A határozat elvi tartalma: Az üdülőhasználati jog és az üdülőtulajdonos cég részvényeinek részvény nyilvántartásban történő átvezetése az új használó értékpapírszámlájára időben elkülönülten is történhet. Az üdülőhasználati jog átruházásától kezdve az üdülőhasználati díjjal már az új jogosult tartozik. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Pfv.V.21.560/2014/5.szám A Kúria a Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Hámori Péter ügyvéd) által képviselt felperesnek a Hódy és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Hódy Gábor Pál ügyvéd) által képviselt alperes ellen üdülőhasználati díj megfizetése iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 29.P.87.118/
- számon megindított és a Fővárosi Törvényszék
- április
- napján meghozott 47.Pf.639.842/2013/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes
- július
- napján előterjesztett felülvizsgálati kérelme, az alperes által
- október
- napján benyújtott felülvizsgálati ellenkérelme folytán meghozta a következő Í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 25.400 (Huszonötezer-négyszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s: Az alperes a felperes jogelődjével
- január 9.-én kötött szerződéssel jogot szerzett a P.
- számú lakosztályának minden év
- hetében való használatára 99 éven át. Az időben megosztott használati jog ellenértékének kiegyenlítése a felperes 1 db 1.200.000 Ft névértékű részvényének megvásárlásával történt. A szerződésben kikötötték, hogy az alperes mint az üdülőhasználati jog jogosultja a jogával szabadon rendelkezik; azt másra átruházhatja. Az üdülőhasználati jog átruházása esetén a részvényt is át kellett ruháznia a használati jog új megszerzőjére. A részvényeket időközben un. dematerializált elektronikus részvényekké alakították. A részvényesek a Zrt. által vezetett értékpapírszámlákon voltak nyilvántartva. Az üdülőhasználati jog jogosultjainak évente egy összegben használati díjat kellett fizetniük; fizetési kötelezettség január hónapban vált esedékessé. Az alperes és a romániai székhelyű cég között
- december 18.-án szerződés jött létre, amellyel az alperes eladta 5 db 100.000 Ft névértékű, névre szóló osztalékelsőbbségi dematerializált részvényét, és átruházta az üdülőhasználati jogát. A szerződés tartalmazta azt is, hogy az üdülőhasználati díjfizetési kötelezettség a szerződés létrejöttét követően a vevőt terheli. Az ügyletről az alperes jogi képviselője mind a felperest, mind a részvényeseket nyilvántartó Zrt-t még
- évben értesítette. A Zrt. a vevő értékpapírszámláját csak
- július 4.-én nyitotta meg és vezette át oda az alperes által eladott részvényeket. A felperes
- január 16.-án számlát állított ki a
- évre járó használati díjról az alperes részére. Mivel az alperes a számlázott 77.030 Ft üdülőhasználati díjat nem egyenlítette ki a felperes fizetési meghagyás kibocsátását kérte ellene. Az alperes ellentmondása folytán peressé alakult eljárásban a fizetési meghagyással egyezően fenntartott keresetében a felperes 77.030 Ft és annak
- február
- napjától járó évi 20 %-os kamatainak megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Ítéletét a következőkkel indokolta: Az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekről szóló 20/1999.(II.5.) Korm. rendelet
- §
(1)bekezdése értelmében „szerződéskötés esetén a fogyasztónak a 7. §
(1)bekezdésének megfelelő írásbeli tájékoztatást kell átadni, a tájékoztató tartalma a szerződés részévé válik. A 7. §
(1)bekezdés k) pontja szerint a tájékoztatónak tartalmaznia kell az elidegenítés feltételeire vonatkozó felvilágosítást és meg kell jelölnie a rendelkezési jog korlátait is. A felek szerződése korlátozást nem tartalmaz, így az alperes az üdülőhasználati jogával szabadon rendelkezhetett. A felperes ezért alaptalanul hivatkozott arra, hogy az üdülőhasználati jog átruházása egyben tartozás átvállalást jelent, ezért a szerződéshez az ő hozzájárulására is szükség volt, és mivel ő a szerződéshez nem járult hozzá, a használati jogosultság nem szállt át, emiatt a
- évi használati díjjal is az alperes tartozik. Nem akadályozta az üdülőhasználati jog átszállását az sem, hogy a részvények tulajdonjogának átvezetése a vevő értékpapírszámlájára csak a szerződéskötést követően, már
- év folyamán történt meg. Ez csak azzal a következménnyel járt, hogy a vevő később lett a részvények tulajdonosa. A felperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság helyes indokokkal utasította el a keresetet. A fellebbezés kapcsán kifejtette: A felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy az alperes szerződésének az írásbeli alak érvényességi kelléke volt s mivel a szerződés lényeges elemét, a vételárat a szerződésről kiállított okirat nem tartalmazta, a szerződés érvénytelen. A perbeli szerződés csak alanyváltozást eredményezett a használó személyében; használó által kötött ilyen szerződésekre a kormányrendelet, amely az írásbeli alakot előírja, nem vonatkozik; a kormányrendelet kizárólag a fogyasztói szerződésnek minősülő üdülőhasználati szerződésekre irányadó. A tőkepiacról szóló
- évi CXX.törvény (Tpt.)
