A határozat elvi tartalma: A másodfokú bíróság nyilvános ülése az arra szabályszerűen megidézett terhelt távollétében akkor is megtartható, ha betegsége miatt kérte a nyilvános ülés elhalasztását. Távolmaradása ez esetben feltétlen eljárási szabálysértést nem jelent. KÚRIA Bfv.III.1.093/2014/8.szám A Kúria Budapesten, a
- évi december hó
- napján tartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A csődbűncselekmény és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt bűnügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Gyulai Városi Bíróság 6.B.457/2011/
- számú, illetőleg a Gyulai Törvényszék 4.Bf.419/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, továbbá az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Gyulai Városi Bíróság a
- június
- napján kelt 6.B.457/2011/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki az
- évi IV. törvény rendelkezéseit alkalmazva - 3 rendbeli, különbözően minősülő, hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett csődbűncselekmény bűntettében, 2 rendbeli, az adóbevételt nagyobb mértékben csökkentő adócsalás bűntettében, adócsalás vétségében, továbbá 2 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségében. Ezért őt halmazati büntetésül 2 év 6 hónapi börtönbüntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra, 5 évi gazdasági társaságok ügyvezetésétől eltiltásra ítélte. A Gyulai Törvényszék a
- április
- napján meghozott 4.Bf.419/2013/
- számú ítéletével - a korábbi másodfokú határozat hatályon kívül helyezése folytán megismételt másodfokú eljárásban az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a terhelt cselekményeit 2 rendbeli, a Btk.
- §
(1)bekezdés b) pontja és
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő csődbűncselekmény bűntettének, további, a Btk. 404. §
(1)bekezdés c) pontja és a
(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő csődbűncselekmény bűntettének, a Btk. 396. §
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntettének, valamint 2 rendbeli, a Btk.
- §-ában meghatározott hamis magánokirat felhasználása vétségének minősítette, a börtönbüntetés tartamát 3 év 6 hónapra, a közügyektől eltiltás tartamát 5 évre súlyosította annak megállapításával, hogy a terhelt legkorábban a börtönbüntetés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A jogerős ítélet ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt, elsősorban a Be.
- §
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott okból, a másodfokú határozat hatályon kívül helyezése és a másodfokú bíróság más tanácsának új eljárásra utasítása érdekében. Az indítvány arra hivatkozott, hogy a terhelt előzetesen nem nyilatkozott akként, miszerint a másodfokú eljárásban a nyilvános ülésen nem kíván részt venni, távolmaradását orvosi iratokkal alátámasztotta, ennek ellenére a másodfokú bíróság a terhelt távollétében is megtartotta a nyilvános ülést, és azon ügydöntő határozatot hozott. Ezzel - az indítványozó álláspontja szerint - a Be. 373. §
(1)bekezdés II/d) pontjában meghatározott eljárási szabálysértést valósított meg, amely felülvizsgálati ok. A Legfőbb Ügyészség átiratában (BF.1309/2014/
- szám) a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta, arra utalt, hogy a terhelt távollétében a másodfokú bíróság nyilvános ülése megtarthatóságának egyetlen feltétele a terhelt szabályszerű idézése. Ha ez megtörtént, amennyiben a terhelt meghallgatása nem szükséges, a nyilvános ülés a terhelt távollétében is megtartható. Erre figyelemmel a támadott másodfokú határozat hatályában fenntartását indítványozta. A védő a Legfőbb Ügyészség indítványára írásban észrevételeket tett. Ebben a korábbi álláspontját megismételve arra is kitért, hogy a Kúria előzőleg a Bfv.II.1.015/2013/
- számú végzésével ugyanezen indokkal - tehát a szabályszerűen idézett terhelt nyilvános ülésről történt távolmaradása miatt - hatályon kívül helyezte a másodfokú bíróság határozatát, és új eljárásra utasította. A felülvizsgálati indítványt a Kúria a Be.
