A határozat elvi tartalma: A cselekmény büntethetősége nem szűnik meg a miatta próbára bocsátást kiszabó határozat jogerőre emelkedésével. A próbaidő leteltét követően pedig a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt történt vádemelés, majd az ügyek egyesítését követően valamennyi érdemi eljárási cselekmény - az általános szabályoknak megfelelően - félbeszakítja a próbára bocsátással elbírált cselekmény büntethetőségének elévülését is. KÚRIA Bfv.III.1.057/2014/7.szám A Kúria Budapesten, a
- év november hó
- napján tartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A zaklatás vétsége és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség által a III. rendű terhelt javára benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Debreceni Városi Bíróság 45.B.2122/2009/
- számú, illetőleg a Debreceni Törvényszék 18.Bf.548/2012/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az előterjesztők, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Debreceni Városi Bíróság a
- július 3-án kelt 45.B.2122/2009/
- számú ítéletével hatályon kívül helyezte a Debreceni Városi Bíróság 12.Fk.536/2005/
- számú ítéletének próbára bocsátó rendelkezését, és az abban kiszabott próbára bocsátást megszüntette. Egyúttal a III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében [
- évi IV. törvény - a továbbiakban: korábbi Btk. -
- §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a) pont], valamint zaklatás vétségében [korábbi Btk. 176/A. §
(1)bekezdés], és ezért őt halmazati büntetésül 300 napi tétel, napi tételenként 150 forint, összesen 45.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetésének esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról is. Ügyészi fellebbezés alapján eljárva a Debreceni Törvényszék a
- szeptember 24-én kihirdetett és ugyanaznap jogerőre emelkedett 18.Bf.548/2012/
- számú ítéletével a terhelttel szemben a garázdaság bűntettében történő ismételt bűnösséget megállapító rendelkezést mellőzte, egyebekben az elsőfokú határozatot a III. rendű terhelt vonatkozásában helybenhagyta. A III. rendű terheltet az alapügyben kiszabott halmazati büntetés alapjának részét képező garázdaság bűntette miatt a Debreceni Városi Bíróság a
- november
- napján kelt és aznap jogerős 12.Fk.536/2005/
- számú ítéletével 1 évi időtartamra próbára bocsátotta. Az alapügyben elbírált zaklatás vétségét a III. rendű terhelt - a jogerős ítélet szerint -
- szeptember hónap eleje és
- április
- napja között követte el. Ez utóbbi cselekmény miatt a Debreceni Városi Ügyészség
- október
- napján nyújtotta be a vádiratot az elsőfokú bírósághoz, az elsőfokú bíróság pedig
- július 3-án egyesítette a próbára bocsátás megszüntetése iránti eljárást az alapügyhöz. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség B.707/2014/2-I. szám alatt a III. rendű terhelt javára, a Be.
- §
(1)bekezdés b) pontjára alapítva terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Ennek indokai szerint törvényt sértettek az eljárt bíróságok, amikor a III. rendű terhelttel szemben hozott korábbi ítélet próbára bocsátó rendelkezését hatályon kívül helyezték, a próbára bocsátást megszüntették és vele szemben - a garázdaság bűntette miatt is - halmazati büntetést szabtak ki. Az ügyészi álláspont szerint ugyanis a garázdaság bűntette kapcsán a terhelt büntethetősége
- november 8-án - elévülés folytán megszűnt. Az elévülést nem szakította félbe az alapügyben a vádirat benyújtása, mert arra másik - a próbára bocsátással zárult ügytől eltérő - külön büntetőeljárásban került sor, ami semmiféle összefüggésben nem állt a hivatkozott korábbi eljárással. Hivatkozott az Alkotmánybíróság 23/D/
- AB határozata indokolásának III/2.
