperesi perköltség megfizetésére. Az alperes személyes illetékmentessége miatt a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990 évi XCIII. törvény 50.§
(1)bekezdéséből fakadóan a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(1)bekezdése és 14.§-a értelmében az állam viseli. Budapest,
- március
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Fekete Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő