Bfv.870/2014/9 – Kúria

(2)-

(3)bekezdései által körülírt -

(1)bekezdése, s ehhez képest mindaz, amit a Be. 354. §-ának

(4)bekezdésében a büntetőeljárási törvény megjelöl, már csupán eligazító sarokkövet képező segédszabályok. II. A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén a próbaidő törvényi minimum alatt meghatározott tartama rendes jogorvoslatban a súlyosítási tilalom része, a rendkívüli jogorvoslatok közé tartozó felülvizsgálati eljárásban pedig a terhelt terhére irányul a tartam felemelését célzó ügyészi indítvány, s a felemelésnek nincs is törvényi akadálya. KÚRIA Bfv.II.870/2014/9.szám A Kúria Budapesten, a

1. év december nyilvános ülésen meghozta a következő hó
2. napján tartott í t é l e t e t: A csődbűncselekmény bűntette és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Pest Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budakörnyéki Járásbíróság 10.B.1153/2009/
3. számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének próbaidejét

(1)évről 2 (kettő) évre felemeli. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 15.240 (tizenötezerkettőszáz negyven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Budakörnyéki Járásbíróság a 2014. március 12. napján tárgyaláson meghozott, kihirdetett és fellebbezés hiányában aznap jogerős 10.B.1153/2009/27. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki csődbűncselekmény bűntettében [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 290. §

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés] és folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntettében [korábbi Btk. 289. §

(1)bekezdés a)-b) pont,

(4)bekezdés b) pont]. Ezért a terheltet halmazati büntetésül 10 hónap, végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett, fogházbüntetésre ítélte. Rendelkezett továbbá az előzetes mentesítésről és a bűnügyi költségről. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a Pest Megyei Főügyészség nyújtott be Bf.7551/2008/1-I. szám alatt a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt - a Be. 416. §-a

(1)bekezdésének b) pontja alapján - a szabadságvesztés fokozatának és a végrehajtás felfüggesztése próbaidejének törvénysértő megállapítása miatt, börtön fokozat és két évtől öt évig terjedő próbaidő meghatározása érdekében. A megyei főügyészség indokai szerint a bíróság a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát a bűntettekre tekintettel eggyel enyhébbként állapította meg, de nem hívta fel és nem indokolta meg a korábbi Btk. 45. §-a

(2)bekezdésének alkalmazását, - a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének próbaidejét egy évben határozta meg, holott a korábbi Btk. 89. §-ának

(3)bekezdése szerint a próbaidő bűntett esetén két évtől öt évig terjedő lehet. A Legfőbb Ügyészség a BF.1073/

1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt csak abban a részében tartotta fenn, hogy a próbaidő meghatározása törvénysértő volt. Indítványozta a próbaidő - nyilvános ülésen történő megváltoztatásával - törvénynek megfelelő tartamú meghatározását. Az ügyészi álláspontra a terhelt felülvizsgálati eljárásban kirendelt védője tett észrevételt. Ebben nem vitatta, hogy egyfelől a próbaidő egy évben megállapított tartama a törvényben meghatározott minimális két évi tartamnál kevesebb, másfelől a próbaidő tartamának - szerinte két évre - emelése felel meg a törvénynek. Az észrevétel egyebekben a következőket tartalmazza: az anyagi jogi rendelkezések egyértelműek, és a felfüggesztés próbaidejének tartama kívül esik a rendes jogorvoslat kapcsán a súlyosítási tilalmat értelmező törvényhelyben [Be.
2. §

(2)-

(4)bekezdés] felsorolt eseteken. Így a Legfelsőbb Bíróság szóhasználatával élve „kétségtelenül hátrányosabb", de a súlyosítási tilalmat nem érintő kérdésről lenne szó. A védő két közzétett jogesetre (BH+ 2007.293., BH+ 2013.224.) hivatkozással felvetette, hogy a próbaidő felemelése a terhére irányuló indítvány-e, amiben állásfoglalást kért. terhelt Ugyanis a két jogeset - egyike (BH+ 2007.293.) ekként szól: „a felülvizsgálati indítvány (terhelt terhére szóló) irányának megítélésénél nem a súlyosítási tilalom Be. 405. §-ának

(1)bekezdése szerinti feltételeinek van jelentősége; hanem annak, hogy az adott (akár anyagi, akár eljárásjogi) kifogás eredményessége esetén a jogerős határozatban megállapítottnál hátrányosabb rendelkezés meghozatalára irányul-e", - a másika (BH+ 2013.224.) pedig a terhelt terhére bejelentett jogorvoslatnak minősítette a felfüggesztés próbaidejének anyagi jogi rendelkezéseket sértő meghatározása miatti - a törvénynek megfelelő határozat meghozatalát célzó - indítványt. A Kúria a Be. 424. §-a

