Bfv.974/2014/6 – Kúria

(1)bekezdés a) pont,

(2)bekezdés II. fordulat]. Ezért őt 6 hónap - végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte, és előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Az I. rendű terhelt és védője által megalapozatlanság miatt és felmentés érdekében bejelentett fellebbezése alapján másodfokon eljárt Budapest Környéki Törvényszék a 2013. november 22. napján megtartott tárgyaláson meghozott 3.Bf.450/2013/9. számú ítéletében a járásbíróság ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta. Cselekményét bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének [Btk. 396. §

(7)bekezdés] minősítette és büntetését 200 napi tétel, napi tételenként 1000 forint, összegében 200.000 forint pénzbüntetésre enyhítette. A terhelt tekintetében az előzetes mentesítésre vonatkozó rendelkezést mellőzte. A Budakörnyéki Bíróság első fokú ítéletének a Budapest Környéki Törvényszék másodfokú ítéletével helyesbített történeti tényállása szerint a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács

1. április
2. napján arról tájékoztatta K Nagyközség Önkormányzatát, hogy a települési önkormányzat által a Cs út - A u. - K u. - I köz belterületi utak felújításának támogatására a célelőirányzat terhére benyújtott pályázat tartalmát projektként iktatva elfogadta. Ezen utak felújítására K Nagyközség Önkormányzatát 39.917.200 forint összegű, vissza nem térítendő támogatásban részesítette. A közbeszerzési eljárás eredményeképpen K Nagyközség Önkormányzata a S Zrt.-vel kötött szerződést
3. szeptember
4. napján a Cs út - A u. - K u. - I köz belterületi közutak felújítására. K Nagyközség Önkormányzatának polgármestere a
5. november
6. napján kelt, a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított
7. évi LXV. törvény
8. §

(2)bekezdése d) pontja alapján felhatalmazta K Nagyközség egyik önkormányzati képviselőjét, I. rendű terheltet, hogy az önkormányzati tulajdonban álló belterületi utak kivitelezésével kapcsolatosan teljes jogkörben eljárjon (pl.: tárgyalásokat folytasson a Zrt.-vel, szerződés-módosítást elkészítsen, műszaki átadás-átvételt lebonyolítson, végzett munkájáról a képviselő-testület előtt beszámoljon). A megbízás a kivitelezés teljes időtartamára, a jogerős átadás-átvételi eljárás lefolytatásáig érvényes volt. K Nagyközség Önkormányzata nevében, néhai K L polgármester

