SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.494/2014/
- szám A Szegedi Ítélőtábla az Imre Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Imre András ügyvéd) által képviseltfelperes neve(címe) szám alatti lakos felperesnek – a Csősziné dr. Fellegi Katalin ügyvédáltal képviselt alperes neve(címe) szám alatti székhelyű alperes ellen változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Szegedi Törvényszék
- október hó
- napján kelt 6.G.40.129/2014/
- sorszámú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000,- (Tízezer) forint másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: Az alperest a cégbíróság a cégjegyzékbe
- június 19-én jegyezte be, a ...-i Törvényszék Cégbírósága Cg.... cégjegyzékszámon tartja nyilván. A társaságot (személy 1 neve) és akkori házastársa, a felperes alapították, (személy 1 neve) 96%-os, 19.200.000,- forint névértékű, míg a felperes 4%-os, 800.000,- forint névértékű törzsbetéthez igazodó üzletrésszel rendelkezett. (Személy 1 neve)
- január 15-én létrejött szerződéssel az alperesben meglévő üzletrészének felosztása útján a teljes üzletrészéhez viszonyított 5%-os mértékű, 1.000.000,- forint névértékű üzletrészét gyermeküknek, (személy 2 neve)-nek ajándékozta. Az ehhez kapcsolódó változásbejegyzési kérelem alapján a ...-i Törvényszék Cégbírósága Cg..../
- sorszámú végzésével a tagváltozást nyilvántartásba vette azzal, hogy (személy 2 neve) tagsági jogviszonyának kezdete
- január
- napja. A felperes és (személy 1 neve) között a ...-i Járásbíróság előtt 5.P.20.572/
- számon indult perben a bíróság a felek házasságát
- február 10-én felbontotta, a házastársi közös vagyon megosztása folyamatban van. A felperes keresetében a ...-i Törvényszék Cégbírósága
- sorszámú változásbejegyző végzésének hatályon kívül helyezését kérte. Indokolásában kifejtette, a Csjt.
- §
(1)bekezdése, valamint 27. §
(1)bekezdése alapján az alperesi kft. üzletrészei az osztatlan házastársi közös vagyonba tartoznak függetlenül attól, hogy a társasági szerződés a tulajdoni hányadok tekintetében mit tartalmaz. Álláspontja az volt, az ajándékozási szerződés sérti a Csjt. 30. §
(1)bekezdésében foglaltakat, mivel az a közös vagyon részét képező vagyonelemmel kapcsolatos rendelkezést tartalmaz, ugyanakkor a felperes a közös tulajdonba tartozó üzletrész felosztásához, így annak kívülálló részére történő átruházásához nem járult hozzá. Ezt a cégbíróságnak észlelnie kellett volna a változásbejegyzési kérelemhez csatolt üzletrész ajándékozási szerződés alapján, mert hivatalból tudomása van az üzletrésztulajdonosok között folyamatban lévő – házasság felbontása iránti – per tényéről. Érvelése szerint a
- január 15-én kelt társasági szerződés a
- november 20-i létesítő okirat módosításának minősül, az ajándékozási szerződés azonban nem képezheti alapját a módosításnak, következésképpen a kifogásolt végzés a létesítő okirat keltét is jogszabálysértő módon tartalmazza. Perbeli legitimációját arra alapította, hogy az ajándékozási szerződéssel 5%-os mértékű üzletrészt szerző (személy 2 neve) taggá válása folytán joggyakorlása ellehetetlenült, szavazati joga kiüresedett, ezáltal a társaságban fennálló tulajdoni és döntési viszonyok alapvetően megváltoztak. Az alperes ellenkérelmében elsősorban a per tárgyalásának felfüggesztését kérte a Szegedi Törvényszék előtt 1.P.20.964/
- számon az üzletrész ajándékozási szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt folyamatban lévő per jogerős elbírálásáig, másodsorban a per megszüntetését arra hivatkozással, hogy azt nem a jogszabályban erre feljogosított személy indította, harmadlagosan pedig a kereset elutasítását. Álláspontja az volt, a Ctv.
