Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.201/2014/3/II. A Fővárosi Ítélőtábla dr. Radácsi Dóra ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Polgár Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- február
- napján kelt 21.G.41.337/2012/
- számú ítélete ellen a felperes által benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy az illetékfeljegyzési jogára tekintettel le nem rótt 993.600,(Kilencszázkilencvenháromezer-hatszáz) Ft másodfokú eljárási illetéket fizessen meg az államnak, az adóhatóság felhívására. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a peres felek
- július 29-én vállalkozási szerződést kötöttek
- szeptember 1-től
- augusztus 30-ig tartó időszakra, amelyben megállapodtak abban, hogy az alperes az ... felnőtt labdarúgó csapatának minden hivatalos mérkőzését megelőzően a szerződés
- pontjában leírtaknak megfelelően az felperes címe szám alatt található ... Stadion nézőterének átfogó takarítási munkáit elvégzi, legkésőbb a mérkőzés kezdési időpontját megelőző három órával bezárólag, valamint vállalja a főépület belső részeinek takarítását. A vállalkozót a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítése esetén havi 1.650.000,- Ft + áfa vállalkozási díj illeti meg. A szerződés 7.
- pontjában a felek a rendes felmondás jogát úgy korlátozták, hogy azt a jelen szerződés vonatkozásában
- augusztus 1-ig kizárták,
- augusztus 1-jét követően a felmondási időt hat hónapban határozták meg. A vállalkozási szerződést a felperes részéről Cs. I. ügyvezető, az alperes részéről M. Z. ügyvezető írták alá. A felek a szerződés 4.
- pontját, azaz a vállalkozási díj megfizetésének módját
- december 1-jén írásban módosították. A módosított szerződés szerint a megrendelő a vállalkozási díj megfizetésére - a teljesítési igazolásoknak megfelelően -
- szeptember 1-től a szerződés lejártáig havonta a vállalkozó által kiállított számla alapján minden hónap 15-ig vállalt kötelezettséget. A felperes részéről J. A. az A... Zrt.-nek B. M. részére küldött takarítási munkára vonatkozó megrendelést a
- szeptember 10-i NB-I-es mérkőzés előtt
- szeptember 5-én, továbbá a
- október 16-i mérkőzés előtt
- október 10-én. Az A... Zrt. részéről B. M. mindkét e-mailre a válaszában azt írta, hogy ott lesznek a munkavégzésre. J. A. mint a felperes szervezési asszisztense a
- szeptember 24-i mérkőzést megelőzően
- szeptember 19-én, a
- október 29-i mérkőzés előtt
- október 18-án küldött takarítási munkára vonatkozó megrendelést az A... Zrt. részére. J. A.-nak a
- november 26-i takarítási munkára vonatkozó megrendelést tartalmazó e-mailjére B. M. az A... Zrt. részéről november 21-én azt a választ küldte e-mailben, hogy a takarítással kapcsolatban Sz. F. vezérigazgatót keressék meg.
- szeptemberében és októberében a felperessel kötött vállalkozási szerződés alapján az alperes végzett takarítási munkát a ... Stadionban. Az A... Zrt. munkaerő és tárgyi eszközök biztosításával segítette szívességi alapon az alperest a munkavégzésben. Az erre a két hónapra vonatkozó alperesi munka elvégzését igazoló teljesítésigazolásokat a felperes aláírta.