1. november
2. napján kelt beadványában kérelmezte a Középmagyarországi Regionális Fejlesztési Tanácsnál, hogy a pályázat műszaki tartalmához és az azóta jóváhagyott módosításhoz képest a pályázattal elnyert teljes összeget oly módon hasznosíthassa, hogy az önkormányzat a B utca felújítását is megvalósíthassa. A Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács a
3. november
4. napján tartott ülésén a 104/
5. (XI. 23.) KMRFT számú határozatával a kérelmet kedvezően elbírálva, a megítélt támogatási összeg és intenzitás megtartásával azt jóváhagyta. Ezáltal az önkormányzati beruházáshoz 48,8 %-os vissza nem térítendő támogatást nyújtott az önkormányzat részére. A Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács tehát engedélyezte további műszaki tartalomként a tanács 25/2006/III.28./KMRFT számú határozatával megállapított pályázat kiegészítéseként a B utca felújítását is, így K Nagyközség Önkormányzata és a Zrt. között létrejött fővállalkozói szerződést a felek
6. december
7. napján akként módosították, hogy K Nagyközség Önkormányzata megrendelte a B utca felújítását is 13.764.800 forint vállalkozói díj ellenében. Az I. rendű terhelt ezzel egyidejűleg azzal bízta meg a II. rendű és a III. rendű terhelteket, hogy a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács által jóváhagyott, B utcát érintő felújítási munkálatok helyett ténylegesen az O utca és a Sz utca felújítását végezzék el. A III. rendű terhelt a fővállalkozási szerződés-módosításnak a Zrt. képviseletében történő aláírásakor tisztában volt azzal, hogy ténylegesen nem a B utca kerül majd felújításra. A Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács
8. március
9. napján támogatási szerződést kötött K Nagyközség Önkormányzatával a terepülési önkormányzat Cs út, A u., K u., I köz és a B utca belterületi közutai burkolat-felújításának a támogatására. A támogatás összege 39.917.200 forint összegű vissza nem térítendő támogatás volt, melyet a decentralizált helyi önkormányzatok fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis major tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 295/
10. (XII. 23.) Korm. rendelet
11. §-a szerint, a Magyar Köztársaság
12. évi költségvetéséről szóló
13. évi CLIII. törvény
14. számú mellékletében a Közép-magyarországi Régió részére biztosított keretből nyújtott. Az I. rendű terhelt annak ellenére, hogy tisztában volt vele, hogy a B utca felújítása nem történt meg, aláírta a
15. április
16. napján kelt teljesítésigazolást, mely valótlanul azt tanúsította, hogy a Zrt. a K Nagyközség Önkormányzat szilárd burkolatú utak felújítása II. ütemére a B utca felújítását I. osztályú minőségnek megfelelően, határidőre elvégezte. A Zrt. részéről a teljes igazolást II. rendű terhelt annak ellenére írta alá, hogy ő is tisztában volt azzal, hogy az okiratban foglaltak nem fedik a valóságot. A Zrt. a B utca felújítására hivatkozva 13.764.780 forint összegben számlát állított ki, amely a felújítás elvégzésének az igazolása céljából, a hamis tartalmú teljesítés igazolással együtt benyújtásra került a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácshoz a vissza nem térítendő támogatás összegének lehívása érdekében. A Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Kht. a támogatás felhasználásának
17. június
18. napján és
19. július
20. napján történő ellenőrzése során megállapította, hogy a B utca felújítása nem történt meg. A fentiekre tekintettel a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács 29/
21. (VII. 23.) számú határozata alapján a 130006706U számú Támogatási szerződésének teljes támogatási összegének, azaz 39.917.200 forintnak a visszavonásáról határozott, melyről K Nagyközség Önkormányzatát
22. december
23. napján kelt levelében értesítette, egyúttal a támogatási szerződéstől is elállt. „A I. rendű és a II. rendű terheltek azzal, hogy a valótlan tartalmú teljesítési igazolást aláírták, mely alapján a valótlan tartalmú számla kiállítása megtörtént, szándékosan segítséget nyújtottak ahhoz, hogy a pályázati összeg felhasználásával kapcsolatos pénzügyi elszámoláshoz ezen valótlan tartalmú okiratok felhasználásra kerüljenek". II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt arra hivatkozással, hogy a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor és emellett a büntetőeljárás során az ügy érdemére kiható súlyos eljárási szabálysértés történ. A védő szerint eljárási szabálysértéssel történt annak megállapítása, hogy az I. rendű terhelt tudomással bírt a B utca felújításának szerepeltetéséről a pályázati eljárásban és ennek folytán bűnösségének megállapítása a büntető anyagi jog szabályait sérti. Álláspontja szerint az ügy felderítése nem volt teljes körű, a megállapított tényállás lényeges körülményeket nem tartalmaz, és az eljárt bíróságok e körben kialakított álláspontjukat kellően nem indokolták meg. A védő minderre tekintettel elsődlegesen a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozat megváltoztatását és a terhelt felmentését, másodlagosan a támadott határozat hatályon kívül helyezését, és új eljárás lefolytatásának elrendelését indítványozta. A Legfőbb Ügyészség a Bf.1191/
24. számú átiratában a védő felülvizsgálati indítványát részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak jelölte meg, és a megtámadott határozat - I. rendű terheltre vonatkozó részének hatályában fenntartását indítványozta. Álláspontja szerint a tényállás megalapozottságának vitatására az eljárási törvény nem nyújt lehetőséget. A terhelt szándékának megkérdőjelezése is a tényállásban nem szereplő tényekre utalással történik és ezért a tényállás támadásának minősül. Az irányadó tényállás alapján a terhelt bűnösségének kimondására és cselekményének minősítésére a büntető anyagi jogszabályokkal összhangban került sor, ezért - ún. abszolút eljárási szabálysértés hiányában is - a Legfőbb Ügyészség a támadott határozat hatályában fenntartását indítványozta. A Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakra tett észrevételében az I. rendű terhelt védője álláspontját fenntartva a támadott határozat felülbírálatra alkalmatlan volta mellett érvelt, újabb figyelembe veendő bizonyítékot is megemlítve. III. A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a védő felülvizsgálati indítványában megjelölt - a Be.
25. §-a