- §
(1)és
(3)bekezdését figyelembe véve a felperesnek nincs perbeli legitimációja, mivel rá a változásbejegyző végzés rendelkezést nem tartalmaz. Kiemelte, a felperes nem hivatkozott olyan jogszabálysértésre sem, amelyet az eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. Utalva a kialakult bírói gyakorlatra tévesnek tartotta a felperes Csjt. 30. §
(1)bekezdésének alkalmazhatóságával kapcsolatos érvelését, mivel az elajándékozott üzletrész cégjogi értelemben nem tartozott a házastársi közös vagyonba. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Határozatának indokolásában elsődlegesen kifejtette, a per tárgyalásának felfüggesztése iránti kérelem alaptalan, mivel a cégjogi szabályozás nem teszi lehetővé a tagi minőséget megalapozó ajándékozási szerződés érvénytelensége körében felhozott érvek vizsgálatát. Miután a keresetlevél a 2006. évi V. tv. (Ctv.) 65. §
(2)bekezdése szerinti határidőben érkezett, így azt érdemben bírálta el és a Ctv. 65. §
(1)bekezdésében írtak szerint vizsgálta a felperes perbeli legitimációját. Ennek során megállapította, a felperes az ügyben kereshetőségi joggal nem rendelkezik, miután rá a támadott végzés rendelkezést nem tartalmaz. Rámutatott, a perbeli legitimáció hiánya esetén ítélettel kell dönteni a kereset elutasításáról. Megjegyezte, tény, hogy a Ctv. 65. §
(3)bekezdése értelmében csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, melyet a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna, az erre irányuló kérelem mellékleteként csatolt üzletrész ajándékozási szerződés azonban nem tesz említést arról, hogy az ajándékozó üzletrésze, mint a házastársi közös vagyon része került elajándékozásra. Ezzel szemben a 2.2. pont szerint a jogügylethez nem szükséges a társaság hozzájárulása, az ajándékozás lehetőségét a létesítő okirat nem zárja ki. Megállapította, ilyen körülmények között a cégbíróság nem észlelhette a felperes által hivatkozott, a Csjt. 30. §
(1)bekezdésének megsértésében megnyilvánuló jogszabálysértést. Az pedig, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalása során történt-e olyan módosítás, amely taggyűlési hatáskörbe tartozik, jelen perben nem tehető vizsgálat tárgyává. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést elsődlegesen annak megváltoztatása és a keresetnek megfelelő döntés meghozatala érdekében. Véleménye továbbra is az volt, hogy Magyarország Alaptörvénye 28. cikkének, valamint a Ctv. 65. §
(1)bekezdésének együttes értelmezésével – a bejegyző végzés joghatása miatt – a jogszabályhely alkalmazása kiterjeszthető, így fennáll perbeli legitimációja. Fenntartotta azon érvelését, miszerint (személy 1 neve) üzletrésze a házastársi közös vagyonba tartozik, így arról – a Csjt. 30. §
(1)bekezdése szerint – a hozzájárulása nélkül nem rendelkezhetett volna. A végzésben foglalt rendelkezések ezért a felperest érintik, törvényes érdekeit sértik, ekként jogosult volt a per megindítására. Másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozással, hogy a kifogásolt végzés a létesítő okirat módosításaként annak ellenére került
- január 15-én bejegyzésre, hogy a létesítő okirat módosításáról taggyűlési határozat nem született. Kiemelte, evonatkozásban indokolást az elsőfokú bíróság ítélete nem tartalmaz. Végül – az elsődleges és másodlagos fellebbezési kérelmek alaptalansága esetén – a Pp. 155/B. §-a alapján indítványozta a Ctv.