- április 12-től kezdődően a felperes önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetője dr. Gy. E., aki a
- április 6-án kelt, az alperes ügyvezetője részére címzett levelében leírta, hogy a perbeli vállalkozási szerződéssel kapcsolatban felmerült annak a gyanúja, hogy annak keltezése nem valós és olyan időszakra is vonatkozik, mely időszakban a szerződés tárgya valójában még meg sem valósult a megállapodást aláírók által tudottan, így felmerülhet a jogtalan haszonszerzés célzata is, valamint a szerződést aláíró felek olyan időtartamban és olyan feltűnően értékaránytalan vállalkozási díjban állapodtak meg, mely az ... Kft. gazdasági érdekeivel ellentétes, azaz a szerződés semmis, érvénytelen. Az alperes ezt a levelet
- április 10-én vette át. Az alperest megelőzően
- júliusáig a B..... Zrt. - névváltozás folytán az A... Global Services Hungary Zrt. - végezte a takarítási és a futballpálya karbantartási munkákat. Ezen két fél között
- október 1-jén létrejött vállalkozási szerződésben a vállalkozási díj 2.000.000,- Ft + áfa/hónap volt. A szerződés
- pontjában a felek abban állapodtak meg, hogy a vállalkozó az ... felnőtt labdarúgó csapatának minden hivatalos mérkőzését megelőzően a szerződés
- pontjában leírtaknak megfelelően a ... Stadion nézőterének átfogó takarítási munkáit elvégzi, legkésőbb a mérkőzés kezdési időpontját megelőző három órával bezárólag, valamint vállalja a centerpálya kertészeti karbantartásának, szaktanácsadásának elvégzését. Ugyanezen felek
- szeptember 30-án reklámszolgáltatási szerződést kötöttek. A két szerződés alapján a vállalkozási szerződésben foglaltak pénzügyi teljesítést nem igényeltek. A felperes az elsőfokú bíróságra
- július 27-én benyújtott keresetében a felek között létrejött vállalkozási szerződés érvénytelenségének a megállapítását kérte, a szerződésben meghatározott szolgáltatás és annak értéke között fennálló feltűnő értékaránytalanság miatt a Ptk.
- §-ának
(2)bekezdésére, valamint a Ptk. 235. §-ának
(1)bekezdésére hivatkozással. Mivel az alperes részéről már történt teljesítés, ezért a Ptk. 237. §
(2)bekezdése alapján azt kérte, hogy a szerződést a határozathozatalig terjedő időre,
- február 1-jéig, nyilvánítsa hatályossá akként, hogy a vállalkozási díj vonatkozásában szüntesse meg a feltűnő értékaránytalanságot és a vállalkozási díjat a szerződés hatályossá nyilvánításának időszakára 815.000,- Ft + áfa/hó összegben állapítsa meg. Előadta, hogy a felperesnél
- októberében a részesedések 94 %-a vonatkozásában tulajdonosváltás, majd ezt követően ügyvezetőváltás történt. Az új tulajdonos és ügyvezető több olyan ügyletről szerzett tudomást, amelyről az előző tulajdonos nem adott felvilágosítást. Megállapításra került, hogy a peres felek közötti szerződés ellenére az alperes
- november 1-jét megelőzően semmilyen munkát nem végzett a felperesnél. Az új vezetőség a szerződésben átalánydíjként meghatározott vállalkozási díjat az alperes által vállalt és elvégzett munkához képest aránytalanul magasnak találta. A felperes által megkeresett társaságok azon a véleményen voltak, hogy az átalánydíj helyett a felperes érdekeit az szolgálná, ha a meccsek előre jól kalkulálható számához képest alkalmankénti összegben állapodnak meg. A felperes ajánlatot kért a ... Biztonságtechnikai és Szolgáltató Kft.-től, aki a havi átalánydíj összegét 815.000,- Ft + áfa/hó összegben határozta meg. Álláspontja szerint a perbeli vállalkozási díj aránytalanul magas a végzett szolgáltatás mértékéhez, illetve annak tényleges piaci értékéhez viszonyítva, azaz a megállapodásban kikötött vállalkozási díj és a nyújtott szolgáltatás között feltűnően nagy az értékaránytalanság. A felperes írásban közölte az alperessel, hogy a szerződést feltűnő értékaránytalanság miatt megtámadja. Előadta továbbá, hogy a felperesnek a B..... Zrt.-vel kötött vállalkozási szerződéséből megállapítható, hogy a feladatkörök nem egyeznek meg, mivel abban kertészeti tanácsadás is volt. Az alperes az ellenkérelmében a felperes keresetének az elutasítását és perköltségben történő marasztalását kérte. Előadta, hogy a feltűnően nagy értékkülönbségnek a szerződés megkötésének az időpontjában kell fennállnia. Nem vethető össze ilyen bizonytalan gazdasági környezetben folyamatosan alakuló keresleti-kínálati viszonyok között két különböző, egy év eltéréssel adott árajánlat. Tudomása szerint
