A határozat elvi tartalma: Csalás, és nem sikkasztás valósul meg, ha a kft. ügyvezetője a megrendelőktől a megrendelés során, meghatározott termék legyártatása céljából átvett pénzt más célokra fordítja. A téves minősítés azonban nem vezet a jogerős ítélet megváltoztatásához, ha a kiszabott büntetés annak alapul vételével is törvényes. KÚRIA Bfv.II.1304/2014/6.szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő február hó
- napján tartott v é g z é s t: A sikkasztás bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt és védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva az Esztergomi Járásbíróság 3.B.310/2008/
- számú, illetőleg a Tatabányai Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.Bf.364/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. Az Esztergomi Járásbíróság - hatályon kívül helyezést követő megismételt eljárásban - a
- április
- napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 3.B.310/2008/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 10 rendbeli sikkasztás bűntettében [
- évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.)
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés II. fordulat c) pont,
(5)bekezdés b) pont] és 33 rendbeli sikkasztás bűntettében [korábbi Btk. 317. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés II. fordulat c) pont,
(4)bekezdés b) pont]. Ezért őt - halmazati büntetésül - 1 év - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte. Rendelkezett továbbá a polgári jogi igényekről és a bűnügyi költségről. A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljárt Tatabányai Törvényszék a
- április
- napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 2.Bf.364/2013/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta: a terhelt terhére rótt bűncselekményeket sikkasztás bűntettének [
- évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
- §
(4)bekezdés b) pont,
(2)bekezdés bc) pont - tényállás II.6.], 36 rendbeli sikkasztás bűntettének [Btk. 372. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés b) pont,
(2)bekezdés bc) pont - tényállás I., II.1-5.,8-10.,1227.,29-35.,37.,39.,41-42.] és 6 rendbeli sikkasztás vétségének [Btk. 372. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bc) pont - tényállás II.7.,11.,28.,36.,38.,
- pont - utóbbi elírva ismételten
- pontként] minősítette; ezért a terheltet - halmazati büntetésül - az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetésre ítélte a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó ítéleti rendelkezés érintetlenül hagyása mellett; megállapította, hogy a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra; 22.000 forint pénzösszegre vagyonelkobzást rendelt el; mérsékelte az illetéket, eltérően rendelkezett a polgári jogi igényekről és a bűnügyi költségről; egyebekben az egyik magánfél nevének helyesbítésével helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a terhelt és a védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdésének a) pontja alapján a bűnösség megállapítása miatt, felmentés érdekében. A közös felülvizsgálati indítvány szerint: - a terhelt bűnösségének megállapítására törvénysértéssel került sor; - a terhelt által a megrendelőktől átvett, foglalónak vagy előlegnek nevezett pénznek nem volt meghatározott rendeltetése. Az a vállalkozói díj felét kitevő mértékű díjelőleg volt. Az átvételével a kft. tulajdonába került, amely felett az ügyvezető terheltnek rendelkezési joga volt. A könyvszakértő véleménye is alátámasztotta, hogy a kft.-nek a saját eszközei között kellett nyilvántartania megrendelőktől átvett pénzeszközöket, amelyeket a gazdálkodásával összefüggésben bármire fordíthatott. Miután az ekként átvett pénz a számára idegen dolgot nem képezett, ezért a terhelt sikkasztást nem követhetett el azzal, hogy az átvett pénzt a kft. kiadásaira fordította. Ez nem tekinthető eltulajdonításnak. a bűnösség kimondásából folyó egyéb rendelkezések (vagyonelkobzás, polgári jogi igények megítélése, illeték és bűnügyi költség megfizetésére kötelezés) is mellőzendőek. A Legfőbb Ügyészség a BF.1546/
- számú felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta. átiratában a A Legfőbb Ügyészség úgy látta, hogy az irányadó tényállás szerint a terhelt a sértettek által előlegként átadott összegeket abból a célból vette át, hogy azokat a nyílászárók elkészítésére és leszállítására továbbküldi a Kft. részére. Mivel a pénzt meghatározott rendeltetéssel vette át, az nem került sem a terhelt, sem a kft. tulajdonába. Ez jogkérdés, amit a bíróság, és nem a könyvszakértő dönt el. Az átvett pénz nem volt vállalkozói díjelőleg. Amikor pedig a terhelt a pénzt eltérő célra, a kft. kiadásainak fedezésére fordította, a megrendelők által rábízott idegen dolgot eltulajdonította. Az alapügyben eljárt bíróságok törvényesen állapították meg a terhelt bűnösségét valamennyi bűncselekményben és törvényes a vagyonelkobzás elrendelése is. A polgári jogi igényre, az illetékre és a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezések felmentő rendelkezés hiányában nem vizsgálhatóak. A Legfőbb Ügyészség - miután feltétlen eljárási szabálysértést nem észlelt - a megtámadott határozat tanácsülésen történő hatályában fenntartását indítványozta. A terhelt és a védő a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett közös észrevételében tévesnek tekintették, hogy a terhelt „megpántlikázva", abból a célból vette volna át az előleget, hogy azt továbbküldi a gyártónak. A pénzt továbbra is vállalkozói díjelőlegnek tekintették. III. A terhelt és a védő felülvizsgálati indítványát a Kúria az alábbiak szerint nem találta alaposnak. A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amely a jogerős ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja, a tényállás támadására nem biztosít lehetőségét. A felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó. A felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be.
- §
(1)bekezdés]. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak sincs helye [Be. 419. §
(1)bekezdés, 388. §
(2)bekezdés], tehát a jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. A Be. 416. §
(1)bekezdése a) pontjának
- fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor. Az elsőfokú bíróság által megállapított (első fokú ítélet III. pont - 3-
- oldal), a másodfokú bíróság által kiegészített és helyesbített (másodfokú ítélet
- oldal) történeti tényállás lényege szerint a terhelt egy nyílászárók értékesítésével és forgalmazásával foglalkozó kft. ügyvezetőjeként
- május
- és
- február
- napjai között felvette 43 sértett megrendelését. A sértettektől foglalóként vagy előlegként előre elkérte a fizetendő ár felét, 6 esetben ötvenezer forintot meg nem haladó, 36 esetben ötvenezer-egy és ötszázezer forint közötti kisebb és 1 esetben ötszázezer-egy és ötmillió forint közötti nagyobb összeget. Az átvett összeget egyetlen esetben sem továbbította a gyártó cég felé, hanem a kft. adósságainak rendezésére használta fel. A terhelt utóbb egyetlen sértett kárát térítette meg, 42 sértett kára nem térül meg. A kft. és a sértettek az elkövetéskor hatályos Ptk.
- §-a szerinti vállalkozási szerződést kötöttek. E szerződés alapján a kft., mint vállalkozó munkával elérhető eredmény létrehozására, míg a sértettek, mint megrendelők a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére voltak kötelesek. Az irányadó tényállás nem tartalmazza, hogy a szerződő felek e szerződésben megállapodtak volna arról, hogy a kft. az előre fizetett összegeket kizárólagosan a nyílászárók legyártatása érdekében használhatta fel. Az elkövetéskor hatályos Ptk.
- §-ának értelmében, akire pénzt ruháznak át, tulajdonossá lesz akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos. A sértettek részéről előre kifizetett pénz tehát a kft. tulajdonába került. Márpedig a kft. eszközeivel az ügyvezető terhelt - a kft. gazdálkodása keretében - szabadon rendelkezhetett, ezzel a rendelkezéssel ily módon sikkasztást nem követhetett el. A Kúria ennyiben értett egyet a felülvizsgálati indítványban kifejtett jogi állásponttal. Ezt meghaladóan azonban nem értett egyet azzal, hogy a terhelt bűnösségének kimondására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor. A hatályos Btk.
- §-ának
(1)bekezdése szerint - szó szerinti egyezéssel a korábbi Btk. 318. §-ának
(1)bekezdésével -, csalást követ el az, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz. A terhelt hosszabb időn keresztül - 9 hónapon át - nem kisszámú, összesen 43 sértettet érintően újra és újra ugyanazt a magtartást tanúsította. Felvette e megrendelést és a vállalkozói díjelőleget, de azt nem a szerződésben foglalt megállapodásnak megfelelően használta fel. A nyílászárók legyártatására, leszállítására és beépítésére felvett pénzt a kft. adósságainak rendezésére fordította. A szerződés olyan jogügylet, amely a két fél akaratának találkozásával, akaratuk kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre [elkövetéskor hatályos Ptk. 205. §
(1)bekezdés]. Szerződésről azonban csakis akkor lehet szó, amennyiben a feleknek valóságos a szerződési akaratuk. Így pl. adásvétel esetén az egyik fél valamit elad, amit a másik fél megvesz, átvesz és azért ellenértéket fizet. Az irányadó tényállás alapján a Kúria arra következtetett, hogy a hosszabb időn át tanúsított, esetről-esetre azonos módon ismétlődő terhelti magatartás kifejtését, végrehajtását egyetlen akarat vezette, éspedig az, hogy a sértettek sorától pénzhez jusson, és azzal rendezze a kft. adósságát. Az elsőfokú bíróság foglalkozott ugyan a cselekmények csaláskénti minősítésének a kérdésével, de azt elvetette „különös tekintettel arra, hogy a megrendelések jelentős hányada teljesítésre került" (lásd elsőfokú ítélet
- oldal utolsó bekezdés,
- oldal első bekezdés). Ezzel utóbb a másodfokú bíróság is egyetértett (másodfokú ítélet
- oldal utolsó bekezdés). A csalás kapcsán azonban a teljesítőképesség és a teljesítési készség egymástól eltérhet és a bűnösség kérdését ez utóbbi - az akarati tényező - dönti el (BH
- 160.I.). A terhelt részéről 43 sértett esetében hiányzott az akarat a szerződések teljesítésére. A sértetteket a teljesítési készségét illetően tévedésbe ejtette, mert ésszerű alapon hihették, hogy megrendelésük teljesítést von majd maga után. A terhelt magatartása következtében a sértettek kárt szenvedtek. Minderre figyelemmel a csalás törvényi tényállásának elemei maradéktalanul megvalósultak. Ehhez képest - bár téves minősítés alapján - a terhelt bűnösségének megállapítása nem volt törvénysértő. A minősítés ugyan nem volt törvényes, ám - miután a sikkasztás és a csalás büntetési tételei azonosak, s a terhelt büntetésének mértéke ezen belül maradt - az törvénysértő büntetéshez nem vezetett [Be.
- §
(1)bekezdés b) pont
- fordulat]. A büntetés önmagában akkor eshetne felülvizsgálat alá, ha - a minősítésen túl - a büntető törvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközve volna a nemében vagy mértékében törvénysértő (BH 2012.239.), amire hivatkozás sem volt, és ilyen törvénysértést a Kúria maga sem észlelt. A kifejtettek alapján a Kúria - a Be.
- §-a
(1)bekezdésének
- fordulata szerint tanácsülésen, a Be.
- §
(1)bekezdése
- mondatának
- fordulatának megfelelő összetételben eljárva, s miután feltétlen eljárási szabálysértést maga sem észlelt - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatot - a Be.
- §-a alapján - hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- február
- Dr. Molnár Gábor Miklós s. k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s. k. előadó bíró, Dr. Krecsik Eldoróda s. k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző NYM