- pontjára is, mely szerint az elkövető ellen más ténybeli alapú bűncselekmény miatt foganatosított eljárási cselekmény nem szakítja félbe az adott bűncselekmény büntethetőségének elévülését. Mindezekre figyelemmel indítványozta, miszerint a Kúria a támadott határozatot annyiban változtassa meg, hogy mellőzze a Debreceni Városi Bíróság 12.Fk.536/2005/
- számú ítéletében megállapított próbára bocsátásról való kiszabására való utalást. rendelkezést és a halmazati büntetés A Legfőbb Ügyészség a BF.1148/
- számú átiratában - utalt arra, hogy a halmazati büntetés kiszabása jelen esetben annak mértékétől függetlenül törvénysértő. Ezért a felülvizsgálati indítványt változatlan tartalommal tartotta fenn, és az abban foglaltakkal egyező indítványt terjesztett elő. A terhelt és észrevételt. védője a felülvizsgálati indítványra nem tett A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdés első fordulata értelmében tanácsülésen bírálta el. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja alapján felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetőleg a büntetés végrehajtását a Btk. 86. §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel. A büntetés (illetve az intézkedés) törvényessége esetében a felülvizsgálat oka a Btk. - adott büntetés kiszabása (intézkedés alkalmazása) anyagi jogi alapjára, valamint a nemére, mértékére vonatkozó - mérlegelést nem tűrő rendelkezésének megszegése. Konkrét ügyben a büntetés (intézkedés) anyagi jogi alapja - részint a helyes minősítést meghatározó, - részint az adott büntetés kiszabására (intézkedés alkalmazására), valamint nemére, mértékére vonatkozó anyagi jogi rendelkezés. A minősítés azonban nem önmagában oka a felülvizsgálatnak. Kizárólag minősítésre vonatkozó kifogás esetében felülvizsgálatnak nincs helye. Felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a minősítés mellett egyben a kiszabott büntetés is sérelmezett. Ha pedig törvénysértő a minősítés, akkor vizsgálandó, hogy helyes minősítés esetében mennyiben helytálló a kiszabott büntetés [Be. 416. §
(1)bekezdés b) pont első fordulat]. Másrészt viszont felülvizsgálati ok - minősítéstől függetlenül önmagában az adott büntetés kiszabására (intézkedés alkalmazására), nemére, mértékére vonatkozó és mérlegelést nem tűrő anyagi jogi rendelkezés megszegése [Be. 416. §
(1)bekezdés b) pont második fordulat]. Végül szintén felülvizsgálati ok önmagában a szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggesztését kizáró anyagi jogi szabály ellenére a végrehajtás felfüggesztése [Be. 416. §
(1)bekezdés
- b)pont harmadik fordulat]. Kétségtelen, hogy a büntethetőség elévülése a büntetőigény érvényesítését kizárja. Az elévülés a büntetőjogi felelősségre vonás akadálya, büntethetőséget megszüntető ok [1978. évi IV. törvény szerinti Btk. 32. §
- b)pont, 2012. évi C. törvény szerinti Btk. 25. §
- b)pont]. Az 1978. évi IV. törvény szerinti Btk. 72. §
(1)bekezdése alapján a bíróság a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja. Következésképpen próbára bocsátás esetében a büntető igény érvényesítése - részben (a büntetőjogi felelősség megállapításával) megtörténik, viszont - részben (a büntetés kiszabása vonatkozásában) elhalasztódik. Ezzel összhangban rendelkezik - a Be. 330. §
(2)bekezdés b) pontja akként, hogy a bíróság bűnösséget megállapító ítéletben bocsátja próbára a vádlottat, és - a Btk. 73. §
(3)bekezdése akként, hogy az elkövető büntethetősége - a törvényi feltételek mellett - a próbaidő elteltével szűnik meg. Ehhez képest, amennyiben az a kifogás tárgya, hogy elévült a próbára bocsátással elhalasztott büntetéskiszabás iránti igény, akkor az a büntetés kiszabásának (intézkedés alkalmazásának) alapjára vonatkozó anyagi jogi szabály megsértésére vonatkozik, és ezért a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjának második fordulata szerinti felülvizsgálati okot képez. Ez esetben a mérlegelést nem tűrő anyagi jogi rendelkezés a Btk. 73. §
(2)bekezdés kezdő tétele, miszerint „a próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni". A próbára bocsátás alkalmazásának és a próbára bocsátás megszüntetésének egyaránt vannak mérlegelést nem tűrő törvényi feltételei, melyek megsértése a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálati okot alapoz meg. Ugyanakkor míg a feltételek megléte mellett sincs a próbára bocsátás alkalmazásának törvényben kötelező esete, addig a megszüntetés törvény erejénél fogva kötelező. Ezáltal biztosított ugyanis anyagi jogilag a büntető igény maradéktalan érvényesítése. A felülvizsgálati indítvány pedig az elévülés bekövetkeztére hivatkozással éppen a büntető igény érvényesíthetőségét tette vitássá. A felülvizsgálati indítvány álláspontja azonban nem helytálló. A Btk. 73. §
(2)bekezdés második fordulatának kötelező rendelkezése szerint a próbára bocsátást akkor kell megszüntetni és büntetést kiszabni, ha a próbára bocsátottat a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt elítélik. Ebben az esetben a Be. 330. §
(4)bekezdése alapján a próbára bocsátó rendelkezést hatályon kívül kell helyezni, és halmazati büntetést kell kiszabni. A jelen ügyben a próbára bocsátás 1 éves próbaideje
- november 9-én vette kezdetét, és
- november
- napján telt volna el; az újabb bűncselekmény - a zaklatás vétségének - elkövetési ideje pedig az irányadó tényállás szerint
- szeptember hónap elejétől
- április
- napjáig tartott. Az a feltétel tehát teljesül, hogy az újabb elkövetési ideje - részben - a próbaidő alatti. bűncselekmény Figyelemmel kell lenni azonban arra is, hogy a próbára bocsátás megszüntetésére addig van lehetőség, ameddig annak a bűncselekménynek a büntethetősége, amely miatt a próbára bocsátást elrendelték, el nem évül [2/
- (VII. 8.) BK véleménnyel fenntartott
- BK vélemény II/
- pontja]. A próbára bocsátást elrendelő bírósági határozat a bűncselekmény büntethetőségének elévülését félbeszakítja, a próbaidő tartama pedig a korábbi Btk.
- §
(4)bekezdése szerint az elévülés határidejébe nem számít be. Ezért az elévülési határidő a próbaidő elteltével kezdődik újra, amennyiben a Btk. 73. §
(3)bekezdése alapján a büntethetőség nem szűnik meg. Jelen ügyben erről van szó. Ez az időpont a jelen esetben 2008. november 8. napja. A korábbi Btk. 33. §
(1)bekezdés b) pont II. fordulata értelmében a zaklatás vétségének büntethetősége 3 év elteltével évült el, így ez a fentiekből következően - amennyiben elévülést félbeszakító eljárási cselekmény nem történt volna -
- november 7-én következett volna be. Kétségkívül az ügyek egyesítésére és a próbára bocsátással kapcsolatos rendelkezések nem jogerős, majd jogerős meghozatalára már ezt követően került sor. Az ügyben azonban alapvető jelentősége van annak, hogy a terhelt ellen a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt az ügyész
- október 29-én azaz a garázdaság bűntette miatti büntethetőség elévülését megelőzően - vádiratot nyújtott be, melyben egyébként a próbára bocsátás megszüntetését is indítványozta. A próbára bocsátás sajátos büntetőjogi szankció; a vádlott büntetőjogi felelőssége ilyen esetben megállapításra kerül, azonban a büntetés kiszabása elhalasztódik. Ezért bár az intézkedés kiszabására ügydöntő határozatban kerül sor, azonban annak jogerőre emelkedésével nem szűnik meg az állam büntetőjogi igénye; azt csak a Btk.
- §
(3)bekezdésében foglalt külön rendelkezés szünteti meg, a próbaidő letelte után, a próbaidő eredményes eltelte, azaz a hivatkozott törvényhely
(2)bekezdésében felsorolt okok hiánya esetén. Ugyanakkor - büntetés kiszabásának hiányában - értelemszerűen nem kezdődik meg a szankció végrehajthatóságának elévülése sem. Az állam pedig a garázdaság bűntette miatt a próbára bocsátással fenntartott büntetőjogi igényét érvényesítette, amikor az ügyész a próbaidő alatt elkövetett zaklatás vétsége miatt vádat emelt a terhelttel szemben, és kifejezte büntetőjogi igényérvényesítésének szándékát a próbára bocsátással elbírált cselekmény miatt is. Megjegyzi a Kúria, hogy utóbbi hiányában, tehát önmagában a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatti vádemelés - a próbára bocsátással kapcsolatos indítvány hiányában is - elévülést félbeszakító hatással bírt volna. Az újabb bűncselekmény elkövetése, illetve a próbára bocsátás megszüntetése és annak további jogkövetkezményei között ugyanis a törvényen alapuló és törvény erejénél fogva érvényesülő, szoros ténybeli kapcsolódás van (mely például azt is eredményezi, hogy a próbaidő alatti elkövetést észlelni és jogkövetkezményeit alkalmazni a bíróság még ügyészi indítvány hiányában is köteles). Tehát a jelen ügyben a terhére rótt garázdaság bűntette miatt a III. rendű terhelt büntethetőségének elévülése 2009. október 29-én is félbeszakadt, majd félbeszakította azt - ismét három éven belül - az ügyek egyesítése és a próbára bocsátás nem jogerős megszüntetése is, 2012. július 3-án. A garázdaság bűntette miatt büntetés jogerős kiszabására 2013. szeptember 24-én tehát törvényesen, elévülési időn belül került sor. Ebből következően a bíróság jogerős ügydöntő határozatában a Btk. 73. §
(2)bekezdése alapján törvényesen szabott ki a terhelttel szemben halmazati büntetést. Mindezekre figyelemmel - s miután nem észlelt olyan egyéb eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat a III. rendű terhelt vonatkozásában a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdésének b) pontja zárja ki. A Be. 418. §-ának
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdésének
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §-ának
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,
- november
- Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Somogyi Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Benedek Éva Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: írnok BÉ