(1)bekezdésének

1. fordulata alapján nyilvános ülést tartott, s azon felszólalva a legfőbb ügyész képviselője a felülvizsgálati indítványt, míg a védő az észrevételét fenntartotta. III. A felülvizsgálati indítvány alapos. Az ügyész a terhelt terhére nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Az ügyész akkor jogosult ilyen irányú indítvány benyújtására [Be.
2. §

(1)bekezdés I. pont], amennyiben az indítványát a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül terjeszti elő [Be. 418. §

(1)bekezdés]. Mivel az indítvány a bírósághoz

1. június 12-én érkezett, az indítvány joghatályos. A Be.
2. §

(1)bekezdése b) pontjának

1. fordulata alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha - a bűncselekmény törvénysértő minősítésén túl - a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. A büntetés törvényessége kérdésében csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntető törvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2012.239.). A Kúria egyetértett a Legfőbb indítványban foglaltakkal. Ügyészség által véglegesített A korábbi Btk. -
2. május
3. napja előtt hatályos -
4. §

(3)bekezdése

1. mondatának
2. fordulata szerint a bűntett miatt kiszabott szabadságvesztés két évtől öt évig terjedő próbaidőre függeszthető fel. Ettől a törvényi parancstól eltérni nem lehetséges. Ehhez képest a próbaidő tartamának egy évben történt meghatározása egyértelműen törvénysértő volt. A védő - az észrevételéből kitűnően - úgy látta, hogy a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének próbaideje „kívül esik" a súlyosítási tilalom Be.
3. §-ának

(2)-

(4)bekezdésében felsorolt esetein, ezért nem irányulhat a terhelt terhére a próbaidő tartamának felemelését célzó felülvizsgálati indítvány sem, és - ki nem mondva - nem is lehet azt súlyosítani (felemelni). A Kúria ezzel nem értett egyet. A felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be, akkor is, ha a felülbíráló bíróság bizonyítást vesz fel, és ennek eredményeként állapítható meg súlyosabb bűncselekmény [Be. 354. §

(1)bekezdés]. A Be. 354. §-ának

(2)bekezdése értelmezi, hogy mit kell a vádlott terhére bejelentett fellebbezésnek tekinteni, a

(3)bekezdés pedig a felmentésre és az eljárás megszüntetésére szab sajátos szabályt. A súlyosítási tilalomnak az alapszabálya tehát a Be. 354. §-ának

(2)-

(3)bekezdései által körülírt -

(1)bekezdése, s ehhez képest mindaz, amit a Be. 354. §-ának

(4)bekezdésében a büntetőeljárási törvény megjelöl, már csupán eligazító sarokkövet képező segédszabály. A súlyosítási tilalom alapszabályát az ítélkezési gyakorlat mindig is úgy értelmezte, ahogyan az a józan ész alapján eleve értelmezhető. A súlyosítási tilalom lényege ugyanis az, hogy a felülbíráló bíróság a terheltre nézve a felülbírált ítéletnél legalábbis az alapvető büntetőjogi kérdésekben: felmentés esetén a bűnösség megállapításával, és ekkor értelemszerűen büntetés kiszabásával vagy büntetés helyett igénybe vehető intézkedés alkalmazásával; bűnösség megállapítottsága esetén a büntetés, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedés súlyosításával hátrányosabban rendelkezik. Másként megfogalmazva a súlyosítás maga az alapvető büntetőjogi kérdésekben történő hátrányosabb helyzetbe hozás. Ennek megfelelően pl. szabadságvesztés esetében egyértelműen súlyosítást jelent, ha a felülbíráló bíróság annak tartamát (pl. tíz hónapról egy év hat hónapra) és/vagy a végrehajtás felfüggesztése próbaidejének tartamát (pl. egy évről két évre) felemeli. Ezért a Kúria szabadságvesztés vitán felül állónak tekinti, végrehajtásának felfüggesztése miszerint esetén a a a próbaidő törvényi minimum alatt meghatározott tartamának sérelmezése rendes jogorvoslatban a súlyosítási tilalom része. A rendkívüli jogorvoslatok közé tartozó a megsértett jogrend helyreállítását szolgáló - felülvizsgálati eljárásban pedig a terhelt terhére irányul a tartam felemelését célzó ügyészi indítvány, s a felemelésnek (a súlyosításnak) nincs is törvényi akadálya. A bemutatottak folytán a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának

(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - az ügyészi felülvizsgálati indítványnak helyt adott. A megtámadott határozatot a Be. 427. §

(1)bekezdése b) pontjának

1. fordulata alapján megváltoztatta, és a próbaidőt - szem előtt tartva a bíróságnak a minimumban történő meghatározási szándékát - a törvényes tartam alsó határának megfelelő tartamban határozta meg. Egyebekben a Be.
2. §-ának megfelelően hatályában fenntartotta a támadott határozatot. A felülvizsgálati eljárás során felmerült, a kirendelt védő díjazásában álló bűnügyi költséget az állam viseli [Be.
3. §

(1)bekezdés

1. mondat]. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
2. §-ának

(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §

(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának

(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §-ának

(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,

1. december
2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Katona Sándor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző NYM