- §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el, és megállapította, hogy az nem megalapozott. A másodfokú eljárásban a törvény a bizonyításhoz fűzi a terhelt jelenlétét garanciális követelményként. Bizonyítás a másodfokú eljárásban kizárólag tárgyaláson folytatható [Be. 363. §
(2)bekezdés a) pont], ekként a tárgyalás a terhelt távollétében általában nem tartható meg. Törvényi kivételt csak az jelent e körben, ha a szabályszerűen megidézett terhelt - előzetesen bejelenti, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni (érdektelenség), vagy a terhére fellebbezést nem jelentettek be, tehát az ügyében súlyosítási tilalom áll fenn [Be. 365. §
(1)bekezdés]. Az ügyek másodfokú elbírálásának általános ügyintézési formája azonban nem a tárgyalás, hanem a nyilvános ülés [Be. 361. §
(1)bekezdés]. A nyilvános ülésen általában az irányadó tényállás alapján kizárólag jogi felülbírálat folyik. Ezzel összhangban a törvény szerint a nyilvános ülésen bizonyítás nem folytatható, az esetleges megalapozatlanság kiküszöbölése - felmentés esetét kivéve, eltérő tényállás megállapítását nem eredményezve - csak az iratok tartalma alapján, vagy ténybeli következtetés útján lehetséges. Ebben az ügyintézési formában tehát nem rendszerinti garanciális követelmények, jelenlétét a tárgyaláson szükségessé teszik. állnak fenn amelyek a azok a terhelt Ehhez képest kötelező védelem esetén a védő mellőzhetetlen részvétele mellett [Be. 361. §
(3)bekezdés] a Be. 362. §-ának
(3)bekezdése a szabályszerűen megidézett terhelt távollétében is lehetővé teszi a nyilvános ülés megtartását. A nyilvános ülés terhelt távollétében való megtartásának tehát mindössze egyetlen törvényi feltétele van, a terhelt szabályszerű idézése. Ha ez megtörténik, a terhelt részvételi joga biztosított, következésképp a törvény szerint az ügy nyilvános ülésen a terhelt távollétében is elbírálható, mégpedig függetlenül attól, hogy jelentettek be a terhére fellebbezést; bejelentette-e a terhelt a nyilvános ülésről való távolmaradását; vagy távolmaradásának előzetes bejelentése mellett, akár méltányolható indokokra hivatkozással is kérte-e a terhelt a másodfokú nyilvános ülés elhalasztását és új határnap kitűzését. A szükséges eljárásjogi garanciákat a nyilvános ülésen a terhelt szabályszerű idézése és kötelező védelem esetén a védő mellőzhetetlen jelenléte kellőképpen biztosítja. Az pedig nyilvánvaló, hogy amennyiben a Be. 361. §
(2)bekezdés b) pontja szerint a büntetéskiszabási körülményekre a terhelt meghallgatását a bíróság szükségesnek tartja, a megidézett, de meg nem jelent terheltet újra megidézheti, és ez okból a tárgyalást elhalaszthatja. (Természetesen az így elhalasztott tárgyaláson a terhelt meg nem jelenése szabályszerű idézése esetén nem lesz akadálya a nyilvános ülés megtartásának, ez esetben a büntetéskiszabási körülmények tisztázatlansága a terhelt terhére esik.) Ezeket az elveket szem előtt tartva az ítélkezési gyakorlat már korábban is elmozdult az 1/
- BKv számú kollégiumi vélemény
- pontjában írt arról a törvényi feltételek feletti követelményeket támasztó álláspontjáról, amely lényegében a terhelt jelenléte szempontjából a másodfokú nyilvános ülésen is a tárgyalási jelenlétre vonatkozó szabályokat kívánta érvényre juttatni (lásd: BH 2013.209.; 2013.333.; 2014.207-II. szám). Ebben az értelemben foglalt állást a Kúria Büntető Kollégiumának a 3/
- számú határozata, amikor kimondta: „a másodfokú nyilvános ülés - szemben a másodfokú tárgyalásra és harmadfokú nyilvános ülésre vonatkozó szigorúbb szabályozással [Be.