- júliusát megelőzően a ... Stadiont egy másik gazdasági társaság jóval magasabb áron takarította, mint később az alperes. A felperes a szerződéskötést megelőzően több ajánlatot versenyeztetve választotta ki a vállalkozó személyét és döntött az alperes mellett. A felek által megállapított és kölcsönösen elfogadott vállalkozási díj ilyen nagyságrendű megrendelés esetén minden tekintetben értékarányosnak tekinthető és a szerződéskötés időpontjában szokásos piaci viszonyokat tükrözi. Az, hogy a felek négyéves határozott időtartamra kötötték meg a szerződést átalánydíjas fizetéssel, mindkét fél érdekét szolgálta. A ... Kft. ajánlata fele annyi futballmérkőzéssel, így lényegesen kevesebb takarítási tevékenységgel számolt, ezért nem hasonlítható össze az alperesi vállalkozási szerződés tartalmával. A megtámadási jogot nem lehet valamilyen okból már nem kívánt szerződés esetén utólagosan, a szerződéstől való szabadulás vagy jobb szerződési feltétel kikényszerítésének eszközéül használni, mivel ez a Ptk.
- §-ának
(1)és
(2)bekezdései alapján is tiltott, mert joggal való visszaélést valósítana meg. Az alperes által benyújtott teljesítésigazolások egyértelműen bizonyítják, hogy
- szeptember és október hónapokban is maradéktalanul eleget tett a szerződésben vállalt kötelezettségeinek. A felperes 2012 áprilisáig semmilyen kifogást nem emelt a lefolytatott egyeztetések, tárgyalások eredményeképpen közösen megállapított vállalkozási díjjal kapcsolatban. A Fővárosi Törvényszék a
- február
- napján kelt 21.G.41.337/2012/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 346.500,- Ft perköltséget és külön felhívásra a Magyar Államnak 763.500,- Ft eljárási illetéket. Határozata indokolása szerint az 1/F/3 sorszám alatt benyújtott okirat alapján megállapította, hogy a felek között
- július 29-én írásban vállalkozási szerződés jött létre. A PK
- számú állásfoglalásban foglaltak alapulvételével vizsgálta a szerződéskötés körülményeit, a szerződés megkötésének közvetlen előzményeit, a szerződés speciális jellegét, sajátos rendelkezéseit, amellyel kapcsolatban széles körű tanúbizonyítást folytatott le. N. K.. volt felperesi gazdasági igazgató tanúvallomása azt bizonyította, hogy a felperes korábbi ügyvezetője a szerződés megkötése előtt több cégtől is kért takarítási munkára ajánlatot. A korábban takarítást végző cég az adott feltételekkel tovább nem vállalta a takarítást. Volt olyan cég is, amelyik kb. 1.800.000,- Ft áron vállalta volna a munkát, és volt az alperes ajánlata. A tanú vallomása alátámasztotta azt, hogy három ajánlat is volt, mielőtt a felperes az alperessel megkötötte volna a perbeli vállalkozási szerződést. Ezen tanú vallomása azt is bizonyította, hogy 2011 szeptemberében, októberében már az alperes végzett takarítási munkát. Cs. I., a felperes volt ügyvezetője, tanúvallomásában előadta, hogy három társaság volt, amellyel beszélt és árajánlatot kért tőlük, a legkedvezőbb ajánlatot az alperes adta, amiben ugyanazt a munkát végezte, amit korábban az A... Zrt. Elmondta, hogy 2011 szeptemberében, októberében már az alperes végzett takarítási munkát a stadionban. N. K., a felperes volt kommunikációs igazgatója, tanúvallomásával megerősítette azt, hogy
- szeptemberében és októberében az alperes takarított. M. Z. alperesi volt ügyvezető előadta, hogy
- szeptemberétől az alperes takarított. J. A.
- szeptemberében, októberében takarítási munkákra vonatkozó megrendelést küldött az A... Zrt.-nek, amelyről ő értesült, mivel ismerte az A... Zrt. vezérigazgatóját, Sz. F.et. Jelezte, hogy a megrendelések tévesen mentek az A... Zrt.-hez, mert azokat már az alperesnek kellett volna elküldeni. Sz. F., az A... Zrt. vezérigazgatója, tanúvallomásában megemlítette, hogy volt egy átmeneti időszak, amikor a cég támogatást nyújtott az új takarítást végző cégnek, szívességből. Elmondta azt, hogy amikor a felperessel a szerződést megkötötték, akkor a kertészeti szaktanácsadási munkát nem vették figyelembe, csak a takarítással számoltak. Felvinczy Emese, alperesi alkalmazott tanúvallomása ugyancsak alátámasztotta azt, hogy az alperes ősszel kezdett dolgozni, az A... Zrt. besegített a munkába, volt egy átállási időszak, amikor az A... Zrt. emberek és technikai eszközök biztosításával is segítette az alperest. Kizárólag J. A. és K. Zs. - mindketten felperesi alkalmazottak - nyilatkoztak úgy, hogy 2011 szeptemberében, októberében nem az alperes végezte a takarítást. Az elsőfokú bíróság valamennyi tanúvallomást és ezzel kapcsolatos okiratot értékelve arra a megállapításra jutott, hogy 2011 szeptemberében és októberében az alperes volt az, aki a takarítási munkát a stadionban elvégezte. Az elsőfokú bíróság a Pp.
- §-ának
(1)és
(2)bekezdései alapján a meghallgatott tanúk vallomásait egybevetve és azokat összességükben értékelve azt állapította meg, hogy a felperes, mielőtt az alperessel a takarítási munkára vonatkozóan vállalkozási szerződést kötött volna, az akkori ügyvezető útján több cégtől is kért árajánlatot. Az egyik cég a korábban takarítást végző A... Zrt. volt, amelyik az ügyvezető nyilatkozata szerint a korábbi feltételekkel már nem tudta vállalni a munka elvégzését. Az A... Zrt. pénzügyi ellenszolgáltatást nem kapott a teljesítéséért, a felperes által nyújtott reklámszolgáltatás miatt tulajdonképpen egy barterügylet jött létre a felek között. Több tanú vallomása alátámasztotta, hogy az A... Zrt.-én kívül még több árajánlatot tevő vállalkozás volt, az egyik ajánlata magasabb vállalkozási díjat tartalmazott, mint az alperesé. Összességében azt a következtetést vonta le, hogy a több megkeresett társaság közül az alperes ajánlata volt a legkedvezőbb, az alperes vállalta a legkisebb összegért a takarítási munka elvégzését, a felperes ezért az alperessel kötött határozott időtartamú vállalkozási szerződést. Az alperesi volt ügyvezető nyilatkozatából az is kiderült, hogy az alperesnek tudomása volt a felperesi fizetési késedelemről és magának a felperesnek is az volt az érdeke, hogy olyan céggel kössön új vállalkozási szerződést, amelyik esetlegesen felperesi fizetési késedelem esetén nem indít rögtön akár felszámolási eljárást a felperessel szemben. Mivel a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között a feltűnően nagy értékkülönbségnek a szerződéskötéskor kell fennállnia, ezért az elsőfokú bíróság sem a vállalkozási szerződés tervezetet, sem pedig a
- február 9-i árajánlatot nem vette figyelembe. Osztotta az elsőfokú bíróság az alperesnek azon álláspontját, hogy a megtámadási jogot nem lehet visszaélésszerűen gyakorolni és azt arra használni, hogy a fél utólagosan szabaduljon az általa vállalt kötelezettségtől, mert az adott piaci körülmények között jobb feltételekkel tudna újabb szerződést kötni. Az elsőfokú bíróság az okiratok és a tanúvallomások alapján azt állapította meg, hogy a felperes a szerződés megkötésének az időpontjában az adott piaci környezetben a több ajánlat közül a számára legkedvezőbb, legkisebb vállalkozási díjat tartalmazó ajánlatot fogadta el és ez alapján kötött az alperessel vállalkozási szerződést. Ebben a körben az A... Zrt.-vel kötött szerződés csak részben vehető figyelembe, egyrészt a magasabb összegű átalánydíj miatt, másrészt az A... Zrt. vezérigazgatójának azon nyilatkozata miatt, hogy a kertészeti szaktanácsadási munkát a szerződéskötéskor nem vették figyelembe, továbbá a szerződés teljesítése egyik fél részéről sem igényelt pénzügyi teljesítést. Mindezekre a körülményekre is figyelemmel az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen szakértői bizonyítás elrendelése nélkül is azt tudta megállapítani, hogy a perbeli vállalkozási szerződés a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti feltűnően nagy értékkülönbség jogcímén nem érvénytelen. Mindezekre tekintettel a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben elsődlegesen kérte annak megváltoztatásával a kereseti kérelmének történő helyt adást; másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének a Pp.
- §-a alapján történő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára történő utasítását azzal, hogy a perrel kapcsolatban felmerült költségekben az alperest marasztalja. Bejelentette, hogy a felperesi társaság
- március 28-tól kezdődően felszámolás alatt áll, ennek igazolására csatolta a Cégközlöny közleményét, valamint a felszámoló által jelen perre adott ügyvédi meghatalmazást. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, mivel a bizonyítási eljárás hiányos, illetve a beszerzett bizonyítékokból az elsőfokú bíróság téves következtetéseket vont le. A felperesnek a vállalkozási szerződés szerint éves szinten, függetlenül a stadionban játszott meccsek számától és így a takarítás szükségességétől, 19.800.000,- Ft + áfa fizetési kötelezettsége keletkezett. A fizetési kötelezettségen túlmenően különösen terhes rendelkezése a szerződésnek, hogy annak felmondása
- augusztus 1-jéig kizárt, majd azt követően csak hat hónapos felmondási idővel mondható fel. E körben megjegyezte, hogy a szerződés
- február 1-jén a felperes felmondása alapján az alperes által is elismerten megszűnt. Kereseti kérelme bizonyítására csatolta a ... Biztonságtechnikai és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság által
- februárban ugyanarra a szolgáltatásra vonatkozó ajánlatot, amelyben a vállalkozási díj összesen egy évre 9.780.000,- Ft + áfa lenne. Az NB-I-es felnőtt labdarúgó csapat éves hazai meccsprogramja alapján az ajánlatot adó társaság véleménye szerint az átalánydíjazás helyett a felperesi társaság érdekeit az szolgálná, ha a stadion takarítása tárgyában alkalmankénti összeg kerülne meghatározásra. Mindehhez szükséges tudni azt, hogy az NB-I-es felnőtt labdarúgó csapatnak egy évben 15 bajnoki és maximum 6 magyar kupa, valamint ligakupa mérkőzése van. Az éves bajnokság végét követő nyári szünetben, valamint a szezonközi téli szünetben a csapat kb. 2-2 hónapig nem játszik mérkőzéseket a stadionban. Mindezen körülményekre tekintettel továbbra is úgy véli, hogy az alperessel kötött megállapodásban kikötött vállalkozási díj és a nyújtott szolgáltatás között feltűnő értékkülönbség van, a vállalkozási díj aránytalanul magas a végzett szolgáltatás mértékéhez, illetve annak tényleges piaci értékéhez viszonyítva. Álláspontja bizonyítására már a keresetlevélben, illetve a per minden tárgyalásán kérte igazságügyi szakértő kirendelését a szerződésben vállalt szolgáltatás valós piaci értéke megállapítására. Ezen bizonyítási indítványnak az elsőfokú bíróság nem adott helyt, az ítéletben ennek rövid indokolását adta. Álláspontja szerint ez az indokolás a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglalt indokolási kötelezettségnek nem felel meg. Változatlanul az a véleménye, hogy a per eldöntése szempontjából nélkülözhetetlen igazságügyi szakértői vélemény beszerzése, ezért ezt a bizonyítási indítványt továbbra is fenntartotta. Az elsőfokú bíróság a szerződéskötés körülményeire és az alperesi teljesítés kezdő időpontjának meghatározására széles körű tanúbizonyítást folytatott le, azonban a tanúk néhol ellentmondásos és nem életszerű vallomásaiból az elsőfokú bíróság nem megfelelő jogi következtetést vont le. A szerződéskötés körülményeivel kapcsolatban idézte ..., M. Z. és Cs. I. tanúk vallomását és előadta, hogy az ítélet indokolásával ellentétesen nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy hogyan történt az árajánlatok értékelése és az sem, hogy miért az alperes ajánlata volt a legkedvezőbb. Az elsőfokú bíróság a szerződés teljesítésének kezdő időpontja vonatkozásában is széles körű bizonyítást folytatott le, Sz. G., Cs. I., M. Z. és Sz. F. vallomását fogadta el, szemben a felperesi tanúk J. A. és K. Zs. vallomásával. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által elfogadott tanúvallomások szintén egymásnak ellentmondóak és életszerűtlenek. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felperes fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást érdemben helyesen állapította meg és helytálló jogi következtetéssel utasította el a felperes keresetét az általa előterjesztett jogcímen. Az elsőfokú bíróság a PK 267 számú állásfoglalásban rögzítetteknek megfelelően vizsgálta a szerződéskötés körülményeit, a szerződés egész tartalmát, az ügylet jellegéből adódó sajátosságokat. Ezzel kapcsolatban a tanúvallomásokat és a rendelkezésre álló bizonyítékokat a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megfelelően, okszerűen értékelte és mérlegelte, amiből helyesen jutott arra a következtetésre, hogy nincs olyan szakkérdés, ami az igazságügyi szakértő kirendelését indokolná a feltűnően nagy értékkülönbség megállapítására. A felperes által a fellebbezésében is kiemelt, a keresetlevél mellékletét képező F/4 alatti,
- február 9-én kelt ... Biztonságtechnikai és Szolgáltató Kft. által adott árajánlat azért nem vehető figyelembe, mert a perbeli szerződés átalányáras szerződés, míg ez az árajánlat az adott alkalomra vonatkozóan tartalmaz összeget. A felperes a keresetét azzal indokolta, amit az elsőfokú eljárásban is megerősített, hogy az átalánydíjas kikötés - figyelemmel a mérkőzések számára - hátrányos a felperesre nézve; nem szolgálja az átalánydíjas szerződés a felperes érdekeit, mivel nem tervezhető előre a mérkőzések száma. Ez a tényállítás azonban a feltűnően nagy értékkülönbséget és az igazságügyi szakértő kirendelését nem alapozza meg. A PK
- számú állásfoglalás szerint a jogszabály alkalmazása során nem támogatható az olyan törekvés, hogy az értékviszonyokat jól ismerő szerződő fél (esetenként azért, hogy a hátralékos ellenszolgáltatástól szabaduljon), a feltűnően nagy értékkülönbségre alapított megtámadással a másik fél rovására indokolatlanul kedvezőbb ellenszolgáltatás elérésére törekedjen. A forgalom biztonsága azt követeli meg, hogy a szerződő felek körültekintően járjanak el a szerződések megkötésénél, megfontoltan tegyék meg szerződési nyilatkozataikat, hogy kölcsönösen bízhassanak a szerződések fennmaradásában. A forgalom biztonsága érdekében meg kell akadályozni, hogy a megtámadási jogot bárki is az utólag valamilyen okból megbánt szerződéstől való szabadulás vagy pedig kedvezőbb szerződési feltételek kikényszerítésének eszközéül használja fel. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az adott esetben a felperes részéről éppen ilyen, a bíróság által megakadályozandó törekvés tapasztalható. Mindezekből pedig az következik, hogy nincs olyan szakkérdés, ami szakértői bizonyítást igényelne. A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján - annak helytálló indokaira tekintettel - helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján a fellebbezési eljárási illetéket az illetékfeljegyzési jogára tekintettel, külön felhívásra meg kell fizetnie. Az alperesnek a másodfokú eljárásban költsége nem merült fel, ezért erről a Fővárosi Ítélőtáblának nem kellett döntenie. Budapest, 2015. év április hó 16. napján . Mika Ágnes s.k. a tanács elnöke . Kurucz Zsuzsánna s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő . Gáspár Mónika s.k. bíró