(1)bekezdésének

1. a)és
2. c)pontjában meghatározott - okokból, másrészt a Be. 416. §-a

(1)bekezdésének c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423. §

(4)-

(5)bekezdések] bírálta felül. A felülbírálatra a Be. 420. §-ának

(1)bekezdése szerint tanácsülésen került sor. A Kúria a védő által indítványozott nyilvános ülés kitűzését nem látta indokoltnak. A jogerős marasztaló határozat felülvizsgálatának eredményeként a Kúria a felülvizsgálati indítványt - a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakkal egyezően - részben a törvényben kizártnak, az érdemi felülvizsgálatot lehetővé tévő részében pedig alaptalannak találta. A támadott határozat az I. rendű terhelt tekintetében történt felülbírálata során a Kúria a Be. 416. §

(1)bekezdésének c) pontjában felsorolt, a Be. 373. §

(1)bekezdésének I.

1. b)vagy
2. c)pontjában, illetve a II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértést nem észlelt. A védő felülvizsgálati indítványában ugyan formailag hivatkozott e körbe eső eljárási szabálysértésre - a Be. 373. §

(1)bekezdés III/a) pontja értelmében hatályon kívül helyezésnek van helye, ha a bíróság indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan -, azonban a Kúria azt nem találta elfogadhatónak. Egyetértett a Legfőbb Ügyészség értékelésével, amely szerint a védő e kifogásai tartalmilag a tényállás támadásának, a bizonyítékok mikénti értékelésének minősülnek, amelyre a felülvizsgálat során nincs törvényes lehetőség. Ugyancsak egyetértett a Kúria a legfőbb ügyészi átiratban kifejtett érveléssel abban, hogy a terhelt bűnösségének vitatása a törvényben kizárt indokokon alapul. A Be. 416. §

(1)bekezdésének a) pontja értelmében felülvizsgálati okot képez, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. A felülvizsgálati eljárásban e kérdéskörben azonban kizárólag jogkérdések vizsgálhatók, azok tehetők vitássá. A Be. 423. §-ának

(1)bekezdése ugyanis előírja, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Be. 419. §-ának

(1)bekezdése értelmében alkalmazandó a Be. 388. §-ának

(2)bekezdése, amiből következően a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítás lehetősége kizárt. A tilalmazott körbe esik ezért a védőnek valamennyi olyan hivatkozása, amely a tényállás felderítetlenségét vagy hiányosságát kifogásolja, bizonyítékok figyelmen kívül hagyására hivatkozik, és amelyek folytán kétségbe vonja azt az ítéleti megállapítást, hogy az I. rendű terhelt tisztában volt a B utcai felújítás pályázati eljárásban történt szerepeltetésével. A jogerős határozat tényállásában rögzítettekből és a bizonyítékok értékelése körében kifejtettekből félreérthetetlenül megállapítható az eljárt bíróságok ezzel kapcsolatos álláspontja, és az is kétségtelen, hogy e megállapításra mely bizonyítékok értékelésével jutottak. E megállapítások felülvizsgálati eljárásban meg nem engedett támadását jelenti az ellentétes eredményre jutó védői érvelés, amelynek érdemi megvizsgálására - a már ismertetett törvényi környezet folytán - a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség. Az irányadó tényállás alapján a másodfokon eljárt Budapest Környéki Törvényszék indokoltan alkalmazta (Btk. 2. §) a cselekmény elbírálásakor hatályos büntető törvénykönyv rendelkezéseit és a terhelt cselekményét törvényesen minősítette. (Meg kell jegyezni, hogy e körben ellentéteset a felülvizsgálati indítvány sem állított.) A kifejtettek alapján a Kúria az I. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és a megtámadott határozatot - a Be. 426. §-a alapján - az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §-ának

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §-a

(4)bekezdésének a b) pontja zárja ki. A Be. 418. §-ának

(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §

(1)bekezdésének

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421. §-ának

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,

1. december
2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Sándor s.k. előadó bíró, Dr. Katona Sándor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző NYM