- §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés alaptörvény ellenességének megállapítására irányuló alkotmánybírósági eljárás kezdeményezését a jelen per tárgyalásának felfüggesztése mellett. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte annak helyes indokaira figyelemmel. Fenntartva az elsőfokú eljárás során tett nyilatkozatait hangsúlyozta, a felperes perbeli legitimációval nem rendelkezik. Kiemelte, a felperes üzletrészének mértéke az ajándékozási szerződéssel nem változott, tagsági jogait is a korábbiaknak megfelelően gyakorolja. Utalt arra is, hogy a kifogásolt végzés létesítő okirat keltére vonatkozó rendelkezését az elsőfokú bíróság a bizonyítékok között értékelte. Kifejtette, az üzletrész átruházása a Gt. szerint nem igényli a társasági szerződés módosítását, arra emiatt nem került sor, azonban a tagok személyében, valamint a törzsbetétekben bekövetkezett változás kapcsán szükséges és indokolt volt a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalása, valamint annak alapján a cégjegyzék 8. rovatának módosítása. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, melyből helytálló jogi következtetésre jutott, az ítélőtábla a döntéssel is egyetért, ezért ítéletét annak helyes indokai szerint hagyta helyben (Pp. 253. §
(2)bekezdés, 254. §
(3)bekezdés). Az eredménytelenül fellebbező felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése értelében köteles az alperes másodfokú eljárás során felmerült költségének viselésére, amelyet a kifejtett ügyvédi tevékenység arányában állapított meg az ítélőtábla, alkalmazva a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(5)és
(6)bekezdéseiben foglaltakat. A fellebbezés kapcsán az alábbiakat emeli ki: A cégbejegyző (változásbejegyző) végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a Ctv. 65. §
(1)bekezdése egyértelműen meghatározza a keresetindításra jogosultak körét. Ezt a gyakorlat megszorítóan értelmezi, csak annak a perindítási jogát ismeri el, akit a végzés „nevesítve” érint. A kifogásolt végzés kizárólag (személy 1 neve) és (személy 2 neve) tagsági jogviszonyával összefüggésben rendelkezik, ezért helytállóan jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a felperest a keresettel érvényesített jog nem illeti meg, jelen per megindítására perbeli legitimációval nem rendelkezik. A felperes jogorvoslati kérelmében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését arra hivatkozással kérte, hogy a cégbírósági végzés a létesítő okirat módosítását annak ellenére feltüntette, hogy a szükséges taggyűlési határozat elmaradt. Evonatkozásban lényeges, hogy a Gt. 127. §
(3)bekezdése szerint az üzletrész átruházás a társasági szerződés módosítását nem igényli. Az üzletrész ajándékozása – mint az átruházás egyik formája – önkéntesen, a társaság üzletrész tulajdonos tagja és az üzletrész tulajdonjogának megszerzője közötti szerződés alapján történhet. Bár a társasági szerződés tartalmazza a tagok név szerinti megjelölését és az üzletrész átruházásával a tagság összetétele megváltozik, ez mégsem igényli a társasági szerződés módosítását. Ettől eltérő rendelkezést az alperes létesítő okirata sem tartalmaz. Ennek ellenére a Ctv. 51. §
(2)bekezdése értelmében a tagváltozásnak a társasági szerződés egységes szerkezetű szövegében meg kell jelennie, tehát az okiratnak annak ellenére tartalmaznia kell az átruházás folytán taggá vált személy adatait, hogy az átruházás maga nem jár a társasági szerződés módosításával. Ez tartalmilag azt jelenti, hogy a létesítő okiratban szükségképpen megjelenő tagváltozás jogilag nem minősül a társasági szerződés módosításának. A cégjegyzék 8. rovatának változásbejegyzéséhez ezért szükséges volt – mivel annak alapját képezte – az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat előterjesztése. A Csjt. 30. §
(1)bekezdésének alkalmazásával összefüggő fellebbezési érveléssel kapcsolatban az ítélőtábla megjegyzi, a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perekben a Gt. mint speciális jogszabály rendelkezései alkalmazandók, a Csjt. szabályai ebből a szempontból irrelevánsak. A tagokat a cégnyilvántartásban bejegyzett üzletrészek mértékének megfelelő tagsági jogok illetik meg, a Csjt. szabályai csak a házastársi vagyonközösség esetleges megosztása során kapnak szerepet. A cégbíróság eljárása során hivatalból nem vizsgálja – és nem is vizsgálhatja –, hogy az üzletrészek házastársi közös vagyon részét képezik-e. Azok átruházása esetén a bejegyzés során kizárólag a Gt. vonatkozó rendelkezéseinek van jelentősége. A felperes jogorvoslati kérelmében – a Pp. 155/B. §-a alapján – a Ctv. 65. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés alaptörvény ellenességének megállapítására irányuló alkotmánybírósági eljárás kezdeményezését kérte jelen eljárás felfüggesztése mellett. Az ítélőtábla – mérlegelési jogkörében eljárva – nem találta indokoltnak az alkotmánybírósági eljárás kezdeményezését, ezért erre irányuló kérelmét elutasította. Mellőzi azonban jogi álláspontjának kifejtését, mivel töretlen a bírói gyakorlat abban, a bíróság nem köteles indokolni azt a döntését, amellyel a félnek az eljárás felfüggesztésére és az alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelmét elutasítja. Az elutasítás indokolása ugyanis a jogszabály alkotmányosságának értékelését jelentené, ami nem a bíróság feladata (BH1994. 448., KGD2010. 184. számú döntések). S z e g e d , 2015. év április hó 10. napján. Dr. Kiss Gabriella s.k.. Bánfalvi-Bottyán Csilla s.k.. Bálind Attila s.k. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró