A határozat elvi tartalma: Amennyiben a csalás sértettje a saját vagyonából a maga és két családtagja részére kíván utazási jogosultságot vásárolni, és a csalási cselekmény következtében az utazástól mindhárman elesnek, a csalás egy rendbeli és a minősítés a kifizetett teljes összeghez igazodik, mert csak a sértett vagyonában következett be csökkenés. KÚRIA Bfv.II.1262/2014/8.szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő február hó
- napján tartott v é g z é s t: A csalás bűntette miatt I.rendű terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt és védője által benyújtott közös felülvizsgálati indítványt elbírálva a Gödöllői Városi Bíróság 15.B.461/2010/
- számú ítéletét, illetőleg a Budapest Környéki Törvényszék, mint másodfokú bíróság 14.Bf.120/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Gödöllői Városi Bíróság a
- október
- napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 15.B.461/2010/
- számú ítéletével I.rendű terheltet bűnösnek mondta ki csalás bűntettében [
- évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.)
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés c) pont,
(5)bekezdés b) pont - K L M sérelmére] és 15 rendbeli csalás bűntettében [korábbi Btk. 318. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés c) pont,
(4)bekezdés b) pont]. Ezért őt - halmazati büntetésül, mint különös visszaesőt - 3 év 6 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett költségről. továbbá a polgári jogi igényekről és a bűnügyi A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljárt Budapest Környéki Törvényszék a
- január
- napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 14.Bf.120/2013/
- számú ítéletével az első fokú ítéletet megváltoztatta: - a terhelt terhére rótt cselekményeket csalás bűntettének [
- évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bc) pont,
(3)bekezdés b) pont - K L M sérelmére] és 15 rendbeli csalás bűntettének [Btk. 373. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bc) pont,
(3)bekezdés b) pont] minősítette, - megállapította, hogy terhelt a börtönbüntetés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra, - a polgári jogi igényekről részben eltérően rendelkezett; egyebekben helybenhagyta az első fokú ítéletet. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a terhelt és védője nyújtott be közös felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §
(1)bekezdése b) pontjának
- fordulata alapján arra hivatkozással, hogy törvénysértő minősítés folytán törvénysértő büntetés kiszabására került sor. A felülvizsgálati indítvány szerint: - a csalás sértettje az, akinek vagyonában értékcsökkenés következik be, azaz akinél a kár jelentkezik, - a 420.000 forintot a saját pénzéből, utólagos elszámolás szándéka nélkül befizető K L M magát és ajándékként két hozzátartozóját fizette be, így ők mindhárman sértettek fejenként 140.000 forint erejéig, - a két hozzátartozó azért sértett, mert az ajándékozással az utazás jogosultságához jutottak és az ezt tanúsító ún. voucher az utasokat egyenként jogosítja, - így a terhelt cselekményei a korábbi Btk. alapján 17 rendbeli kisebb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntetteként minősülnek, - elmaradt a jelen ügynek az első fokú ítélet
- oldalának
- bekezdésében jelölt másik üggyel való egyesítése, és ezzel nem született egy eljárásban egyetlen halmazati büntetés. A terhelt mindezek alapján a minősítés részbeni megváltoztatását és a halmazati büntetés enyhítését indítványozta. A Legfőbb Ügyészség a BF.1493/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta. Kifejtette, hogy az irányadó tényállás szerint a 420.000 forintot K L M fizette be, ezért értékcsökkenés kizárólag az ő vagyonában keletkezett, kár egyedül őt érte. Az utazási díj befizetésével a csalás befejezetté vált. Az utazás ezt követő meghiúsulása, az utazás személyenként a két hozzátartozóját is sértő elmaradása a minősítésre már nem hat ki. A Legfőbb Ügyészség ezért miután feltétlen eljárási szabálysértést nem észlelt - indítványozta a megtámadott határozat tanácsülésen történő hatályában fenntartását. A terhelt a Kúriához címzett
- december 16-án kelt és a Legfőbb Ügyészséghez címzett keltezés nélküli, oda
- január 5-én érkezett észrevételében - a Kúriától nyilvános ülés kitűzését, a Legfőbb Ügyészségtől álláspontjának megváltoztatását kérte, - eljárási hibának látta, hogy a „koronatanú" nem lett személyesen kihallgatva, csak írásban tett vallomást, nem hallgatták ki a volt védőjét és nem tették a per tárgyává a vouchereket tartalmazó emaileket, valamint elutasították az ezekre irányuló bizonyítási indítványokat, - hosszasan értekezett arról, hogy ügyében a büntetés-végrehajtási bíró dönthetne a szabadságvesztés fele része utáni feltételes szabadságra bocsátásáról, eggyel enyhébb végrehajtási fokozatról vagy enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásáról. A Legfőbb Ügyészség a
- január 5-én kelt BF.14/2015/I. számú átiratában azzal küldte meg a terhelt beadványát, hogy az ügyben korábban tett indítványát változtatás nélkül fenntartja. A védő nem terjesztett álláspontjára. elő észrevételt a Legfőbb Ügyészség III. A Kúria azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati indítvány nem alapos, részben törvényben kizárt, míg a Legfőbb Ügyészség indítványa alapos. A Kúria előrebocsátja, hogy a terhelt kérelme alapján - és más okból sem - látta szükségesnek és indokoltnak nyilvános ülés tartását, ezért a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálta el. A büntetés-végrehajtási kérdések pedig nem képezik a felülvizsgálat tárgyát, így azokkal a Kúria nem foglalkozott.
- A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amely a jogerős ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja, azaz nem nyitja meg a ténybeli sérelmezés lehetőségét. A felülvizsgálati eljárásban a felülbírálat a jogerős határozatban megállapított, s nem támadható tényálláshoz [Be.
- §
(1)bekezdés] kötött. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye [Be. 419. §
(1)bekezdés, 388. §
(2)bekezdés], tehát a jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nem csak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A terhelt észrevételeiből egyértelműen az állapítható meg, hogy alapvetően a bűnösségének megállapítását sérelmezi. A Be. 416. §
(1)bekezdése a) pontjának
- fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor. Az anyagi jogi szabályok megsértését azonban a terhelt kizárólag olyan eljárásjogi szabálysértésekkel indokolta, amelyek nem tartoznak az ún. feltétlen eljárási szabálysértések Be.
- §-a
(1)bekezdésének
- c)és
- d)pontjában megvont - zárt körébe. A terhelt valójában az irányadó tényállás, illetve a bíróság mérlegelésének helyességét támadta, a bizonyítékok mikénti értékelését vitatta, átértékelését célozta, és mindezen keresztül kifogásolta a bűnösségének megállapítását - ami felülvizsgálati eljárásban kizárt. Az egyesítés általában csak lehetőség az ügyek célszerűségi alapon történő együttes elbírálásához [Be. 72. §
(2)bekezdés] és kizárólag a próbára bocsátással kapcsolatosan kötelező [Be. 265. §
(2)bekezdés]. Az egyesítés elmaradása nem szerepel az ún. feltétlen eljárási szabálysértések között, a felülvizsgálatot viszont az ún. relatív eljárási szabálysértések nem alapozzák meg. 2. A Be. 416. §
(1)bekezdése b) pontjának
- fordulata alapján helye van felülvizsgálatnak, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. A másodfokú bíróság által - helytállóan - alkalmazott hatályos Btk.
- §-ának
(1)bekezdése szerint a csalást az követi el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz. A közös felülvizsgálati indítvány által sem vitatottan elkövetett csalás törvényi tényállásának elemét képező kár alatt a büntető törvény eltérő rendelkezése hiányában a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés [Btk. 459. §
(1)bekezdés
- pont] értendő. A Kúria egyetértett az eljárt bíróságokkal abban, hogy K L M 420.000 forintnyi befizetésével kizárólag a befizető vagyona csökkent, csakis őt érte kár, következésképpen ennek a cselekménynek ő az egyetlen sértettje. K L M a saját vagyonából egyoldalúan teljesítette a befizetést. Ezzel az egyoldalú aktusával egyidejűleg ajándékozta meg két hozzátartozóját is. Az ajándékozás eredményeként a hozzátartozók érdeke legfeljebb az elmaradt váromány folytán sérült. Nem jutottak ténylegesen hozzá ajándékukhoz. Ez a körülmény azonban a korábban már befejezett bűncselekmény minősítése szempontjából közömbös. A csalás ugyanis a kár bekövetkeztével befejezetté válik. Az irányadó tényállás szerint K L M a 420.000 forintot befizette, és ezzel a kár bekövetkezett. A büntető törvény alkalmazásában a kár ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebb [Btk.
- §
(1)bekezdés a) pont]. Valamennyi sértett - köztük K L M - befizetése és kára ezen összeghatárok közé esik. Ehhez képest törvényesen minősítette a másodfokú bíróság a felrótt cselekményeket egyaránt kisebb értékre, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettének. Miután a minősítés törvényes, nincs legális lehetőség a jogerősen kiszabott büntetés vizsgálatára. A büntetés önmagában akkor eshetne felülvizsgálat alá, ha - a minősítésen túl - a büntető törvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközve volna a nemében vagy mértékében törvénysértő (BH 2012.239.), amire hivatkozás sem volt, és ilyen törvénysértést a Kúria maga sem észlelt. A kifejtettek alapján a Kúria - a Be. 424. §-a
(1)bekezdésének
- fordulata szerint tanácsülésen, a Be.
- §
(1)bekezdése
- mondatának
- fordulatának megfelelő összetételben eljárva - miután a hivatalból lefolytatott vizsgálata eredményeként feltétlen eljárási szabálysértést nem észlelt a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatot - a Be.
- §-ának megfelelően - hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- február
- Dr. Molnár Gábor Miklós s. k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s. k. előadó bíró, Dr. Krecsik Eldoróda s. k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző NYM