- §
(1)bekezdés, 394. §
(2)bekezdés] - a szabályszerűen megidézett szabadlábon levő terhelt távollétében is megtartható, függetlenül attól, hogy előzetesen bejelentette-e, hogy a nyilvános ülésen nem kíván részt venni, vagy jelentettek be a terhére fellebbezést". A kifejtettekhez képest a felülvizsgálati indítvány alapját képező ügyben, függetlenül attól, hogy korábban a Kúria a Bfv.II.1.015/2013/6. számú határozata milyen okból helyezte hatályon kívül a Gyulai Törvényszék 4.Bf.357/2012/8. számú ítéletét, a megismételt eljárásban hozott határozat hatályon kívül helyezésének a Be. 373. §
(1)bekezdés II/d) pontjában írt okból tehát azon az alapon, hogy a terhelt kötelező jelenléte nélkül bírálták el nyilvános ülésen az ügyet - nincs helye. Tény ugyanis és ezt az indítvány sem tette vitássá - a terhelt megidézése a nyilvános ülésre szabályszerű volt. A fent kifejtettek értelmében pedig a nyilvános ülés az eljárási szabályok sérelme nélkül megtartható volt akkor is, ha a terhelt betegségére hivatkozva kérte annak elhalasztását. A nyilvános ülés elmulasztása miatt a Be. 362. §
(4)bekezdése szerint igazolásnak nincs helye. A terhelt betegségére hivatkozással - főként felülvizsgálati eljárás eredményeként - a másodfokú bíróság határozatának hatályon kívül helyezésére és új eljárás elrendelésére igazolás alapján sem kerülhet sor. Felülvizsgálati indítványában a védő egyebek mellett az eljárt másodfokú tanács elfogultságára hivatkozva a támadott határozat hatályon kívül helyezésének esetére más eljáró tanács kijelölését is kérte. A Kúria megállapította, hogy az eljárt tanács tagjaival szemben a törvény szerinti egyetlen objektív kizárási ok [Be. 21. §
(1)bekezdés a)-d) pontok,
(2)bekezdés a)-c) pontok és
(4)bekezdés] nem áll fenn. A Be. 373. §
(1)bekezdés II/b) pontja szerint feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha az ügy elintézésében kizárt bíró vett részt. Ennek figyelembevételével a Kúria a felülvizsgálati indítvány alapján vizsgálta a támadott határozatban részt vevő bírák elfogultságát. Megállapította, hogy az elfogultsági bejelentés nem alapos, ekként a hivatkozott feltétlen eljárási szabálysértés az ügyben nem fordult elő. Egyfelől ugyanis az elfogultsági bejelentés érvényesíthetőségének a Be. 23. §
(3)bekezdésében írt feltételei maradéktalanul nem teljesültek, tekintve, hogy a felhozott kizárási okról tudomást szerzést - a másodfokú ítélet kihirdetését - nem követte nyomban a bejelentés, erre csak a
- augusztus 1-jén a bírósághoz érkezett felülvizsgálati indítványban került sor. Másfelől az a körülmény, hogy a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban az elbíráláskor hatályos Btk.-t alkalmazva ugyanolyan súlyú büntetést szabott ki a terhelttel szemben a másodfokú bíróság, mint amilyet a hatályon kívül helyezett ítélet tartalmazott, nem valószínűsíti az eljárt bírák elfogultságát sem. A terhelttel szemben a törvényes büntetési tétel keretei között kiszabott büntetés súlyossága pedig önmagában - amennyiben ez nem minősítésbeli vagy más anyagi jogszabálysértés következménye - nem lehet alapja a felülvizsgálatnak [Be.
- §
(1)bekezdés b) pontja]. Miután az indítványban anyagi jogszabálysértésre hivatkozás nem történt, az indítvány e körben a törvényben kizárt. A kifejtettekre, valamint arra is figyelemmel, hogy a Be. 423. §
(5)bekezdése szerint hivatalból észlelendő egyéb feltétlen eljárási szabálysértés sem fordult elő az ügyben, a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott másodfokú határozatot a Be.
- §-a alapján hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezés és felülvizsgálat kizártságára, valamint az indítvány megismétlésének tilalmára vonatkozó figyelmeztetés a Be.
- §
(4)bekezdésén, a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontján, a 418. §
(3)bekezdésén és a 421. §
(3)bekezdésén alapszik. Budapest,
- december
- Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Belegi József s.k. előadó bíró, Dr. Székely Ákos s.k. bíró A kiadmány hiteléül: írnok BÉ