- §
(1)bekezdése a Ptk. 338/B. §
(8)bekezdésével összhangban úgy rendelkezik, hogy a dematerizált részvény átruházása a vevő értékpapírszámláján történő jóváírással valósul meg. Az értékpapírszámlán való jóváírás azonban nem konstitutív hatályú, a Tpt. 138. §
(2)bekezdése ugyanis kimondja, hogy jogosultnak tartani azt a személyt, akinek a számláján a részvényt nyilvántartják, csak ellenkező bizonyításig kell. A nyilvántartással ellentétes bizonyításra adott esetben az alperes és a ... között létrejött szerződés teljes mértékben alkalmas. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a keresetének helytadó ítélet meghozatalát kérte. Azzal érvelt, hogy az üdülőhasználati jog átruházása csak a részvények egyidejű átruházásával volt lehetséges, ami nem történhetett meg, mert az alperes szerződéskötéskor, a vevőnek még nem is volt értékpapírszámlája. Mivel a részvények átírása a vevő számlájára csak 2013. január 1-jét követően történhetett meg, amikor az alperes üdülőhasználati díj fizetési kötelezettsége már esedékessé vált, a 2013. évre járó üdülőhasználati díjjal az alperes tartozik. Hivatkozott a Tpt. 138. §-ának
(1)bekezdésére, miszerint a dematerializált értékpapírok átruházása az eladó értékpapírszámlájának megterhelésével és a vevő értékpapírszámláján való jóváírásával történhet meg. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. Hangsúlyozta, hogy az értékpapírszámla vezető Zrt. tulajdonosai azonosak a felperes tulajdonosaival. Az átírás késedelmes teljesítése a Zrt-nek és nem neki róható fel. Kiemelte, hogy az értékpapírszámla adataival szemben a Tpt. 138. §
(2)bekezdése lehetővé teszi annak bizonyítását, hogy a dematerializált részvények tulajdonosa nem a nyilvántartott személy; ő a kérdéses jogügyletet tartalmazó okirat átadásával a tulajdonátszállást bizonyította. Előadta, hogy az üdülőhasználati díj a felperest tőle akkor sem illetné meg, ha a részvényátruházás nem történt volna meg, mert a szerződésben meghatározott időben a lakosztály használatára már nem volt lehetősége. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp. 270. §-ának
(2)bekezdése a jogerős ítélet felülvizsgálatát csak jogszabálysértés esetén teszi lehetővé. A jogerős ítélet nem jogszabálysértő. Az alperes a részvények átruházásához szükséges rendelkező cselekményét megtette, erről mind a felperest, mind az értékpapírszámlát vezető céget értesítette. Az üdülési jog átruházásának nem volt feltétele, hogy a részvényátruházás értékpapírszámlán történt átvezetése azzal egy időben megtörténjen. Az alperes a részvények átruházására irányuló kötelezettségének eleget tett, így nem volt akadálya az üdülőhasználati jog átruházásának sem. Az alperes üdülőhasználati jogával való rendelkezési lehetősége nem függhetett attól, hogy az értékpapírszámlát vezető cég a maga kötelezettségének mikor tesz eleget és a részvényekre vonatkozó valóságos jogi helyzettel a nyilvántartást mikor hozza összhangba. A Kúria mindezért a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet annak helyes indokaira is utalva a Pp. 275. §-ának
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 270. §-ának
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles megtéríteni az alperes felülvizsgálati költségét. Budapest,
- február
- Dr. Molnár Ambrus s.k. a tanács elnöke Dr. Szűcs József s.k. előadó bíró Dr. Madarász Anna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő